Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-01 / 179. szám

1978. július 1., szombat Dunántúlt napló 5 Kádár János, az MSZMP KB első titkára június 30-án fogadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Kommunista Párt PB tagját, minisz­terelnök-helyettest, aki a magyar—vietnami gazdasági műszaki­tudományos együttműködési kormánybizottság VII. ülésszakán részt vevő vietnami küldöttség vezetője. NAGYVILÁGBAN Ülést tartott az Elnöki Tanöcs A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott Az El­nöki Tanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Losonczi Pál tájékoz­tató jelentését Samora Moi- ses Machet, a Mozambiki Felszabaditási Front és a Mozambiki Népi Köztársa­ság elnöke vezette mozam­biki párt. és állami kül­döttség magyarországi hi­vatalos, baráti látogatásá­ról. Az Elnöki Tanács meg­elégedéssel állapította meg, hogy a magyar—mozambiki kapcsolatok jól fejlődnek, a két párt és állam alap­vető céljai és törekvései azonosak, azokat az impe­rializmus és a neokolonializ- mus elleni harc és a mar­xizmus—leninizmus eszméi vezérlik. A látogatás és a lefolytatott tárgyalások to­vább erősítik a két párt és állam sokoldalú, eredmé­nyes együttműködését. Ezután Muammar Al- Kadhafi, a Líbiai Arab Szo­cialista Népi Dzsamahiri- ja Általános Népi Kong­resszus főtitkárságának fő­titkára magyarországi hiva­talos, baráti látogatásáról tájékoztatta az Elnöki Ta­nácsot Losonczi Pál. Az El­nöki Tanács megállapította, hogy a líbiai államfő láto­gatása és a magas szintű, őszinte, baráti légkörű esz­mecserék új távlatokat ad­tak a két állam sokoldalú együttműködésének tovább­fejlesztéséhez, a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok szélesítéséhez, megerősítették népeink an- tiimperialista szolidaritását. Az Elnöki Tanács a beszá­molót jóváhagyólag tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyben döntött. ♦ ÚJ-DELHI: Új-Delhiben pénteken hivatalosan bejelen­tették, hogy Csaran Szingh belügyminiszter és Radzs Ha- roin egészség, és családterve­zésügyi miniszter benyújtotta le­mondását. PRETORIA: Nagy titoktar­tás övezi a jelenleg Pretoriában tartózkodó Gerard Smith ame­rikai nagykövetnek, Washington úgynevezett atomügyi szakértő­jének magas rangú dél-afrikai vezetőkkel folytatott tárgyalá­sait. Amint azt a pretoriai ame­rikai nagykövetség szóvivője közölte, „a tárgyalások atom­ügyekről folynak". + MADRID: Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök pénteken délelőtt, spa­nyolországi hivatalos látogatása harmadik napján az aranjuezi királyi palotában fogadta Adol­fo Suarez spanyol miniszterel­nököt és megbeszélést folytatott vele. Ezzel megkezdődtek a zá­rótárgyalósok a francia elnök és vendéglátói között. + COLOMBO: Colombóban befejezte munkáját az alro- ázsiai szolidaritási mozgalom jelenlegi feladatait tanulmányo. zó nemzetközi konferencia. A tanácskozásról kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy tovább kell szilárdítani az anti-. imperialista erőket, és a szocia­lista országokkal együtt aktív harcot kell vívniuk az imperia­lizmus, a kolonializmus, az apartheid, a cionizmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért. + WASHINGTON: Az ameri­kai szenátus megszavazta az Egyesült Államok és Kuba „minden diplomáciai-és gazda­sági kapcsolatának" megszakí­tását. Az elnök számára nem kötelező döntést a külügymi- nisztériumi költségvetés tör­vénytervezetéhez csatolt módo­sítás formájában fogadták el. ♦ VARSÓ: Zakopanéban be­fejeződött a szocialista orszá­gok 5. kriminológiai kongresszu. sa, amelyen több mint 300 szak­értő és kutató vett részt, 9 or­szág — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Mongólia, az NDK, Ro­mánia, a Szovjetunió, Lengyel- ország és Magyarország — kép­viseletében. A