Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-17 / 195. szám

NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN Kis-pecsi" helyzetkép Fonyódi, fenyvesi gondok Balatonfenyves — „kis Pécs". Ez a gyakran hallható mondás arra utal, hogy igen sok pécsi­nek van Fenyvesen nyaralója, s a tulajdonosok közül aki csak teheti, az egész szezont a tó­parti községben tölti. A szom­szédos Fonyód ugyancsak nép­szerű városunk lakói körében. Hogyan folynak az építkezé­sek, van-e még hely egyáltalán ezen a kedvelt partszakaszon? S hogy áll a közművesítés, az útépítés ügye? E közérdekű kér­désekre kértünk választ dr. Ko­máromi Józseftől, a Fonyód nagyközségi Közös Tanács Vég­rehajtó Bizottságának titkárá­tól. — Fonyódon és Fenyvesen kí­vül Ordacsehi tartozik még hozzánk, ott azonban — lévén kissé távolabb a Balatontól — csak lakótelkek vannak. Az üdülésre alkalmas 18 kilométe­res szakaszon, amely a mi kör­zetünkbe tartozik, már csak úgynevezett „foghíjtelkek" van­nak. Számuk Fonyódon körül­belül 800, Fenyvesen 1000. Zömmel magánkézben vannak. A frekventáltabb területeken,-és ott, ahol a tulajdonos évek óta elhanyagolta ingatlanát, építési kötelezettséget rendeltünk el. — Mi a helyzet a tanács ke­zelésében lévő telkekkel? — Ilyen telek igen kevés van. Néha egy-egy visszakerül a bir­tokunkba úgy, hogy az, aki 1977 januárja előtt — amikor még eladtuk a tanácsi telkeket — megvásárolta, kéri a szerző­dés felbontását. A vb felajánlja őket tartós használati bérbe­adásra — a hirdetőtáblán tesz- szük közzé az ajánlatot. — Nem okoz gondot, hogy ki­nek adják a telket? — Nem. Egy telekre általában egy jelentkező van. Ismertetjük vele a feltételeket, és ha ked­vezőnek találja őket, létrejön a megállapodás. — Mik ezek a feltételek? — ötven évre szól a bérlet,, amelynek díját egy összegben kell kifizetni. A bérleményre épített nyaraló a bérlő saját tulajdona lesz. — Mennyivel olcsóbb a bér­let, mint a magánkézből való vásárlás? — 450-től 1350 forintig terjed négyszögölenként az üdülőtel­kek bére vagy óra.-r Semmiféle kedvezményt nem nyújt a bérlet? — De igen. Vásárláskor a vé­telár húsz százaléka megy ille­tékre, a tanácsi tartós haszná­latba vétel azonban illetékmen­tes. — Növekszik-e az építkezések száma? — 1973-ban, amikor nagy par­cellázások voltak, 345 építési engedélyt adtunk ki, azóta évente 130-140-et. — A sufniépítések kora ezek szerint lejárt? — Ott még nem tartunk. Évente 130—150 bódét kell le­bontatnunk, plusz 70—80 enge­dély nélkül emelt építmény át­alakítását kell elrendelnünk. — Fejlődik-e a csatornaháló­zat és az utak •építése? — Fonyódon mindössze 14,4 kilométer a csatornahálózat hossza, ami azt jelenti, hogy az utcák hosszúsága 'Szerint azok 17 százaléka van bekap­csolva. Fenyvesen pedig egyál­talán nincs szennyvízcsatorna­hálózat, megoldatlan mind az elvezetés, mind a kezelés. Vár­hatóan a hatodik ötéves terv­ben épül fel a regionális tisztí­tómű. Ami az utak állapotát il­leti, önmagáért beszél a követ­kező adat: a 150 kilométer hosszúságú tanácsi kezelésű út­ból egyelőre 35 kilométer szi­lárd burkolatú ... Tófalvi Éva Nyaralóépités (Fotó: Makai Károly) Csálit készíteni tudni keil Nem árt, ha kap a hal A pisztráng búcsút intett Elhiszem. Ha meglép a ho­rogról egy háromkilós piszt­ráng, az nagy veszteség. Külö­nösen Magyarországon. Ám Erdélyi Károly nem erről az ódörögdpusztai pisztrángról nevezetes, ezt csak úgy mellé­kesen mesélte el, mint az egyik