Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-09 / 187. szám
Pécs keleti iparnegyedében épül a Kesztyűgyár új bőrruházati gyára, az átadást követően megnövekszik a bőrruházat termelése és az export is jelentősen felfut. Erb János felvétele Formatervezés Ma csatlakozik a Progressz—2. Az ipari formatervezés még alakuló, fejlődő szakma: nem mérnöki és nem művészi tevékenység, bár egyszerre igényel technikai ismereteket és esztétikai formálókészséget. Kialakulását a fejlett ipari országokban az ipar nagyarányú fejlődése követelte meg, elsősorban azért, hogy a termékek az igényes külső piacokon is állják a versenyt Míg Franciaországban péládul már 1911-ben megalakult a formatervezők szövetsége, nálunk nem tekinthet vissza ilyen nagy múltra ez a szakma. Bár a szocialista országok közül hazánkban alakult meg először az Iparművészeti Tanács, az Ipari Forma- tervezési Tanács létrehozásáról csak 1975-ben született határozat. Egyúttal intézkedtek arról is, hogy a formatervezés ne szoruljon a vállalati gazdálkodás perifériájára: a műszakifejlesztési és kereskedelem-politikai elképzelések része legyen. Varró Agnes, a Tisza Cipőgyár marketing osztályának vezetője bemutatja az indiai kooperációban készült szandálokat Erb János felvétele A cipőre megy ki a Játék Az ipar átdobta a váltót A Tisza példamutató együttműködése a világgal Az utóbbi években jelentős változások mentek végbe ezen a téren, mégis, sok helyütt még mindig felesleges nyűgnek, árdrágító tényezőnek tekintik az ipari formatervezést. Nem min*, denhol valósul meg a forma- tervezők és a műszaki fejlesztéssel foglalkozók együttműködése, a tervező gyakran kap ötletszerű, egyedi megbízásokat, s csak ritkán van lehetősége, hogy hosszabb távra szóló terméksorozatokkal dolgozzon. Persze, lehet sorolni a jó példákat is; a Videoton, az Ikarus, a Medicor már jó néhány éve „formatervezett” termékeket gyárt és talán nem véletlen, hogy éppen ezek a vállalatok az igényes exportpiacokon is jó! szerepelnek. Mindez persze nem csupán formatervezés eredménye, hiszen nem csodaszerről van szó, ami pótolná a minőséget és a korszerűséget. Ma még nehéz számokkal kifejezni, hogy a vállalatnak mennyit hoz a konyhájára az ipari formatervezés; hogy a piaci versenyképesség növekedésének mekkora hányada vezethető vissza egy-egy termék küllemére. S emellett a forma- tervezésnek gazdaságossági korlátái is vannak: azt elfogadhatjuk, hogy a vevő hajlandó megfizetni a szebb, kellemesebb árut, de nem mindegy, hogy hol az a határ, ameny* nyit még hajlandó fizetni a szép formáért. A formatervezés műszaki és esztétikai érzéket egyaránt igényel. Ez a kettősség nyilvánul meg a formatervezők „hovatartozása” körüli vitákban is. Egyesek szerint mivel a forma- tervezésben a művészi tevékenység dominál, azt pedig nem lehet vállalati kereteken belül gyakorolni, a formatervező legyen szabadfoglalkozású és alkalmanként bizzák meg egy-egy termék formájának megtervezésével. A másik nézet szerint jobb, ha a formatervező a gyár alkalmazottja, igy nemcsak a külső, de a funkcionális változtatásokba is bele tud szólni. Idáig főként az ipari forma- tervezés gazdasági előnyeiről szóltunk: a termékek növekvő versenyképességéről, a forma és a funkció viszonyáról. Van azonban a dolognak egy másik — talán nem kevésbé fontos — oldala is. A formatervezett tárgyak a használat és a megszokás során nemzedékek ízléskultúráját alakítják és befolyásolják. A bőr- és bőrfeldolgozó ipar első országos seregszemléjének homlokterében kétségkívül a cipő áll, s nemcsak azért, mert a legtöbb — 1500 — modellel a cipőipar vonult fel Pécsett, de mert a rendezők és a rendezvény felett védnökséget vállaló Könnyűipari Minisztérium is abban határozta meg a pécsi seregszemle célját, hogy képet kell adni azoknak a központi és vállalati intézkedéseknek a kezdeti eredményéről, melyek a Minisztertanácsnak a hazai cipők minőségének és választékának javítására hozott tavalyi határozata óta születtek. Tehát, ha szabad igy fogalmazni, a cipőre megy ki a játék, annál is inkább, mivel a kiállítás mai zárását követően, kedden éppen itt Pécsett kezdődik majd a több hétig tartó országos cipőbörze, ahol a kereskedők választanak a gyárak jövő év első felére felkínált cipőmodelljeiből. Ezek utón lássuk a kezdeti eredményeket, melyeket a pécsi kiállításon is nyomon lehetett követni. A minisztérium kiemelten foglalkozik o rétegigényeknek megfelelő választék fejlesztésével. Első lépésként néhány nagyvállalatukat megbízták a választéki hiányként jelentkező cipők gyártásával. Ennek eredményeként gazdája most a magas minőségű női cipőknek a Minőségi Cipőgyár, az Endrő- di CKTSZ és a Pécsi Cipőipari Szövetkezet, a magas minőségű férfi cipőknek Bonyhád, a kényelmi cipőknek a Sabaria, a sportos férfi és fiú cipőknek az Alföldi Cipőgyár, a sportos lányka és női cipőknek a Duna Cipőgyár. Ezek a cipők részint már a második félév, nagyrészt pedig a jövő év első felének kínálatában jelennek meg. Tárgyalások folynak a kényelmi cipők gyártási licencének átvételére, ezzel párhuzamosan a minisztérium gyártmányfejlesztési pályázatot írt ki e termékcsoportban. Külföldi modellőrök nyújtottak segítséget a Sabaria és a Duna Cipőgyárakban a kollekciók megtervezéséhez. A BÖRKER szervezésében a nyári cipők új divatjáról, külföldi tervező vezetésével kétnapos stúdiófoglalkozást tartottak, amelyen 28 magyar tervező vett részt. A fogyasztók -általában a talpleválásokra panaszkodnak. A reklamációk csökkentése érdekében a cipőipar mintegy 1 millió dollárral több külföldi ragasztóanyagot használt fel. A reklamációk egyharmadával csökkentek, s remélhetően tovább javul a helyzet. A tűzödei dolgozók képzésében a külföldön jól bevált oktatási módszert kezdik alkalmazni. A bel- kerrel közösen megalapozottabb piackutatásba kezdtek. S méq egy újdonság: az anyag- ellátás és a késztermék-értékesítés koordinálása érdekében az alapanyaggyártó és a cipőgyártó vállalatok és szövetkezetek (Folytatás a 2. oldalon) A Szaljut—6. szovjet tudományos űrállomáshoz tart az űrkutatás történetének második teherűrhajója, a Progressz—2., amelyet pénteken délután bocsátottak fel a bajko- nuri űrrepülőtérről. A mintegy hét tonna súlyú teherűrhajót ugyanolyan rakétahordozó segítségével juttatták Föld körüli pályára, mint az űrhajósokat szállító Szojuz- típusú űrhajókat. A Progressz—2. fedélzetén elődjéhez hasonlóan ismét 1 tonna üzemanyagot és további 1300 kilogramm súlyú hasznos terhet, tudományos berendezéseket, műszereket, élelmiszert és friss ivóvizet helyeztek el. A teherűrhajó vasárnap csatlakozik a Szaljut—5.— Szojuz—29. űrkomplexumhoz. Aratásra váró gépek a boksái Ezüstkalász Termelőszövetkezet ócsárdi telepén Vége az osztrák teherautósok sztrájkjának Az elmúlt napok időjárása nem kényeztet el bennünket. A most nyaralók bosszankodnak, becsapottnak érzik magukat, a meteorológiai frontváltozásokra érzékenyek pedig szédülésről, rosszullétrői panaszkodnak és szedik az ilyenkor szokásos gyógyszereiket. A múlt hét csütörtök délutánjától az országon több rohamban végigvonuló vihar, jégeső Baranyát sem kímélte. A búzatáblák tépázottak. Az elfekvő szárakon látni lehet a széllökések irányát, mely helyenként öblösödé pászmákban, helyenként körkörösen döntötte le a kalászokat. Az Állami Biztosító szakemberei járják a határt a jégkárok felmérésére. Beremend környékén főleg a kukoricát tette tönkre a jég. A 100 hektárnyi területen helyenként 100%-os a kár, a jég a felismerheietlenségig összeszabdalta, a földbe verte a növényeket. A beremendi termelőszövetkezet az őszi árpa aratását (20 hektár) mór befejezte. A 676 hektáron lévő kenyérbúza aratását elkezdték Kreisky osztrák kancellárnak, szakminisztereinek és az ausztriai teherautós sztrájk résztvevőinek szombati tanácskozása pontot tett a sztrájkmegmozdulásra. A közúti szállítók ígéretet kaptak a határon kívül elszenvedett káraik megtérítésére, ők pedig gyorsított ütemben kivonják a forgalmat akadályozó teherkocsikat Ausztria határ- állomásairól. A közúti határátkelőhelyekről érkezett jelentések lassan újra a júliusi idegenforgalomnak megfelelő képet nyújtják. Számítások szerint a teherautósok sztrájkja Ausztriának kétszázötven millió schilling kárt okozott. ugyan, de egy nap után az idő miatt abba kellett hagyni. Vajszlón szintén megkezdték a 481 hektáron lévő búza betakarítását, de fél nap után le kellett állítani a munkát. Az árpa aratását itt is sikerült már befejezni, 75 hektárról 2808 mázsát takarítottak be. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát közel 200 hektárnyi területén lévő borsót betakarították. A búza aratása a jövő héten lenne esedékes, ha az idő engedi. A gazdaság területén nagy a viharkár, a búza egy- harmada megdőlt, s a jég okozta pusztítás is jelentős. A mezőgazdasági üzemek nehéz aratás elé néznek. A gabonafélék nedvességtartalma igen magas, ezért a megfelelő szárításról is gondoskodni kell (az előbbi mezőgazdasági üzemekben ez nem okoz problémát). A gépellátással egyelőre nincsenek problémák, felkészülve várják az aratási „startot”, hogy a kenyérgabona minél előbb a földekről a tárolókba kerüljön. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXV. évfolyam, 187. szám 1978. július 9., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A ■ I vw* f r Az időjárás késlelteti az aratást —i ni 11 ■ ■■■■—■■ Jelentős viharkárok Baranyában Magyar bor- és cipőipari kiállítás
