Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-24 / 141. szám

1978. május 24., szerda Dunántúli napló 3 Hogyan élnek a diákok? Magyar filmek a YIT-fesztiválon A magyar művészek ké­szülnek a VIT nemzetközi filmfesztiváljára. Annál is inkább, mivel két „utazó” magyar animációs kisfilm születik még az elkövetke­ző hetekben a „szolidari­tás, béke és barátság” jel­szó jegyében. A legfrissebb alkotások mellett eljutnak Kubába a „Concertissimo”, „A hetedik nap elé”, a „Plakátok”, valamint a „Vörös május" című rövid­filmjeink is. A Cinemateca és a Vara filmszínházakban tűzik műsorra a „Fényes szelek", „A kenguru", a „Sárika, drágám” és a „Vörös rekviem" című ma­gyar játékfilmeket. Albérlők (2.) Alkalmazkodni az idegenekhez A főbérlő szabja a feltételeket Orgonamuzsika a Székesegyházban Lehotka Gábor és a Palestrina Kórus hangversenye Akármennyire is kényelmesek az új kollégiumok, a bentlakás is járhat kellemetlenségekkel. Az állandó alkalmazkodás, a zsivaj elviselése különösen a felsőbbévesek türelmét teszi próbára, akik már nem „tábori életet" látnak a kollégistásko- dásban, s szeretnének néha el­mélyült munkát végezni. Termé­szetesen még nehezebb az el­avult kollégiumokban lakó diá­kok helyzete. Mindezek ellenére azt kell mondanunk, hogy még a vi­szonylag rosszabb körülmények között lakó kollégisták is előny­ben vannak az albérlőkhöz ké­pest. Anyagilag feltétlenül, de más szempontból is: míg a kol­légiumban a diákok egymás között vannak, az albérlőknek egy teljesen idegen ház szoká­saihoz kell alkalmazkodniuk, sokszor több generáció régen kialakult életrendjébe kell be­illeszkedniük. Ha tehát az al­bérlő diákok életkörülményeire vagyunk kíváncsiak, az albérle­tek típusairól s — bármilyen furcsán hangzik is — a bér­beadók mentalitásáról kell szót ejtenünk. Minden albérlő vágyálma a főbérlő nélküli lakás, jóllehet azt többnyire csak a családo­sok, már állásban lévők tudják megfizetni, és nekik is voína rá a legnagyobb szükségük. Az ilyen lakás előnyeit nem kell hosszasan ecsetelni, egyetlen szóval kifejezhető: függetlenség. Az önálló lakások felderítésére a diákok a legkülönfélébb mód­szereket alkalmazzák (tekintet­tel arra, hogy ezeket a tulajdo­nosok általában nem hirdetik, hanem ismeretség alapján hasz­nosítják) : a Hőközpontnál ér­deklődnek — általában hiába —, hol kapcsoltatták ki a fű­tést, az útlevélosztályt interjú­volják hosszabb időre külföldre utazók felől, és — az ötlet eny­hén morbid — lesik a bírósági ítéleteket. Aki börtönben ül, annak egy ideig úgysem kell lakás... A második „kategória" a kü­lön bejáratú lakrész vagy szo­ba. Ezen belül igen nagy mi­nőségi különbségek vannak: a tágas villától a családi és bér­házon keresztül egészen a több száz éves épületek ütött-kopott udvari szobájáig. Csak az tud­ja igazán, milyen körülmények között laknak emberek Pécsett, qki keresett már albérletet. A külön bejárat bűvös varázsige, még azok is odaírják a hirde­tésre, akiknek sem módja, sem szándéka a kiadott szobát el­választani. Elgondolkodtató, mennyire nem értékelik az em­berek a nehezen megszerzett lakásukat. A Kertvárosban há­romtagú család hirdet egy szo­bát, házaspár részére. Az egész lakásban összesen van két szo­ba, a gyerekkel ők meghúzódná­nak a nagyobbikban, a kiseb­bet kiadják 1500 forintért. A belvárosban a régi cselédszo­bák „feleslegesek", áruk a re­zsi nélkül 6—700 forint. A ruti­nos főbérlők írásos szerződést kötnek az albérlőkkel, ékes „jo­gi” nyelven kötik ki, mit szabad és mit nem. Akik először fogad­nak a lakásba albérlőt, egyelő­re bizonytalanok. A leggyak­rabban idős nénikék, egyedül­álló emberek, akik azt várják, hogy bérlőjük beszélgetőtársuk legyen, amolyan családtag-pót­lék. Az esetek többségében persze csalódniuk kell — a di­áknak megvan a maga társa­sága — és ezután fordul át a gyengédség zsarnokoskodásba. (Tisztelet a kivételnek.) A valamivel több mint ötezer pécsi egyetemista és főiskolás közül másfél ezren laknak al­bérletben. Ez az egésznek a 28 százaléka. Viszonylag nem nagy szám, ha pusztán a számokat nézzük, ám sokkal aggasztóbb az a feszültség, ami ily módon diók és diák között anyagiak­ban jelentkezik. Mert igaz az, hogy a kollégiumokban az al­sóbb kategóriások laknak, a fizetési kimutatás szerint a leg­kevesebb jövedelmű családok gyermekei, de az egy főre eső szülői kereset különbségei és az albérletből eredő hátrányok nincsenek arányban egymással. A kollégista a bentlakás díjá­ért reggeli kivételével teljes el­látást kap, az albérlő a horri­bilis lakbéren kívül még az élelmezéséről is maga gondos­kodik. (Itt most nem szólunk arról, mennyire manipulálhatók a fizetési kimutatások; elég csak megszámolni a kollégiu­mok környékén parkoló autó­kat.) Az esetenként fizetendő albérleti segély csepp a ten­gerben. Hol a megoldás? Természe­tesen kollégiumokat kellene építeni. A városban két ilyen építkezésről tudunk: már dol­goznak a Tanárképző Főiskola új kollégiumán, és elkészültek a Tudományegyetem 500 fős kollégiumának tervei: az épít­kezés 1979-ben indul, 1981-ben szeretnének beköltözni. Ideig­lenesen megoldást jelenthetne egy albérlőház is, amelyre már számos példa van az ország­ban. Havasi János A pécsi Székesegyház zenei múltja, építészeti együttese és nemrég átépített új orgonája valóban méltóvá teszi arra, hogy otthont adjon az Orszá­gos Filharmónia népszerű, nyári orgonahangversenyeinek. Má­jus 22-én Lehotka Gábor adott koncertet. Már korábbi hang­versenyein is feltűnt az a hal­latlan ritmikai biztonság, amely oly nagy erény az orgonajáték­ban. Kristálytiszta szólamveze­tés — bármilyen bonyolult szö­vésű is az — mértéktartó regiszt­rálás és a dinamikai csúcspon­tok matematikai pontosságú felépítése: ezek Lehotka művé­szetének jellemzői. Franck E-dúr koráljában, eb­ben a gyengéden simogató, majd egyre erőteljesebb, férfia­sabb zenében előttünk terem­tette meg a párizsi Szent Klo- tild templom végtelenül sze­rény, egyszerű és mégis hatal­mas egyéniségű orgonistáját, aki remeteségéből szinte egy­maga képes volt új irányt adni elmélyült gondolkodásával, har­móniai találékonyságával a- francia zenének. Liturgikus funkcióján túl a korái egykor a haladó erők összetartozását is erősítette, s ebben a műben is a mindenkihez szólást sugall­ja, mert ez a zene feladata. Talán nem volt véletlen Lehot­ka műsorválasztásában ezután Mendelssohn d-moll szonátája, amely címével ellentétben, egy hatalmas korálvariáció. Már itt feltűnt, még inkább Bach két Korálelőjátékában az a ben­sőséges hang, amely által a fölényes virtuózból a zene alá­zatos szolgája vált. Bach g-moll fantázia és fúgája azután a ze­ne diadalmát hirdette egy szí­nes, nagy tehetségű előadómű­vész ajándékaként. A Pécsi Palestrina Kórus, dr. Hergenrőder Miklós vezényleté­vel először Liszt 1852-ben át­dolgozott Ave Mariáját énekel­te. Kissé gyorsnak tűnt a gyö­nyörű alterációk, belső szólam­mozgások nem érvényesültek. Kevés az alt és a basszus, így az erőteljes tenor (!) kissé ki­lóg az együtthangzásból. Bruck­ner Os jusd c. kompozíciója már egységesebb volt, érezhető­en otthonosabb a kórus ebben a szigorúbb zenei világban. Igen szépen, megkapóan szó­laltatták meg az amúgy is jó akusztikájú dómban Kodály Ének Szent István királyhoz c. művének vegyeskari változatát. A fordított időrendű program­ban ezután a reneszánsz muzsi­ka nagy mesterei közül Lassus szép hangszínnel énekelt Bene- dictus es c. műve, majd Hass- ler nehéz, hat szólamú Verbum caro-ja hangzott el. Ez utóbbi talán nagyobb együttest igé­nyel. A kórus névadójának két műve, a Tu es Petrus, valamint a Haec dies egyenletes, jó színvonalon szólalt meg. A Pa­lestrina Kórus, amely karnagya zeneszeretete révén jelentős munkát végez régi pécsi szerzők műveinek bemutatásával is, te­hetségét bizonyította sok évszá­zadot átölelő műsorával. Szkladányi Péter 1 4 BNV-n láttuk |||!|||| Gyógyászati újdonságok Előregyártott elemekből építhető műtő Operációs mikroszkóp, diagnosztikai táska A kórházak, klinikák állandó­an telített kórtermei, vagy o rendelőintézetek mindig zsúfolt várói mutatják, milyen sok em­bert érint nap mint nap a gyógyító munka. A BNV gyógyászati vizsgáló és kezelő készülékeket bemutató pavilonjában a látogatók meg­győződhetnek arról, hogy az or­vostudomány és a technikai tudományok gyors fejlődése eredményeként létrehoztak olyan készülékeket, műszereket, amelynek segítségével a beteg­ségek gyors, pontos diagnoszti­zálását, a beteg ember kezelé­sét magas színvonalon végezhe­tik az orvosok. A MEDICOR pavilonjában lát­ható a mérnökök, orvosok, fi­zikusok összehangolt munkájá­nak az eredménye a „panel" műtő, mely jól tisztítható előre­gyártott elemekből építhető fel, s gyorsan üzembe helyezhető. A műtő sterilizálásának meg­könnyítése érdekében a bonyo­lult betegfigyelő műszereket a műtőfalon kívül helyezték el, és a figyelő személyzet mik­rofonon keresztül van kapcso­latban az operáló orvossal. Em­lítésre méltó még a műtőasztal cserélhető felső része. Az operált beteget a leszerelt asztallappal együtt szállítják az őrző szobába, és a következő asztallapon fekvő operálandó, már elaltatott beteget egysze­rűen a helyére gördítik. így a műtétek végzése is folyamato­sabbá válhat, s a súlyos ope­ráción átesett beteget nem kell közvetlen a műtét utón emel­getni. A panelműtő prototí­pusát a Tapolcai Városi Kór­házban állítják majd fel. Keresett termékei a MEDI- COR-nak a különböző diag­nosztikai táskák is pl. a sport­orvosi diagnosztikai táska, amelynek segítségével a mérkő­zések, versenyek alatt előfor­duló sérülések, rosszullétek ese­tében a sportorvos a helyszínen gyors felvilágosítást kap a vizs­gált egyének állapotáról. Nagy közönségsikert ért el a MEDI­COR az automata vérnyomás- mérővel. (Sorban álltak előtte.) A telefonfülke nagyságú kalit­kába csak be kell ülni, a kart a készülékbe dugni, és két fo­rint bedobása után a mérőmű­szer másodperceken belül mu­tatja az illető vérnyomását. A KGST atomenergia békés célú alkalmazásával foglalkozó Állandó Bizottság ajánlása alapján Magyarország, orszá­gon belül a Gamma Művek fej­leszti és gyártja a nukleáris or­vos diagnosztikai műszereket. Legújabb terméke a számító­géppel, színes tv-kamerával kombinált berendezés, melynek segítségével pajzsmirigy, mój- vesebetegségeket lehet felis­merni. A „Radelkis" Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet az amerikai Corning céggel közö­sen fejlesztett ki egyszerűen ke­zelhető vérgázmérő készüléket, mely megbízhatóan és gyorsan határozza meg a vér pH, p02 (oxigénnyomás) pC02 (széndi­oxidnyomás), értékét. A fül-orr-gégészetben, szemé­szetben, idegsebészetben vég­zett műtéteknél nélkülözhetetlen operációs mikroszkópokat mu­tatott be a nyugatnémet OPTON és a lengyel WARIMEX cég. A dán Brüel-Kjaer cég ultra­hang technikán alapuló készü­lékeket hozott, melynek segítsé­gével meghatározhatják a ter­hesség és szülés pontos idejét, és diagnosztizálhatnak külön­böző nőgyógyászati megbete­gedéseket. A készülékeket car- diológusok szívbetegségek fel­ismerésére is felhasználhatják. Említésre méltó az NSZK Jae­ger cég által bemutatott lég­zésvizsgáló berendezés. A be­tegnek egy zárt üvegfülkébe kell beülni, és a fülke falába épített műszerek pontos jelzést adnak a tüdő, sőt a légzőizmok működéséről, a kilélegzett le­vegő mennyiségéről, széndioxid- és páratartalmáról, szívműkö­désről, a tüdő vérellátottságá­ról. Az utóbbi években Bulgária jelentős sikereket ért el a Ma­gyarországgal folytatott koope­rációban gyártott orvosi készü­lékek és berendezések terüle­tén. Ma már sorozatban gyártják — a lezajlott szívbetegség után — a betegek szívének edzését, utókezelését végző készülékeket. A kiállított készülékek és mű­szerek alkalmazásával a kivizs­gálások idejét rövidíteni, a ke­zelések hatékonyságát fokozni lehet. Ez pedig az egyik ténye­ző, mellyel a gyógyintézetek zsúfoltsága mérsékelhető. S. Zs. A Medicor modern műtője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents