Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-04 / 121. szám

2 Dunántúli napló 1978. május 4., csütörtök Eredményes testvérvárosi Vendégünk: Ensin Partanen professzor ■ Magyar szakkör a lahti Harjula Népfőiskolán ■ Azonos célok megvalósítá­sáért dolgozunk Természetes szívélyességgel fogad Ensio Partanen, a lahti Harjula Népfőiskola rektora. A professzor harminc esztendeje a finn és a nemzetközi béke­mozgalom harcosa, a Béke-vi- lágtanócs tagja. Pécsett Lahti város kialakulásáról és történe­téről tartott előadást. — A tudós vagy a közéleti ember áll az első helyen rektor úr tevékenységében? — teszem lel a kérdést, s ő rövid tana­kodás után válaszol: — Mind a kettő. Hatvannyolc évvel ezelőtt születtem Lahti- ban, abban a városban, ahol élek és ahol több mint negy­ven éven át kifejtettem mun­kásságomat. így talán érthető, hogy annak ellenére, hogy nem vagyok hivatásos történész, mégis helytörténettel kezdtem foglalkozni, hiszen szülőváro­som minden vonatkozásban ér­dekel. — Mi a feladatköre a Harju­la Népfőiskolának? Működése hasonlit-e a mi TIT-ünk mun­kájához? — Olyan intézmény a mienk, amelynek nincs megfelelője Ma­gyarországon. A múlt század végén alakultak meg hazánk­ban a népfőiskolák azzal a cél­lal, hogy mindazoknak, akiknek nem volt módjuk az iskola el­végzésére, de mégis tanulni szeretnének, lehetőségük nyíl­jon a továbbképzésre. Ugyan­akkor Finnországban léteznek ún. munkás-népfőiskolák is. A Harjula az esti órákban teremt művelődési lehetőséget a dolgozóknak. Nálunk gya­korlatilag mindent el lehet sa­játítani. Egy-egy új tantárgy bevezetéséhez hét olyan sze­mély jelentkezése szükséges, akik ugyanazzal szeretnének foglalkozni. És mi ellenszolgál­tatás nélkül tanárt és helyisé­get adunk. Például ha egy kö­zépiskolában — mondjuk — az angol nyelvet és a matemati­kát nem tanítják abban az óra­számban, amely az egyetemi felvételhez szükséges, akkor mód van arra, hogy a diákok a Harjulán megszerezzék a kü­lönbözeti vizsgát. Intézetünket minden korosztály látogatja. Nagy gondot fordítunk a nyug­díjasokra, akik negyvenöt kü­lönféle szakkör közül válogat­hatnak. De a fiatalabbak sem csak nyelvtanfolyamokra és szakelőadásokra járhatnak. A fiatalok foglalkozhatnak a fo­tózástól a festészetig minden­nel, látogathatják színjátszó­csoportjainkat, kórusainkat, test­edző tanfolyamainkat.- Hány hallgatója van éven­te a népfőiskolának?- 4—5 000 fő között változik a létszám. Általában mindenki úgy képzeli, hogy a Harjula egy óriási épület, ezer tante­remmel. De nem így van. Helyi­ségei a város 50-60 különböző helyén találhatók. Az a törek­vésünk, hogy egy kilométernél többet senkinek se kelljen meg­tennie ahhoz, hogy tanulhas­son.- Van-e magyar nyelvoktatás és magyar szakkör?- Hogyne volna! A kezdőtől a társalgó szintig tanítjuk a nyelvet, s a magyar az egyik legnépszerűbb szakkörünk. A legjobb magyaros csoport jú­liusban jön majd Pécsre, tanul­mányútra.- Húsz évvel ezelőtt, amikor Lahti és Pécs között létrejött a testvérvárosi kapcsolat, rektor úr bábáskodott a születésénél. A lakóterület sajátos gondja Népfrontmunka Újmecsekalján Eredményesen működő klubok Egyre inkább a lakóterületi tevékenység kerül a népfront­munka fókuszába. Ezt a tapasz­talatunkat erősítette meg a Ha­zafias Népfront városi elnök­ségének szerdai ülése is, 'ame­lyen a körzeti népfrontbizott­ságok munkájának újmecsek- aljai eredményét értékelték. Újmecsekalja kialakítása az 50-es években kezdődött, és a 70-es évek közepére nagyjá­ban kialakult az arculata. A la­kások többsége összkomfortos, a kereskedelem és a szolgálta­tás hálózata kiépült. A területen élők összetétele igen hetero­Csak így tovább, Fortuna! Fortuna istenasszony mosta­nában szeret Pécsre látogatni, a totózók-lottózók, borítékos sorsjegyet húzogatok nem kis örömére. Tegnap például egy nyugdíjast fogadott kegyeibe, aki az Irányi Dániel téri totózó- ban unaloműzőként borítékos sorsjegyet vásárolt. Az első pil­lanatban nem is akart hinni a szemének, mert egy ötösért 10 ezer forint ütötte markát, amit még azon melegében fizetett ki az OTP Baranya megyei Igaz­gatósága. De nem lehetett rossz napja annak a másik nyugdíjas lottó­zónak sem, akinek a 16. játék­héten elért négyes találatáért járó közel százezer forintot szin­tén tegnap fizették ki. Csak így tovább, Fortuna! Hogyan emlékezik vissza erre az időszakra?- 1947-ben lettem tagja a város tanácsának, és tíz évvel később az elnöke. Lahti volt az első Finnországban, ahol addig a legeredményesebben valósult meg a testvérvárosi együttműködés, mert rögtön a háború befejezése után Skan­dinávia valamennyi országából és a Szovjetunióból is szerez­tünk partnert. És akkor, a há­ború után olyan döntést hoz­tunk, hogy ennyi testvérváros elég is lesz. Pedig jelentkező lett volna bőven: Lengyelor­szágból, az NDK-ból, az NSZK- ból, sőt még az Egyesült Álla­mokból is. Ám 1956 nyarán felkeresett bennünket a finnországi ma­gyar kereskedelmi kirendeltség vezetője, aki nagyon barátsá­gosan megkérdezte: nem le­hetne-e Lahtinak egy magyar testvérvárosa? Tanakodtunk. A magyarokat mégsem utasíthat­juk el, hiszen ők a rokonaink .. Az én tennivalóm mint a ta­nács elnökének — aki egy fa­kalapáccsal elnököl a tanács­ülésen — annyi volt, hogy ami­kor ezt megszavazták, a kala­páccsal rázuhintottam az asz­talra annak jeléül, hogy a ha­tározat jogerős.- Rektor úr először jár Pé­csett?- Igen, bár már az első kül­döttséggel szerettem volna el­jönni, de épp akkor lettem par­lamenti képviselő, és nem hagy­hattam cserben választóimat. Magyarországról sokáig éltek bennem holmi délibábos elkép­zelések - a pusztáról, ahol csár­da áll, s amelyben csárdást járnak a magyarok. Nagy örö­mömre szolgált látnom ezt a gyönyörű országot, és ezt a rendkívül okosan és jól meg­szervezett életet, amely a ma­gyar társadalom számára a leg­jobb lehetőségeket teremti meg. És jóleső érzés volt a Ha­zafias Népfrontnál folytatott tárgyalásaink során leszűrni azt a tanulságot, hogy a HNF pé­csi bizottsága ugyanolyan cé­lok megvalósításán dolgozik, mint mi: azaz a békés egymás mellett élés politikáját kíván­ja mindennapi gyakorlattá át­alakítani. Az országban Pécsett Konténermosó Öt perc alatt fürdet meg egy szemétgyűjtőt A háztartásokban felgyülem­lett szemét, hulladék utcai ösz- szegyűjtésére szolgáló fűzfa, kosarakon, nagyobbacska bá­dogdobozokon, majd később kukaedényeken át vezetett az út a konténerekig, a ma leg­korszerűbb szemétgyűjtőkig. Ez utóbbiakból jelenleg mintegy 1100 van Pécsett, ürítésük, de még inkább tisztán tartásuk fo­kozott gondot jelent különösen most, a nyár közeledtével. Ezért veszi jó hasznát a Pécsi Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lat annak a konténerfertőtlenítő mosógépnek, amelyet még ta­valy készítettek el önerőből a vállalat műszakfejlesztési műhe­lyének dolgozói. ff!«MmX9cíuHli munkásgylilés a mOFft-t»€*VK: Rendkívüli találkozásra gyűl­tek össze a Mohácsi Farostle­mezgyár dolgozói tegnap dél­után. Arcukon meghatott ün­nepélyesség tükröződött - bú­csúzni jöttek. Dr. Fáy Mihály igazgató több mint két évtize­des, küzdelmekkel és sikerekkel tarkított közös munka után el­köszönt a MOFA dolgozóitól. Nyugdíjba vonult. Az elnöklő dr. Csontos Gyula, ■a FAGOK vezérigazgatója kö­szöntötte a megjelenteket, köz­tük dr, Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei Pártbizottság első titká­rát, Borsos Jánost, a Mohács városi Pártbizottság első titká­rát és Fischer Jánost, a városi tanács elnökét. Ezek után mél­tatta Fáy elvtárs érdemeit, rövi­den ismertette életútját, ame­lyet mindvégig a pártosság, a szerénység, az egyszerűség és az őszinte segítő szándék jel­Nyugdíjba vonult dr. Fáy Mihály igazgató lemzett. Kiemelte, hogy az ő te­vékenysége segítségével jött létre a hazai farostlemezgyár­tás, vezetése alatt nyerte el a gyár három ízben a SZOT és a Minisztertanács vándorzász­laját, kétszer az Él üzem címet. A gyár dolgozói nevében Schmidt Sándor mondott kö­szönetét volt igazgatójuknak gondoskodásáért, áldozatos munkájáért. Ezt követően a MOFA kommunistái nevében Pancza Zoltán, a gyár pártbi­zottságának titkára méltatta dr. Fáy Mihály fáradhatatlan tenni. akarását, kommunista példa- mutatását. Ezek után dr. Nagy József elv- társ emelkedett szólásra. Mint elmondta, Fáy elvtárs úgy ke­rült a gyár élére mint sokezren, akik a munkáshatalom meg­valósításáért folytatott harcban bizonyították hűségüket a párt­hoz és a szocializmust épitő társadalmunk vezető osztályá­hoz. Mint mondotta, a Baranya megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács és Baranya egész köz­véleménye nevében tolmácsol­hatja a köszönetét a sokéves áldozatkész gazdasági, társa­dalmi és politikai tevékenysé­géért. A gyár KISZ-fiataljai díszes vázát, virágcsokrokat nyújtottak át dr. Fáy Mihálynak, aki meg­hatott szavakkal mondott kö­szönetét a méltatásért és az ajándékért. Kérését így fogal­mazta meg volt munkatársai­nak: „Vigyázzanak nagyon erre a gyárra, mert ezt mi építettük, mert ez a miénk, munkáso­ké . .." Ezek utón bemutatkozott az új igazgató, Nagy Ernő, aki ar­ra kérte a gyár dolgozó kollek. tíváját, hogy továbbra is a ko­rábbi szorgalommal, lelkiisme­retes munkával segítsék elő a Farostlemezgyár egyenletes fej­lődését. K. Gy. A berendezés — amely egy Skoda típusú öntözőautóhoz pótkocsin kapcsolódik — az elő­zőleg kiürített konténer oldalá­ról és fenekéről 7 atmoszféra nyomású vízsugárral 4—5 perc alatt borotválja le a bennma­radt szenyeződéseket. Ultra, klórmész, trisó és hypo hozzá­adásával mossák és egyben fer­tőtlenítik a szemétgyűjtőket. A szennyezett víz gumicsövön ke­resztül a csatornahálózatba, a kimosott szemétmaradvány, kosz, hulladékiszap pedig az ülepítőbe, majd onnan a sze­méttelepre kerül. Minden egyes konténer megfürdetéséhez 40- 50 liter meleg vizet használnak. Idén már több mint hatszózat mostak ki, e hónap közepére végeznek a visszalevőkkel, hogy utána újrakezdődhessék az egész elölről. Hazánkban mindössze egy ilyen konténermosó dolgozik, amelynek csodájára járnak más városok köztisztasági vállalatai is. Az érdekesen, praktikusan és viszonylag olcsón — 50—60 ezer forint ráfordítással - meg­szerkesztett masina után nagy az érdeklődés országszerte. Köztisztasági és környezetvédel­mi szakemberek tömege érke­zett már eddig is a Mecsek al­jára, megcsodálni, s egyben ta­nácsot kérni ahhoz, hogy má­sutt szintén alkalmazni lehes­sen. Mert a hulladékgyűjtők tisztítása gond más városokban is. Szemetet, hulladékot nem­csak konténerekbe, hanem ku­kásedényekbe is gyűjtenek. A kukák tisztítását ez idáig még nem tudták megoldani. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat szakemberei most ke­resik annak lehetőségét, hogy egy ugyanilyen mosókocsi so­rompóba állításával lehessen tisztába rakni a város közel 2500 kukásedényét. H. L. gén. Többségük aktív dolgozó és tanuló, de jelentős a nyug­díjasok száma is. A lakosság száma a következő években je­lentősebb mértékben nem nö­vekedik. Milyen az ott élők közérze­te, vannak-e közös fórumaik, milyen az épületek környeze­te? Ezek mind olyan tényezők, amelyek nagy jelentőséggel bír­nak a hétköznapokon. Az MSZMP Központi Bizott­ságának titkársága és a Haza­fias Népfront országos elnök­sége 1977 októberében meg­vizsgálta a lakóterületi munka helyzetét és meghatározta fej­lesztésének feladatait. Az ál­lásfoglalások hosszabb időre alapdokumentumai a körzeti népfrontbizottságok munkájá­nak is. Ennek tükrében összegezték az uránvárosi tapasztalatokat. A területen öt körzeti népfront­bizottság működik összesen 118 taggal. A lakóhelyi népfront mozgalmi munka legfőbb célja a társadalom erkölcsi-politikai- cselekvési egységének szünte­len erősítése, a szocialista de­mokrácia bővítése, a települé­sek közéletének fejlesztése. A népfront fontos feladata, hogy összegyűjtse az észrevéte­leket és közös cselekvésre moz­gósítsa a lakosságot. Újmecsek­alján egyre inkább közügynek számít a környezetvédelem, a parkok, a játszóterek állapota. Különböző klubokat is létre­hoztak a bizottságok. Eredmé­nyesen működik a Magányo­sok klubja, vagy a Pályaválasz­tási klub. Népfrontosok szervez­ték az asszonytorna-mozgalmat is, amely rendszeres testgyakor­lási lehetőséget biztosít a csa­ládanyák számára. A városi elnökség tegnapi ülésén a lakóterületi népfront- munka hiányosságairól is szó esett. Nem megfelelő az együtt­működés, a tapasztalatcsere és a koordináció az egymás szom­szédságában tevékenykedő nép­frontbizottságok között. Tisztá­zatlan a népfront területi szer­veinek valamint a lakóbizottsá­gok kapcsolata. Az ülésen részt vettek a la­kóterületi pártszervezetek kép­viselői, valamint a Ili. kerületi pártvezetőség titkára is. Pécs városi borverseny Az utóbbi időben csak ke­rületi borversenyek voltak Pé­csett. Tíz év után először vá­rosi borversenyt rendezett a Pécsi Szőlő- és Gyümölcster­melő ÁFÉSZ, és a Pécsi Vá­rosi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A ver­senybe, amely a mecseki bor­vidékbe tartozó nagyüzemek — a Kutató Intézet, a Pécsi Állami Gazdaság és a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat —, valamint a csaknem 10 ezer pécsi kistermelő bor­termelését reprezentálja, 102 bormintát neveztek be. Azo­kat a borokat, amelyek a márciusban megrendezett ke­rületi versenyeken jól szere­peltek. * A verseny eredményhirdeté­sére szerdán délután Pécsett a KPVDSZ művelődési otthonban került sor, ahol összesen 100 különféle — arany, ezüst és bronzérmet ítéltek oda. A díja­kat és okleveleket Somogyi Bé­la, a Pécs városi Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője nyújtotta át a termelőknek. A szakmai értéke­lést a zsűri nevében dr. Dió- fási Lajos, a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet pécsi ku­tató állomásának igazgatója tette meg, méltatva a verseny színvonalát. A városi borverse­nyen legjobban szerepelt pécsi borok ott találhatók majd a május 10-én a Siklósi Várban megrendezésre kerülő megyei borversenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents