Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-23 / 201. szám

DN HÉTVÉGE 6. MAGAZIN 1978. JÚLIUS 23. Képünkön: balra a Salang-hágó, jobbra az alagút bejárata A világ legmagasabb Kulcsfontosságú helyet foglal el Ázsiában a Szovjetunió, Irán és Pakisztán között Afganisztán. Felszínének négyötöd részét az eurázsiai hegységrendszer mély völgyekkel tagolt, magas hegy­láncai ágazzák be északnyu­gaton a Kuh-i Baba (5144 m), középen a Szefid-Kuh (4231 m) és északkeleten legmagasabb és legterjedelmesebb a Hindu- kus, amelynek legmagasabb csúcsai meghaladják a 7000 métert. Hegyei miatt az ország éghajlata erősen kontinentális, száraz. Az ország egyik legnagyobb problémája a közlekedés. A magas hegyek miatt az év nagy részében hosszú hónapokon át lehetetlen az egyes medencéket megközelíteni. Ezért már évek­kel ezelőtt - a Szovjetunió se­gítségével — útépítési, illetve útkonstrukciós programhoz kezd­tek. Meredek szerpentineket vezet­nek át a medencék közötti hegycsúcsokon. Az útépítési program egyik leglátványosabb eredménye a Salang-hágón át­vezető út. A fővárostól, Kabul­tól a 3 órányira fekvő hágó­nál épült a világ legmagasab­ban levő közúti alagútja. A 3500 méter magasságban épült alagút 3 kilométer hosszú. Tíz évig épült szovjet segítséggel. Nemcsak Afganisztán egyes medencéit teszi hozzáférhetővé, hanem közúti összeköttetést te­remt a Szovjetunió felé is. Kincsem, Didergő, Petőfi, Wohin? A magyar nyelvészet törté­netében egyedülálló kutató­munkát fejezett be J. Soltész Katalin, a nyelvtudományok kandidátusa. Évekig azt vizs­gálta, hogy az 1827-ben ren­dezett első hazai lóversenytől napjainkig a lovassport ra­jongói milyen nevekkel jutal­mazták vagy büntették kedvenc paripájukat. Búvárkodásának forrásaiban — a turflapok ez­reiben és a napilapok ló­verseny rovatai ban — számta­lan furcsánál furcsább lónév­re bukkant. A hálás ,,keresztapák" jó­szágaikat gyakran illették ked­veskedő, díszítő jelzőkkel: Ked­ves, Drága, Szememfénye, Ara­nyom, Hercig, Virágszál, Bo­garam. De nem fukarkodtak az elmarasztaló jellegű név­adással sem: Áruló, Didergő, Riadalom, Unalom, Izguló, Ma­kacs. Sőt még ilyen is akadt: Pókos, Lusta, Szájtáti. A vizsgálódások kiderítették: szívesen neveznek el lovakat irodalmi, zenei, színházi és egyéb művészeti fogalmakról: Amoroso, Libretto, Ballada, Szoprán, Tamburás, Palotás, Keringő, Tangó. De az italok, mérgek, gyógyszerek szintén gyakori névadó lehetőségek: Aszú, Rácürmös, Szürkebarát, Adrenalin, Áfium, Isztopirin, Koffein, Nikotin, Vitamin. A legfurcsábbak azonban az el­vont jelentésű keresztnevek: Dicséret, Ifjúság, Küzdelem, ítélet. A névadók leleményességét dicséri, hogy az átvizsgált, há­romezernyi név majdnem száz százaléka csak egyszer for­dul elő. A választékosság szán­déka elvezetett a Bibliához is: Absolon, Delila, Iskariót, Lótné, Putifár, Mózes, Jeremiás. Tör­ténelmi neveket is találhatunk az ókorból: Aspasia, Nero, Krőzus, Seneca; az ómagyar korból: Ond, Bolond, Juliánus; az újkorból: Napóleon. A föld­rajznak is kijutott: Borszék, Debrecen, New York, Verdun, Garam, Volga, Bakony, Ger­mania, Afrika. Gyakran még városrészek is névadók: Rózsa­domb, Zugliget. A földrajzi ne­vek egy része a ló szülőhelyé­re utal: Kisbér, Tallós, Orosz­vár; Epsom és a Hamburg név klasszikus lóversenyek szín­helyének megörökítése. Az összegyűjtött névanyag­ból az is kiderült: az utóbbi évtizedekben az ivadék álta­lában olyan nevet kap, amely­nek kezdőbetűje azonos vala­melyik szülő nevének kezdő­betűjével. A felszabadulás utá­ni magyar telivértenyésztésben törvényszerűen mindig az azo­nos nemű szülők nevének kez­dőbetűje öröklődik. így a Spontán nevű mén apja Spa- lato, a Berenice nevű kanca anyja Berolina. Ennek az elne­vezési rendszernek ugyanis fon­tos információs jelentősége van: a pesti lóverseny-látogató tud­ja, hogy az I és N betűvel kezdődő nevű mének a „leg­jobb családból való” lovak. Intermezzo II., Imi, Imperiál vé­réből, és nem lepődik meg, ha a legjobb háromévesek verse­nyén, a derbyn a nyolc in­duló mén között három I és négy N betűs nevet talált: íjász, Imre király, Irhás, Nap­fény, Néma levente, Nobleman. Az ügetőlovakat a források tanúsága szerint nem szárma­zás, hanem évjárat szerint ne­vezik el azonos kezdőbetűjű nevekkel, a név tehát az élet­korról tájékoztat. 1950-ben kezdték az ábécét és 1971-ben értek a végére: az 1974. évi háromévesek Z betűsek: Zaré- ma, Zoli, a kétévesek ismét A betűsek: Ancona, Api. Sajátos névalkotási mód, hogy a szülők nevének kezdőszótagjait össze­forrasztják: Wildotter és Dschings Khan nevéből szüle­tett a Widschi, a Lampos és Waffenweihe nevekbe! a Lawa. Külföldön gyakran adomá­nyoznak személyneveket a lo­vaknak. A magyar közvélemény azonban nagyon érzékenyen reagál erre. A millennium idején botrányt váltott ki egy Petőfi nevű ló megjelenése a pesti turfon. Az általános fel­háborodásra a tulajdonos kénytelen volt lova nevét szel­lemesen Pardonra megváltoz­tatni. Előfordul kéttagú elnevezés is: Rózsa Sándor, Patkó Bandi — sőt háromtagú is: Most vagy soha. Érdekesek az írás­sajátságok is: az MRS név puszta betűrövidítés. A felkiál­tójel csak elvétve fordul elő lónevek mellett: Rajt! Sicc!, kérdőjelet viszont csak egyet­lenegy esetben lehetett találni: Wohin? Oláh Béla Sophia állhatatos maradt Sophia Loren, aki ál­landóan hangsúlyozza a férje, Carlo Ponti iránti hűségét, a párizsi hetilap­nak, az lei Paris-nak adott interjújában beismer­te, hogy Pontin kívül négy további férfi játszott sze­repet az életében. De, habár *’ Frank Si­natra, Cary Grant, Omar Sharif és John Wayne mindent megtettek, hogy elcsábítsák, Sophia állha­tatos maradt. Cary Grant volt az első, aki kosarat kapott. 1965-ben egy hol­lywoodi forgatás alatt 18 napon keresztül minden reggel 200 vörös rózsát és egy platinagyűrűt küldött a dívának a szállodába. Egy cédulára ráírta an­golul: „Az esküvőre min­den készen áll. Csak be­leegyezésedet várom.” Sophia elfogadta ugyan 02 ajándékokat, de a 18. napon ezt suttogta film­partnere fülébe: „Nem értek angolul.” A legeredetibb kísérletet Omar Sharif tette Sophia meghódítására. Genfben történt. Sophia mesélte el az esetet: „Egy nagy ho­telben laktam, amikor az igazgató felszólt a szo­bámba, hogy az előcsar­nokban ajándékot adtak le a számomra. Az aján­dék azonban igen nagy, és nem lehet felküldeni a szobába." A színésznő le­ment az előcsarnokba, ahol egy paripa várt két lovászfiú kíséretében. Az Omar Sharif által aláírt üzenet így hangzott: „Ezen a lovon rabolják el önt a világ végére.” Japán öregek Japán 111 millió lako­sából majdnem 700-an el­érték a százéves kort vagy még annál is idő­sebbek. A nők döntő fö­lényben vannak, 575-en a 122 férfival szemben. Szenvedő apák Egy Ausztriában folyta­tott felmérés szerint 100 újdonsült apa közül 36, feleségének szülése alatt olyan rosszullétet érzett, ajpely kifejezetten a ter­hességre jellemző: hány­ingert, szédülést, étvágy­hiányt. Ezek a tünetek azoknál a fériaknál voltak tapasztalhatók, akik féltik feleségüket a szüléstől, és általában túlzottan ag­gódnak egészségükért. Ez is autó, az is autó A Merkúr csepeli fogadóállomására naponta mintegy kettőszáz személygépkocsi érkezik. Innen speciális szállító jármüveken az átadó telephelyre viszik az autókat. A húsztonnás Rába-Man tehergépkocsik korszerű gyártósoron ké­szülnek, a Magyar Vagon- és Gépgyár győri gyáregységében. Az idén elkészül a kétezer-ötszázadik. Hegyi- és pályaversenyekre alkalmas, új versenyautót kapott a Bp. Volán autósport szakosztálya. Az Osella BMW típusú ver­senyautó Forma—2-es motorja háromszáz lóerős, végsebessége óránként 280—300 kilométer. Vezetője Kiss Dezső, többszörös hazai bajnok. (MTI-fotó, E. Várkonyi Péter, Matusz Károly és Németh Ferenc felvételei — KS) A pálmák, Kuba jegenyéi. Amerre csak a szem ellát, ki­rálypálmák, kreolpálmák emel­kednek ki a buja trópusi nö­vényzetből. A gyep is dús, olyan rajta a járás, mint egy vastag, puha perzsaszőnyegen. A trópusi növények színorgiója csodálatos. Az egyszerű utast ez ugyanúgy lenyűgözi, mint Kolumbusz Kristófot, aki ezt je­gyezte hajónaplójába: „Soha emberi szem elé nem tárult ilyen nagyszerű látvány..." A szigetországban még sok beruházás, szakképzett munka­erő, modern mezőgazdasági gép kell ahhoz, hogy néhány esztendőn belül Kuba önellátó lehessen a legfontosabb élelmi­szerekből és a hagyományos exportcikkeiből, cukorból, do­hányból, gyümölcsből tovább növelhesse kivitelét. A cukornád messzi Indiából arab hajókon jutott el az Ibé­riai félszigetre, ahonnan a spa­nyol hódítók Kubába vitték. A trópusi eső öntözte talajon, a 23 fokos évi középhőmérsékle­ten, még a földbe vert karó is kihajt — a cukornád is nagyon hamar meghonosodott. Mindig szorongás fog el, ha a mezőn vagy földeken tüzet lótok, az égő növény szaga is rossz érzéseket vált ki belőlem, még akkor is, ha az a legter­Cukorcsata maohetevel mészetesebbnek vagy legártal- matlanabbnak látszik. Ez az ér­zés Kubába is elkísért. Egy es­te az alacsonyan úszó felhők alatt először csak a szürke füst- gomolyokat, majd közelebb ér­ve a növényzet égését is láttam — szinte majdnem felkiáltottam. Kubai kísérőim is ugyanezt lát­ták, közben szemük sem rezdült, míg végül egyikük sóhajtva megszólalt: holnap reggel vág­ják a nádat. A nádvágás előtt ugyanis leégetik a nád leveleit. Az égetést követő 48 órán be­lül aratni kell, mert különben a cukortartalom csökken. 30—35 fokos melegben, egy szál nádvágó késsel, a mache- tével nem gyerekjáték a nád- vógás. A nagy hőség miatt ál­talában reggel hatkor kezde­nek, déltől 2-ig pihennek, majd újra folytatják a munkát. Ku­bában a cukornád betakarítá­sa nemzeti ügy, ami jelenleg még a társadalom mozgósítását igényli. A forradalom előtt több száz­ezer munkanélküli volt, sőt más karib-tengeri államokból is szállítottak az országba olcsó munkaerőt, ezért nem tartották sürgetőnek a betakarítás gépe­sítését. Ma o megoldandó fel­adatok közül első helyen áll a cukornádvágás gépesítése. Ezt hivatott megoldani a szovjet segítséggel épült kombájngyár. Egy nádvágó napi teljesítmé­nye machetével, nádvágó késsel 2—300 arroba között mozog. Egy jó nádvágó az 500 arrobál is eléri (1 arroba = 11,5 kg). A machete kb. egyméteres, egyenes, éles kardhoz hasonló acéllemez, kézhez idomuló fa. vagy műanyag markolattal. A machete egyébként ugyan­olyan szimbóluma a kubai me­zőgazdaságnak, mint a magyar­nak volt a kasza. Egy kombájn mintegy 200 nádvágó munkáját végzi el. Mellesleg hektáronként 80 tonna nád terem, s 110 ton­na nádból lesz 1 tonna cukor. A legnagyobb tisztelet a nádaratás idején a cukor-csata hőseit veszi körül. A kubai új­ságok első oldalon közlik fény­képeiket. Nem egy olyan nő is van, aki decembertől júniusig 100 ezer arroba nádat vágott le. Sok a milliomos brigád is, s nem egy teljesítménye eléri a 6 millió arrobát. így aratják az édesnádat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents