Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-24 / 202. szám

NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN Kedden: VII. Duna menti folklórfesztivál Tíz év - száz együttes Európából Szekszárd is csatlakozott Szélesedett az idén a Duna menti nemzetközi folklórfesz­tivál: nagyobb mértékben öleli fel a folyó jobb partjának nép­művészetét is. Nevezetesen Szekszárd város lesz az egyik, az immár három fesztiválköz­pont közül. Máskülönben a fesztivál ju­bileumát is üli: éppen tíz esz­tendeje rendezték meg a Bács- Kiskun megyei Kalocsán és Ba­ján. Egy évtized alatt vonzása Európa nagy részére is kiter­jedt. Töretlenül és egyre igé­nyesebb formában váltotta va­lóra célját: a népi hagyomá­nyok megőrzését, felújítását és megelevenítését, a Duna menti népek hiteles népművészetének felvonultatását. Az jdén pedig két megye: Bács-Kiskun és Tolna összefogásával rendezik meg. A tíz esztendő hat fesztivált jelentett. Vagyis hat alkalom­mal volt Magyarországon egyet­len olyan fórum, ahol még a hagyományos táncélet termé­szetes keretei között felnőtt, paraszt foglalkozású táncosok előadásában jelenik meg a néptánc. Vagyis: nem a szabad átköltés és stilizálás egyed­uralma a jellemző. Franciaor­szágtól a Szovjetunióig, Olasz­országtól Lengyelországig oly­kor 40—60 tagú, több nemze­déket tömörítő együttesek jár­nak erre a fesztiválra. A tíz év alatt összesen több mint száz ilyen együttes vonult fel Baján és Kalocsán. A mos­tani, hatodik fesztiválon a kö­vetkező együttesek vesznek részt: Pernegg Népviseleti Cso­port (Ausztria), Hajnal Magyar Együttes (Csehszlovákia), Schit- zerlőnder Népi Együttes (NSZK), Szófiai Raduil Együt­tes (Bulgária), Klimek Boch- leda Együttes (Lengyelország), Fotem Folklór Központ (Török­ország), Gyöngyösbokréta Ma­gyar Együttes (Jugoszlávia), Dunarea Csoport (Románia), Krimi Területi Együttes (Szov­jetunió), Doni kozákok Dal- és Néptáncegyüttese (Szovjetunió). A hazai csoportok Magyareg- regyről, Erdőbényéről, Kapuvár­ról, Bogyiszlóról, Tápéról, Do- maházáról, Kalocsáról, öreg- csertőről érkeznek, de ott lesz a hercegszántói—garai délszláv együttes is. Ezen kívül hat nép­dalkor is fellép a műsorban, közöttük a sombereki, csátal- jai és az izményi székely, va­lamint az őcsényi magyar nép­dalkor. A fesztivált Kalocsán nyitják meg, július 25-én, kedden. Eb­ben a városban rendezik meg a Király llus népművészeti kiál­lítást, a Duna völgye madár- és állatvilága című kiállításo­kat. Baján ezen a napon a KÓTA Paraszténekkafi Bizott­sága tart kibővített ülést a népdalkörvezetőkkel együtt. Július 27-én a bajai víziszín­padon lesz a külföldi és hazai táncegyüttesek parádés, nagy bemutatója. Szombaton, július 29-én dr. Andrásfalvi Bertalan, az MTA Néprajzi Társaságá­nak főtitkára tart előadást „A folklór helye és szerepe a mai életben” című országos honis­mereti pályázat eredményéről, s dr. Vitányi Iván, a Népműve­lési Intézet igazgatója átadja a díjakat. Tegnap a fesztivál bevezetőjeként pedig a Türr Ist­ván Múzeumban nyílott nem­zetközi népi gyermekjáték­kiállítás. Szekszárdon rendezik meg a népdalkörök bemutatóját, még­pedig július 27-én, csütörtökön. Másnap a táncegyüttesek tar­tanak előadást. Ezen kívül ki­állítások is várják ott a néző­ket, a népi iparművészet kerá­mia-ágazatának és a népi hangszerkészítőknek munkáiból. Több érdekes rendezvény lesz Kecskeméten is. A záróünnep­séget július 30-án rendezik meg Kalocsán, ahol dr. Gaj- dócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke átadja a fesztivál díjait. F. D. Segítenek-e a surranták ? Ahol a part szakad Vándorló korlátok a hegytetőn Akkor még csak a szakem­ber - és esetleg a „bennfentes őslakók” — tudták, hogy a fo- nyódi Várheggyel nincsen min­den rendben. A busz vezetője nem. A hatalmas eső nyomán — 1976 tavaszán — ötszáz köb­méter föld zúdult a 7-es főköz­lekedési útra, a több mint het­ven méter magas, majdnem függőleges hegyoldalról. A so­főr nem tudott időben fékez­ni, de szerencsére csak köny- nyebben sérültek meg néhá­nyon az utasok közül . . . Mindenesetre ez volt az a „kesztyű”, amelyet a hegy oda­vágott az országúba, s amely­A főszezonban nincs szünnap Nő a kápolnák híre Hűemlék vörösben és kékben A nyári balatoni programok­ban lapozgatva aligha kerül­hetik el a figyelmünket azok a kiállítások, amelyeket az üdü­lési szezonban rendeznek Ba- latonbogláron, a Vörös és a Kék kápolnákban. Közismert művészek tárlatát láthatták már itt az érdeklődők, jelen­leg Reich Károly, a somogyi születésű, Kossuth-díjas gra­fikusművész és Somogyi József, ugyancsak Kossuth-díjas szob­rászművész alkotásai tekinthe­tők meg. Túl a sok nézőt vonzó kiál­lításokon, a Vörös és a Kék kápolna önmagában is érde­mes a figyelemre. Annál is in­kább, mert ezekben a hetek­ben dől el: műemlékjellegű- nek minősítik-e a két épületet. A kérelmet az országos Mű­emléki Felügyelőséghez alig pár napja küldték el a bog­iári közös községi tanácstól. A két kápolnáról röviden csak annyit, hogy a Vörös 1896-ban épült, neogót stílusban, s egyik érdekessége a volt tulajdono­soknak az épület homlokzatán ma is látható családi címere. A Kék kápolna negyven évvel •idősebb, ugyancsak neogót stí­lusban épült, s valamikor a Körmendy család tulajdona volt. Mindkét kápolnát a közsé­gi tanács eredeti állapotában helyreállította. Itt rendezik a már említett tárlatokat, ezek körül van a szoborpark, s in­nen, a bogiári hegy tetejéről nyílik az egyik legszebb pano­ráma a széles Balatonra. A környezet is nagyon szép: nem véletlen, hogy a védett terü­letek listáján van. A vaddisznó, az őz meg a többi 'Suöjcbol jöuet...’ Folytatom az idézetet: „... itt ebédeltünk, mert valaki Bé­késcsabáról ajánlotta. Winkler József.” Ezt a mondatot az alsó-bélatelepi Vadásztanya vendégkönyvéből másoltam ki. A különféle négylábú és szár­nyas erdő-, illetve mező­lakok bizonyára nem ezt a he­lyet tekintik a paradicsomnak, az örök jó legelőnek. Én azon­ban elmondhatom, hogy han­gulatos kis vendéglőről van szó. Ráadásul a Vadásztanya a déli part egyetlen olyan „vendéglátóipari egysége", amelynek a fő profilja a vad­ételek kínálása. Vannak azonban a vendég­könyvben ilyen bejegyzések is: „Das Essen und die Ge­tränke waren sehr gut. . ." Hogy azután most az Essen, vagy a Getränke volt a be­jegyzésre serkentő, nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy már csak a „címletek” halla­tán — Tűzdelt fácán rizi-bi- zivel; Szarvaspörkölt köret nél­kül: Vadropogós barnamártás­ban, dödöllével — összefut az ember szójában p nyál. Hát még ha bemegyünk a konyhába! Különféle szakács- könyvek jutnak az eszembe, a Venesz, a Túrós, hal- és vad­ételek sokasága! Ám hirtelen egy kissé telt hölggyel találom magam szembe, akin az én lelkesedésemnek nyomát sem találom. Gróti Lószlónéról van szó, az üzletvezető feleségéről, ő ugyanis itt a szakács, s el- hirtelenkedve megfogalmazott közömbösségének gyorsan meglelem a magyarázatát. Ebben a konyhában ugyan­is naponta hat-hét őz fogy el. Számolni kezdek, de a férj ki­segít: — Eddig körülbelül 1200 va­dat nyúztunk itt meg . . . A Balatonnagybereki Állami Gazdaság szállítja a hús nagy részét, de segít az ellátásban a somogysimonyi vadásztársa­ság is. Őzek, vaddisznók, szarvasok és fácánok boldo­gulnak meg a fazekakban, lá­bosokban. A Vadásztanya for­galmának ötven százalékát az étel adja, az országos átlag valahol 30 százalék körül van. Az apró étterem fokozatosan emelkedett jó hírnévre. Mond­ják is, hogy „kérem szépen, ez azelőtt egy kis italbolt volt, a Pettyes Vendéglő”. A balaton- móriai áfész 1976-ban alakít­tatta át jelenlegi formájára. Azóta nő látogatóinak száma, bár fészkelődik bennem a gya­nú: akárhol várnák a nyaraló­kat vadételekkel, elmennének oda, mert őzet, szarvast, fá­cánt enni — ma sikk. Nos, akik 1200 vadat nyúz­tak meg, azoknak elfogy a lel­kesedésük. Ráadásul nem kis dolog egy ilyen vendéglőt ve­zetni, különösen úgy nem, hogy a nyári szezonban nincsen szünnap. Délelőtt 10-től éjjel 1-ig egyfolytában nyitva van­nak. Az ellátás mégsem aka­dozik, így amikor rendelek — sört kértem — meglepett a vá­lasz: — Sajnos, most csak Balatoni világos van .. . Nem tudta a pincér, hogy kincset Ttínál... De maradjunk még egy pil­lanatra a vendégkönyvnél. „Dr. Végh József, az MTA Nyelvtud. Intézetének ny. tud. főmunkatársa, a nyelvtudomá­nyok kandidátusa és jámbor turista" — olvasom a bejegy­zést. Tudós nyelvészünk valószí­nűleg „jámbor turista" minő­ségében dicsérte fel a II- osz­tályú Vadásztanyát, a vadéte­lek déli parti Mekkáját. Bár, meg kell hagyni: véleménye kialakulásában minden bizony­nyal szerepe volt a — nyelv­nek is... — ma nek felvételét nem odázhatta tovább a közös községi tanács. Mi történt azóta? Valamennyit előbbre léptek, de — mint mondják — „o vízelvezetés gondja továbbra is fennáll”. Ha csak annyit említünk, hogy a terület teljes rendezéséhez körülbelül 60 millió forintra van szükség, ez elég ahhoz, hogy sokan felsóhajtsanak: na, ebből sem lesz egyhamar va­lami! önállóan, saját erejéből nem is tudná a tanács „elintéz­ni" a hegyet. Mindenesetre az első lépéseket megtették: a 76-os omlást követően — hogy ne a meredek falon folyjon a víz az útra és a vasútra — ren­dezték a Bartók Béla utcát. (Ez az a bizonyos kanyargós szerpentin, amin még a gya­korlott vezetők is fokozott fi­gyelemmel hajtanak végig.) Ki­emelt szegélyt építtettek, s a víz úgynevezett folyókában folydogál — amikor belefér. De még a Sirálytól elkészült fe­dett árok sem képes egy-egy jelesebb eső vizének az elveze­tésére . . . A Balatoni Tárcaközi Bizott­ság finanszírozta annak a ta­nulmánytervnek az elkészítését, amelynek célja az egész fonyó- di várhegy víztelenítésének megoldása. A kivitelezés első üteme a már említett és legve­szélyesebb meredélyt „centri- fugázza” ki. Itt jegyzem meg, hogy a kiviteli tervek elkészíté­sét még csak most rendelte meg a tanács, — minthogy elég pénze nincsen — már ennek költségeit is szeretné megosz­tani. Kik között? Fenyővári János műszaki ügyintéző elsőként a MÁV-ot, a KPM-et, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ságot —, amelynek kezelésében van a várhegyi természetvédel­mi terület —, a helyi tanácsot és az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatalt említi. S hozzáteszi: — Egy-egy eső után 150—200 köbméter hordalékot kell elta­karítanunk az országútról, a sínpár közeléből. Eltömődnek az árkok, amelyek a Bartók Béla utcában vannak. A hegy rendkívül laza talajú, hogy úgy mondjam: kopik. Azokat a vé­dőkorlátokat, amelyeket a ki­rándulók megóvása érdekében helyeztünk el a meredek szaka­dék felső szélén, s ahonnan nagyszerű kilátás nyílik o Ba­latonra, minden évben két-há- rom méterrel beljebb kell hoz­nunk. A orrunk előtt fogy a hegy ... A sóhajra — mikor lesz eb­ből valami? — nem tudnak vá­laszt adni. Annyi bizonyos, hogy a tervek szerint hét szakaszban készül el a fonyódi Várhegy végleges víztelenítése, s az is bizonyos, hogy a befejezésre több okból is sürgetően szük­ség van. Az első ütemben ké­szülnének el azok a fedett ár­kok és az úgynevezett surran­ták, amelyek a meredélyen ko­rábban Yabolátlanul lerohanó vizet „helyrepofozzák", s bele­vezetik a Balatonba. Az esők addig is jönnek — jó kiadósak vannak az idén — és nem kér­dezik: na, összejött már a pénz? — mészáros — fl hét programjából Siófok. A balatoni nyári szín­ház előadásai a dél-balatoni kulturális központban július 25 —26—27-én 20 órakor kezdőd­nek. Bemutatják: Dürrenmatt: Dal a szamár árnyékáért és Cápák: A végzetes szerelem já­téka egyfelvonásosokat. A mű­velődési házban 28-án 20 ódakor Tomsics Rudolf és Cseh együt­tese szerepel. Július 29-én 20 órakor szintén a művelődési ház­ban folklór estet rendeznek a Zalai Honvéd együttes közre­működésével. Ugyancsak 29-én szombaton és 30-án vasárnap a Képes Újság fesztiválja kezdő­dik. Közreműködnek népszerű táncdalénekesek és együttesek. A Képes Újság fesztiválprog­ramjából : Szombaton fotókiállí­tás a rózsaligeti parkban, 10 órakor a festők ,, szabad mű­helye” nyílik a móló mellett, 14 órától tárja ki kapuit a ,.Sajtó- város” a hajóállomáson. 22 órától pedig a Siófok étterem­ben kezdődik a Képes Újság Bál. Vasárnap reg-jeltől orszá­gos népművészeti v • ír a Pi­roska Csárda előtti ren, di­vatbemutató a szabadtéri szín­padon és 17.30-tól utcabál, 19 órakor pedig , .Hajóankét” kez­dődik, s ezzel véget ér a két­napos fesztivál. Balatonföldvár. A Siótur üdü­lőhelyi klubban júl. 25-én 10 órakor az Állami Bábszínház tart előadást. Bűvös tűzszerszám címmel. 25-ig ugyanitt a III. Ba­laton és az idegenforgalom cí­mű fotókiállítás tekinthető meg. A földvári Expressz-táborban Ho­rizont címmel a Somogyi Fotó­klub kiállítása várja az érdek­lődőket. Július 27-én a balaton- földvári Vörös Lobogó üdülő­ben délelőtt 10 órakor Szálljon az ének címmel rendezik meg a balatoni gyermeküdülőkben nyaraló pajtások dalos vetélke­ll dőjét a VIJ tiszteletére. Kőröshegy. Az Árpád-kori mű­emlék templomban július 28-án Virágh Endre orgonái, közre­működik az MRT gyermekkóru­sa, Botka Valéria és Csányi László vezetésével. Balatonlellén július 26-án 20 órakor Kovács Kati koncertezik a szabadtéri színpadon.-1 Fonyód: a szabadtéri színpa­don július 29-én Omega-koncert lesz. szintén 20 órakor. A balatonberényi Klub-Könyv­tárban július 22-én nyílt Honly Márta iparművész tűzzománc ki­állítása. amely augusztus 22-ig tekinthető meg. Moziműsorok: Siófok terem-mozi (fél 6 és fél 8-kor kezdődnek). Július 20— 26. között: ABBA. 27—28.: Vi­gyázat, vadnyugati 29—30: Hol­lywood, Hollywood, este fél 8- kor Hajtóvadászat. Siófok kertmozi (az előadá­sok 8-kor kezdődnek). 24—25-én: Fayard bíró, akit seriffnek hív­tak. 26-án: A keselyű három napja. 27—28: Már ez is prob­léma? 29—30: Vadember. Balatonföldvári kertmozi: 24— 25-én: Magyarok (fél 8). Gyalog­galopp (f 10). 26-án: A javít­hatatlan. 27—28-án: Megtalál­ták a 7. századot (f3). A jó­nevű senki (f 1Ö). 29—30: Az Ezüst tó kincse (f8). Száguldás gyilkosságokkal (f10). •j Balatonlellei kertmozi: 24-25: (8 és 10 órakor). A keselyű há­rom napja. 26-án: (8 és 10 óra). Piedone Hongkongban. Júl. 27- től aug. 2-ig: ABBA. Balatonboglár: 24—25: (f6. 8 órakor) A fekete kalóz. 26-án: (f6, 8) Megtalálták a 7. szá­zadot. 27—28-án: (f6) Az in­kák kincse (8) A zsoldoskato­na. 29—30-án: (f6) Péter cár és a szerecsen (8) Már ez is probléma? Fonyódi kertmozi: 24-25: 8 és 10 órakor: Piedone Hong­kongban. 26-án: 8 órakor: Ma­gyarok. 10 órakor: Gyalog-ga­lopp. 27—28-án: 8 és 10 órakor: Blöff 29—30-án: 8 és 10 órakor: Az akasztanivaló bolond nő. Balatonvenyves kertmozi: 24— 25-én: 8 és 10 órakor: Megta­lálták a 7. századot. 26-án: 8 és 10 órakor: Serpico. 27—28- án: 8 és 10 órakor: Vadember. 29—30-án: 8 órakor: Az inkák kincse, 10 órakor a Zsoldoska­tona.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents