Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-27 / 175. szám

2 Dunántúlt napló 1978. június 27., ke Igazságügyi tanácskozás Az igazságügyi szervezet, a bíróságok, s az ügyészségek jól gazdálkodtak az állam­háztartásból munkájukhoz biz­tosított összegekkel: mindhá­rom területen javultak a mun­kakörülmények, mindinkább tért hódít a technika alkal­mazása, új, hatékonyabb munkamódszerek segítik az eljárások törvényes, gyors lefolytatását — nyugtázták hétfőn az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságának ülésén. Gonda György elnökletével a képvi­selők a múlt évi költségvetés végrehajtásának igazságügyi és tanácsi eredményeit vették nagyító alá. Markója Imre igazságügy­miniszter a középtávú kodifi- kációs terv valóra váltósának múlt évi eredményei mellett új, magasszintű jogszabályok előkészítő munkáiról is szólt. A napokban sikeresen zárult az új büntető törvénykönyv tervezetéről folytatott szakmai és társadalmi viták sorozata. A hasznosítható javaslatok összegzését követően várható­an decemberben kerül az or­szággyűlés asztalára a közvé­lemény formálta törvényterve­zet. A jövő év elején megszü­letik a BTK-t életbe léptető új jogszabály, s ezzel össze­függésben korszerűsítésre szo­rul a büntetésvégrehajtás je­lenlegi szabályozása is. Sót, a tíz évvel ezelőtt alkotott szabálysértési kódex is mó­dosításra vár: az új BTK megalkotásának ugyanis egyik fontos célja, hogy a kisebb súlyú jogsértéseket a büntető bíróság helyett szabálysértési útra terelje. A képviselők tájékozódtak arról is: már hozzáláttak a bírósági végrehajtásról szóló új törvényerejű rendelet elő­készítéséhez, éppen az egy­szerűbb, ayorsabb és eredmé­nyesebb munka érdekében. Formálódik az új, nemzetközi magánjogi törvényerejű ren­delet, s ugyancsak még az idén az országgyűlés elé ter­jesztik az állami pénzügyekről szóló törvény tervezetét, amelyhez szorosan kapcsoló­dik majd a pénzügyi-gazdasá­gi ellenőrzésről szóló minisz­tertanácsi rendelet. Antalffy György megjegyez­te: amikor sorra veszik jog­rendünk átfogó, tervszerű fej­lesztésének legújabb eredmé­nyeit, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy változatla­nul ,,túltermelés" van alacso­nyabb szintű jogszabályokból. Nezvál Ferenfc helyeselte, hogy az igazságszolgáltatás és szer­vezetének korszerűsítési prog­ramjában szerepel a szakértői hálózat kiépítése. A ter­vek szerint új igazságügyi szakértői intézetek, irodák lé­tesülnek az ország különböző körzeteiben. Több kombájn a gazdaságokban Baranyában felkészültek az aratásra 82 ezer hektárról kell betakarítani a termést ülést tartott tegnap délután Pécsett a Baranya megyei Ta­nács gazdaságpolitikai bizott­sága, melyen jelentés hangzott el az aratási előkészületekről, a megye lakáskarbantartó szervei működésének helyzeté­ről és a kivitelező építőipari szervezetek együttműködéséről. Dr. Baracs József tájékoztat­ta a résztvevőket arról, hogy a gabonák átteleltetése a télvé­gi, hosszantartó —10—15 Cel­sius fokos hótakaró nélküli hi­deg, illetve a nagy napi hőin­gadozások miatt a múlt évinél gyengébb volt. A csapadékos március, április és május, az elvégzett fejtrágyázás és a mintegy 20 000 hektáron elvég­zett lombtrágyázás következté­ben azonban a gabonák fel­javultak és elérték a tavalyi állapotot. A belvizek szinte alig károsították a földeket, s mintegy 85 milliméterrel több csapadék hullott, mint ami az ötvenéves átlag. Mindent egy­bevetve a gabonatáblák ked­vező termést ígérnek. A le- aratásra kerülő termény 75 százaléka búza. A földekbe 81 százalék korai és 19 százalék késői érésű fajta került, melyek jelentős része magyar búza­fajta, így CK—2, CK—3, sze­gedi és martonvásárhelyi. Eze­ken kívül zömmel jugoszláv, szovjet és olasz fajtákat vetet­tek a gazdaságok. A földekbe 64 000 hektáron került búza, azaz mintegy 1500 hektárral ke­vesebb mint tavaly. Mindent egybevetve, az állami gazda­ságoknak és szövetkezeteknek mintegy 82 000 hektár új terü­let termésének betakarítására kell felkészülniük. A gépellá­tásról dr. Baracs József el­mondta, hogy idén ötven kom­bájnnal több fog dolgozni mint tavaly, így számuk eléri a 640-et. Idén első alkalommal szerveztek akciót kombájnvá­sárlásra úgy, hogy a gazda­ságok 10 000 forint lefizetése ellenében vásárolhatnak SZK —5 és SZK—6 típusúakat, s a további összeget később kell törleszteniük. A tárolókapacitás nőtt. Ba­ranyában mintegy 3000 va- gonnyi fedett terménytároló ké­szült el. Mint elhangzott, az al­katrészellátásban lesznek prob­lémák, de ezek országos gon­dok is. Ezután dr. Földvári Já­nos, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, a bizottság elnöke beszélt az aratás technikai feltételeiről, majd a bizottság tagjai meg­hallgatták Tóth F. Bélának, a Baranya megyei Tanács építé­si és közlekedési osztályvezető­jének jelentését. R. N. Városfejlesztés, műemlékvédelem A városfejlesztés, a mű­emlék- és környezetvéde­lem gondos összehangolá­sa érdekében Vác alsóvá­ros - déli városkapu ren­dezésére közös tervpályá­zatot hirdetett a városi és a Pest megyei Tanács, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, valamint a Dunakanyar Intéző Bi­zottság. A pályázóktól ja­vaslatot kérnek szovjet hő­si emlékmű elhelyezésére és környezetének parkosítá­sára is. A váci hagyományoknak megfelelően fontos feladat a kijelölt építési területen húzódó régi fasorok, par­kok megőrzése és fejlesz­tése, egyebek között a Du- na-parti sétány bővítése, egymáshoz kapcsolódó zöldterületi rendszer kiala­kítása. összehangolják az állami ellenőrzéseket Új koordinációs bizottság • Elkerülhetők az egymást fedő ellenőrzések • Információs központként is működik A megyében vállalati, szövet­kezeti ellenőrzési tevékenységet folytató 21 szerv képviselői vet­tek részt tegnap délután azon a megbeszélésen, amelynek cél­ja az állami ellenőrzéseket koor­dináló bizottság létrehozása és az ellenőrzések összehan­golásával kapcsolatos felada­tok megbeszélése volt. A Mi­nisztertanács tavaly december­Goiuloiasra szorulnak a fák Odavész-e a pécs- váradi szelíd- gesztenyés? Ellenálló fajtákkal pótolják a kipusztult egyedeket Búcsút mondhatunk a 100- 150 éves szelídgesztenyefáknak Pécsváradon, Zengővárkonyban, Pécsbónyatelepen — utóbbi he­lyen a csonkán élő, de ezeréves példánynak is, mivel az úgyne­vezett tinta-gombabetegség ha­lálra ítélte mindet? A kérdés jelenleg megválaszolatlan még a legtekintélyesebb tudóskörök­ben is, de ugyanúgy riadtak a természet- és történelembarát laikusok is, akik ezzel a bioló­giai pusztulással nosztalgiák, legendák szétoszlását is sejtik. Mert vitatott az is, hogy a tö­rök hozta be, vagy az Árpád­Nemzedékváltás a szakmákéin A bábozás jó néhány év óta a legnépszerűbb művé­szeti ágak közé tartozik, s a megyében majdnem min­den általános iskolában is működik bábcsoport. A Népművelési Intézet tavaly — minden szakágra vonat­kozóan — új követelmény- rendszert írt elő, s ennek hatására is indult tavaly az a bábtanfolyam, amely most folytatódik. Az idei hatnapos bentla­kásos tanfolyam tegnap kezdődött a pécsi Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban Koós Lajos vezeté­sével. A baranyai résztve­vőkön kívül Tolna megyéből is érkeztek szakkörvezetők általános iskolákból, óvo­dákból, művelődési házak­ból. Tavaly megismerkedtek a bábkészítés műhelytitkai­val, e hét alatt pedig a rendezői munkával, a művé­szi játékkal foglalkozik a huszonöt fős csoport. Ősz­től tavaszig havonta egy alkalommal találkoznak és utána tehetnek vizsgát, Nyári bábtanfolyam megszerezhetik a C kate­góriás minősítést. — Hogyan ítéli meg a megyei bábcsoportok szín­vonalát a tanfolyam veze­tője, Koós Lajos? — Éppen egy nemzedék- váltásnak lehetünk tanúi. Ugyanis jól működő csopor­tok vezetői mentek most nyugdíjba vagy elköltöztek más megyébe. A tanfolyam­nak is az a célja, hogy friss embereket vigyünk a szakmába. Tanév alatt a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiumában is tartunk bábozó speciál kollégiumot, így legalább a reményünk meglehet, hogy a tanárje­löltek később is szívesen foglalkoznak a bábozással. — A bábcsoportok, szak­körök általános problémája, hogy kevés darabot talál­nak, egysíkúvá válik a programjuk, A tanfolyam ebben hogyan tud segíteni? — Valóban élő gondot említett. Bár íródnak báb- darabok, számuk hetven fe­lé jár. Ezeket a Népművelé­si Intézet Ppropaganda Iro­dája füzetekbe gyűjtve ad­ja ki. Terjesztésük azonban nehézkes, nem igen jutnak hozzá a csoportvezetők. A mostani tanfolyamon több új művet földolgozunk, de teljes áttekintést természe­tesen nem adhat ez az egy hét. — A „bóbitás" stílusból mennyit sajátítanak el a résztvevők? — Az egyik műsorszá­munkat, a „Ki az igazi Télapó?"-t is megtanuljuk a tanfolyam alatt. De nem is ez a fontos, hanem hogy szerezzék meg a szükséges szakmai ismereteket és így újat is alkothassanak. b. a. háziak, vagy a bronzkori népek is már itt találták: senki nem tudja, mindenesetre a szelíd­gesztenye Baranyában erdőjel­legű telepítés és kultúrnövény. A tintabetegséget, melyet ta­lajlakó gomba, az úgynevezett Fitoftora okoz, már az 1700-as években leírták és 1730-ban Portugáliában pusztított Azóta vonul át Európán, keletnek, és hazánkat 4—5 éve érte el, el­sőnek Baranya megyében tűnt fel járványszerűen, örökös, tin­taszerű folyást okozva kéreg­ben. Megyénkbe valószínűleg Zalából hurcolták be, amikor újakat telepítettek onnan Pécs- váradra, ahol a legsúlyosabb a helyzet: a tízhektáros, védett gesztenyésnek legalább az egy­negyede kihalt. A zengővárko- nyi 36 hektáros tömb még alig fertőzött. Petri olasz tudós 1917-ben fe­dezte fel a kórokozó Fitoftora gombát, mellyel közeli rokon a burgonya- és paradicsomvészt okozó társa is, de nem kíméli a diót, bükköt, sőt a cseresz­nyét sem. A Vas megyei Cá- kon, Velemben még alig figyel­ték meg a betegséget, feltehe­tően a baranyai körülmények kedveztek teljes kibontakozásá­nak. így egyebek között a mély fekvésű, nehezen lélegző, erő­sen vizes talaj és a csapadé­kos, illetve aszályos időjárás hirtelen váltakozása. Ma már beismerik, hogy akkor, ha ren­dezik a belvizeket, nem kerül sor erre. Ha nem a lomb alatt égetik el a szemetet, akkor nem perzselik meg és gyengítik el a gyökérzetet, ahol épp a Fitof­tora támad. Ha egyáltalán ta­karítanak a fák környékében, a beteg ágakat azonnal leszedik, nem hordják szét, ha az elkor­hadt fákat kidöntik és elége­tik, vagyis gondozzák, akkor időben lokalizálhatták volna a bajt. De most néhány év után végleg búcsút mondhatunk a famatuzsólemeknek, melyek el­élhettek volna 800-1000 évig is: sajnos nincs védekezési mód nagyüzemi, de kisgazdasági szinten sem. Próbálták vegy­szerrel injekciózni a gyökere­ket közvetlenül, de a mai gom­baölőszerek felfelé hatnak, a le­velekig és nem térnek vissza a gyökerekhez, visszairányításuk, körforgásuk a növény „csatorna- rendszerében” megoldatlan. Az ember ennyire még nem tud be­avatkozni jelenleg. Mégis eb­ben az évben nagy adag vas- gálicos oldatot csurgatnak be a gyökerekbe, nem adva fel a reményt. Eke István, a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Központ zalaegerszegi erdő- és geszte­nyevédelmi laboratóriumának a vezetője is csak az új, ellenálló fajok telepítésében reményke­dik: ezeket több száz év alatt „nemesítették ki” a franciák — spanyolok és az olaszok azok­ból az egyedekből, melyek a legsúlyosabb tintabetegség-jár- vónyokat is könnyedén átvészel­ték. A Pécsi Akadémiai Bizott­ság környezetvédelmi munkabi­zottsága bízta meg Eke István munkacsoportját, hogy derítse fel a betegség okát, szerezze be az ellenálló fajtákat. A MÉM nem zárkózott el: biztosította a külföldi beszerzést spanyol, olasz vagy francia csemeték­ből. A Pécsi Kertészeti Vállalat és a pécsvóradi téesz faiskolá­ban tovább szaporítja ezeket, hogy a kihalt fákat pótolják ve­lük. S persze nem maradhat el a szakszerű és nagyon fegyelme­zett gondozása az öreg, még ép állománynak, hogy a vész tovább ne üsse fel fejét, hogy a pécsváradi téesz kára mér­séklődjön, ami tavaly több mint százezer forint volt. Akkor már csak négy vagont értékesítettek abból a gesztenyéből, amiből alig fél évtizede még tíz vagon­nal került a hazai hűtő- és édesiparnak. A pécsváradi gesz­tenye legjobb hazánkban. Cs. J. ben hozott rendeletet az álk mi ellenőrzési munka továbf fejlesztéséről, ebben tette megyei tanácsok feladatává területükön folyó ellenőrzi széles körű összehangolását, ez volt a tegnapi tanácskozó előzménye. Dr. Dányi Pál megyei tanács elnök-helyettes tájékoztatójó ban elmondta, hogy 1978-r már nem állapíthatnak me^ egyeztetett ellenőrzési tervé de az idei tapasztalatok figye lembevételével már ki lehet - és ki is kell — dolgozni a jövi esztendőre vonatkozó össze hangolt ellenőrzési tervei amelynek segítségével elkerül hetők az egymást fedő párhu zamos ellenőrzések, valamin az, hogy a különböző szervei egymástól függetlenül, lényegé ben felesleges erőkifejtéssel jus sanak ugyanazokra a vizsgálat megállapításokra. Az új bizott. ság mintegy információs köz pontként is működik. Az ellenőr­ző szervek együttműködési rend­jének tervezetét szeptemberre kell elkészíteni, s a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elé terjeszteni, ugyancsak a vég­rehajtó bizottságnak kell be­mutatni a koordinált ellenőrzé­si tervet, az ellenőrzésekről szóló értékelő beszámolót pe­dig a megyei tanács elé kell terjeszteni. Az ellenőrző szervek tevé­kenységének koordinálásáról szóló tervezetet dr. Szabó Jó­zsef, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette a résztvevők elé, akik saját tapasztalataik alap­ján a tevékenység összehango­lásának szükségességével egyetértve vitatták meg az együttműködéssel kapcsolatos feladatokat. ASZÓI elnökségének ülése Az értelmiség körében vég­zett szakszervezeti munka fej­lesztéséről másfél évvel ez­előtt hozott határozata vég­rehajtásának tapasztalatait tár gyalta meg hétfőn egyebek között a SZOT elnöksége. Az ágazati és iparági szakszerve­zetek, a szakszervezetek me­gyei tanácsai vezetőtestületi üléseken, ankétokon és réteg­tanácskozásokon tárgyalták meg az értelmiségi dolgozók élet- és munkakörülményei­nek, közéleti aktivitásának, továbbképzésének, társadalmi megbecsülésének eredményeit és gondjait. Az alkotó viták alapján körvonalazódtak az értelmiség körében végzendő szakszervezeti munka hosszú távra szóló programjai. A ve­zetőtestületek többsége azon­ban még adós a SZOT értel­miségi határozatának komplex feldolgozásával. Jelzéseik sze­rint ez év második felében tű­zik napirendre ezt a témát. Az elnökség megvizsgálta a szakszervezeti nevelőmunka fejlesztéséről egy évvel ezelőtt hozott határozat teljesítésének helyzetét is. A szakszervezeti vezetőtestületek szélesebb kö­re foglalkozott ezzel a témá­val, mint a korábban megje­lent értelmiségi határozattal. A testületi ülések vitái a szak- szervezeti nevelőmunka leg­fontosabb feladatait állították előtérbe.

Next

/
Thumbnails
Contents