Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-13 / 130. szám
1978. május 13-, szombat Dunántúlt napló 5 NAGYVILÁGBAN Erich Honecker, a NSZEP főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke Berlinben fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. Gromiko csütörtökön érkezett hivatalos baráti látogatásra az NDK-ba. A. Gromiko megbeszélései az NDK-ban Andrej Gromiko. az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken Berlinben folytatta előző nap kezdett megbeszéléseit Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és Andrej Gromiko délben aláírta az NDK és a Szovjetunió közötti új kulturális és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. A két miniszter az aláírás alkalmából az egyezményt úgy értékelte, hogy az hosszú távra ' biztosit alapot a két ország közötti kulturális és tudományos együttműködés hatékonyabbá tételéhez, szintjének emeléséhez, egyben pedig kölcsönösen hozzájárul a két nép szocialista nemzeti kultúrájának fejlődéséhez. Erich Honecker ebédet adott a szovjet külügyminiszter tiszteletére, amelyen részt vett Vilii Stoph, az NDK miniszterelnöke, az NDK számos más párt- és állami vezetője, s a szovjet küldöttség tagjai. Gromiko pénteken délután elutazott Berlinből. A TASZSZ közleménye Moszkva Május 11-én az Űj Kína hír- ügynökség jelentést tett közzé arról, hogy az Usszuri-folyón, a Kresztovszkij-szigetek mellett határösszetűzés történt. A jelentés azt állította, hogy a szovjet fél „helikopterek és őrnaszádok bevetésével” a kínai—szovjet határon „katonai provokációt" követett el. Eközben szovjet katonák állítólag tüzet nyitottak és néhány kínai lakost megsebesítettek. Valójában a következő történt: május 9-re virradóan szovjet határőr-folyamőrök egy csoportja veszélyes fegyveres bűnöző üldözése közben a kínai partot összetévesztette a Kresz- tovszkij-szigetekkel, partra szállt és jelentéktelen mélységben kínai területre hatolt. A szovjet katonák a kínai lakossággal szemben semmiféle akciót nem kezdeményeztek, s amikor meggyőződtek arról, hogy kínai területre tévedtek, haladéktalanul távoztak onnan. A történtekkel kapcsolatban a szovjet fél sajnálkozását fejezte ki a kínai félnek.-f BUKAREST: Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára, a köztársaság elnöke május utolsó hetében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba látogat. Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke hívta meg hivatalos baráti látogatásra. + MILÁNÓ: A 700 millió lírás váltságdíj kiűzetése után pénteken szabadon bocsátották az emberrablók a hat hónappal ezelőtt elrabolt Pietro Focchi olasz lőszergyárost. ♦ PÁRIZS: Ku Mu, a Kínai Népköztársaság államtanácsának alelnöke, pénteken délelőtt Párizsból európai kőrútjának következő állomására Zürichbe repült. A kínai államférfit az Orly repülőtéren Raymond Barre francia miniszterelnök búcsúztatta. + MOSZKVA: Szovjet pártküldöttség utazott pénteken Svájcba Ivan Kapitonovna k, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A küldöttség a Svájci Munkapárt XI. kongresz- szusán vesz részt. BONN: Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, aki a Német Kommunista Párt (DKP) elnökségének meghívására látogatott az NSZK- ba, pénteken sajtóértekezletet tartott Bonnban. Beszámolt a jelenlegi chilei helyzetről és részletesen foglalkozott azzal a harccal, amelyet a dél-amerikai ország demokratikus erői a Pinochet-rendszer elnyomó politikája ellen lolytatnak. + BEJRUT: Pénteken 250 nigériai katona érkezett Libanonba és ezzel 4200-ra emelkedett a Dél-Libanonban állomásozó unifil-erők létszáma. A közeljövőben további 350 nigériai „kéksisakos” érkezését várják. Ezzel egyidejűleg az a 240 svéd katona, akik a márciusi izraeli megszállást követően elsőként érkeztek a Sínai-félszigetről Dél-Libanon- ba, visszatértek a Sínai-fél- szigeten létesített korábbi állásaikba. ♦ WASHINGTON: James Carter amerikai elnök és Valery Giscard d'Estaing francia államfő május 26-án közös munkaebéden vesz részt a Fehér Házban — jelentették be pénteken hivatalosan Washingtonban. + MOSZKVA: A Szovjetunióban pénteken föld körüli pályára bocsátották a Kozmoszcsalád 1005. műholdját, amelynek tudományos műszerei folytatják a kozmikus térség kutatását. Újabb merényletek Olaszországban Péntekre virradó éjszaka újabb pokolgépes merényletet követtek el Rómában. Ezúttal az igazságügyi minisztérium közjegyzői irodáját rongálták meg. A tettesek megint egérutat nyertek. * Milanóban pénteken reggel újabb terrorista merényletet követtek el. Két férfi és egy nő az utcán közrefogta Tito Berar- dinit, a Kereszténydemokrata Párt egyik körzeti titkárát és ötször lábon lőtték. A 41 éves férfit kórházba szállították. A merénylők az ANSA olasz hírügynökség milánói irodájához eljuttatott üzenetükben a „Vörös brigádok" nevében vállalták magukra az akciót. * Ario Popular című lisszaboni lap közölte, hogy a szerkesztőség csütörtökön „Vörös brigádok" aláírással és jelvénnyel ellátott levelet kapott, amely halállal fenyegeti meg Poitiers francia város vezető szeméyiségeit. + LISSZABON: Szabadon hazatérhet Portugáliába Amé- rico Thomaz tengernagy, volt államfő, akinek rendszerét a vörös szegfűs forradalom 1974- ben megdöntötte és aki néhány nappal a fordulat utón Caetano volt miniszterelnök és a kabinet több más tagja kíséretében Brazíliába szökött. Az elnöki hivatal pénteki közleménye hangoztatja, hogy Thomaz esetében „emberiességi szempontokat” vesznek figyelembe és nem a politikai megfontolásokat. Marjai József kitüntetése A Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Marjai Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, hazánk távozó moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, azért a nagy mun. káért, amelyet a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztése és megszilárdítása érdekében végzett. A kitüntetést pénteken délben a moszkvai Kremlben nyújtotta át Marjai Józsefnek Vaszi- lij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese. Kuznyecov tolmácsolta Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Leqfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének személyes üdvözletét. * Fegyverembargó Törökországgal szemben A hivatalos látogatáson Bonnban tartózkodó Bülent Ecevit .török miniszterelnök országa „védelmi koncepciójának" megváltoztatását helyezte kilátásba, amennyiben az amerikai szenátus továbbra is fenntartja a ciprusi válság óta érvényben lévő fegyverszállítási embargót. Ecevit bonni tárgyalásai közben kapta a washingtoni hírt, hogy az amerikai szenátus hadügyi bizottsága 8:4 arányban a fegyverembargó fenntartása mellett szavazott. Ecevit szorgalmazza, hogy a nyugat-európai államok — köztük főként az NSZK — létesítsenek Törökországban közös hadiipart, amely nemcsak a helyi igényeket elégítené ki, hanem harmadik országokba történő exporttal javítaná Ankara krónikusan rossz fizetési mérlegét. A másik török kérés újabb gazdasági hitelekre és segélyekre, a régi tartozások kedvezőbb feltételek közötti visszafizetésének engedélyezésére irányul. ♦ + CURACAO: Curacao-szi- getén a rendőrség megrohamozta a kolumbiai légitársaság csütörtökön elrabolt repülőgépét, de mint kiderült, az akció fölösleges volt: a légi- kalózt az utasok időközben már ártalmatlanná tették. A géprabló és két társa csütörtökön kerítette hatalmába a kolumbiai légitársaság egyik helyi járatait és a Karib-tengeri Curacao-szigetére térítette el a gépét. Az utasok a willemstadi repülőtéren leteperték és alaposan helybenhagyták a légikalózt. A 7 órás kalandot a gép utasai sértetlenül vészelték át, a gépet megrohamozó rendőrök közül azonban ketten — a dulakodásban — megsebesítették egymást. KÜLGRZDflSÚG A közelmúltban beszámoltunk e rovatban arról, hogy az NDK külkereskedelmi szervei és a Volkswagen konszern 10 000 Golf típusú személy- gépkocsi szállítására kötött megállapodást, amit már szállítanak és az NDK szerszámgépekkel, könnyűipari termékekkel, nyersanyaggal fizet. Ügy látszik, hogy ez az üzlet, amit akkor Hans Barschkis, a Volkswagen elnöke „áttörésnek és kezdetnek” nevezett, terjed. A lipcsei vásáron a Volkswagen mexikói leányvállalatának vezetője, Toni Schmücker készítette elő az újabb lépést. E szerint az előUj gép kocsi ügy letek zőhöz hasonló megállapodás történik a mexikói leányvállalattal is, amely 7500 munkással dolgozik és a VW típusok közül a Golfot, a Safarit és a Transportert gyártja. Az igény és az ajánlat szerint az NDK szerszámgépeket és gépalkatrészeket szállít Mexikóba és ennek fejében Transporter típusú gépkocsikat adnak, valamint pótalkatrészeket ehhez és a Golfhoz. Úgy tűnik, hogy beválik a VW elnökének jóslata ... ha egy üzlet beindul... A másik gépkocsiügylet híre Varsóból származik. Itt a napokban sajtóbemutatón láthatták az érdeklődők a Polonéz típust, amit hivatalosan a poz- nani vásáron mutatnak be. Ez újabb Fiat licenc, öt ajtós (csomagtér is ajtóval nyitható) és egyelőre a Polski Fiat 125 p módosított motorjával készül. De csak egyelőre. Ugyanis arról van szó, hogy lengyel—Fiat megállapodás szerint a lengyelek egy új motor-család gyártását kezdik 1980-tól, 1300-tól 2100 köbcentiméteresig és lesz Diesel változat is. A Polonéz korszerű műszerfallal és ülésekkel készül, állítható szögű a kormánykereke, hátsó ablaktörlője van, ellátják fordulatszám-mérővel, kvarc-órával, automatikus biztonsági övékkel; A kocsi különböző teljesítményű motorokkal kerül piacra: 1300 és 1500 cm3-es, amely 94 oktános benzint igényel és 65, illetve 75 lóerős, 78 oktános benzinnel használható a 60—70 lóerős motorú és egy 1500 cm3-es típus, amely 85 lóerős. A végsebesség a motoroktól függően 140—150 kilométer óránként. Idén 5—10 000 Polonéz kerül a piacra, jövőre 40 ezer, 1980-ban pedig 100 000 db gyártását tervezik. K. J. A nagy fegyverüzlet 2. AWACS és az új súlypont Az AWACS, amelynek sorsa — mint erre a korábbiakban utaltunk - nem független a Leopárdétól, a nyugati világ egyik legköltségesebb fegyverrendszere. Nem olyan régen a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak még így kellett kezdenie az olvasóit e témáról „felvilágosító” cikkét: „Az AWACS — ez nem egy indián törzs neve.” Azóta az amerikai illetékesek mindent megtettek, hogy e sötét tudatlanságot eloszlassák, s megnyerjék a nyugateurópai közvéleményt tervük, nek. E terv lényege: a NATO- országok 27 Boeing E—3a típusú, rádiólokációs berendezéssel felszerelt gépet vásárolnának, amelyek nem nemzeti, hanem közös tulajdonba kerülnének. (Ezek a gépek a nemzetközi utasforgalomban Boeing—707 néven ismert típus változatai.) A gépek egy része állandóan a levegőben lenne, s hagy magasságban repülve „bepillantana" a szocialista országok határai mögé, felderítő adatokat gyűjtene, amelyek ' — úgymond — lehetetlenné tennének egy „meglepetésszerű támadást” Nyugat-Európa ellen. Az agresszív amerikai kampány tükrözi a tét nagyságát: a gépek darabonként mintegy 100 millió dollárba kerülnek — drágábbak tehát, mint a félelmetesen sokba kerülő francia Concorde. Ha a NATO-országok megveszik a gépeket, a Boeing és több száz amerikai alvállalkozó profitja biztosítva lenne, amellett a széria növelése olcsóbbá tenné a termelést, amiből a Pentagon is hasznot húzna "későbbi vásárlásai idején. A kampány részeként néhány hónappal ezelőtt meghívták a nyugatnémet Stern riporterét egy ilyen gép fedélzetére. „Chevrier, a radartechnikus jobb kezével megnyom egy fekete gumilabdát — jelentette a riporter 12 000 méter magasságból. — Ezzel a berendezéssel egy kis zöld négyszöget mozgat a csehszlovák határ irányába. Amikor a gyanús zöld vonalak a mágikus négyszögbe kerülnek, a légierő altisztje megnyomja az azonosító gombot a klaviatúrán. Két másodperccel később két számsor tűnik fel a vonal alatt: A131H és A124H. Chevrier megnyomja a riadógombot. Bajtársai a többi nyolc képernyőn már ugyancsak látják a „célokat”. A131H és A124H ellenséges vadászbombázók 900, illetve 870 kilométeres óránkénti sebességgel repülnek. Egy finom vonal már mutatja, hol lépik át az NSZK határát ...” Tegyük hozzá, hogy a fedélzeti sajtóbemutató helye nem az NSZK légterében volt: a Boeing gép az Egyesült Államok területe felett repült, valahol a seattle-i Boeing-repülőtér és Oklahoma City között. Számítógépeibe a színjáték előre kidolgozott forgatókönyvének megfelelően előzőleg szépen rendre mindent beletópláltak, ami a képernyőn megjelent: a békés polgári légiforgalmat és a mélyrepülésben támadó szovjet vadószbombázókat. Más kérdés, hogy a riporter ennek ellenére is kétkedő maradt, mint ezt riportjának címe is tükrözte: „Drága tányérok". Az AWACS-ügylet sorsa egyébként egy sor határidő lejárta után végképp még most sem dőlt el, de perspektívái sem teljesen világosak: az NSZK-ban „a Leo-ügylet” keserű szájízt okozott, Anglia pedig önállósította magát, és Nimród néven saját riasztórendszert épített ki. Ráadásul az amerikai kongresszus egyelőre még nem mondott igent egy másik tervezett ügyletre: arra, hogy Iránnak adjanak el öt ilyen repülőgépet. Az elmúlt években ment végbe az olajárak nagymértékű emelkedése, és a felhalmozódott petrodollár-milliár- dok a Perzsa-öböl övezetét tették a legnagyobb távlatú piaccá. Ettől értékelődtek fel a Perzsa-öböl térségei. Szaúd-Arábiáról, ahol az egy lakosra jutó hadianyag meny- nyisége nagyobb, mint a világon bárhol, 1978. márciusában így írt az amerikai Newsweek: „Sokmilliárd dolláros költségvetéssel kezdődött meg a szaúdi hadsereg kiépítése 1980-ra. Katonai komplexumok épülnek az ország minden vidékén. Haditengerészeti támaszpontokat építenek a Vörös-tengeren és a Perzsaöbölben, egy új légibázist Tabukban, északkeleten, és a modern fegyverzet imponáló áradata érkezik a szaúdi sivatagba. Két Lightning típusú gépekből álló repülőszázad, két F—5-század, Hawk-rakétarendszer, Sidewinder és Maverick levegőlevegő típusú rakéták, modern harckocsik és tüzérség van a szaúdi arzenálban. A működő katonai gépezetet kiegészíti egy 10 milliárd dolláros harcászati rakétagyár Rijadh közelében, valamint az amerikai gyártmányú F—15-ösök." Az amerikai fegyverzet fő vásárlóinak sorrendjét 1976- ban e táblázat szemlélteti: millió dollárban Szaúd-Arábia 2502,5 Irán 1301,3 Izrael 919,5 Dél-Korea 625,9 Svájc 454,7 Jordánia 436,1 Ausztrália 411,9 NSZK 194,2 Tajvan 193,0 Jemen 138,5 Kuvait 130,6 Marokkó 120,8 A fegyverszállítások dinamikája, azok mennyisége és „földrajza” mindig szorosan összefüggött a világhelyzettel és az amerikai vezető körök érdekeivel is. A hidegháború éveiben az amerikai exportőrök fő figyelme Nyugat-Európa, legközelebbi NATO-szö-. vetségeseík felé fordult. Ezekben az esztendőkben alakították ki a fegyveres erő és fegyverzet Európában példátlan méretű koncentrációját a Szovjetunió és a többi szocialista ország határain. A vietnami háború éveiben az amerikai hadianyag-export fele Délkelet-Ázsióba került A hetvenes években pedig, mint láttuk, a fegyverzet legnagyobb tömegének a Közel- Kelet és a Perzsa-öböl térsége a rendeltetési helye. Mi az, ami aggodalmat kelt az amerikai vezető körök egy részében is? I Például az Egyiptom felé végrehajtott nyitás, az arab országok irányában folytatott amerikai politika azt feltételezné, hogy Izrael — Washington alapvető szövetségese e térségben — tanúsítson az eddiginél valamivel nagyobb rugalmasságot. Még néhány éve Washington bizonyos is volt abban, hogy — mint Izrael vezető hadiszállítója — minden emeltyűvel rendelkezik, hogy Tel-Ávivot megfelelően „beprogramozza". A jelek szerint ez ma nem is olyan egyszerű: néha „a farok csóválja a kutyát”. Vajon miért? Az Izrael-párti lobby igen nagy erő az Egyesült Államokban — de nem nagyobb, mint néhány esztendeje. Akkor hát mi változott? Egy szovjet katonai szakértő a moszkvai Novoje Vremja hasábjain ezt így sommózta: az amerikai haditechnika olyan mennyiségben áramlott Izraelbe, s az Egyesült Államok olyan saját hadiipar kiépítését segítette ott elő, hogy Tel-Aviv immár azzol kérkedhet, egy-mósfél évig még azt is kibírná, ha az amerikaik netán nem szállí-• tanának fegyvert. Vajdb Péter (Következik: Az export nem csökken)
