Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-17 / 105. szám
Lakásmúzeum: Magyarország tájainak tárgyi emlékeit gyűjti 1922 óta Kun Zsigmond feleségével óbudai lakásán. Az idős házaspár mintegy kilenc száz darabos gyűjteményében bútorokat, cserepeket, kézimunkákat, fafaragásokat láthat az érdeklődő. Galgahévíz: Angela Penna léggömbje Történt pedig, hogy egy to rinói elemi iskola elsőosztályo sai a tanév végén elhatározták levelet küldenek a nagyvilágba Meg is fogalmazta ki-ki a ma ga mondanivalóját, és a levél kéket léggömbökre kötözték Angela Donna is. Hogy a töb bi léggömbbel mi lett, nem tud juk, az övé azonban Magyar országon, Galgahévízen szállt le: a falu végén, egy fa ága között akadt meg. Aki megta lálta, Hóka Antalné, az elmúlt héten Pécsen járt — egy olasz kórus kedvéért utazott ide családostul. Az összefüggést a két esemény között már sejthetjük. — Rozi néni, emlékszik még, hogyan találta meg a levelet? — Hogyne emlékeznék! Egy mandulafa ágain akadt fenn, alig tudtam leszedni. Először azt hittem, hogy valami égi csoda, mert volt benne egy Mária-érem, amit mi, katolikusok, csodás éremnek tartunk. Egy papírdarabba volt csomagolva, azon volt rajta a kislány címe. Hogy mégsem csoda volt, az bizonyítja, hogy nemsokára válasz érkezett a levelemre. Ennek már húsz éve. 1958 óta levél a levelet váltotta. 1971-ben vonatra szállt a Hóka-család. Rozi néni a lányával és férjével elindult Olaszországba, hogy fölkeresse Angélát. Torinóban azonban csak a háziúrral tudtak beszélni. A lány elutazott valahová, és a vasutassztrájk miatt nem tudott visszatérni a városba. így Hókáék dolgavégezetlenül kellett hazajöjjenek. Angela közben beiratkozott a torinói egyetemre, és énekelni kezdett az énekkarban is. A kórus meghívást kapott a pécsi kamarakó- rus-fesztiválra, s ez a hír eljutott Golgahévízre is. A pécsi Nevelők Háza gondnoknőjének segítségével végre, 1978. áprilisában találkoztak. Rozi néniék, a szép galga- hévízi viseletben, elkísérték Angélát és a kórust a harkányi kirándulásra, fürödtek, beszélgettek velük. — Nekünk mindent megért ez a találkozás — mondta Hóka Antalné búcsúzóul. — Nagyon szeretnénk Angélát otthon is meglátogatni, hiszen most már személyesen is ismerjük ... Hamar László Pécs: Modellező Dunántúl-bajnokság A szélzsákot kitömi a szél, lóg az eső lába, a hőmérséklet alig pár fok. Kellemetlen hideg idő fogadja a pogányi repülőtéren az úttörő szabadonrepülő modellek 4. Dunántúl-bajnok- ságára érkező gyerekeket és felnőtt kísérőiket. A szabadonrepülő modellek egyéni és csapatversenyére jelentkeztek legtöbben és legtöbb helyről Mohai István főbírónál és Kassai Tibor főrendezőnél, gumimotorossal tizen és mechanikus modellel hárman álltak starthoz. A versenyzők kipakolják a „dobozhangáraikból" a gépeket, összeállítják, előveszik a kellékes dobozból a cérnát, fogót, damilt, kést, ragasztót, gyufát és a gyújtózsinórt. (Ha elég fent a gyújtózsinór, leválik a hátsó szárny és a gép megkezdi a kényszerleszállást.) Meggyújtják a gyújtózsinórt, az 50 méteres damillal megrántják a gépet, azt felkapja a szél. Kuti Imre szerint ez a legnehezebb ebben a szélben, aki ezt jól csinálja, az már tud. És aki nem? Hát ha nincs szerencséje, 50—60 óra alatt csinál egy másik, esetleg egy jobb gépet. A menedzserek kiabálják: lassabban, gyorsabban, szaladj, rántsd a fejed fölé, most oldjál ki. Ha az indító szótfogad és ügyes is, fennmarad a gépe, a damil kiakad és a színes startzászlóval a végén visszahull a földre. Az orrnehéz gépek nem bírják ki a 3 perces versenyidőt, rövid légibukfenc után befúród. nak a földbe, de legtöbb oldalazva, kerengve, szép siklással lovagolja a szelet Siklós irányába. A kis modellezők kör- bevógtatják a mezőt, mire rátalálnak a földet ért gépeikre. Ők nem fáznak. A pécsi Erb Laci mindhárom kategóriában indul, a mechanikus gépének 1,5 köbcentis motorja rakoncát- lankodik, majd megrepülve a versenyidőt, eltűnik a felhők között. Géczi Jancsi mindkét motoros gépének is eltörik a légcsavarja, így számára nem marad más, csak a tanulság. Az MHSZ és az Úttörő Szövetség által rendezett verseny ércbányász sikerrel zárult. Az egyéni verseny mindhárom kategóriájában Erb László győzött, csapatversenyt is a MÉV fiataljai, Erb, Litter, Krampfardt nyerték, Ajka és Szigetvár csapatai előtt. Murányi László Legjobban ízlett a Kapitány früstökje — Rengeteg tapasztalatot szereztünk, az az érzésem, hogy vállalataink között a kapcsolat nagyszerűen fejlődik — mondotta a német gasztronómiai hét befejeztével Horst Rösner, a stralsundi vendéglátósok igazgatóhelyettese — barátságok szövődtek, megismertük egymás szokásait, amelyeket azt hiszem mindketten jól tudunk hasznosítani otthon ... Ez holtbiztosán igaz. Mi, a vendégek is megismerkedtünk a stralsundi ízekkel, miképpen a stralsundiak a magyarokkal korábban. A pécsi Olimpia étterem, ahol ez a vendégfellépés volt, esténként megtelt éhes és kíváncsi vendégekkel — valamennyien megelégedve távoztak. Biztosan van még sokféle titok, csoda, amelyet nem tudtunk megismerni, dehát kevés ahhoz egyetlen hét... A kapcsolat viszont, ahogyan Horst Rösner elmondta, jó irányban fejlődik. A tanulók és az üdülni vágyó vendéglátósok minden évben oda-vissza látogatnak, a gasztronómiai hetet pedig egyelőre kétévenként szeretnék megrendezni. Heinz Ruch, a stralsundiak vezetője egy szállodát vezet a pályaudvar közelében. A zenészek, akik esténként ige.n magas színvonalon, kulturáltan szórakoztatták a vendégeket, majdnem valamennyien e szálloda dolgozói. Erwin, a zenekar vezetője például asztalos... Amatőrök' mind. Artur Bartz, a mesterszakács egy grillbárt vezet, a többi szakács, a felszolgálók különböző Stralsundi éttermekből jöttek. És mi ízlett nekünk legjobban? tesen a Kapitány amelyhez odajárt a is... Természe- früstökje, fél vodka-kpÖt megye szakmunkás- tanulóinak vetélkedője Munkásmozgalmi fogalmak, a két világháború közti ellenállás és a Magyar Tanácsköztársaság történetéről szóló kérdések, zenei rejtvények szerepeltek a megoldandó feladatok között a szakmunkástanulók tegnap megtartott vetélkedőjén. A Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Intézete felhívására „Munkások álljunk a sorba" címmel megtartott verseny megrendezésére Dzsesszkoncert Sikerrel mutatkozott be vasárnap délelőtt a pécsi Ifjúsági Házban az Új Kaszakő néven ismert dzsesszegyüttes, amely az elmúlt évi Ki mit tud?-on második helyezést ért el. Tagjai: Pleszkán Frigyes (zongora), László Attila (gitár), Vajda József (basszus- gitár), Weszeli János (dob). Az újjáalakult együttes már járt Lengyelországban, májusban pedig egy prágai amatőrfesztiválon vesz részt. a pécsi 500. sz. Zrínyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet vállalkozott, melyet tegnap 9 órakor Blesz József, az iskola igazgatója nyitott meg. A vetélkedőn öt megye — Baranya, Tolna, Zala, Somogy és Fejér — szakmunkásképző intézeteinek 16 csapata vett részt. A felkészülés során a tanulóknak kutató és gyűjtőmunkát kellett végezni. Ennek során megismerték munkás elődeik törekvését, osztályharcos hagyományait, szakmai szokásait, munkahelyeik történetét. Felkutatták szakmájuk ősi szerszámait, amelyből kiállítást is rendeztek. A két mezőnyben megrendezett vetélkedő a pécsi 508-as és a zalaegerszegi 407-es szakmunkásképző intézet sikerével zárult. Veresegyháza: Falusi együttesek találkozója Csaknem húsz együttes részvételével kezdődött meg tegnap a hagyományőrző falusi népi együttesek IV. országos találkozója a Pest megyei Veresegyházán. A találkozóra Baranyából két envüttest hívtak meg. A hosszúhetényi népi együttes „Eladó a menyasz- szony” címmel lakodalmi népszokásokból összeállított sorozatuk újabb részét mutatta be a közönség és a szakemberek előtt. A zengővárkonyi népi együttes pedig a „Gesztenyeszüret a Zengő alján" című új összeállítással szerepelt. A találkozó programja ma az együttesek vezetői részére szakmai értékeléssel folytatódik. — W — Murakeresztúr: Délszláv ifjúsági nap A szomorkás idő sem zavarta a Mura keresztúri Művelődési Központ vonzáskörzetébe tartozó horvát ajkú községek fiataljait. Vasárnap délután a bérelt autóbusz mintegy száz fiút, lányt szedett fel, akik Fityeházáról, Tótszentmárton- ból, Tótszerdahelyről, Molnáriból, Semjénházáról igyekeztek a délután 2 órára meghirdetett író—olvasó találkozóra. A költészet napja alkalmából Pék Pál költő és a főleg horvát- szerb nyelven alkotó Blazsetin István mutatkozott be a környék érdeklődőinek. Jellemző volt a lelkesedésre, hogy a legjobb szavalok egy-egy verssel tették színesebbé a műsort, amelyet Hermann Erzsébet, a művelődési központ igazgatónője vezetett. A két költő egyébként pedagógus. Blazsetin István a tótszerdahelyi iskolában tanít, Pék Pál pedig évekig oktatta a murakeresztúri nebulókat. Délután a VIT jeqyében zajló vetélkedővel folytatódott a program. A község ifjúsági klubjainak csapatai egy-egy szocialista országot mutattak be a legkülönbözőbb stílusban. E szűkebb körű versengés amolyan főpróbája, erőfelmérése volt az április 29-i hasonló témájú járási döntőnek. Az egymástól ellesett fogásokkal még minden csapat csi- szplhatja előadását. A szellemi erőpróba görcseit éjfélig tartó táncmulatságon lazították fel a fiatalok. Az élénkítő, vérpezsdítő táncra ingerlő muzsikáról az Orfeusz-zenekar gondoskodott. Gy. A. GemencL Megjöttek a feketególyák v Megérkeztek újra távoli vándorújukról a gemenci erdő legritkább gázlómadarai, a feketególyák is. Már csak néhány pór fészkel a magas szálfák tetejében a Duna árterének emberektől kevésbé háborított vadonjában, vizektől övezett, megközelíthetetlenebb erdős szigetein. Az idei tavasz vízszegénysége - eltekintve a jelenlegi gyengébb esőktől _ megnehezíti mind a feketemind a fehér gólyák élelemkeresését, ezért a Sió-menti erdőkbe is odavonzotta a védett vadmadarakat a vízivilág. Bár az ottani, még a legnagyobb szárazságban sem teljesen kiapadó mély gödrökben, kobo- lyákban is alaposan megcsappant a víz. Remélhetően a szombat-vasárnapi esőzi tott ezen a helyzeten, torkolati mű létesítésévé ággá vált a Sió-csator hány kilométeres szakc az általa körülvett szig felkeresik a feketególyák her rokonaik már korábl taglaltak újra a keselyű púnál” lévő betonoszl es másutt hagyott régi két, saját testük meleqé ve azokat a nem vala tatsagos, hűvös időben kent a gemenci táj isrr nepesu t a tavaszt, a me ‘á°t jelző vadmadarakki - ?0,r..a bib'cek, majd razdabillegetők. végül a bankok jöttek meg. B.L fjjjjíjjjjjjsiwelemi VUesín. • VVies'H #VV\es\n S e. »irt»« . • Pits 1ósxo> órotbato-. Pécs, ^öJNANTl^/