tanácskozáson Lucjan Czubinski, Lengyelor. szág legfőbb ügyésze elnökölt. A kongresszus központi témája a fiatalkorúak bűnözése és a szocialista társadalomnak a bű­nözés megelőzésében és meg­akadályozásában való részvéte­le volt. Brozsnyev fogadta Jaruzelsklt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke pén­teken a Kremlben fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtá­bornokot, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét. Jaruzelski hivatalos látogató, son tartózkodik a Szovjetunió­ban és kedden az általa veze­tett lengyel kormányküldöttség élén jelen volt Bajkonurban a Szojuz—30 űrhajó rajtjánál. Az űrhajósok sikeres kísérlete Újabb tudományos kísérletek­kel foglalkozik pénteken a Szál- jut—Szojuz űrállomás négyta­gú nemzetközi személyzete. Vla­gyimir Kovaljonok, Alekszandr Ivancsenkov, illetve Pjotr Klimuk és az első lengyel űrhajós-ku­tató, Miroslaw Hermaszewski be­fejezte az első kísérletet a szplav mini-olvasztókemencével, amelyben új félvezetők előállí­tását próbálják ki. A kísérleti kapszulát a Szojuz—30 űrhajó­sai visszahozzák a Földre, ahol a kristályokat szovjet és len­gyel kutatóintézetekben vizs­gálják majd meg. ♦ + LONDON: Az Angol Royal Society (Tudományos Akadé­mia) csütörtöki ülésén Szent- ógothai János professzort, az MTA elnökét ünnepélyesen be­iktatták a Royal Society külföldi tagjává. A Royal Society évente négy külföldi tagot választ. Szentágothai professzor jelen­leg az egyetlen magyar tag - az emlősök központi idegrend­szerének kutatásában elért eredményeiért kapta a kitünte­tést. Szentágothai professzor látogatása alkalmával aláírták a két akadémia új, kibővített csereprogramját is. + TEL AVIV: Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter kétnapos izraeli láto­gatásának befejeztével pénte­ken visszautazott Bonnba. + KABUL: Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Forra­dalmi Tanács elnöke, az Afga­nisztáni Demokratikus Köztár- scság kormányfője fogadta a fővárosi és vidéki igazságügyi szervek képviselőit. * Az olasz köztársasági elnökválasztás második fordulóján. sem si­került megválasztani Leone utódját. A pénteken délelőtt megtar­tott szavazáson 983 képviselő vett részt A kereszténydemokrata Guido Gonellára 383-an, a kommunista Giorgio Amendolára 337-en és a szocialista Pietro Nennire 86-an szavaztak. (Tehát egyik jelölt sem érte el a szükséges kétharmados többséget, a 674 szavazatot.) Külpolitikai kommentár Közös munkával ünnepélyes nyilatkozat és közös közlemény elfogadásá­val befejeződött a KGST XXXII. ülésszaka. A szocialista gaz­dasági integrációs szervezet legfelsőbb szerve optimista hangon ítélte meg a tagálla­mok gazdasági életének fej­lődési tendenciáit, s azokat a momentumokat, amelyek ma és a jövőben meghatározzák a további közös munkát. Közös Munka! Talán ez az egyik legfontosabb a kieme­lendők közül. Hiszen ebben a szervezetben a tagállamok nem csupán kereskedelmi megállapodások kötésére töre­kednek. Céljuk az, hogy vala­mennyien, közösen járuljanak hozzá a szocialista társadalom építéséhez. A jelen szakasz az építőmunka új fázisát jelzi. További célprogramokat elfo­gadva, közös beruházásokat megvalósítva a KGST-országok arra törekszenek, hogy bizo­nyos mértékig semlegesítsék a világgazdasági helyzet kedve­zőtlen hatását is. Jól példáz­za ezt a közös energiatermelő és szállító-rendszerek fejlesz­tése, a tagállamok nyers­anyagkincsének kiaknázására tett együttes lépések. A KGST, amely közel har­minc esztendeje, mint az eu­rópai szocialista országok gazdasági szervezete jött létre, ma már további két földré­szen tevékenykedik. Tagjainak sorába lépett Mongólia és Kuba, s most az egységes Vietnami Szocialista Köztársa­ság is. Ez a tény sok min­dent kifejez. Ismeretes, hogy a szocialista