Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-23 / 140. szám
Rövidesen átadják a forgalomnak Pécsett, a 6/A út 3-as szakaszát. A Petőfi utca és a Tüzér utca közötti rész műszaki átadását e hónap végére ígéri az Aszfaltútépitö Vállalat, így június 1 -töl várhatóan mindennemű jármű forgalmát engedélyezik. Felvételünk a Petőfi utca és a Megyeri út közötti részt ábrázolja, melyet forgalom- technikai szempontból már korábban megnyitottak a városi autóbuszok előtt. Június 1 -töl a forgalomkorlátozó táblák erről az útszakaszról is elkerülnek... Világ proletárjai, egyesüljetek! Földünk legfontosabb problémájáról kezdődik ma a vita New Yorkban, az ENSZ üvegpalotájában. A világszervezet, amelyet azért hoztak létre harminchárom évvel ezelőtt, hogy biztosítsa földünkön a békét, most első ízben azért hívta ösz- sze 149 tagállamának magas rangú képviselőit, hogy az országok biztonságát fenyegető legnagyobb veszélyről, a nukleáris és „hagyományos” fegyverkezési versenyről tárgyaljanak. Az ENSZ-közgyűlésen részt vevő államok többsége ma a fejlődő országok közé tartozik. Olyan államok ezek, ahol a lakosság nagy része nélkülözi a létfenntartáshoz szükséges elemi javakat, ahol milliók számára ismeretlen a betűvetés, nincs egészséges ivóvíz, kórház, orvos. Ezen országok számára is mind világosabb: fejlődésük nem lehetséges, ha a világ fejlett fele erőforrásait gyilkoló eszközök kifejlesztésére fordítja. A fegyverkezési hajsza, amelyet az imperialista hatalmak kezdtek és folytatnak napjainkban is, azt eredményezte, hogy az atomhatalmak olyan hatalmas pusztító kapacitást halmoztak fel, amely már az egész emberiség sokszoros elpusztítására elegendő. És a fegyverkezési hajsza nem hogy lassulna, de jelenleg éppen hogy újabb veszedelmes gyorsulás előtt állhat. A „gyorsítók” a nagy hadiipari monopóliumok, katonai vezetők, a fegyverzetek fejlesztésében érdekelt tudósok, s a szolgálatukba szegődött propagandisták, akiket együttesen katonai-ipari komplexumnak neveznek. Hatalmas erőt képvisel ez a szövetség Nyugaton. Szorgalmas statisztikusok kiszámították, hogy a föld országai évi 400 milliárd dollárt fordítanak fegyverkezésre, hadseregekre. Ez az összeg növekszik. Ha nem tesznek a világ népei azért, hogy az esztelen pazarlás megszűnjék, akkor mind valószínűbb fenyegetéssé lehet az, amiről Európában már csak mint történelemről beszélnek — a háború. Az elmúlt évtizedek alatt mind világosabbá vált: a háború, a nukleáris katasztrófa megelőzésének, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének ügye nagy nemzetközi összefogást követel. Az elmúlt évtizedekben a világszervezet közgyűlésein 230 javaslatot tettek a különböző országok a leszerelési ügyekben, ezekből 80-at a Szovjetunió azzal a céllal, hogy az . országok biztonságát nem csorbítva eljuttatják Földünket a fegyver-nélküliség áhított állapotába. E cél elérésének egyik eszköze lehet a leszerelési világértekezlet, amelyen az államok felelős képviselői kötelező érvényű határozatokat hoznak. A világértekezlet összehívása azonban eddig nem sikerült — elsősorban az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kina magatartása miatt. A rendkívüli leszerelési ülésszak közbeeső szakasz a világértekezlet felé. Olyan fórum, ahol a legfontosabb kérdéseket megvitatva, az államok közelebb juthatnak a végső célhoz. Ez pedig a szocialista országoknak a közgyűlés előkészítő bizottságához beterjesztett javaslata szerint: „a nemzetközi ellenőrzés melletti általános és teljes leszerelés, mivel csak ez biztosíthatja az emberiség tartós békéjét és biztonságát, az egész világ gazdasági és társadalmi fejlődésének alapját”. A Zsolnay Porcelángyár nagyfeszültségű laboratóriumában NDK gyártmányú 700 kV-os vizsgálótranszformátoron mérik a szigetelők átivelési feszültségét. Képünkön: 50 Hz-es átívelés! vizsgálat hosszúrúd szigetelőn. — Benkő Antal felv. — Tíz év alatt megszűnt 1400 kilométer vasútvonal Folytatódik a gazdaságtalan Kádár János találkozott az iráni császárral közlekedés szanálása A két ország közötti együttműködés a következő esztendőkben szélesedhet Sajtónyilatkozat az Intercontinental Szállodában Az iráni uralkodó, felesége és a küldöttség tagjai elutaztak Budapestről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn délelőtt a Parlament Nándorfehérvári termében találkozott Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr iráni császárral. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. — Őszinte köszönetemet fejezem ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a meghívásért, azért, hogy ismét ellátogathattam Magyarországra, s a szívélyes fogadtatásért, amelyben részesültem — mondotta Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, a Duna Intercontinental Szállóban hétfőn délben tartott nemzetközi sajtókonferenciáján, amelyet Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott meg. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az iráni—magyar kapcsolatok az első, 1966-os látogatása óta számos területen örvendetesen fejlődtek, s megvan a lehetőség további fejlesztésükre. A magyar vezetőkkel folytatott hivatalos tárgyalások alá,- húzták, hogy a két ország közötti együttműködés a következő esztendőkben szélesedhet. Ehhez közös erőfeszítéseket kell tenni, gondot fordítva a meglévő kapcsolatok ápolására, erősítésére is. A szoros együttműködés ugyanis mindenképpen hozzájárul a kontaktusok elmélyítéséhez. Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával létrejött találkozón is egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok q jövőben folyamatosan tovább fognak bővülni. Rámutatott: a gazdasági együttműködés szélesítésében főként ipari és mezőgazdasági területen lát újabb lehetőségeket. Ezért e két ágazatban szakértők bevonásával kívánják tanulmányozni a még kiaknázható, mindkét fél számára kölcsönösen előnyös lehetőségeket. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az európai szocialista országokban, így tavaly Lengyelországban és Csehszlovákiában, a közelmúltban Bulgá. riában, most pedig Magyarországon tett látogatása tükrözi Irán külpolitikáját, azt, hogy országa a békés egymás mellett élés, az együttműködés híve. A világ minden országának érdeke ugyanis — emelte ki —, hogy szavatolt béke legyen. Ez pedig további erőfeszítéseket kíván. Meghatározó jelentőségű, hogy a világ vezető hatalmai érezzék felelősségüket a békéért. Minden népnek óhaja az általános és teljes leszerelés, amit méltányolniuk kellene mindazoknak, akiknek tömeg(Folytatás az 5. oldalon) Beruházásoktól mentesül a népgazdaság Lassult a megszüntetés üteme ennek ellenére a legutóbbi időben a helyi vezetők megértése és segítsége már nem egyértelmű, lassult a szanálás is. 1976-ban 184 kilométer, 1977-ben már csak 86 kilométernyi vasútvonalat szüntettek meg. Az idén eddig mindösz- sze 120 kilométernyi vasútvonalon szűnt meg a közlekedés. A munka lassulása egyrészt érthető, az elmúlt tíz évben ugyanis azokat a vasútvonalakat szüntették meg, amelyeknél a koncepcióban meghatározott feltételeket viszonylag egyszerűen, könnyebben és gyorsabban megteremthették. Most jutottak el azokhoz a vonalakhoz, amelyeknél a forgalom-átterelés anyagi feltételei már nagyobbak. A párt és a kormány gazdaságfejlesztési irányelveinek megfelelően a vonalmegszüntetéseknek is csak az lehet a célja, hogy a fölösleges beruházásokat elkerülve megfelelő — a korábbinál nem rosszabb, de nem is az átlagos szint fölötti — feltételeket teremtsenek az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak. Változatlanul fontos tehát a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározott program végrehajtása, amely szerint a tervidőszak hátralévő éveiben még 323 kilométer normál, 220 kilométer keskeny nyomközű és 153 kilométer gazdasági, összesen tehát 696 kilométer vasútvonalat kell megszüntetni. A közlekedés vezetői ugyanolyan részletes gazdasági számítások alapján, nagy körültekintéssel jelölik ki a szanálásra ítélt vonalakat, mint a program kezdetén. Ezért tovább folytatják a program szerint a forgalomáttereléseket. A koncepció előírásainak megfelelően a közlekedési szervek minden esetben alaposan előkészítik a vasútvonal-megszüntetéseket amire addig nem is kerülhet sor, amíg nincs hozzá elfogadható közút, elegendő jármű. Kovács Ferenc, MTI Az elmúlt tíz év alatt több mint 1400 kilométer hosszúságú kisforgalmú, gazdaságtalan vasútvonal szűnt meg, mintegy 20 milliós utas- és 2,2 millió tonnás áruforgalmát a közúti közlekedés vette át. A 12 évre előirányzott programnak több mint kétharmadát teljesítették. Az intézkedés révén a népgazdaság csaknem 900 millió forint beruházástól mentesült (megszüntetés híján ugyanis a vasútvonalakat fejleszteni kellett volna), s folyamatosan évi 178 millió forintot takarít meg. A közlekedés célszerű munkamegosztását, a gazdaságosabb fuvarozást szolgáló intézkedéseket — eg^-két kivételtől eltekintve — kezdettől megértéssel támogatták az érintett területek vezetői, akik a szanálás előkészítése során felmerült vitás kérdések megoldásában is segítettek. A tapasztalatok alapján a megszűnt vonalakról a közútra terelt forgalmat zavartalanul bonyolítják le, sok helyen javultak is a közlekedés feltételei, Dm antull napló XXXV. évfolyam, 140. szám 1978. május 23., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A leszerelésért Irán a békés egymás mellett élés, az együttműködés hive