emlékezetes horgászélményét. Sokkalta indkább arról ismerik, hogy ő a Balaton körül talál­ható egyetlen horgászszaküzlet tulajdonosa. Nevezetes arról is, hogy csak részben támaszkodik a nagy­kereskedelemre. Amit lehet, azt megpróbál ugyan besze­rezni a TRIÁL-tól, de mint mondja, „alig van valami ná­A nagyüzem júliusban indult Kezdők a karámba! Bogláron elég gyakran botlani a kisméretű plakát­ba: Lovasiskola, Gyep ut­ca, mindennap 7—11-ig és 3—6-ig. Az, hogy az ide érkező kocsik nagy része külföldi rendszámot visel, nem annyira a nyugatiak lószeretetének, hanem in­kább a „tandíjnak" köszön­hető: óránként 80 forint. A balatonboglári legelte­tési- bizottság feladata an­nak idején — egyebek mel­lett - a szemétszállítás is volt. Ami igáslovakkal járt együtyí Az ötlet, hogy lo- vasiskolát nyissanak, azt eredményezte, hogy most már csak két fuvaroslovuk van, a többi nyolc a „pari­pa kategóriába" tartozik. Ezek azok az állatok, ame­lyeknek mindent ki kell bír­ni. Ritka az, hogy jó lovas érkezik. Akik teljesen kez­dők - meglátni ezt, elég csak közelíteniük a lóhoz —, a karámba kerülnek. A hatvanszor huszonkét méte­res bekerített területen az­után csinálhatnak a pari­páikkal, amit akarnak, azok rendületlenül róják a kö­röket ... — Sajnálom ezeket a lo­vakat — mondom Vincze Gyulának, aki a legeltetési bizottság tagja, s bizonyos vagyok benne, hogy a háta mögött a „Lovak Atyja" ne­vet kapta. — Amikor az iskolát lét­rehoztuk, az volt a célunk, hogy színesítsük az üdülők szórakozási lehetőségeit. Most már bizonyos: jól döntöttünk. A múlt évben a lovak — akkor még csak hat volt — 66 ezer forintot hoztak, idén már elértük ennek felét. S a java még visszavan, hiszen a nagy­üzem júliusban kezdődött. Nem kell a lovakat sajnál­ni, pontosan tudják, ki van a nyeregben: kezdő vagy jó lovas. Mindjárt bizonyította is. Az addig békésen kocogó Szellőről leszállt egy ifjú hölgy. Utána pattant a ló hátára egy kis bogiári gye­rek. Szellő „kihúzta ma­gát", fejét-farkát felcsapfa, s peckes léptekkel faképnél hagyta az autókra támasz­kodó bámészkodókat. Még a csikója is csodálkozva bil­legette füleit. M. A. „Lótaxi” a leilei vasútállomáson Indul a balatoni lótaxi (Király Béla felvétele) Hölgyeim és Uraim! Afiáker Önökért van! Az istálló volt a legnagyobb gond A szép arcú, filigrán termetű asszonyka jóformán megszakítás nélkül lovagolt öt napig. Tisza- kécskéről indult — a ló nyakán ott a „billog”: BK 9, ami annyit jelent, hogy Bács-Kiskun me­gyében, 1969-ben született —, elhagyta maga mögött a ho­mokos tájakat, a Dunát, azután megpillantotta a távolban a Balatont. 250 kilométer megté­tele után Lellén szállt le a nye­regből. A férje — Krizsán József — a fővárosból indult. A szürke lo­vat fogta a fiáker elé és a régi 7-es úton kocogott a tó felé. A kocsit 20 ezer forintért vásá­rolta a kiskunfélegyházai Maca Józseftől, aki arról híres, hogy 55 évig fiákerezett, mielőtt el­adta volna a bőrüléses, szépen kifestett kocsit. Mindez különös lenne, ha nem tudnánk: csak egy álom megvalósulásának első szaka­szairól van szó. A két fiatal — mindkettő 25 éves — kisgyer­mek kora óta a lovak bűvöleté­ben él. S az álom: egy lovasis­kola. Majd, valamikor... Ezekben a napokban még nagyon távolinak tűnik. Kicsit csodálkozva, kicsit szomorkásán néznek a tó partján nyaralók­ra: de hiszen Hölgyeim és Ura­im, a fiáker önökért van! Mert — valaki azt mondta, szégyel­lenék az emberek a bakon ül­ni — nem nagy a kereslet. — Lósimogató — mondja Krizsán József —, az bőven van. Néha veszekedéseknek va­gyunk a tanúi: a gyerekek ter­mészetesen fiákerezni akarnak. A szülők nem. Amikor híre sza­ladt, hogy itt Balatonlellén, a vasútállomáson két „lótaxi” van, hirtelen ideküldtek egy „igazi” taxit. Addig nem volt... Azt hittem, nevezetessége lesz ez Lellének. — Még nincs itt az igazi szezon. Nyilván az időjárás is közrejátszik. — Ahogy mondja. Alánkvá- gott az idő. Esőben ki akarna sétakocsikázni? Számos a félre­értés is. Volt, hogy egyszerre felült öt felnőtt. Az egyik így szólt: te Pisti, tényleg nem kell ezért fizetni? A feleség most érkezik visz- sza egy fuvarból. — Végigmentem a Köztársa­ság utcán. Olyan a Balaton partja, mintha ősz lenne. Nem tudom, hol vannak az embe­rek ... — Hogy tudják itt a lovakat fenntartani? — A zsebünkből. A takar­mányt megoldani nem volt ne­héz. Hanem az istálló! Az je­lentette a legnagyobb gondot. A két ló — egyik szürke, a másik barna — békésen vára­kozik. Pedig sokat érnek. Hogy mást ne mondjak: egy-egy lá­bukra 60 forint a patkói A „ló­doktor” 150-et kér egy injek­cióért. — Megéri mindez? — A lovaktól nem tudunk el­szakadni. Ha nem megy így — kiderül augusztus végére —, akkor másképp próbáljuk. Az is lehet, hogy ugyanezt, de máshol. — Ha megkérném, hogy vi­gyen el Siófokra, megtenné? — Nem. Csak belterületen járok, a főútvonalra nem hajt­hatok ki. De ha vállalná, hogy kerülő utakon, mondjuk egy na­pig tartó utat, minden további nélkül. A feleség kezét nézem: elég erős-e, hogy féken tartson egy lovat — Ó, a szürke nyugodt ter­mészetű! Nincs vele semmi baj. Másrészt hatéves korom óta lovagolok. —ma— luk ezekben a hetekben, s most már majdnem minden krónikus hiánycikk”. Ha másképp nem megy, akkor maga újít. Nem kis elégedettséggel meséli, hogv a ma már széles körben elterjedt önetetőt annak idején ő fedezte fel egy francia hor­gászmagazinban, s vezette be használatát Magyarországon. Most körülbelül hat-hét fajtát látok a siófoki bolt pultján. — Mi az, amit csak itt sze­rezhetnek be a balatoni hor­gászok? — A különböző csaliféléket, önetetőbe, horogra, kukacot, kukoricát, ízesítő anyagot. Ne­kem ugyan előnyt jelent, de nem mindenki tudja, hogyan kell jó csalit készíteni. Sőt: azt sem, hogyan kell beetetni... — Titkosak ezek a receptek? — Szó sem róla. A lófogú kukoricát meg kell főzni, kiszá­rítani, húsdarálón átereszteni, némi rozslisztet, ánizsolajat ke­verni hozzá, és egyharmad részt az áztatott kenyér tesz ki. Ezt kell belegyúrni az ön- etetőbe. — Úgy tudom, messze tá­jakról jönnek ide vásárolni. — Volt itt bajai, mohácsi, nagykanizsai, kaposvári, veszp­rémi vevő, de még távolabbról is jönnek rendszeresen. A hor­gászfelszerelésekből vidéken meglehetősen rossz az ellátás, így jóformán minden elfogy. Itt van például ez a 2400 fo­rintos DAIWA multiplikátor or­só. Biztos vagyok benne, hogy megveszik ... — Mi az, amit nem tud ad­ni? — Hiányoznak a különféle hálók, a francia zsinór. Az or­sókból is lehetne nagyobb vá­laszték. Hiányzik az olcsó bambuszbot, pedig erről min­den szakkönyv azt írja, hogy a legolcsóbb és a legtartósabb felszerelések közé tartozik. — ön horgász, sőt, mint az oklevelekről látom, versenyeket is nyert. — Táv- és céldobásbon nyertem itthon országos har­madik helyet, s az NDK-ban is sikerrel versenyeztem. Hor­gászni azonban nem sok időm jut: szombat, vasárnap, és este kilenctől. — A kedvenc hala? — Most a pisztráng ... Az a háromkilós is, még mindig fáj a szívem. Atz hittem, el­akadtam. Kicsit megszorítottam az orsó fékjét, s meghúztam a zsinórt. Életem legnagyobb pisztrángja lett volna. Szépen búcsút intett a farkával, én meg csak bámultam ... Kivág­ta magát a vízből, szakadt a 25-ös Platil. — Milyen felszerelést hasz­nál? — Csak olyant, amit nálam meg lehet vásárolni. Nem mondom, sok függ a felszere­lésen is, de azért az sem árt, ha valaki tud horgászni, rá­adásul olyan helyen próbálko­zik, ahol hal is akad . .. M. A. fl hét programjából Siófokon július 18-án 20 árakor a szabadtéri szín­padon „Csárdások” cím­mel magyarnóta és nép­dalest lesz neves éneke­sek közreiriGködésével. Jú­lius 19-én 20 órakor ugyan­csak szabadtéri színpadon szerepel a Magyar Állami Népi Együttes. Július 20- án este 8 órakor nyit a siófoki nyári színház a dél­balatoni kulturális köz­pontban. Capek: „A vég­zetes szerelem játékai” cí­mű lírai groteszket adják elő Ruszt József rendezé­sében. Dürrenmatt: „Pör a szamár árnyékáért” cí­mű szatirikus játékot pre­mieren adják elő egy fel­vonásban (ősbemutató). Színpadra átdolgozta és rendezte: Ruszt József. A további előadások: július 23, 25, 26, 27, augusztus 10, 11, 14, 15, 22. 21-én, pénteken 19.30 órakor „Pó­dium Balaton '78” Psota Irén előadóestje a kultúr- központban. 23-án a Ke­lén motoros hajón dzsessz- pódium. Tomsics Rudolf és együttese szerepel. Balatonföldvár: A Sio- tour klubban július 17-én, hétfőn a KISZ KB Rajkó zenekara szerepel. (21 órakor). Július 18-án nyí­lik a „Balaton és az ide­genforgalom” cimű harma­dik országos fotókiállítás. A balatonföldvári express táborban 19-én nyílik meg a Somogyi Fotóklub Ho­rizont cimű kiállítása az express nyári tárlatsoro­zatban. Kőröshegy: az Árpád kori műemlék templomban július 21-én Olena és Wesel csehszlovákiai or­gonaművész szerepel, köz­reműködik a kaposvári ka­marakórus Klaus Róbert vezetésével. A balatonszárszói műve­lődési házban július 20-án 21 órakor Psota Irén tart önálló estet. Július 22-én a fonyódi szabadtéri színpadon Tom­sics Rudolf és együttese szerepel. Balatonbogláron július 22-én a művelődési ház­ban 19.30 órakor Psota Irén ad önálló estet. Július 20-án Balatonlel­lén a művelődési házban Psota Irén 8 órakor lép fel. A balatonberényi klub­könyvtárban Honthy Márta iparművész tűzzománc ki­állítását nyitják meg jú­lius 22-én. A tárlat au­gusztus 22-ig tekinthető meg. Filmprogram Siófokról. Az előadások este nyolc órakor kezdődnek. A kert­mozi műsorából: július 17 —18-án a Fekete kalóz 19, Police Python 357. 20— 21, Hattyúdal, 22—23 Du- róc, a katona, siófoki te­remmoziban az előadások 6 és fél nyolc órakor kez­dődnek. 17—19-ig a Javít­hatatlan, 20—23-ig ABBA- együttes. Szapudi András Vendégáradat a Balaton déli partján Az időjárás, bizony, nem a legszívélyesebben fogadta az idén a balatoni nyaralókat. En­nek ellenére egyedül a sóstói Ifjúság kemping az, amely még hatszáz vendég elhelyezéséről tud gondoskodni, a többire ki lehet tenni a „megtelt” táblát A rendkívüli vendégforgalom minden eddigi csúcsot a múlt­nak adott át. A SIOTOUR for­galmának növekedése a tavalyi megfelelő időszakhoz képest 115,7%-os, a vendégéjszakák százalékos növekedése pedig elérte a 120,4%-ot. A szocialista országokból 52,1 százalékkal, a kapitalista országokból pedig 57,9 százalékkal több vendég kereste fel a SIOTOUR szállás­helyeit, mint 1977 első felében. nettói □

Next

/
Thumbnails
Contents