Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-25 / 203. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Durrant napló XXXV. évfolyam, 203. szám 1978. július 25., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A népgazdaság egyensúlya népgazdaság fejlődése, működése akkor van összhangban az egyen­súly-követelményekkel, ha az előállított javakat a szükségle­teknek megfelelően osztja el, használja fel, s a jövedelmek, a vásárlóerő képződése is ezzel összhangban van. Ez a tömör formula persze sok mindent fel­tételez: példának okáért, hogy a termelés összetétele összhang­ban van a kereslettel, a valósá­gos szükséglettel, hogy a nép- gazdasági terv a termelés el­osztását, felhasználását reáli­san, az arányos és kiegyensú­lyozott fejlődés követelményei szerint irányozta elő. Napjaink­ban az is követelmény, hogy a szabályozó rendszer a fentiek­nek megfelelően befolyásolja mind a termelést, mind a fel- használást. Egyensúlyi gondjaink azért súlyosbodtak, mert a középtávú tervidőszak derekáig a külgaz­dasági egyensúlyi helyzet nem javult, inkább romlott. Minde­nekelőtt azért, mert a gazda­ságon belül nem tudtuk a ter­vezett egyensúlyi helyzetet ki­alakítani. Ezúttal is a beruházá­sok futottak el: az 1976—1978. évi beruházások várhatóan mint­egy 8—9 százalékkal haladják meg a tervidőszak első három évére tervezett értéket. Ennek a többletkiadásnak nem volt sem nemzeti jövedelem, sem áru­fedezete, tehát csak többlet- importtal lehetett fedezni. A külgazdasági egyensúlyi helyzet romlásának, a külkereskedelmi mérleghiány növekedésének má­Budapestre érkezett Á. P. Sityikov Budapestre érkezett az Európai Biztonság és Együttműködés szov­jet bizottságának küldöttsége. A delegációt A. P. Sityikov, a Leg­felsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke vezeti. Kállai Gyula, a HNOT és az Európai Biztonság és Együttműködés magyar bizottságának elnöke üdvözli A. P. Sityikovot. Vasárnap Bolyban búcsúztatták el a VIT-delegáció baranyai résztvevőit (Képünkön: a közönség első sorában foglaltak helyet a bólyi rendezvényen.) — Szokolai felv. — Ifjúsági nagygyűlés A népgazdaságban a múlt­ban is — az ötvenes és a hat­vanas években is — időről időre keletkeztek egyensúlyzavarok. Leginkább abban a formában, hogy több terméket és jövedel­met használtunk fel, mintameny­nyit az adott esztendőben elő­állítottunk. Az esetek többségé­ben a felhalmozás — a beruhá­zások és a készletek túlzott nö­vekedése — volt a vétkes, s en­nek következménye az exportot meghaladó import volt, azaz a külgazdasági egyensúly meg­bomlása. S bár néha és kivéte­lesen a fogyasztás túlzott növe­kedése is hozzájárult az egyen­súlyzavarokhoz, azok nem okoz­tak tartós jellegű gondot. És­pedig azért nem, mert a nép­gazdaság fejlődésének nem kell folyamatos egyensúlyi helyzet­ben végbemennie, elegendő, ha az utóbbi tendenciaszerűen — több évet együttesen tekintve — érvényesül. Konkrétabban: egy- egy ötéves tervidőszakra igye­keztünk biztosítani az egyensú­lyi követelmények érvényesülé­sét kül- és belgazdasági vonat­kozásban egyaránt. Gyakran hivatkozott megálla­pítás: fejlődésünk külgazdasági feltételei a világpiaci árarány­változások és a cserearány- veszteség következtében alap­vetően módosultak, romlottak. Hadd egészítsük ki ezt azzal, hogy az egyensúlyi követelmé­nyek érvényesítésének feltételei is nehezebbek lettek. Ebbe a tervidőszakba már külgazdasági egyensúlyhiány közepette lép­tünk, s csak annak enyhítését tűzhettük célul. Az V. ötéves terv azzal számolt, ha az összes bel­földi felhasználás kisebb mér­tékben nő, mint a nemzeti