Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-14 / 162. szám

2 Dunantmi napló 1978. június 14., szerdc A kényelem győz az öltözködésben A szakszervezetek jól segítik nép gazdasági céljaink megvalósításai Ülést tartott az SZMT számolt be az SZMT tagjainak. Az írásbeli anyaghoz Neubauei József, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A testület megállapította, hogy a beszámolási időszakban ered­ményes munkát végeztek a szakszervezeti aktivisták és a vezetők, az MSZMP XI., a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusai, és a megyei kül­döttértekezlet határozatainak végrehajtásáért. A megye sike­res gazdasági eredményeinek elérésében nagy jelentősége volt a szocialista munkaverseny, mozgalomnak. E mozgalom egyik kezdeményezője és ál­landó serkentője a szakszerve­zet. A tavalyi jó munkáért ki­érdemelt kitüntetések ösztönző­leg hatottak a versenymozga­lom továbbfejlesztésére — álla. pították meg az ülésen. Az elmúlt időszakban me­gyénk valamennyi vállalata el­készítette az V. ötéves tervhez kapcsolódó kollektiv szerződést. A kollektív szerződések több­ségénél sikerült megteremteni a népgazdasági célkitűzések és a vállalati gazdálkodást elősegí­tő tényezők közötti összhangot. A beszámoló részletesen elemzi az üzemi demokrácia szélesítésében és mélyítésében elért eredményeket. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a szakszervezeti bizalmiak egyre jobban érzik felelősségüket a vállalati ügyek alakulásában és a csoportok véleményének tolmácsolásában. Az üzemi de­mokrácia különböző fórumai — például a munkásgyűlések, ter­melési tanácskozások — jól szolgálták a dolgozók tájékoz­tatását. A termelést segítő munkával párhuzamosan a szakszervezet rendszeresen fog­lalkozott a bérből és fizetésből élő dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításával. Az ipar valamennyi ágazatában jelentősen emelkedtek az át­lagbérek, A központi bérintéz­kedések Baranyában 50 ezer dolgozót érintettek. Sajnos né­hány vállalatnál gondot okoz a bértarifa alsó díjtételeinek el­érése 1979. március 31-ig. (így például a Mecseki Ércbányá­szati Vállalatnál, a Postánál, a DEDASZ-nál.) 1966-tól 1976-ig folyamato­san csökkent az üzemi balese­tek száma, tavaly viszont rom­lás következett be. A halálos balesetek száma 20-ról 29-re, a 3 napon túl gyógyuló balesetek száma 5997-ről 6190-re, a csonkulásos balesetek száma pedig 10-ről 14-re emelkedett egy esztendő alatt. Ezek a té­nyek arra figyelmeztetnek, hogy lazult az üzemekben a munka- védelmi fegyelem, az ellenőr­zés, A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa állásfoglalásá­ban megállapította, hogy a szakszervezeti szervek alapvető feladata továbbra is az, hogy segítsék a népgazdaság, a megye gazdasági feladatainak megvalósítását. A munka kö­zéppontjába a hatékonyabb gazdálkodást, a minőségi kö­vetelményeket, a takarékossá­got, a munkaidő jobb kihasz­nálását, a fegyelmezettebb, szervezettebb munkát kell állí­tani. Tovább kell javítani a munkakörülményeket és a mun­kabiztonságot. Az SZMT elismerését és kö­szönetét fejezi ki a megye szer­vezett dolgozóinak a küldöttér­tekezlet óta végzett munkájáért, s egyben arra kéri a tagokat és a tisztségviselőket, hogy szervezett és fegyelmezett mun­kával továbbra is segítsék kö­zös céljaink megvalósítását. *79 tavaszi-nyári divatja Megyénk szakszervezeti moz­galma sokoldalú tevékenységé­vel jól segítette a népgazdasá­gi célkitűzések megvalósítását — állapította meg keddi ülésén a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Simon Antal, a SZOT elnökségének tagja, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, Kiss György, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese, és dr. Föld­vári János, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Az SZMT elnöksége, az 1975. szeptember 27-én tartott kül­döttértekezlet óta végzett mun­káról és a további feladatokról „Divatba jött a divat" idéz­ték ezt a frappáns kijelentést a tegnapi sajtótájékoztatón, melyet a Magyar Divatintézet munkatársai tartottak a Pécsi Kesztyűgyár mintatermében. A • Gyöngysárga, nugátbarna, padlizsán, pázsitzöld • Nőies franciás, férfias angolos jelleg divatbemutatót a Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalattal közö­sen rendezték, s az ezt meg­előző tájékoztatón általános képet kaptunk az intézet mun­kájáról, arról, hogy az iparés a kereskedelem mennyire tud lépést tartani a legújabb irányzatokkal s végül a jövő év tavaszi-nyári stílusirányza­tairól. * A divat követésében látvá­nyos eredmény nem várható, hiszen ez nem egyszerű dön­tésektől függ, hanem alapve­tően gazdasági kérdés, s ha — objektív és szubjektív té­nyezők miatt — nem is lép­tünk erőteljesen előre, az igé­nyek növekedésével párhuza­mosan a választék is javul. Négy-öt éve jelentős, pozi­tív változások történtek a kon­fekcióiparban, s ez számada­tokban is tükröződik: a férfiak 70—80 százaléka Magyaror­szágon készruhát vásárol. A nőknek ugyanakkor csak ötven százaléka keresi a konfekciót, a másik ötven százalék vagy maga varrja ruháit, vagy csi­náltatja — s ez az arány azért némileg kritika is. A tegnapi divatbemutató célja éppen az volt, hogy a kereskedelmi vál­lalatok és a közönség véle­ménye alapján alakítsák majd ki a következő tavasz és nyár divatját. * A több mint száz fölvonulta­tott modell — női-, férfi- és gyermekruhák — tükrözte a tervezőknek azt a törekvését, hogy öltözetünkben a kényelem, a lezserség, a sportosság és a klasszikus elegancia legyen az uralkodó. S az egyik legjel­lemzőbb újdonság a különbö­ző stílusirányzatok harmonikus keverése és az úgynevezett társanyagok alkalmazása. Va­lamennyi divatirányzatra — a klasszikusra éppúgy, mint a sportosra —, jellemző a ter­mészetes, illetve a természetes hatást keltő alapanyagok hasz­nálata. A ruhák ránézésre és tapintásra egyaránt lágyak, fi­nomak, viselőiknek komfortér­zést biztosítanak. Szabásvonalban két alapcso­portot különböztethetünk meg: a nőies franciás és a férfias angolos jelleget. Az előbbit a rendkívüli bőség, az anya­gok és vonalak hajlékonysága, könnyedsége, az alakot szinte teljesen elfedő húzások jel­lemzik, míg az angolos sokkal visszafogottabb, az előző idő­szakhoz képest elegánsabb, ér­dekesebb hatást keltő. Az an­golos jellegű ruhák is bőveb­bek, kényelmesebbek lettek. * Az alapanyagok tovább fi­nomodtak, lényeges szerephez jut a kontraszt-hatás, például gyakran találkozhatunk majd fényes és matt, vékony és vas­tag fonalkombinációjú szövés­sel. S végül pár szó a divatszí­nekről: a jövő nyárra tizenhat uralkodó színt sorolhatunk föl, ezek hat csoportra oszlanak, a világos, a középtónusú és a sötét színek hideg és meleg árnyalataira. íme néhány pél­da: krém, gyöngysárga, man­darin, kobaltkék, padlizsán, mentazöld, teveszőr, sötét gesz­tenyebarna ... D. Cs. így közlekedünk mi A hátulról megtolt farmotoros a kozármislenyi italbolt előtt Mozgalmas délután Eredetileg a délutáni csúcs- forgalmat akartuk közelebbről szemügyre venni tegnapi közle­kedési őrjáratunk során, azon­ban ebből jóformán nem lett semmi. Sajnos. Ugyanis épp, hogy elindultunk, közlekedési balesethez riasztották járőrko­csinkat. Közvetlenül a pécsi köztemető bejárata előtt egy kerékpáros gurult ki kellő kö­rültekintés nélkül az útépítést jelző korlátok mögül, és neki­hajtott egy arra haladó Zsigu­linak. Szerencsére komolyabb következmények nélkül, sérülés- mentesen úszta meg a figyel­metlenségből eredő koccanást. A karambol színhelyéről visz- szafelé érkezve a felüljárón igyekeztünk a város szíve irá­nyába. Előttünk hosszú kocsi­sor. A forgalomirányító jelző­lámpák előtt meg-megtorpant a . járműfolyam, elsősorban a A Pécsi ÁFÉSZ női kórus a francia tv-ben Siker a Budai várban A MÚZEUMI KONCER- TEK című sorozat jú­nius 11 -i hangversenyén a Pécsi ÁFÉSZ „JANUS PAN­NONIUS” női kara lé­pett pódiumra a Budai várban levő Nemzeti Ga­lériában. Az Ivasivka Má­tyás által vezetett 50 tagú együttes, mely egy évvel ezelőtt Svédországban tur­nézott, 14. munkaévét zár­ta ezzel a hangversennyel. Hagyományaihoz híven eb­ben az esztendőben is több új magyar kórusmű első megszólaltatását vál­lalta, — folytatva ezzel azt a vonalat, melynek Kodály, Karai, Tillai, Szabó Csa­ba, Tardos Béla, Birtalan József, Heisz Károly, Vár­nai Ferenc vagy határain­kon túlról, Stravinsky, Brit­ten, Orff, Bengt Johansson egy-egy új alkotásának ős­bemutatója voltak az ál­lomásai. A budai várpalota tör­ténelmi környezetében, né­pes hazai és külföldi hall­gatóság előtt a középkor­tól a kortárs kóruszenéig színes összeállítás hang­zott el. A Francia Televízió éppen Budapesten forgat­ja EURÓPA NAGYVARO­SAI című filmjét, melynek egyik jelenete a pécsi énekkar budapesti ven­dégszereplése lesz ... A vasárnap délelőtti hangverseny egy kisebb zeneszerző-költő találkozó­ra is alkalmat adott; a megszólaltatott kompozí­ciók alkotói közül többen részt vettek a koncerten. Néhány idézet a hangver­seny után adott nyilatko­zatokból: Bárdos Lajos Kossuth- díjas zeneszerző: — Bravó! Kodály: An­gyalok és pásztorok-jának előadása nagyszerű voltl Kár, hogy ritkán lehet hal­lani ezt a kitűnő művet. Kü­lön köszönöm Márciusi If­jak című darabom szép előadását. Fodor András József At- tila-díjas költő, akinek két verse is mint megzenésí­tett költemény budapesti bemutatóként szólalt meg a koncerten: — Mint dél-dunántúli származásúnak, különös megtiszteltetés nekem, hogy éppen egy pécsi kó­rus szólaltatott meg elő­ször verseimre írt kórus­műveket. Nagy öröm volt hallani, s a zeneszerzőkkel is megismerkedni. Az együttest eddig még sze­mélyesen nem ismertem, de működésükről nagyon sokat tudok, s örülök, hogy munkatársa lehettem ilyen módon a kórusnak. Nagyon szeretném, ha ez a kapcsolat megmaradna a továbbiakban is. Karai József Erkel-díjas zeneszerző: — Tudtam, hogy ez na­gyon jó kórus, hallottam többször, de most az a véleményem, hogy még jobb! Nagyon tetszett, amit produkáltak. A kórusról rendkívül jó összkép ala­kult ki bennem; szép a hangszín, tiszták a harmó­niák, átélten énekelnek, ideális kórus ... Molnár Valéria piros jelzés miatt. De azért is, mert a gépkocsivezetők közül többen a zöld jelzés láttán ke­resgélték a sebességváltót, ol­dották ki a kéziféket. Pedig mindezt meg lehetne már tenni piros-sárgánál, annyival is gyor­sabban lehetne indulni, értékes másodperceket szerezve. Már-már vége felé közeledik őrjáratunk, amikor a központ­ból újabb baleset híre érkezik, irány Kozármisleny. Hogy ha­marabb odaérjünk, a járőrko­csi vezetője bekapcsolja a szi­rénát és a villogó kék fényt. Ez sem segít sokat. Hiába a meg­különböztető jelzés használata, négy-öt gépkocsi nemigen akar elengedni bennünket. Szívesen megkérdeznénk, miért, ám erre most nincs idő. Kozármisleny belterületén szomorú látvány fo­gad: az italbolt előtti buszmeg­állóban összetört farmotoros, odébb sérült ZIL teherautó. A buszról már leszálltak az uta­sok. amikor az útviszonyokhoz nem kellően alkalmazkodó te­hergépkocsi hátulról belerohant, mintegy másfél méterrel lökve előre a cseppet sem pilleköny- nyű járművet. Az utóbbiban ülő öt utas egyike sem szenve­dett sérüléseket, a busz annál inkább. A ZIL vezetője Mohács irányából Pécsre hajtott, mikor megéhezve letért az útról, és Kozármislenybe vette útját ha­rapni valóért. A falu végén, a tetőn megfordult, a lejtőn le­felé ereszkedve ütközött össze a farmotorossal. Időközben megérkezik a 12- es Volán Vállalat helyszínelő­je is. Fényképez, kérdez, elvég­zi a szükséges adminisztrációt. Nem zavarjuk tovább, a rend­őrség itt már elvégezte dolgát. A járőrkocsiba ülve tárgyaljuk az eseményeket. Abban mind­annyiunk véleménye megegye­zik: a ZIL-esAgépkocsivezetőnek túl költséges lesz ez az uzson­na. H. L.

Next

/
Thumbnails
Contents