Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-24 / 141. szám

2 Dunántúlt napló 1978. május 24., szerda Szükség van az Villamosság alkalmazása az egészségügy területén Szinte már közhelynek szá­mít a mondat: az elektromos­ság egyre jobban átszövi éle­tünket, egyre bonyolultabb mű- szerek-készülékek, berendezések lopják be az emberek közé az áramütés veszélyét. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pé­csi Csoportja tegnap Pécsett, a Technika Házában feltehetően nem véletlenül a „Villamosság alkalmazása az egészségügy területén” című témát választot­ta előadássorozata címéül, hi­szen mint azt a nap több elő­adója is megfogalmazta: biz­tonságunk érdekében együtt­működésre van szükség, jelen esetben a műszakiak és az or­vosok együttműködésére. Áramütés, újraélesztés A berendezések alkotóinak, üzemeltetőinek, karbantartói­nak ismerniük kell az ember anatómiáját, az egészségügy dolgozóinak pedig a gépek anatómiáját. Kell valamiféle in- terdiszciplinás-kapocs, minde­nekelőtt azért, hogy az elektro­nikus berendezések szolgálja­nak bennünket, e szolgálat ál­talános értelmében. A tudományos ülést Wieder Béla; a DÉDÁSZ igazgatója, az egyesület pécsi csoportjának el­nöke nyitotta meg, majd dr. Harsányi László, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója is­mertette az elektromos áram hatását az emberi szervezetre. Több példával — szomorú pél­dával — bizonyította, hogy nem lehetünk eléggé óvatosak. A közhittel ellentétben, már 110 volttól is meg lehet halni: az orvosszakértő véleménye sze­rint valahol itt kezdődik az elektromosság veszélye. De hoz­zátette: a balesetet szenvedet­tek körében az áramütöttek a „legalkalmasabbak” arra, hogy eredményes újraélesztési eljárás nyomón megmeneküljenek. Az áram a szívkamra izomzatát készteti rendellenes működésre Tudományos ankét a Technika Házában —, de a szív erre képtelen, s felmondja a szolgálatot. Az új­raélesztési eljárás során, az or­vos arra tesz kísérletet, hogy a szív korábbi ritmusára „ráhan­golja" . .. Az előadáson ismertették dr. Harmat Józsefnek, az Orvostani Műszerügyi Intézet igazgatójá­nak referátumát, mely a pá­ciens elektromos biztonságát taglalta, majd Kazinczy Sándor Béla és Csejk József, az intézet munkatársai szóltak a gyógyá­szati helyiségek, valamint az or. vosi diagnosztikában és therá- piában alkalmazott elektromos készülékek biztonságáról. Szigorú szabványok A téma összefoglalásául és megnyugtatásképpen: a magyar szabványok e tekintetben e szi­gorúságukról ismertek, s még a műtőkben felszerelt vízcsapok is speciális elektromosság elle­ni védőrendszerrel felszereltek. S szakembereink nem csak az árammal működő sebészeszkö­zök, kisegítő berendezések vé­delmének megtervezésére fordí­tanak gondot, de még az úgy­nevezett statikus elektromosság ellen is óvórendszabályokat ír­nak elő. Úgymond: szinte bio­áram szinten — s itt a szív-, agy­műtétek végzésénél kell fokozott figyelem — védekezünk. Az előadásokat vita, konzul­táció követte, s elmondhatjuk, a rendezők célja megvalósult: sikerült a figyelmet a villamos­ság és az egészségügy kap­csolatára fordítani. További, ha­sonló témájú összejövetelek szervezését tűzték ki célul, s sze­retnék ezek gyakorlati hasznát is kamatoztatni. Nevezetesen azt, hogy közelebb hozzák az egészségügyben és az egész­ségügyért dolgozó, elektromos­sággal foglalkozó szakembere­ket: a berendezések alkotóit, kezelőit, javítóit. Hisz csakis munkájuk közös eredménye le­het a „páciens elektromos biz­tonsága". K.F. Több mák Az idén 4500, 1980-ban pedig már tízezer hektá­ron termelik az országban a mákot, amely nemcsak étkezési célokat szolgál, de fontos alapanyaga a gyógyszeriparnak is. A mák, rendkívüli kézimun­ka-igényességénél fogva mindeddig a kiskertek ter­méke volt, ami a nyers­áruellátást bizonytalanná tette. A nagyüzemi termelés feltételeit a Tiszavasvári Alkaloida Gyár mákter­mesztési rendszere terem­tette meg. A termelő gaz­daságokat az ipar ingye­nes vetőmaggal, termesz­téstechnológiával és gé­pekkel látja el. Az egyenletes növényállo­mány kialakításához besu­gárzással csírátlanított mákkeveréket vetnek. Elavult jelző­táblák Komlón A pilóta pihen, a rakodók gombáznak Gyermekkórusok találkozója Komlón Ünnepi hangversenyek a barátság jegyében Tegnap délelőtt a komlói vá­rosi pártbizottságon dr. Rácz Sándor, a városi tanács osz­tályvezetője tájékoztatta a sajtó és a rádió munkatársait, a Ko­dály Zoltánról elnevezett nem­zetközi gyermekkórus-találkozó programjáról. A találkozót immár negyedik alkalommal rendezik meg, ez­úttal június 2—4. között, öt kül­földi és öt hazai gyermekkórust hívtak meg rá. Liben (Bulgária), Olmouc (Csehszlovákia), Legni­ca (Lengyelország), Weimar (NDK) és Stainz, Steiermark (Ausztria) városok egy-egy gyer­mekkórusa mellett egy buda­pesti és egy kaposvári ének-ze­nei általános iskola gyermek­kara, továbbá a nyíregyházi 4. számú általános iskola gyer­mekkara, a szegedi Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola 1. sz. iskolájának Bartók Gyermekkó­rusa és természetesen a házi­gazda, a komlói Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola gyermekkara vesz részt a talál­kozón. A nyitást megelőző na­pon szakmai tanácskozáson vi­tatják meg az általános iskolai kóruséneklés helyzetét és idő­szerű problémáit. Június 2-án, a komlói Lenin téren zászlófelvonással és a nemzeti himnuszok hangjai mellett nyílik meg ünnepélyesen a gyermekkórus-találkozó. Meg­koszorúzzák Kodály Zoltán szob­rát, majd este 7 órai kezdettel a komlói pártbizottság díszter­mében, illetve a pécsi Liszt hangversenyteremben hangzik el a találkozó első ünnepi hangversenye. Június 3-án, szombaton, a vendégkórusok és a komlói úttörők Sikondán ba­ráti találkozón vesznek részt a nemzetek közötti barátság gon­dolata jegyében. Délután a ta­lálkozón részt vevő kórusok és a komlói iskolák énekkarai adnak ünnepi hangversenyt a Lenin téren. Este ugyancsak azonos időpontban, 7 órakor lesz a ta­lálkozó második ünnepi hang­versenye Komlón, illetve Pécsett a Liszt Ferenc hangversenyte­remben. Június 4-én, vasárnap, a barátság jegyében a komlói iskolák vendégül látnak egy- egy vendégkórust. Délután a szakmai bizottság értékeli a kó­rusok szereplését, a találkozó ünnepi záró hangversennyel fe­jeződik be a Lenin téren. W. E. Komló. Álmosító délelőtt, gyér forgalom. Az utakon zömmel teherautók, személygépkocsikat, motorkerékpárokat inkább az utak mentén, parkolóhelyeken látni. Járőrkocsinkkai „beautóz­zuk" a várost. Ami a legfeltű­nőbb, az a KRESZ jelzőtáblák si­ralmas állapota. Jó néhány he­lyen megdőlve hajlanak a jár­dák fölé, máshol olyan rozsdá­sak, hogy ember legyen a tal­pán, aki az utasításokat, figyel­meztetéseket első pillantásra felfedezi; sokadikra is csak ne­hezen. Azonban nem ez a leg­nagyobb baj. A jelzőtáblák nagy része már korszerűtlen, s bizony nem ártana az új KRESZ életbe lépésének harmadik évé­ben, a jogszabály előírásai sze­rint felújítani. Ha a gépjármű- vezetők nem veszik komolyan a táblákat Komlón, az nem az ó hibájuk, mert... Ja, s még egy érdekes dolog: a város szilvási részében egy korszerű gyermek­közlekedési park üzemel. Az is­kolások itt ismerkednek meg a közúti közlekedés alapfogalmai­val, szabályaival. A KRESZ-táb­lák „szabványosak”, de néhány méterre a parktól már olyan jelzőtáblákat találnak a gyere­kek, melyeket nem ismernek. Persze hogy nem, mert azok már nem is érvényesek. A gye­rekeket pedig neveljük ... Igazoltatjuk az OV 62-82 for­galmi rendszámú MZ tulajdono­sát. Papírjai, motor rendben. A lábán papucs. Nem, jogszabály nem tiltja, de motorozni zárt cipőben célszerűbb! Még jó időben is. Az intézkedő rendőr szondát vesz elő, a fiatalember belefúj, de az üvegcső „néma” marad. Nem ivott szeszt. Oldal­kocsis motorkerékpárt állítunk meg. Műszaki ellenőrzés. Az ol­dalkocsi jobb oldali első hely­zetjelző lámpája nem működik. A figyelmeztetés nem marad el, a tartalék izzót a helyszínen be kell csavarnia a motorosnak. * Utunkat Mágocs' felé folytat­juk. Egyházaskozár közelében az FO 93-29 forgalmi rendszá­mú IFA álldogál az út szélén. Járőrkocsinkkal megállunk, s a vezetőfülke felé indulunk. A pi­lótát álmában éri jövetelünk. Mint kiderül, a teherautó a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tulajdo­na, s tápot szállít Bonyhádról. A gépkocsivezető elmondja, hogy pihenni álltak meg, s a rakodók addig elmentek gom­bázni. Persze, hát mit csinál­nának? Szép idő van, közel az erdő... A gond akkor jelent­kezik, mikor kiderül a menetle­vélből, hogy 11 órakor indultak Bonyhádról. Nofene! Mi 11.05 órakor érkeztünk a teherautó­hoz. Hát igen, a gombázáshoz idő kell, amit bekalkuláltak. Ez­úttal a szerencse elpártolt tőlük; a helyszíni bírság nem maradt el. Mágocson az egyik takaros ház udvarán az SC 38-05 rend­számú ZIL-ről kavicsot rakod­nak. A papírok ellenőrzése so­rán kiderül, hogy a menetlevél nincs vezetve, szállítólevél sincs. Jogtalan a fuvar, azaz „fekete­fuvar”. Ezúttal nem jött be; az intézkedő rendőr szabálysértési feljelentést tesz. Roszprim Nándor kiváló szövetkezetek A szederkényi Gyöngye Tsz kitüntetése Szederkény, Máriakéménd és Monyoród termelőszövetkezeti tagsága tegnap délután 3 óra­kor nyugodtan gyülekezhetett ünnepelni a nagyközségi kul- túrházba, abból az alkalom­ból, hogy elmúlt évi kiemelke­dő gazdálkodásunk eredmé­nyeként, első ízben a közös gazdaság történetében, elnyer­ték a Kiváló szövetkezet cí­met. Kovácsovics György, a tsz- pá rtvezetőség titkára köszön­tötte az ünnepi küldöttgyűlés résztvevőit, köztük dr. Földvári Jánost, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökhelyette­sét, dr. Németh Elemért, a Mohácsi járási Hivatal elnö­két, Takács Lajost, a járási pártbizottság osztályvezetőjét. Szabó József nét, a Baranya megyei Tsz. Szövetség munka­társát, Nagymiklósi Ferencnét, a nagyközségi tanács elnökét. Ezután Ulbert Ádám, a szö­vetkezet elnöke mondott ünne­pi beszédet, amelyben számot adott az eredményt megala­pozó 1977-es évi gazdálkodás­ról. Egy megelőző rossz gaz­dasági év után, amikor a tsz működésének mélypontjára ju­tott, két lehetőségük maradt; belenyugodni, vagy újítani, változtatni. Ez utóbbi mellett döntött az egész tagság. Fe­szített tervet készítettek 1977- re, amelyben 47 százalékos termelési értéknövelést céloz­tak meg, amit sokan — kívül­állók, tapasztalt vezetők — kétkedve fogadtak. Ám a tagság, a szakvezetés egy emberkéht állt a jó célok mellé. így sikerült a tervet tel­jesíteni, sőt túlteljesíteni. Ter­melésüket megfeszített mun­kával egy év alatt 57 száza­lékkal növelték, ami egyedül­álló a megyében. Szinte min­den növényből magas termés­átlagokat takarítottak be, ku­koricából hektáronként 74,6 mázsát, ami helyi rekord, siló- kukoricából 440 mázsát, ez megyei legjobb eredmény, a költségekkel pedig a tervezett szint alatt maradtak. így volt ez az állattenyésztésben, ahol a tejtermelést 3018 literről 3600 literre emelték, s 30 szá­zalékkal több tejet adtak el az előző évinél. —• Baranya megyében az összes termelőszövetkezet kö­zül tavaly Szederkényben volt a legnagyobb a fejlődés, olyan, ami minőségi változást hozott a gazdaság történeté­ben — mutatott rá felszóla­lásában dr. Földvári János. Majd az idősebb generáció érdemeinek elismerése mellett külön kiemelte a tsz fiatal ve­zető, szakvezető gárdáját, akik fel tudtak nőni a maguk által kitűzött nagy feladathoz. To­vábbi sikereket kívánva nyúj­totta át a MÉM és a TOT ál­tal adományozott Kiváló szö­vetkezet kitüntetést Ulbert Adómnak, a tsz elnökének, és a miniszteri kitüntetést Hoff­mann Jánosné és Irikov György tsz-tagoknak. Saro- sácz Márkné, a tehenészeti szocialista brigád vezetője a TOT kitüntetését vehette át. Befejezésül a TESZÖV, a já­rás és a nagyközség vezetői köszöntötték a kitüntetett szö­vetkezet kollektíváját. — Rné — A bólyi A véméndi Kossuth Tsz Lenin Tsz Kiváló szövetkezet lett a bó­lyi Kossuth és a véméndi Lenin Tsz is. A bólyiak több mint hat­száz tagú közössége 26 száza­lékkal nagyobb össztermelési értéket állított elő 1977-ben, mint 1976-ban. A bruttójövede­lem 29,5, míg a nettójövede­lem 15,5 millió forint. Szépek a termésátlagok is, búzából 62,1, kukoricából 87,5 mázsa hektáronként. Egy magyartarka tehén éves tejhozama 3721 liter. Egy dolgozó havi átlagjövedel­me 3612 forint. A kitüntetést a TOT és a MÉM megbízásából Perczel Já­nos, a TOT főosztályvezetője adta át Cséplő György elnök­nek. Négyen miniszteri és TOT- kitüntetésben részesültek. Az ünnepi eseményen részt vett Novics János országgyűlési kép­viselő, Devecserí József, az MSZMP Mohács járási Bizott­ság első titkára. Rétházi Csaba, a KISZ Mohács járási titkára, dr. Majzik Jeremiás, a Baranya megyei Tsz-szövetség titkárhe­lyettese. A véméndi Lenin Tsz közel 900 dolgozót tömörít négy falu­ból. Kiváló eredményeik az ál­lattartásban születtek, így egy tehén egy év alatt 3533 liter tejet „produkált", az államnak 2 millió 350 ezer liter tejet ér­tékesítettek, a tejértékesítésük 31 százalékkal haladta meg az 1976. évit. Ezen kívül piacra küldtek 13 ezer hízósertést, 300 ezer hízócsibét, 450 hízómar­hát. A rossz területi adottságú,, mindössze nyolc aranykoronás földeken a búza hektáronkénti átlaghozama elérte az 53 má­zsát. A kitüntetést dr. Baracs József, a Baranya megyei Ta­nács osztályvezetője nyújtotta át Rótt Antal elnöknek. Az ün­nepségen megjelent többek kö­zött Takács Lajos, az MSZMP Mohács járási Bizottság gazda­ságpolitikai csoportvezetője, Pest József, a Baranya megyei Tanács Mohács járási Hivatal osztályvezetője, Bíró Sándor, a Baranya megyei Tsz-szövetség titkára. KCST-tanáeskozás Szekszárdon A szekszárdi Gemenc Szál­lóban kedden megkezdődött a KGST baromfitenyésztési ta­nácsának 12. nemzetközi ülé­se, Anton Srom professzornak, a csehszlovákiai Dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutató In­tézet, egyben a tanács igaz­gatójának elnökletével. A négy napig tartó, üzemlátogatások­kal is színesített tanácskozá­son a magyar szakértőkön kí­vül harminc külföldi vendég, köztük bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, szovjet és első ízben kubai küldöttség vesz részt. A tanácsot a KGST-tagor- szágok baromfitenyésztésének összehasonlítására és a közös fejlesztési feltételek kijelölésé­re alakították meg hét évvel ezelőtt. Ennek jegyében a ta­nács minden évben baromfi fajta és összehasonlító telje­sítményvizsgálatokat szervez a tagországok megfelelő tájé­koztatására, közzéteszi az el­ért eredményeket. Ezenkívül az egyes baromfifajokra fejleszté­si, illetve közös tenyésztési programokat alakít ki, sezek kidolgozásával egy-egy tagor­szágot bíz meg. A nemzetközi tanácskozás résztvevői megtekintik csütör­tökön a pécsi Baromfifeldol­gozó Közös Vállalatot, a ven­dégeket elviszik Harkányba is, pénteken pedig a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolát és annak baromfi teljesítmény­vizsgáló telepét látogatják rneg. Ballabás Közlekedési

Next

/
Thumbnails
Contents