Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-09 / 157. szám
2 Dunántúlt napló 1978. június 9., péntek Szeged felkészült a szabadtéri játékokra Gazdag „évfordulós” program w Elet az éveknek öregek napja a napköziben liliyictiiptáÉ E. A. Asratyan professzor előadását tartja Az Intermozg fg/kutattak a dokumentumokat tudományos szimpozionja Pécsett Magyar, szovjet, NDK, csehszlovák, angol és finn kutatók előadásai Napirenden a baranyai honismereti munka Hagyományőrzés, népi, nemzeti szokások feldolgozása Csökkent a szakkörök száma Emlékezés az első pécsi óvodaalapítóra (Tudósítónk telexjelentése) Felújítása óta huszadik alkalommal rendezik meg július 22., augusztus 20. között a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Az ünnepi hetek előkészületeiről tegnap Szegeden sajtótájékoztatón számolt be Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója. Az elmúlt két évtizedben 59 művet mutattak be a dómszínpadon, közte tizenöt magyar szerző alkotását. Háromszáznégy előadást 1 540 943 néző tekintett meg, így előadásonként! átlagban több mint ötezer látogató. Nincs nagy eltérés a különböző műfajok népszerűségi listáján, sem az előadásonként átlagban. Az évfordulós programot úgy tervezték, hogy összegzése legyen az elmúlt évtizedek törekvéseinek, így kerül színre Erkel operája, a Hunyadi László (négy előadásban), melynek vezető művészei azonosak lesznek az 1959. évi premierével. A karmester Vaszy Viktor, a rendező Miko András, a díszlettervező Varga Mátyás, a címszereplő Simándy József. Először kerül itt színpadra Katona József drámája, a Bánk bán (három előadásban),. Illyés Gyula át- igazításában. A rendező Lengyel György, a címszereplő Az udvaron idős nők, férfiak beszélgetnek, nevetgélnek a terebélyes fa árnyékában, a kényelmes kerti székeken. A ház kívülről olyan, mint az utcában a többi családi ház. Csak a bejárat melletti kis tábláról tudhatjuk meg, ez ö Vöröskereszt utcai I. kerületi öregek Napközi otthona. — Hét éve indult be itt az öregek napközije — mondja Tálos Lajosné, az otthon vezetője. — Jelenleg 37-en veszik igénybe, pedig 50 öregnek is lenne itt hely. Eléggé eldugott helyen vagyunk, sokan nem is tudják, hogy létezik. Pedig aki idejár, mind megszereti, jól érzik itt magukat. Reggel 8-tól fél 5-ig tartunk nyitva. Lemezjátszó, magnó, televízió, havonta az igények szerint összeállított filmvetítés biztosítja a szórakozásukat. A napközi otthon látogatói mind egyedül élő, idős emberek, itt társaságot, elfoglaltságot találnak. Nagyon A 74 éves Tárnái Józsi bácsi próbálgatja vadonatúj, egy hónapja vásárolt harmonikáját, bütykös ujjai kissé bizonytalanul keresik a dallamot. — 3700 forintba került — mondja. Világéletemben nagy zenebolond voltam, de a munka mellett ritkán volt időm zeBessenyei Ferenc. Az Állami Népi Együttes három előadásó. nak gerincét az eredeti folklórhoz közeli számaikból válogatják. Ugyancsak felújítás esztendejét idézi Kacsóh János vitézének tervezett bemutatója is, négy előadásban, Vámos László rendezésében a Fővárosi Operettszínház produkciójában. A magyar—szovjet kulturális munkaterv alapján ismét Szegedre látogat a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemiro- vics-Dancsenko Színház balettegyüttese, mély itt járt húsz évvel ezelőtt is. Ezúttal Delibes balettjét, a Coppeliát táncolják el három előadáson. A játékok iránt rendkívüli az érdeklődés. Június 1-ig nyolcvanezer belépőjegy talált gazdára, az eladható férőhelyek nyolcvanegy százaléka. A köz- művelődési és szórakoztató programok közül különös gonddal készülnek a nyári tárlatra (július 23.—augusztus 30.), ahol az előzetes zsűri döntése értelmében száztizenhárom festmény, százharminchárom szobor és érem, valamint hetvennégy grafikai alkotás látható. A zenei rendezvények gerincét ezúttal is a dómbeli orgonahangversenyek és a muzsikáló udvar koncertjei adják. Nikolényi István nélésre. Most végre megtehetem. Józsi bácsi dunaszekcsői földműves volt, most egyedül él. A kérdésre, hogy érzi itt az otthonban magát, így válaszolt: Nem is tudnék már enélkül meglenni. Erre a napközire ráillik az „otthon” jelző. Ragyogó tisztaság, ízlésesen berendezett társalgó, heverőkkel ellátott pihenőszoba biztosítja az idős emberek kényelmét. Hasznos pat- ronólói az otthonnak az I. számú Házkezelőség „József Attila" szocialista brigádja — ugyanis bármilyen javítási, szerelési munkát elvégeznek — a Pécsi Vízművek „Asztalos János" szocialista brigádja és a Zsolnay Gyár „Egyetértés” szocialista brigádja. Az otthonban tegnap rendezték meg az öregek napját. A Dugonits utcai óvodások műsorral kedveskedtek, a Zsolnay gyár patronáló brigádjától pedig édességcsomagokat, s az otthon díszítésére eozin vázát kaptak. Az I. kerületi tanács sem feledkezett meg róluk, igen tartalmas, (kávé, kakaó, tea, citrom, rizs, cukor, konzer- vek, csokoládé) ajándékcsomagot készített a számukra. Sarok Zsuzsa Az Intermozg latin és orosz szavak összeillesztésével alkotott kifejezés, a szocialista országok agykutatással foglalkozó intézeteit, tudósait tömörítő szervezet elnevezése. Az Intermozg harmadik tudományos szimpozionja harminc résztvevővel tegnap délelőtt Pécsett, az Akadémiai Bizottság székházában kezdte meg munkáját. A vendéglátó magyar agyspecialistákon kívül szovjet, NDK-be- li, csehszlovák, angol és finn kutatók hallgatták dr. Lissák Kálmán akadémikusnak, a PO- TE Élettani Intézete igazgatójának megnyitó szavait, majd dr. Tigyi Józsefnek, a POTE rektorának rövid köszöntőjét. Az első előadást E. A. Asratyan professzor, az Intermozg elnöke tartotta. Az övén kívül tegnap még tizennégy referátum hangzott el a motivációra koncentráltan, lévén ez a szimpozion alaptémája. Ma újabb tizenöt előadásra kerül sor, s ezzel a tudományos program véget ér. Szombaton a várossal és környékével ismerkednek a szimpozion vendégei. Közlekedés. Oly sokat beszélnek róla, jobbára csak szidják. Mi, pécsiek is. Pedig különösen nincs miért. Pécs tömegközlekedési helyzete szakmai vélemények szerint jó, annak ellenére, hogy itt bonyolódik le az ország legnagyobb, Volán üzemeltetésű helyi tömegközlekedése. Álljon itt ennek bizonyságaként egy adat: Pécsett 1975-ben évi 466 autóbuszutazás esett egy lakosra, az ugyancsak villamos közlekedés nélküli Győrben csak 272. Mindezekről azon az előadáson esett szó, amelyet Lovas Attila, a városi tanács építési és közlekedési osztályának csoport- vezetője tartott tegnap Pécsett, a KPM Közúti Igazgatóság tanácstermében. „Sok fáradság, sok utánajárás után a pécsi püspök közvetítése által a soproni Helytartóságtól nyert engedély mellett, Szigriszt József megnyitotta az első magánóvodát Pécsett, 1860. év február hó elsején.” — így emlékezik a csaknem 47 évvel ezelőtti, „Gyermeknevelés” című folyóirat. A magyarországi első óvoda megalakulásának 150. évfordulója adta az ötletét a pécsi óvodálT vezetőinek, s köztük egy agilis óvónőnek, az Aradi vértanúk úti óvoda vezetőjének, Matáncsi Nándornénak, hogy felkutassa, Pécsett hol, mikor és ki alapította az első óvodát. Levéltári kutatások, és idős óvónők által őrzött archív dokumentumok segítségével sikerült az első pécsi óvodaalapító életrajzát, és a pécsi temetőben a sírját is megtalálA VI. ötéves tervben várható tömegközlekedési helyzetről esett szó elsősorban. Többek között arról, hogy megvalósítható lesz a várost kelet—nyuga. ti irányban átszelő autóbusz törzsvonal szétbontása. Ezáltal rövidebb vonalszakaszok keletkeznek, javíthatják a menetrend szerű séget, a járatok rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a délutáni csúcsforgalomhoz. A kelet-nyugati forgalom tehermentesítését szolgálja - az északi érintő út elkészültével — a Kürt utca és Fehérhegy közötti új szakasz. 1980 után épül majd a Vak Boty- tyán utca, Engels út szerpentinje is. A belváros és Lvov- Kertváros közti jobb közlekedést a Tüzér utca és a MegyeA honismereti mozgalom a történelmi múlt haladó hagyományait és a szocialista jeien teljesebb megismerését kívánja elérni amatőrök, társadalmi munkások gyűjtő-feltáró tevékenységében. Irányítója a megyei tanács művelődésügyi osztálya, összehangolását a Hazafias Népfront megyei elnöksége végzi. 1972-től, a kötelező község-krónikaírás megindulásától a Baranya megyei Levéltárnak is fontos szerep jut ni. Szigriszt József tanító, a szabadságharc leverése után, 1850-ben került Pécsre, politikai fogolyként. Szabadulása után hozta létre a mai Geister Eta utca 12. szám alatt első „Kisdedóvót” először csak hét gyermekkel. A következő évben már 70-re nőtt a létszám, s az eddigi épület rövidesen szűknek bizonyult. Ekkor került sor az első pécsi óvoda felépítésére, a mai Központi Posta épület helyén, 1879-ben. A Janus Pannonius óvónői Szakközépiskola l/b osztályos tanulói a pécsi óvodaalapító Szigriszt József sírját rend'be- hozták, s kegyeletből kis koszorúzás! ünnepséget rendeztek, melyre a jelenleg Pécsett élő 72 éves unokáját is meghívták. S. Zs. ri út korszerűsítése szolgálja a későbbiekben. Mivel a mecseki buszjáratok Kossuth téri állomása túlzsúfolt, indokolt kitelepítése a Lenin térre. A Balokány-ligeti buszmegálló is fokozott szerephez jut, csökkenteni fogja a tettyei és pécsbányatelepi autóbusz-vonalak hosszát. Szinte minden mai buszindító állomást fejleszteni fognak, és egy sor újat építenek. Hogy hol lesznek ezek? Egyelőre nem tudni. A pontos helykijelölést csak az UVATERV tervei tartalmazzák majd, amelyek Pécs tömegközlekedési lehetőségeit vázolják, 1980 után. A tervek várhatóan a jövő év végére készülnek el. a mozgalom szervezésében, irányításában. Ez indokolta, hogy a megye honismereti mozgalmát vizsgáló téma a három szerv előterjesztésében került tegnap délelőtt a Megyei Köz- művelődési Bizottság napirendjére. Mint ez az előterjesztés is kiemeli, a megye iskolái a hagyományok őrzésében, a nemzeti-népi szokások feldolgozásában országosan is figyelemre érdemes eredményeket mutattak fel; diákkörökben, iskolai szakkörökben. A Pollack Mihály Építőipari Szakközép, iskola munkássága a népi építkezés emlékeinek feldolgozásában régóta ismert. Nemzetiségi hagyományokat ápol a Leöwey Gimnázium, több ipari szakmunkásképző iskolánk pedig első díjakat nyert országos honismereti pályázatokon. A honismeret szakköri mozgalom jellegét illetően már kevésbé dicsekedhetünk kimagasló eredményekkel. A szakkörök száma csökkent, jelenleg mindössze 25 ilyen csoport működik a megyében, mintegy 400 taggal; három városban, a többi falun. Pécsnek eqyáltalán nincs iskolán kívüli honismereti szakköre. Ez nagy hiányosság — mint a vitában is tükröződött —, mivel ilyen szakkörök sokat tehetnének Pécsett az átformálódó városkép emlékeinek dokumentációs megőrzésében. Országosan példamutató munkát végez ellenben a szigetvári várbaráti kör; jó a hidasi szakkör is, de többhelyütt stagnál vagy csupán egy lelkes ember munkájának köszönhetőek az eredmények. Több nagyobb községben, ahol lehetne, nincs szakkör (pl. Mágocs, Boly, Szászvár, Vajszló, Mecsekná- dasd, Szentlőrinc, Véménd stb.). A továbblépést szolgáló javaslatok közt említi az előterjesztés a részletesebb és hosszabb időre szóló irányelvek szükségességét és honismereti kiadvány megjelentetését. Mindkét iavaslatot többen megerősítették a napirend vitájában. Többen hangsúlyozták, hogy a honismerettel — szélesebben értelmezve — sokan foglalkoznak: a Munka és művelődés akció keretében, üzemkránikák írásával vagy az amatőr művészeti mozgalomban hagyományok ápolásával stb. (Ami természetesen igaz, de a honismeret mozgalmi helyzetén mit sem változtat). Bernics Ferenc, a Közművelődési Bizottság titkára összefoglalójában kiemelte, hogy Baranya sok tekintetben országosan is jelentős eredményeket produkált a honismereti munkában, de úgy tűnik, mintha kissé megpihentünk volna ... A Hazafias Népfront szervező munkájához több támogatást kell adni, s a megye honismeretének pedig új lendületet kell adni. W. E. Gyógynövények A hagyományoknak megfelelően —, ahogy a középkori jobbágyportákon is járta —, gyógy- és fűszernövényeket ültetnek el Nagydobszán, a műemléki értékű talpasház udvarán, valamint a Somogy megyei Segesden, a volt, most már romos kolostor kertjében. Utóbbi helyen az elvadult hajdani arborétumot is felújítják. Az ültetési akcióra még az ősszel sor kerül dr. Szabó László pécsi és dr. Kóczián Géza, nagyatádi tudós-kutató irányításával, a Pécsi Akadémiai Bizottság természetvédelmi munkabizottsága szervezésében. A Konzum Aruház előtti buszmegállóban, a délutáni csúcsforgalom kezdetén Tömeghözleheilés ^ 1980 után