jö­vedelem, s ha egyidejűleg a ter­melés hatékonyságának javulá­sa, s az exportszerkezet válto­zása is hozzájárul a cserearány­veszteség mérsékléséhez, folya­matosan javulni fog a külgaz­dasági egyensúly helyzete. Nem mellékes kiegészítésként a ter­vezés azt is feltételezte, hogy a népgazdaságon belül egyensú­lyi helyzet alakul ki, azaz a be­ruházás és a fogyasztás a ter­vezett mederben halad. sik tényezője: a termelés haté­konysága nem javult az elvárt mértékben, nem nőtt megfele­lően a jó áron értékesíthető ter­mékek aránya. A gazdaság egyensúlyi prob­lémái az állami költségvetésben is tükröződnek. S korántsem ki­zárólag a költségvetés hiányá­ban, passzívumában, sokkal in­kább a vállalatoknak folyósított kiadásaiban, a támogatások mértékében. Ezekről ugyanis az állapítható meg, hogy a terme­lés hatékonysága nem kielégí­tő, másrészt az, hogy a vállalati jövedelmek, fejlesztési források képzésében a költségvetésből folyósított tízmilliárdok is nagy szerepet játszanak. A költségve­tés és a szabályozórendszer akarva-akaratlanul egyik ténye­zője a belső egyensúlyhiánynak, amelyet elsősorban a vállalati beruházások túlméretezése, ter­vezettnél nagyobb növekedése idézett elő. A gazdaság egyensúlyza­varai korábban mindig a gazdaságon belül ke­letkeztek — s csaknem mindig a beruházások körében — s kiváltották a külgazdasági egyensúly hiányát — a külke­reskedelmi passzívumot —, amely a zavarok átmeneti kikü­szöbölésére adott lehetőséget. Most gyökeresen más a hely­zet: külkereskedelmi mérlegünk esztendők óta passzív, a csere­arányok 1^76 kivételével folya­matosan romlottak. Ez utóbbi­ból az következik, hogy a kül­gazdasági feltételek szinte újra­termelik az egyensúlyhiányt, amit a tervezettnél nagyobb be­ruházások, a felhalmozás—fo­gyasztás arányának a felhalmo­zás javára történő eltolódása is növelt. A magyar népgazdaság helyzetét — sajnos — minden­képpen tartósnak ígérkező egyensúlyzavarok, egyensúly- hiány jellemzi. A tartós jelző használatát nemcsak az elmúlt esztendők azonos problémája indokolja, hanem az is, hogy a lehetséges orvoslási módok — a fejlesztési források, a beru­házások megfelelő mederbe te­relése, a gazdaságos export­szerkezet kialakítása, a terme­lés hatékonyságának erőtelje­sebb javítása — még nem áll­nak rendelkezésünkre. Mindezek olyan teendők elvégzését köve­telik, amelyek hosszabb időt, több esztendőt vesznek igénybe. Garamvölgyi István Hétfő esti jelentés Gyorsul az aratás Az elmúlt két napban vala­melyest meggyorsult az aratás, a munkát ugyan kisebb helyi záporok még akadályozták, a gépek azonban már viszonylag zavartalanul dolgozhattak a földeken. Hétfő estig a kalá­szos gabona valamivel több mint egyharmadát takarították be. A legelőbbre az őszi árpa aratásával tartanak; o termés 96 százalékát vágták le. A leg­nagyobb területen termesztett kalászos gabona, a búza vetés- területének 28 százalékán vo­nultak eddig végig a kombáj­nok. A rozs betakarítása csak most lesz általános, a termés 6 százaléka került eddig a magtárakba. Az olajos növé­nyek közül a repce betakarítása a végéhez közeledik. A zöldborsó 97 százalékát ta­karították be. Jó ütemben ha­lad a gyökérzöldség és az uborka „szürete”, az esőzések általában segítettek a nagyobb hozamok elérésében. Ugyanak­kor késik a meleget igénylő paprika, paradicsom és dinnye. Magyar párt- és kormány- küldöttség utazott Kubába A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak és a Kubai Köztársa­ság kormányának meghí­vására Gyenes Andrásnak, az MSZMP KB titkárának vezetésével magyar párt­ós kormányküldöttség uta­zott Havannába, hogy részt vegyen a Moncada lakta­nya elleni támadás 25. év­fordulója alkalmából tar­tandó megemlékezéseken. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezető­je és Jakus Jenő, hazánk kubai nagykövete, aki Ha­vannában csatlakozik a küldöttséghez. Elutazásakor a delegá­ciót a Ferihegyi repülőté­ren Púja Frigyes külügy­miniszter és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője búcsúz­tatta. Jelen volt J. A. Ta- bares Del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. a bólyi parkban El búcsúztatták a HIT Annak az országnak vendé­gei lesznek Baranya VIT-kül- döttei is, melyről Kolombusz 1492-ben ezt írta naplójába: „Ez a legcsodálatosabb föld, amit valaha is láthatott emberi szem.” S hogy milyen házigaz­dája lesz Kuba a XI. VIT-nek, elég ha idézzük Fidel Castrót, aki a Kubai Kommunista Párt I kongresszusán így fogalmazott: „A KISZ feladata, hogy a leg­dinamikusabb és leglelkesebb munkát végezze annak érdeké­ben, hogy hazánk méltó módon feleljen meg annak a megtisz­teltetésnek és felelősségnek, amelyet az 1978-ban sorra ke­rülő XI. Világifjúsági és Diák- találkozó jelent számunkra!” Ezeket a gondolatokat előze­tes ismertetőnek mondta el Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első tit­kára a megyei küldötteket bú­csúztató ifjúsági nagygyűlésen, melyet egybekötve a KISZ mo­hácsi járási Bizottsága által rendezett mini-VIT-tel, vasárnap délután rendeztek meg Boly­ban. Itt adta át Baranya ifjú­ságának nevében a béke, ba­A Hotel Minaret udvarán rendezik a közép kori hangulatot árasztó „Reneszánsz vigas­ságokat". Képünkön a fejedelem és a közönség tiszteletére énekelnek a (tálján) énekesek. (Tudósítás a 2. oldalon) Fotó: Kopjár Géza rátság jegyében formált üdvöz­leteket, melyeket küldötteink továbbítanak majd a demokra­tikus ifjúsági és diákszervezetek képviselőinek a havannai talál­kozón. Az ifjúsági parkban rende­zett nagygyűlésen, melyen több mint ezer fiatal vett részt, ott volt Devecseri József, az MSZMP Mohács járási Bizott­ságának első titkára, Neu­bauer József, az SZMT vezető titkára és dr. Németh Elemér, a mohácsi járási hivatal elnöke. Kiemelkedő eseménye volt ez a vasárnapi programnak, amit a Havannába induló küldöttek búcsúztatása követett. Bóna Ernőné sorra szólította a sza­badtéri színpadra őket — Lázár Lászlót, a Mecseki Szénbányák­tól, Mayer Bélát, a Bólyi Mező- gazdasági Kombináttól, Schlitt Istvánt, a gépipari szakközép- iskolából, Kiss Lajost, a Szé­chenyi Szakközépiskolából, Gá­bor Ferencet, aki a Szigetvári KISZ Bizottság titkára és Papp Máriát, a POTE hallgatóját, va­lamint a szervezési, illetve a kulturális csoporttal utazó Er­dős Istvánt, Csizmadia Sándort és Tóm Lászlót. Átadta nekik azokat az ajándékcsomagokat, melyeket a megye fiataljai kül­denek velük a találkozón részt vevő más országok küldötteinek. A fesztivál-egyenruhába öl­tözött küldöttek nevében Lázár László, a Mecseki Szénbányák KISZ-bizattságának titkára mondott köszönetét a búcsúzta­tóért, a sok kedves apró ajándé­kért, s azért az eredményes munkáért, melyet a megye !o- szesei végeztek a találkozó si­keres rendezéséért, emlékeze­tessé tételéért. Ezt követően kulturális és sportprogramok sora kínált szórakozási lehető­séget a fiataloknak. Az estig tartó rendezvények befejezése­ként Devecseri József búcsúz­tatta a küldötteket az MSZMP Baranya megyei és a mohácsi járási bizottsága nevében. A vasárnapi nagyszabású rendez­vény jó hangulatú ifjúsági VIT- bállal fejeződött be. A baranyai küldöttek hétfőn reggel elutaztok Budapestre, ahol csatlakoztak a magyar de­legációhoz. T. É.

Next

/
Thumbnails
Contents