Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-31 / 148. szám
2 1978. május 31., szerda Dunántúlt napló Lemaradás a küzmlivelődésben • • Ülésezett Komlón a cigány albizottság Központ Kossuth-aknán Nyári módszertani tábor A népesedés- politikai határozat megvalósításáért Gondoskodás a nagy- családosokról Megkétszereződött a gyesen levő anyák száma 1973 óta a Pécsi Vasútigazgatósághoz tartozó területeken. A több gyermek születése az elmúlt években és napjainkban is számos feladat elé állította az igazgatóság gazdasági, társadalmi szerveit. Ezeknek a tennivalóknak az időarányos megvalósulásáról tanácskoztak tegnap Pécsett a Vasutas klub KISZ-helyiségében a Vasutas Szakszervezet Pécsi Területi Bizottságának tagjai. Az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a vasutas szülők gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezését. Három üzemi óvodájuk működtetése mellett — közülük egy pécsi — évről évre százezreket utalnak át az adott település tanácsának — idén Pécsnek, Dunaújvárosnak és Sárbogárd- nak, a gyermekintézmények fejlesztése céljából. Rendszeres kapcsolatot tartanak a gyes-en levő anyákkal is, bár a területi bizottsági ülésen elhangzott, hogy tudatosabban kell foglalkozni az otthon levő kismamákkal. Elsősorban a tanulásra, a továbbképzésre szükséges ösztönözni őket, illetve rendszeresíthetnék azt a már egy-két helyen jól bevált gyakorlatot: miszerint levélben vagy személyesen tájékoztatják a gyesen levőket a fizetésük emeléséről. A tapasztalatok szerint ez is jó kapcsolatot eredményez a dolgozó és a munkahely között, s nem egy nő tért vissza fizetésének emelését követően dolgozni. , Nyolcszáznegyvenhat olyan dolgozója is van a vasútnak, akik nagycsaládosok, illetve egyedül nevelik gyermekeiket, s róluk igyekeznek megkülönböztetetten gondoskodni. Tavaly — annak ellenére, hogy a vasút jelentős lakásgondokkal küzd — 12 nagycsaládos és nyolc egyedülálló dolgozót segítettek lakáshoz. Az elmúlt évben korszerűsített 65 lakásuk egy részét is nagycsaládosok lakják. Tavaly decemberben 103 egyedülálló dolgozót, illetve 122 olyan családot részesítettek támogatásban — összesen 116 600 forinttal —, ahol csak az egyik szülő keres. A területi bizottság tagjai megállapították, hogy a népesedéspolitikai határozatból adódó feladatokat a mindennapok munkájába beépítve folymatosan valósítják meg a Pécsi Igazgatóság területén. T. É. Nyíltság, szerénység, természetes közvetlenség Tegnap délelőtt a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudomány! karának aulájában ünnepélyes külsőségek mellett Kajtár István jogászt „Sub auspidis rei publicae populáris" kitüntetéssel doktorrá avatták. Az ünnepségen jelen volt Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke; dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára; Knopp András oktatási miniszterhelyettes; Horváth Lajos, a megyei pórt-vb' tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke; ott voltak az egyetem tanárai, hallgatói, a társ- intézmények képviselői és természetesen a hozzátartozók, rokonok és barátok A jelenlevőket az ünnepélyesen bevonuló egyetemi tanács élén dr. Földvári József rektor köszöntötte, hivatalosan bejelentve, hogy az Elnöki Tanács hozzájárult a jelölt legmagasabb kitüntetéssel való doktorrá avatásához. Dr. Ádám Antal, az állam- és jog- tudományi kar dékánja ismertette a jelöltnek az állam- és jogtudományok doktorává fogadási kérelmét, tanulmányait, kutatásait és eddigi pályafutásának eredményeit. Kajtár István jelölt előterjesztette kérelmét és röviden összegezte doktori disszertációjának főbb téziseit, majd eskütétele után az egyetemi tanács ünnepélyesen doktorrá fogadta. Ezután dr. Kajtár István az Elnöki Tanács elnökhelyettesének asztalához járult, aki egyebek közt a következőket mondotta: — örömömre szolgál, hogy részese lehetek egyetemük jeles ünneoének, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének nevében átadhatom dr. Kajtár István jogásznak a rangos kitüntetést, a Magyar Népköztársaság címerével ékesített aranygyűrűt... Kimagasló eredményét, a szülői ház és e nagynevű egyetem gondoskodását méltatva és választott hivatásának felelősségét hangsúlyozva e szavakkal nyújtotta át Trautmann Rezső a gyűrűt: — Dr. Trautmann Rezső adta át az Viselje jó egészséggel, sikeres, örömteli alkotó munkássága folyamán, hosszú életen át * Intellektuális nyíltság, kivételes szerénység és természetes közvetlenség — rövid beszélgetésünkön ez a benyomás ösz- szegződött bennem. Kitüntetéses doktorrá avatása középiskolai és egyetemi éveiben színjeles bizonyítványt, illetve vizsgákat, államvizsgákat föltételez. Hogy érheti el mindezt valaki anélkül, hogy a kollektív-emberi magatartásforma csorbát szenvedne? Ö szerinte meg kell tenni mindazt, amire lehetőségei szerint képes az ember, de a „húzás” mellett szerencse is kell hozzá. A Népköztársasággyűrűt senki nem hordja a tarsolyában . . . Középiskoláit a fo- nyódi gimnáziumban végezte. Első egyetemi évében, amíg a tanulás és a vizsgázás gyakorlatát, viszonylatait kitapintotta, „többszörös rátartással” dolgozott. Ez évben — úgy érzi — nem állt szorosabb kapcsolatban évfolyamtársaival. A kezdet sikere, föllélegzése után pedig már vitte a lendület Kritikusabb vizsgáiba több energiát fektetett - ahogy említette: „rátett egy lapáttal” —, de közben jutott ideje emberi kapcsolatokra, társadalmi munkára, tehát közösségi emberré válni is. Egyetemi éveinek mint legszebb időszakára emlékszik erre a II—III. évre. Azután megnősült, felesége a tanárképzőn végzett, s megszületett a kisgyermekük is. Attól kezdve minden úgy alakult nála is, mint a többi diákházasságban: tanulás, kutatómunka, tudományos diákkör, gyerek — család ... Fő kutatási területe: a jobbágyfelszabadítás utáni nagybirtok hogyan tudta befolyását megőrizni Kö- zép-Európában és Magyarországon. Jelenleg az egyetemen kétéves szerződéssel tudományos továbbképzési ösztöndíjas. Tegnaptól pedig „dr.”, aki a Magyar Népköztársaság aranygyűrűjét viselheti... aranygyűrűt az avatott doktornak Megszólal járőrkocsink „szirénája”. A váltakozó hangmagasság betölti az utat. Pécsett, a Doktor Sándor utcában haladunk, az előttünk közlekedő gépkocsik egymás utálj térnek le az út menetirány szerinti jobb oldalára, néhány megáll. Egy személyautó félrehúzódik, jobbra indexel, jelezve, hogy szabad az út. A Szliven Áruház előtti gyalogátkelőhelyen két fiatalember nekiiramodik, de meglátva kocsink megkülönböztető jelzéseit, visszafordulnak. Az YE 53-71 rendszámú teherautó megáll, vezetője az ablakon kinyúlva int, hogy mehetünk. A Szigeti úton még egy lovaskocsi hajtója is jelez, hogy szabad az út. A kialakult kép eddig pozitív, s hogy mégsem legyen teljesen az, arról egy narancssárga Skoda vezetője gondoskodik, aki bár meghallotta járőrkocsink éktelen vijjogását, mégis „megreszkírozott" egy előzést, majd csak utána húzódott félre. Pedig a KRESZ 42. paragrafusa egyértelműen ismerteti azt, hogy „a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni és akadálytalan továbbhaladását — jobbra húzódással, és a szükséghez képest megállással — lehetővé kell tenni." Kórház tér, szirénánk szól. A Doktor Sándor utca felőli forgalomirányító lámpák pirosat jeleznek, a két sávban hosszú kocsisor. A Rákóczi útról a balA komlói nagyon szép úttörő- és ifjúsági házban tanácskozott tegnap a Baranya megyei Tanács cigányügyi albizottsága dr. Görcs László elnökletével. A téma ezúttal a ytigánylakosság közművelődése volt, ennek megfelelően került sor Szerencsés Rudolfné komlói tanár és Tímár Irma megyei közművelődési csoportvezető előterjesztésének megvitatására. (A megyei tanács közművelődési csoportját Pálinkás György főelőadó képviselte.) Az albizottság elnöke elmondta, hogy egy országos vizsgálat szerint Baranya merő kanyarodó járművek kitöltik saját sávjukat, nem tudunk továbbhaladni. A teherautók igyekeznek szabad utat adni, de olyan szűk a hely, hogy nem férünk el. A lámpa zöldre vált, az előttünk álló autókat kikerülve igyekszünk átmenni a kereszteződésen, de egy jugoszláv rendszámú Zastava elénkvág, fékeznünk kell. A Kolumbia presszó előtti útszakaszig nem enged el bennünket, ekkor félrehúzódva megáll. Az autó vezetője riadtan tekint járőrkocsinkra mikor elmegyünk mellette. A KRESZ külföldiekre is vonatkozik! A Fürst Sándor úton egy Moszkvics a belső sávban halad, vacilál, miután meghallja szirénázásunkat, nem tudja, hogy mit tegyen. Megijedt Némi gondolkodás után kitért a külső sávba. Már előbb is ezt kellett volna tennie. A 6-os útról Vasas felé nagy ívben balra kanyarodnánk, de egy ZIL vezetője, bár látja és hallja megkülönböztető jelzéseinket, mégsem áll meg, hanem a kormányt jobbra rántva igyekszik utat engedni. Ez a gépkocsivezető is megijedt. Tapasztalatainkat összegezve leírhatom, hogy a gépjárművezetők zöme ismeri a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szembeni magatartást, de sokan nem tudnak mit tenni a sziréna vagy a vijjogó hang hallatán. Egy biztos: megijedni nem szabad. Roszprim Nándor gye előkelő helyen áll a cigányok szociális helyzetének javításában, de nem dicsekedhet a körükben végzett köz- művelődési tevékenység meny- nyiségével és minőségével. Szerencsés Rudolfné előadása az általa vezetett Kossuth-ak- nai cigánytelepi iskolában szerzett tapasztalatokról, a telepen végzett kulturális-szociális nevelés eredményeiről szólt. A megyei közművelődési csoport feladatterve a cigánylakosság kulturális ellátottságáról tájékoztatta az albizottságot. Vita elsősorban a körül bontakozott ki, hogy a komlói Kossuth-aknai iskolát, amely a telepen lakók művelődéséért már eddig is nagyon sokat tett, milyen feltételek mellett bővítsék úgynevezett cigányközművelődési bázisközponttá. Érvek szólnak amellett is, hogy cigánytelepen egyáltalán ne történjen már beruházás, hiszen ez előbb-utóbb megszűnő települési forma. Szóba került a már beilleszkedett cigányok módszertani továbbképzésének szükségessége, hogy kovászai lehessenek a tudatilag még elmaradott többség szociális fejlődésének. Erre a legalkalmasabbnak a megyei Népművelési Tanácsadó által szervezendő „módszertani" tábor látszik, amelynek munkájában cigány fiatalok mellett részt vennének magyarok is. Bebizonyított tény ugyanis, hogy a vegyes közösségekben a cigányok eredményei jóval szebbek, mint homogén cigány környezetben. A bizottság tagjai egyetértettek abban is, hogy az eddigieknél jobban össze kell hangolni azoknak a vezetőknek, szakembereknek a munkáját, akik különböző szerveknél bár, de a cigánylakosság helyzetével foglalkoznak. Nagyobb figyelmet! Növekedett a postai balesetek száma Dél-Dunántúl négy megyéjének postás küldöttei tanácskoztak tegnap Pécsett Az ankét témája sajnos állandóan időszerű, a balesetek helyzete a Magyar Posta és ezen belül a Pécsi Postaigazgatóság területén. A tanácskozás negatív eredményeként értékelte, hogy a nagy összegű munkavédelmi beruházások nem hozták meg a kívánt eredményt. Mind országos, mind kerületi szinten nőtt a balesetek és ezzel egyenes arányban a kiesett munkanapok száma, egy fő az igazgatóság területén halálos balesetet is szenvedett. A tanácskozás megállapította, hogy a növekvő gépjármű- park és a megtett kilométer ellenére nem nőhet arányosan a balesetek száma. Ezért határozatot hoztak: növelni kell az oktatás és nevelés hatékonyságát. Szigorítani kell a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését. A postai beruházásoknál már a tervezésnél be kell vonni a munkavédelmi szakembereket. A határozatok széles körű ismertetésére és a dolgozók mozgósítására hívta fel a figyelmet a tanácskozás, hiszen Somogy, Zala, Tolna és Baranya megye hétezer postás dolgozója érdekében és védelmében emeltek szót a felelős vezetők. (Deák F.) W. E. Zsolnay-kiállítás az Oktatási Igazgatóságon Pécsett az Oktatási Igazgatóság nagyterme előcsarnokában a „Bemutatkozik a ..." kiállítássorozat keretében — a Bikali Állami Gazdaság és a Pécsi Kesztyűgyár bemutatkozása után — tegnap a Zsolnay gyár termékeiből nyílt kamarakiállítás. öt tablón dokumentumok, öt vitrinben pedig a máz alatti és feletti díszítésű porcelánfigurák, eozin és porcelánfajansz díszműtermékek láthatók. A kama- ra-jellegű kiállítás bepillantást nyújt a gyár államosítása óta eltelt harminc év alatt megtett nagyarányú fejlődésről is. A kiállítást a Zsolnay Mattyasovszky Margit és a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádok rendezték. Bosnyák János, a gyár igazgatója a kiállítást meg nyitó szavaiban szólt a 110 éves gyár múltjáról, mai munkájáról: a villamosszi getelő porcelánok, a hír adástechnikai ellenállástes tek, a háztartási edények, a a díszmű-termékek, valamint az építészeti kerámiák gyártásáról. A gyár 1977. évi termelési értéke meghaladta a 300 millió forintot. Megemlítette: a VI. ötéves tervben előreláthatóan az edények, a szigetelők és a dísztárgyak készítése lesz főfeladatuk. Szólt a gyár szociális létesítményeiről, többek között a saját bölcsődéjükről, óvodájukról, üzemi orvosi rendelőjükről. A kiállítást nagy érdeklőA Zsolnay gyár termékei déssel tekintették meg az Oktatási Igazgatóság hallgatói. Így közlekedünk mi A gépjárművezetők továbbhaladási lehetőséget biztosítottak a megkülönböztetett jelzésű gépjárműnek Megkülönbözteti) jelzéssel közlekedtünk