Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-13 / 191. szám

2 Dunántúli napló 1978. július 13., csütörtök A horgászat népgazdasági haszon Értékelték a halászati jogszabály végrehajtását A jövő a rendszergazdaságoké A horgászat sport. Abszolút pihentető^ fizikai és szellemi erőfeszítés nélkül. S minde­mellett a horgász a befizetett tagsági díjával hozzájárul a haltenyésztés növeléséhez, s a kifogott hallal a halfogyasztás emelkedéséhez, így tehát nép- gazdasági hasznot is hajt. Épp ezért szerepel — eddig e.lőször — a január elsején érvénybe lépett új halászati törvényben a horgász, mint tár­sadalmi szükségesség. Az új halászati jogszabály értékelé­séről és a halászat jelenlegi helyzetéről, jövő feladatairól lartott tájékoztatót és kon­zultációt tegnap a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, melyen 13 megye me­zőgazdasági üzemének képvi­selője jelent meg. A tanácsko­zást dr. Álló Miklós, a Bara­nya megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályának megbízott vezetője nyitotta meg, aki be­mutatta a megyét, a megye adottságait, az elmúlt év ered­ményeit, az idei év kiadásait. Ezt követően dr. Dobrai La­jos, a MÉM vadászati és ha­lászati főosztályvezető helyette­se, előadásában az ország haltenyésztésének jelenlegi helyzetét értékelte, és kitért a szakemberek előtt álló felada­tokra. Elmondta, hogy 1976—77 év tervei jól teljesültek. Igen kedvező jelenség, hogy az utóbbi időben emelkedik a természetes vizek halállomá­nya, ami ^a tervszerű telepítés eredménye. A mesterséges hal­tenyésztésnél a jelenlegi hely­zet: vannak ugyan gazdasá­gok, melyek kiváló eredmé­nyeket értek el, de nagyon sok még a haltenyésztés szem­pontjából jó adottságokkal rendelkező, mégis alacsony termelési szinten megrekedt gazdaság. Kiemelte a Bikali Állami Gazdaság kiváló ered­ményeit, mindenki számára kö­vetendő példaként állította. A következő évek feladata a halfeldolgozás jelentős növe­lése. Eszerint 1980-ra az élő­hal 46 százalékát kell feldol­gozott — elsősorban félkész — formában forgalomba hozni. A közeljövőben lép be a terme­lésbe a tatai, a balatoni, a gyomai halfeldolgozó, a bikali feldolgozóra 1980-nál előbb nem lehet számítani. Elképzel­hető, hogy a halfeldolgozást kisebb szövetkezeti üzemek lé­tesítésével is növelik. Dr. Dobrai Lajos előadása után Örkényi Miklós szakmér­nök, a Baranya megyei Tanács halászati és vadászati szak­értője, a megyei haltenyész­tési helyzetet és a halászati, horgászati törvényt, ennek eredményeit értékelte. — Mi a legszembetűnőbb, legpozotivabb eredménye az új törvény életbelépése óta eltelt hét hónapnak? — Úgy véljük sikerült a ha­lászatot és a dolgozók pihené­sét szolgáló horgászatot össze­hangolni. Az új szabályozás lehetővé tette, hogy magán- személyek is igényelhetnek hal­tenyésztésre alkalmas kisebb területeket. Lehetővé válik, hogy a halas­tavakkal rendelkező, de nem megfelelő halgazdálkodást foly­tató gazdaságokkal szemben szankciókat alkalmazzanak. A horgászok felé irányuló kor­látozás a horgászok számának nagymértékű emelkedése miatt, a méretszigorítás pedig a ha­lak ívási védelmében történt. Az új jogszabály végeredmény­ben a halászati termelés fejlő­dését fogja eredményezni. Dr. Dobrai Lajos még el­mondta : — Minél több tsz-nek kell a bikali rendszerbe kapcsolód­ni és több ilyen rendszert kell létrehozni az országban. Fon­tos feladat az országban lévő összes vízfelület halászatba va­ló bevonása. így talán majd biztosítani lehet az egész évi folyamatos halellátást a lakos­ság részére. S. Zs. Ismeretszerzés, nomadizáiás, túrák Mecseki úttörő vándortábor Népszerű a mozgalom Tanácsok az érkezüknek A Gubacsos forrástól felhord- ták a vizet, bekészítették a szá­razfát, hogy a következő csa­patnak könnyebb legyen az el­helyezkedés az orfűi táborhe­lyen és a harminchárom be­rettyóújfalui úttörő Bács Károly és Szőke Julianna tanárnő ve­Itt minden ki nyert BBk Megszépült az Építők úti óvoda Összefogás a gyermekekért A hét végén még friss fes­tékszag áradt az utcára, dol­goztak a festőlegények a pé­csi Építők úti óvodában. Szó szerint legények, hiszen első éves szakmunkástanulói voltak az 506-os Elek Tamás szak­munkásképző iskolának. Az óvodai munkájuk hármos igény és jó kooperáció eredménye. Itt mindenki nyert, hiszen az óvodának — sok másik pécsi gyermekintézményhez hasonló­an — szüksége volt egy nyári szépítésre, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot kö­telezte az óvodával kötött pat- ronálási szerződése, a gyere­keknek pedig a szakmai forté­lyok alaposabb elsajátítására, a változatosabb munkára nyí­lott lehetőségük. Ez a véle­ménye az iskola képviselőjé­nek, Takács Istvánnak, és a vállalat szakembereinek Pálfal- vi Gyula művezetőnek és Ki­rály József szocialista brigád­vezetőnek is. Június elején kezdték a mun­kát és az óvodavezető he­lyettese, Garami Rudolfné A Pécsi Tanárképző Főiskola női kórusának sikere Franciaországban A Pécsi Tanárképző Főiskola női kórusa nagy sikerrel szere­pelt a franciaországi Tours-ban megrendezett hagyományos nemzetközi kórustalálkozón. A 30 tagú énekkar Jobbágy Valér karnagy vezetésével a többfor­dulós versenyben bejutott a döntőbe, és elnyerte a női kó­rusok kategóriájának első dí­ját. Ezenkívül a zsűri a fesztivál megosztott nagydíját is a pé­csieknek ítélte oda, egy svájci énekkar és a kaposvári gyermek­együttes mellett. A mecsekaljai dalosok jó szereplése már-már hagyománynak számít a Loire menti városban. Két évvel ez­előtt a Pécsi Nevelők Házának kamarakórusa négy díjjal tért haza, köztük Tours város közön­ségdíjával. örömmel mutatta a frissen fes­tett foglalkoztató-termeket: — Lászólag még nagy a rendetlenség — magyarázta, — de ezek a fiúk nagyon vi­gyáztak, hogy minél kevesebb munkát adjanak a takarítók­nak. Szépen dolgoztak s még arra is figyeltek, hogy fekete helyett zöldre fessék az udvari házunkban a táblát. A kicsik ugyanis nem szerették a fekete színt. Az udvari kék úszómedence és színes lépcsői is a fiúk munkáját dicséri. A hét elején már jelentkeztek a Szolgálta­tóipari Vállalat több szocialis­ta brigádjának tagjai, hogy festik az udvari játékokat. Az Ércbánya Vállalat 4-es üzemé­nek dolgozói pedig megígér­ték, hogy a nyár végéig elké­szítik az újabb meseházat. Évekre visszamenő szoros kapcsolat, együttműködés ered­ménye, hogy az Építők úti óvo­da ilyen segítőkész társakkal gondoskodhat a gyerekek mi­nél szebb és jobb körülmé­nyek közötti elhelyezéséről. A pénzt, amit nem kell kifizet­niük munkadíjra játékok, szem­léltető eszközök vásárlására költik. Az Építők úti óvoda csak egy a sok városi gyer­mekintézmény közül, melyet különböző formában és mér­tékben támogat vállalat vagy vállalatok. Az óvodák igyekeznek mindezt viszonozni, — ha lehet, felveszik a patro­náló vállalatok dolgozóinak gyermekeit, vendégül látják őket -házi ünnepségeiken, és soha nem maradnak el a vál­lalatok vezetőihez, dolgozóihoz küldött köszönetét mondó so­rok ... T. É. zetésével elindult a Tripammer- fához a vándortábor következő állomásához. A tábornaplóban otthagyták jótanácsaikat a kö­vetkezőknek: mit, hol vásárolja­nak, hol a legjobb a kiszolgá­lás. A gyerekek faragta botok most segítők az itt-ott még sá­ros úton. Az úttörő vándortábor moz­galmat 1973-ban indította el az Országos Úttörőelnökség. Azóta minden nyáron felkerekednek a gyerekek és felkeresik szép tá­jainkat, járják a Börzsöny, Ba­kony, Balatonfelvidék, a Pilis és a Mecsek útjait. Míg az első évben mindössze hatszáz gyerek vett részt a vándortáborban, ezen a nyáron majdnem ezer úttörő keresi fel megyénk kirán­dulóhelyeit, az ország minden részéről június 12. és augusztus 23. között. Bognár Tibor, aki már ötödik éve szervezi a mecseki úttörő vándortábort, a progra­mokról beszélt: — Az első négy napot Pécsett töltik a csapatok, megnézik a várost, kirándulnak a Misinára, ellátogatnak Harkányba, Siklós­ra. Az ötödik napon kezdődik az igazi túra, sok-sok gyaloglással, játékkal, felfedező utakkal. A táborhelyeken a gyerekek önel­látóak, maguk főznek — termé­szetesen tanári segítséggel —, beszerzik az élelmiszereket. Ko­moly feladatokat látnak el: néprajzi, történelmi, munkás- mozgalmi anyagokat gyűjtenek, s közben majdnem száz kilomé­ter utat tesznek meg gyalog. A túra végén, a teljesítményektől függően megszerzik a Mecsek Ifjú Turistája, a Baranyai Várak és a Száz kilométer a Vörös Hadsereg útján túrajelvényeket. Ugyan a túra romantikus, no­mádjellege még ma is meg­maradt, sokat változtak a tábor­helyek az elmúlt öt év alatt. — Legtöbb helyen erdészhá­zakban szállhatnak meg az út­törők. Sokat segített a mecseki vándortábor szervezésében a KÖJÁL, a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat, a Mecseki Erdőgazdaság és az egészségügyi intézmények is — mondta Bognár Tibor. Gáldonyi M. Országos BKR­Baján A Bajai Kukoricatermelési Rendszer valamennyi partner-- gazdasága képviseltette magát azon a bemutatón, amelyet a BKR, a Bács-Kiskun megyei Ag- roker Vállalat, a MAE Bács- Kiskun megyei szervezete, Fort­schritt kombinát, az NDK keres­kedelmi kirendeltsége és a Traktorexport közreműködésével rendezett tegnap Baján. Bagó Bálint, a Bajai Mező­gazdasági Kombinát vezérigaz­gatója nyitotta meg a progra­mot, amelyen ezúttal a búzater­melés technológiái gépsorát és a búzafajták összehasonlító kí­sérleteit mutatták be. A rend­szergazda búzakísérleleinek leg­újabb eredményeit dr. Szabó Miklós ismertette. A gépbemu­tatót Mezőfi János, a BKR fő­mérnöke tartotta. A rendszer eredeti célkitűzé­seinek megfelelően a búzater­melés gépsorát is a szocialista országokban gyártott talajmű­velő, vető és betakarítógépekre alapozza. A búzabetakarítás alapgépe az NDK E—512-es ga­bonakombájn, amelyhez a jö­vőben a hektáronkénti átlagter­méseknek megfelelően különbö­ző szélességű vágószerkezeteket gyártanak. A 6 méteres vágó­szerkezet mellett forgalomba hozzák a 4,5 méteres, tehát kes­kenyebb, a dombos területeken és a nagy átlagterméseket pro­dukáló gazdaságokban hatéko­nyabb, veszteségmentesebb mun­kát végző vágószerkezeteket is. Néhány gazdaság már az idei aratását ilyen keskenyen vágó­szerkezettel végezheti. A tegna­pi bemutatók résztvevői megte­kinthették a percenként 10 kilo­gramm szemáteresztő képességű E—516-os német kombájnokat is, amelyekből a jövőben na­gyobb mennyiséget kíván besze­rezni a BKR. A BKR terveiben a szerviz- ellátottság javítása és a szo­cialista géptípusok alkatrész- bázisainak kiépítése is szerepel. Július 16-án huszadik alkalommal Kezdődik a Nyári Egyetem Huszadik alkalommal rendezi idén a „Népek Barátsága" Nyári Egyetemet a TIT Bara­nya megyei elnöksége. Az el­ső kurzus, melyet Pécsett tar­tanak meg július 16-án, vasár­nap kezdődik és huszonhatodi- kán zárul. A második csoport augusztusban érkezik Harkány­ba. Az első kurzusra 120-an je­lentkeztek: Lengyelországból, NDK-ból, Csehszlovákiából, Bulgáriából, Franciaországból, NSZK-ból és természetesen ha­zánk különböző részeiből. A vendégek az Orvostudományi Egyetem új kollégiumában ren­dezkednek be erre a két hétre. A Nyári Egyetem programja ízelítőt ad a mai Magyaror­szágról. A hallgatók megismer­kednek megyénk gazdasági, társadalmi, tudományos, kultu­rális fejlődésével, a sokrétű nemeztiségi hagyományokkal. Választ kapnak arra, hogy mi­lyen az irodalom és a társa­dalom kapcsolata Magyaror­szágon, milyen az ország szo­ciális fejlődése, hogyan bon­takozik ki a szocialista társa­dalmi rendszerben a szocialis­ta ember és mennyit változtak a nemzetközi erőviszonyok, ideológiai tényezők az elmúlt években. A Nyári Egyetemen hangzik el első ízben a „Szo­cialista hazaliság — szocialista internacionalizmus. A magyar munkásmozgalom forradalmi évfordulói fényében" című elő­adás, az MSZMP KB Párttör­téneti Intézetének tanulmánya. A hallgatók kerekasztal-vi- tákon és fórumokon is részt vesznek. Reggelente pedig ma­gyarul tanulhatnak, a mini nyelvoktatás keretében. Ezen kívül a vendégek nemzetiségi esteket rendeznek, bemutatva hazájuk jellegzetes dalait, ha­gyományait. Szabad idejükben ismerkednek Péccsel és a me­gyével, ellátogatnak a Pécsi Nyár eseményeire. Az ünnepélyes vasárnapi megnyitót a POTE épületében tartják, kilenc órakor. A TIT megyei ügyvezető elnöke,- Márk Bertalan rövid megnyitója után dr. Kurucz Imre, a TIT főtitká­rának nyitó előadása követke­zik „Helyünk a világban" cím­mel. Végül a Nyári Egyetem igazgatója, Bocz András tanár köszönti a hallgatókat. Aratnak Csaknem egyhetes kény­szerpihenő utón tegnap reg­gel teljes erővel folytatták a búza aratását a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet­ben. Hat kombájn vágja a sokhelyütt megdőlt gabonát. Az árpa betakarításával a múlt héten végeztek, utána a borsóföldekre irányították a gépeket, de nagy esőzés sza­kította félbe a munkát: öt nap alatt harminc milliméter csapadék hullott. A talaj egyes helyeken annyira fel­ázott, hogy a borsó aratását tegnap még nem tudták folytatni. Beérett a kalász a szigeti oldalon is. Kedden délben 14 kombájn „szállta meg” a Nagy a szemek víztartalma Diákok is szedik a burgonyát búzatáblákat; estig 9 vagon- nyi mennyiséget sikerült le­vágni. Tegnap reggel meg­kezdődött a szárítás, 24-25 százalékos a szemek víztartal­ma. Ez a későbbiekben is gondot okoz a gazdaságnak. Szárítójuk napi teljesítménye 30 vagon, de ennek több mint a kétszeresét is képesek learatni. A Baranya megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat fenntartja a szárítóit olyan termelőszövetkezetek számára, amelyeknek nincs szárítójuk, tehát segítséget tőlük nem kaphatnak. Az erős harmat miatt szerdán csak 9 órától folytathatták az ara­tást. Lassan haladhatnak a gépek, mert a kalász ugyan beérett, a szár azonban még zöld, szívós. Az aratás mellett a burgo­nya betakarítása is munkát ad a Dunavölgye Termelő- szövetkezet tagjainak. Csak­nem nyolcvanon dolgoznak a földeken kedd óta. A tsz-ta- gokon kívül diákok is részt vesznek a munkában. Az új burgonyából a szövetkezet el­látja mohácsi boltját, de szállít Pécsre és Budapestre is. H.T.

Next

/
Thumbnails
Contents