közösség országai kezdettől fogva erejükhöz mér­ten támogatták Vietnam né­pét. A gazdasági segítség azon­ban egy időre a katonai se­gítség mögé szorult. A hábo­rú hosszú éveiben a szocia­lista vívmányok megvédése volt a feladat az indokínai országban. Ma, az immár új­ra egységes Vietnam 50 mil­liós népe a szocialista épités hatalmas feladatainak megva­lósítását tűzte ki célul maga elé. Nyilvánvalóak a nehéz­ségek. Nem csupán azért, mert az évtizedes háborúsko­dás súlyos sebeket okozott, s visszavetette az országot a gazdasági fejlődésben. Viet­nam a történelmi elmaradott­ság, az évszázados gyarmati múlt terhét is viseli. A bukaresti tárgyalóasztal­nál megfigyelőként más or­szágok képviselői is ott voltak. Különösen fontos tény, hogy az afrikai szocialista orientá­ciójú államok közül Angola és Etiópia is érdeklődik a KGST munkája után. Arra mu­tat ez, hogy megvan a lehe­tőség a széles körű, kölcsö­nösen előnyös együttműködés­re a fejlődő országokkal is. Magyarország a KGST ala­pító tagjai közé tartozik. Ha­zánk, amely nyersanyagban és energiahordozókban szegény ország, élvezi azt a lehetősé­get, hogy ilyen szükségletei jelentős részét kedvező felté­telek mellett a KGST-n belül elégítheti ki. Jól bizonyítja ezt az olaj- és gázvezetékek hálózata, a Vinnyica—Albert- irsa villamosvezeték, s az or­szágunkba szállított nyers­anyagok, ércek tömege. Ter­mészetesen a gazdasági in­tegráció elősegíti iparunk fej­lesztését, piacot biztosít szá­munkra. A tanácsülés megál­lapította: az együttműködés­nek nagy tartalékai vannak még kihasználatlanul, melyek a tagországok gazdasági fej­lődését, az életszínvonal eme­lését szolgálhatják. Az 1990-ig érvényes célprogramok követ­kezetes végrehajtása is ezt szolgálja majd. Miklós Gábor Az ENSZ rendkívüli ülésszaka Elkészült a leszerelési záróokmány New York Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka záróokmá­nyának szövegegyeztetési munkálatai helyi idő szerint csü­törtök estére eredményesen be­fejeződtek, jóllehet az ülésszak eredetileg tervezett zárónapjá­ra — június 28-ra — a küldött­ségek nem tudták befejezni az egyes szövegrészekkel kapcsola­tos vitákat. A záróokmány négy részből áll: a bevezetőből, a nyilatkozatból, az akcióprogram, ból és a leszerelési tárgyalások nemzetközi mechanizmusával foglalkozó fejezetből. A szerkesztési koordinációt kézbentartó ad hoc bizottság csütörtök délutánra tervezett ülését késő éjszakára halasztot­ták el. Azután, hogy a bizott­ság megvitatta és jóváhagyta a záróokmány tervezetét, a do­kumentum a plenáris ülés elé kerül. Hírügynökségek a rendkívüli ülésszak egyik legfontosabb eredményének tekintik azt a megállapodást, amelyet négy atomnagyhatalom és a vezető el nem kötelezett országok kép­viselői értek el a genfi leszere­lési bizottság átszervezésének kérdésében. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britan. nia és Franciaország javasolta, hogy az eddig 31 tagú genfi testületet bővítsék ki újabb hat országgal. Az el nem kötelezet­tek ajánlása szerint a genfi bi­zottság 40 tagúra bővülne. A küldöttek a testület átszervezé­sére tett aiapjavaslat elfogadá­sán kívül megegyeztek abban is, hogy a leszerelési testület kibő­vítéséről akkor döntenek, ami­kor az új résztvevők listájáról tárgyalnak. A genfi leszerelési bizottság az átszervezés ufón januárban ül össze először, s akkor már jelen lesz a testület munkáját eddig bojkottáló Franciaország képviselője is. (Párizs 1961 óta nem vesz részt a bizottság te­vékenységében.) Diplomaták ugyanakkor megkérdőjelezték, hogy vajon Peking az átszerve­zés után kész lesz-e bekapcso­lódni a bizottság munkájába — noha eddig nem foglalt állást a négyhatalmi javaslattal szem­ben. Carlos Ortiz De Rozas, a rendkívüli ülésszak záróokmá­nyának szövegegyeztetési mun­kálatait koordináló ad hoc bi­zottság argentin elnöke pénte­ken bejelentette, hogy a tes­tület — helyi idő szerint — haj­nalig tartó ülésén elfogadta a záródokumentum végleges ter­vezetét és azt a közgyűlés ple­náris ülése elé terjesztette jóvá­hagyás végett. Al-Kadhafi ezre des lengyel kitüntetése Muammar Al-Kadhafi ezredes, líbiai államfő, aki csütörtökön érkezett hivatalos, baráti láto­gatásra Varsóba, a Szejm épü­letében találkozott Edward Gie- rekkel, a LEMP KB első titká­rával. A megbeszélésen áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fejlődési távlatait. Nemzetközi kérdésekkel foglal­kozva a felek hangsúlyozták a szocializmus és a haladás, a világméretű antiimperialista front szolidaritása és együtt­működése megerősítésének je­lentőségét. A négyszemközti találkozó után a két vezető elnökletével megkezdődtek a plenáris tár­gyalások. Kadhafi ezredesnek a Szejm épületében nyújtotta át a Len­gyelország Szolgálatáért Érdem­rend nagy csillagát Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Este Edward Gierek a minisz­tertanács palotájában vacsorát adott a líbiai államfő tiszteleté­re. Sorompót az atom elé Az lenne a kívánatos, ha több ország nem fejleszte­ne ki atomfegyvert, akinek pedig van, megsemmisítené. Ennek az óhajtott folya­matnak első fele megkezdő­dött. Most, az atomsorom- pó-szerződés aláírásának 10. évfordulóján elsősorban ez érdemel méltatást — viga­szul a fegyverkezési hajsza és a rendkívül nehéz lesze­relési tárgyalások közepette. Népszerűén hívják e meg­állapodást „atomsorompó­nak”, hivatalosan a nukle­áris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról szóló szerződés, amelyben a vele rendelkezők — a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia — vállalják, hogy nem adják át másnak, a többi aláíró pedig kötelezi magát, hogy nem veszi át, nem fejleszti ki és más módon sem szerzi be ezt a fegyvert. Valóban az első fontosabb lépés volt ez a pusztító eszközöktől szabad világ fe­lé, s valamivel több mint száz ország csatlakozott is a múlt esztendőkben a szerződés­hez. Lehetséges tehát ezen a területen is a közeledés, elképzelhető olyan szöveg megfogalmazása, amelyet az egyébként ellentétes érdekű államok elfogadhatnak, még átfogóbb érdek, az emberi­ség fennmaradása szolgála­tában. De mint minden politikai folyamatnál, itt is visszaesés veszélyével jár a megállás. Kettős a baj. Nem három, hanem öt nukleáris hata­lom van, de Franciaország és Kína (más-más indíték­ból) nem csatlakozott a megállapodáshoz. Ennél is sötétebb képet vetít azon­ban a jövőbe az esetleges atomanarchia: az az álla­pot, amelyben tíz, húsz, vagy ennél is több államnak van atomfegyvere. Ma már ez nem tartozik a tudományos fantasztikum világába, hiszen a békés célokat szolgáló re­aktorok mellékterméke, a plutónium, egyben az atom­bomba fő alapanyaga le­het, s 1980-ra a Föld or­szágai annyi plutóniumot állítanak elő, amennyi ezer bombához elég. Rendkívül élénk a hasadó anyagok és a reaktorok exportja-im- portja, olyan szigorú nem­zetközi ellenőrző rendszert kellene tehát kidolgozni és kiterjeszteni, amely szigorú szabályokhoz köti ezt a ke­reskedelmet, a technika leg­fejlettebb eszközeivel figyeli a veszélyes eszközök for­galmát, anélkül, hogy a bé­kés célú alkalmazást aka­dályozná. Vagyis: „teljesen le kell engedni a sorom­pót" az atomfegyver elter­jedésének útjára. Alva Myrdal svéd diplo­mata mondta: „öt atom­hatalom, az öttel több, mint amennyire szükség van". Igaz. Ezért javasolta a Szov­jetunió az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakán: vál­lalják valamennyien a nuk­leáris fegyverzet valamennyi fajtája gyártásának meg­szüntetését. Ez lenne az igazi atomsorompó! Tatár Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents