Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-25 / 203. szám

2 Dunántúlt napló 1978. július 25., kedd Hazaérkezett Lahtiból Pécs város tanácsi küldöttsége A testvérvárosi kapcsola­tok keretében hét napot töltött Lahtiban Pécs város tanácsi küldöttsége Kom­lódi Józsefné elnökhelyet­tes vezetésével. Házigaz­dájuk Orva Linnavirta, a Lahti városi képviselőtes­tület elnöke volt. Komlódi Józsefné elnök- helyettes — tegnap — ha­zaérkezésük után elmond­ta: az 1977 szeptemberé­ben Lahtiban aláírt 1978. évre szóló testvérvárosi programnak megvalósu­lása tovább bővítette az eddig kialakult kapcsolato­kat. Eredményes a két vá­ros szakembereinek kölcsö­nös tapasztalatcseréje, mely a városfejlesztés, a várospolitika terén sokirá­nyú ismereteket adott. A baráti látogatások, kultu­rális programok segítették a két nép, a két város éle­tének jobb megismerését, erősítették a Pécs és Lahti közötti baráti kapcsolatok elmélyítését és az új kap­csolatok kialakítását. A július 17—23. közötti látogatás egyik kedvező eredménye, hogy a jövő­ben Lahtiban a pécsi turis­táknak biztosítják a 20 szá­zalékos kedvezményt az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében. 1979-ben három pécsi csalód 2—2 hetet üdülhet a finn testvérvárosban. Az 1979. év nyarán, Sikondán megrendezésre kerülő nem­zetközi úttörőtáborba az Úttörőszövetség Baranya megyei elnöksége meghív­ta Lahti város 10—15 fő­ből álló gyermekcsoport­ját. A két város vezetői a kereskedelmi kapcsolatok szélesítése érdekében finn —magyar kereskedelmi hét szervezését határozták el. Ezt első ízben 1979-ben Pécsett, a Konzum Áruház­ban rendezik meg. Ismert, hogy a Pécsi Építők Mad­rigálkórusa 1978. június 22—29-ig tartózkodott Lah­tiban, a „Lahti Kuoro" ven­dégeként. Látogatásukat a finn kórus 1979-ben viszo­nozza. A jövő évben érke­zik Pécsre a lahti Noszto- veki Amatőr Színpad, ter­vek szerint a Pécsi kamara­esték előadássorozatban lép fel. A lahtiak a jövő évben látják vendégül a Mecseki Ércbányászati Vál­lat fúvószenekarát, valamint a Mecsek Táncegyüttest. Természetes, hogy 1979- ben a két város múzeu­mai is — kölcsönösen — bemutatják értékeiket, mind Pécsett, mind Lahtiban. A sportkapcsolatok további szélesítése is szerepel a megállapodásban. A testvérvárosi kapcsolat fontos állomása lesz a finn—magyar kapcsolatok 25 éves jubileuma 1981- ben. Erre az alkalomra a két tanács közös könyvben jelenteti meg az együtt­működés történetét doku­mentumokkal, fényképekkel illusztrálva, fejezte be tájé­koztatóját Komlódi József­né elnökhelyettes. N. I. Háromszor 11 kérdés a XI. VIT-röl Rejtvény pályázat a Dunántúli Naplóban Július 28-án kezdődik Ha­vannában a XI. világifjúsági és diáktalálkozó; július 28-án indul a VIT-rejtvénypályázat a Dunántúli Napló hasábjain. A Baranya megyei KISZ-bi- zottsággal és a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójával közösen hir­deti meg szerkesztőségünk a háromfordulós sajtókvizt. Pén­teken, szombaton és vasárnap háromszor 11 kérdést kapnak majd vállalkozó kedvű olva­sóink. A feladványok részben az amerikai földrész első szo­cialista államával kapcsolatos ismereteket, részben pedig a VIT-ek történetével kapcsolatos tudnivalókat kérik számon. A megfejtéseket augusztus 1-én éjfélig kell majd postára adni a következő cimre: Kuba presszó, 7633 Pécs, Tarr Imre utca. A helyes megfejtők között augusztus 4-én, a Pécsi Rádió élő adásában sorsoljuk majd ki a dijakat. Első dij: egy hor­dozható kazettás magnetofon, a második helyezett jutalma 1000 forintos könyvvásárlási utalvány, a harmadik dij pedig egy 500 forintos vásárlási utal­vány. A díjátadásról szintén egyenes adásban számol be a pécsi rádió, a VIT és a VIT­XI. VIT, HAVANNA presszó zárásának napján: au­gusztus 5-én, szombaton. Rejtvényszerető olvasóink ke­ressék tehát a július 28-i Du­nántúli Naplóban a VIT-rejt- vényt. Támad a lisztharmat Fokozott védelmet I r r rr I rr kivan a szóló Az idei változékony időjárás rendkívül megnehezíti a szőlő védelmét. A felváltva jelentkező esős és meleg periódusok ked­veznek a szőlőperonoszpóra fer­tőzésnek, ameiy az idén csak­nem folyamatos Baranyában is. A permetezések jó időzítése a hatékony védelem szempontjá­ból döntő. Lerövidült a beteg­ség lappangási ideje, így esőt követően a kezeléseket 5—6 na­ponként, tehát a lappangási időn belül el kell végezni. A múlt, pénteki eső után a hét elején fokozott felmelegedés kö­vetkezett be, ezért a peronosz- póra ellen az a szőlősgazda tud­ja megmenteni termését, aki ma, vagyis kedd estig elvégzi a permetezést Erről adtak tájékoztatást teg­nap a Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás előre­jelző csoportjának szakemberei. Elmondották, hogy az idén már eddig a szokottnál kettővel több permetezésre volt szükség, s a védekezésnek még koránt sincs vége. Legfontosabb feladat most a bogyókártétel megelőzése. A peronoszpóra leküzdésére alkal­mas szerek közül a hosszabb hatástartamú, kombinált ható­anyagú szerek valamelyikét ja­vasolják: mint a Cuprosan Su­per D., a Miltox Special, Recin Super stb. Vagyis a szerves ké- szítményű szerekről át kell térni a réztartalmú szerek használa­tára. Felhívjuk a figyelmet a cse­megeszőlő körültekintőbb védel­mére. Augusztus 20. után a ko­rai csemegszőlők már fogyaszt­hatok, a szerves készítmények — mint például a Karatén — várakozási ideje 1 hónap. Réz­tartalmú szerekkel viszont azért nem ajánlatos a korai csemege- szőlőket permetezni, mert ezek fogyasztás előtt nehezen mos­hatók le a bogyókról. A csapadékos idő hatására peronoszpórával egyidejűleg terjed a korai botritisz — vagy szürkepenész is. Ez ellen Ortho- Phaltánnal, vagy Mycodifollal védhetjük meg a szőlőt, de csak addig és ott, ahol a fürtök még nem záródtak. Az állomás fel­mérése szerint azonban Bara­nyában két héttel előbbre van a szőlő, mint az ország északibb részein. így itt a fürtzáródás már legtöbb helyen megtörtént, s ilyenkor a permetezőszer már nem jut el a fürtök belső felü­letére, ahol a kórokozó megte­lepszik. Az ilyen szőlőkben botri­tisz ellen már csak ősszel lehet újra —, de akkor is legfeljebb csak egyszer — permetezni. A szőlőt fenyegető legna­gyobb veszély ezekben a napok­ban mégis a lisztharmat, amely most a fürtöt, a szemeket tá­madja meg. Lisztharmat ellen a leghatékonyabb védelmet a kén­tartalmú szerek adják. Teltházas hétvége Vurstli-„fuccs A hidegbe áthajló hűvös el­lenére is az időjárás kegyesnek bizonyult az elmúlt két—három napban: az előadásokat meg lehetett tartani. Aki figyelme­sen meghallgatta a napi prog­nózisokat, előrelátóan melegen öltözködött az esti vagy éppen a Caligula késő esti-éjszakai előadásaihoz. Azok jártak a legjobban, akik plédet is hoz­tak magukkal, pl. a Reneszánsz vigasságok szombati és vasár­nap esti előadásaira és a többi helyszínre is. Bizony elkelt a 10—12 fokos hőmérsékleten!... Mint beszámoltunk róla hét­fői számunkban, szombaton es­te tartották meg a Reneszánsz vigasságok első vacsora-prog­ramját a Minaret-udvarban. Kellemes élmény volt, mind a hatfogásos gasztronómiai, mind a fogások közötti reneszánsz művészeti program; minden­ben: kosztümökben, eredeti re­neszánsz muzsikában és hang­szerekben egyaránt a XV—XVI. századi „édes új stílus” eredeti hatásait kölcsönözve a rendez­vénynek. Summa summárum: az előadás, vagyis a vacsora kereteként mindannyian egy er­délyi fejedelmi pár (Tomanek Gábor és Máté Rita) vendégei voltunk, rajtuk kívül megannyi reneszánsz kosztümös hivatásos és amatőr művész, a budapes­ti Bakfark lanttrió és a Colle­gium Musicum Együttese, a Budapesti Rézfúvós Együttes, az Operaház balettművészei, to­vábbá apródok, udvarhölgyek, lovagok, fáklyások, felszolgálók stb. társaságában. Mint hírlik, a lakoma vasárnap este már a szombatinál jóval ritmusosabb volt és hangulatában is sikerült túlszárnyalnia a premiert... A kiegészítő rendezvények között négy kamarakoncertet terveztek e héten a zenei tábor résztvevőinek előadásában. Ez technikai okokból változott. Jú­lius 25-én, kedden este 8 óra­kor a Leöwey Gimnáziumban; 26-án a Reneszánsz kőtárban, 28-án a Kodály úti diákotthon­ban tartanak kamarakoncertet, 20 órakor. Általában a kezdetihez ha­Mai program Szabadtéri Táncszin: Oscar Wilde — Salome. Minaret-udvar: Reneszánsz vigasságok. Csontváry-udvar: Báb I. (Bóbita). Az előadások este fél 9- kor kezdődnek. Este 8 órakor a X. pé­csi nemzetközi ifjúsági ze­nei tábor résztvevői adnak hangversenyt a Leöwey Gimnázium nagytermében. * A Barbakán-kert 28-án reggelig technikai okokból zárva van. " a Sétatéren sonló érdeklődés jellemezte az első Pécsi Nyári Színház hét­végi eseményeit. Telt ház előtt futott szombaton este a Caligu­la helytartója, a Balettest, a Reneszánsz vigasságok, a Báb I. és a péntek esti rossz idő miatt bemutatóvá „előlépett” /. Er­zsébet, A vasárnapi játékszíne­ken ugyancsak szinte minden hely foglalt volt a Salome, a Caligula helytartója, a Rene­szánsz vigasságok, a Hekabé és a Báb II. előadásain. Teg­nap, hétfőn este tűzték műsor­ra a rendező szervek a péntek este elmaradt I. Erzsébet pót­előadását, valamint a program szerinti balettelőadást és a Re­neszánsz vigasságokat. A ki­egészítő programok sorában a közönség részéről izgalmas eseményként várt, szombatra és vasárnapra meghirdetett séta- téri vurstli sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vurstli jellegzetességei, a körhinta, céllövölde, lacikony­ha, bábosok — már eleve sem szerepeltek a közelmúltban véglegesített programban. . A kulturális jellegű műsor pedig korántsem volt folyamatosnak mondható, mint azt az előzete­sek jelezték. Kisebb-nagyobb időközönként a Bóbita Báb- együttes, a Kolozsvári Állami Bábszínház, a budapesti Jánosi népi együttes és a lengyel Zau- lek Stúdió előadói léptek fel a sétatéri fák alatt B. K.—W. E.----------------------»-----------------------■ C aligula helytartójas Lukács Sándor Lukács Sándor, a Vígszínház művésze alakítja Caligula hely­tartóját Székely János drámá­jában. — A szerző szerint Publius Petronius „csodálatos, eszmé­nyi ember". Nem nehéz egy ilyen figurát hitelesen elját­szani? — Ebben a szerepben az a szép, hogy nem kényszeríti a színészt megalkuvásra — mond­ja Lukács Sándor. Egyáltalán nem sematikus figura Petroni­us. Rendkívül árnyaltan, sok­színűén vázolta föl alakját a szerző. Éppen annyi jó és rossz tulajdonsága van, mint bármely más hús-vér embernek. Legfőbb erénye az, hogy a császárkultusz minden mocs­kát a maga erkölcseiben éli át, és a határhelyzetekben rendkívül etikusan dönt. Eköz­ben azonban a döntés minden kínját is viselnie kell, s ennek az önmarcangolásnak a bemu­tatása csodálatos színészi fel­adat. — Hogyan kapta meg ezt a szerepet? — Éppen a nyári szabadsá­gom programját tervezgettem, amikor megkaptam a felkérést. Előszörre nem is vállaltam el, de aztán a hatodik érzékem azt súgta, hogy ezt nem sza­bad visszautasítani. — És nem csalta meg a ha­todik érzéke? — Olyannyira nem, hogy a próbára szánt három hét ed­digi pályám legszebb élményét hozta. Az következett be, ami minden színész álma: megis­merkedtem egy kiváló darab­bal, egy nagyszerű szereppel és egy csodálatos rendezővel. A gyulai közös munka nagyon-----------------» -----------------­s ok örömet hozott valameny- nyiünknek. Ilyen jókedélyű, és mégis fegyelmezett, célratörő próbákat csak a legnagyobb rendezők tudnak produkálni. — Mi volt a legnehezebb a szerep megformálásában? — Elsősorban a technikai problémák. Csak az én szöve­gem negyvenhét gépelt oldalt tesz ki; ezt három hét alatt megtanulni nem gyerekjáték. A feszített cselekményű darab egyébként is mindenkitől nagy szellemi és fizikai kondíciót kíván. H. J. Szóba nem fogható ars poetica „UVEG-SZABÓSAG”: Az Országos Szakipari Vállalat Ócsai úti telepén az idén mintegy száznegyvenezer négyzetméter üveget vágnak méretre és csaknem negyvenezer négyzetméter hőszige­telő üveget készítenek. Innen látják el a kiemelt és az egyedi nagyberuházásokat, valamint a kommunális beruházásokat ablak­üveggel. A képen: holland gyártmányú emelőgéppel viszik a táblaüveget a szabászasztalra. Vitányi Iván beszélgetése Eck Imrével Izgalmas találkozót szervezett épületektől körülzárt, jellegze­tesen pécsi kertjében tegnap délután a Baranyo megyei Könyvtár. Eck Imre Kossuth-dí- jas koreográfussal beszélgetett Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója, s a párbe­szédbe az összegyűlt hallga­tóság is mihamar bekapcsoló­dott. — Van-e szóban megfogal­mazható ars poeticája Eck Im­rének? Igaz-e, hogy-az Eck-ba- lett inkább pantomim- mint­sem tánc-jellegű? Miért nevezik időnként érthetetlennek a Pécsi Balett előadásait? Valóban nagy szerepet játszik-e Eck mű­veiben a brutalitás, s miért hatja át mindig az erotika? Az ars poeticáról szólva Eck Imre előrebocsátotta, hogy a táncművészet akkor azonos iga­zán önmagával, ha azt mondja el a maga nyelvén, amit szó­ban vagy más eszközökkel nem lehet megfogalmazni. így ars poeticája is műveiben, tánckompozícióibarv ragadható meg. Az érthetetlenség pedig általában a szakkritika véle­ménye; a nagyközönség vagy annak az a rétege, mely állan­dóan figyeli a Pécsi Balett elő­adásait, általában képes volt mindig az érzelmi, etikai azonosulásra. Az elemző, megoldást kere­ső, időnként meditációba haj­ló párbeszéd a koreográfus és az esztéta között mégis képet adott arról, amit Eck Imre művészi hitvallásának lehet ne­vezni: a tegnapi beszélgetés folyamán megfogalmazódott az a művészi szándék, mely a múlt századi romantikus balett tartalmi és formai jegyeit tá­gítva, megszűrve, a mai kor emberének alapproblémáit kí­vánja a táncszínen megjelen­tetni — és mindig erős etikai, társadalmi elkötelezettséggel. G. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents