Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-17 / 105. szám

Lakásmúzeum: Magyarország tájainak tárgyi emlékeit gyűjti 1922 óta Kun Zsigmond feleségével óbudai lakásán. Az idős házaspár mintegy kilenc száz darabos gyűjteményében bútorokat, csere­peket, kézimunkákat, fafaragásokat láthat az érdeklődő. Galgahévíz: Angela Penna léggömbje Történt pedig, hogy egy to rinói elemi iskola elsőosztályo sai a tanév végén elhatározták levelet küldenek a nagyvilágba Meg is fogalmazta ki-ki a ma ga mondanivalóját, és a levél kéket léggömbökre kötözték Angela Donna is. Hogy a töb bi léggömbbel mi lett, nem tud juk, az övé azonban Magyar országon, Galgahévízen szállt le: a falu végén, egy fa ága között akadt meg. Aki megta lálta, Hóka Antalné, az elmúlt héten Pécsen járt — egy olasz kórus kedvéért utazott ide csa­ládostul. Az összefüggést a két esemény között már sejthetjük. — Rozi néni, emlékszik még, hogyan találta meg a levelet? — Hogyne emlékeznék! Egy mandulafa ágain akadt fenn, alig tudtam leszedni. Először azt hittem, hogy valami égi csoda, mert volt benne egy Mária-érem, amit mi, katoliku­sok, csodás éremnek tartunk. Egy papírdarabba volt csoma­golva, azon volt rajta a kislány címe. Hogy mégsem csoda volt, az bizonyítja, hogy nemsokára válasz érkezett a levelemre. En­nek már húsz éve. 1958 óta levél a levelet váltotta. 1971-ben vonatra szállt a Hóka-család. Rozi néni a lá­nyával és férjével elindult Olaszországba, hogy fölkeresse Angélát. Torinóban azonban csak a háziúrral tudtak beszél­ni. A lány elutazott valahová, és a vasutassztrájk miatt nem tudott visszatérni a városba. így Hókáék dolgavégezetlenül kel­lett hazajöjjenek. Angela köz­ben beiratkozott a torinói egye­temre, és énekelni kezdett az énekkarban is. A kórus meghí­vást kapott a pécsi kamarakó- rus-fesztiválra, s ez a hír el­jutott Golgahévízre is. A pécsi Nevelők Háza gondnoknőjének segítségével végre, 1978. ápri­lisában találkoztak. Rozi néniék, a szép galga- hévízi viseletben, elkísérték An­gélát és a kórust a harkányi kirándulásra, fürödtek, beszél­gettek velük. — Nekünk mindent megért ez a találkozás — mondta Hó­ka Antalné búcsúzóul. — Na­gyon szeretnénk Angélát otthon is meglátogatni, hiszen most már személyesen is ismerjük ... Hamar László Pécs: Modellező Dunántúl-bajnokság A szélzsákot kitömi a szél, lóg az eső lába, a hőmérséklet alig pár fok. Kellemetlen hideg idő fogadja a pogányi repülő­téren az úttörő szabadonrepülő modellek 4. Dunántúl-bajnok- ságára érkező gyerekeket és felnőtt kísérőiket. A szabadon­repülő modellek egyéni és csa­patversenyére jelentkeztek leg­többen és legtöbb helyről Mo­hai István főbírónál és Kassai Tibor főrendezőnél, gumimoto­rossal tizen és mechanikus mo­dellel hárman álltak starthoz. A versenyzők kipakolják a „dobozhangáraikból" a gépe­ket, összeállítják, előveszik a kellékes dobozból a cérnát, fo­gót, damilt, kést, ragasztót, gyufát és a gyújtózsinórt. (Ha elég fent a gyújtózsinór, leválik a hátsó szárny és a gép meg­kezdi a kényszerleszállást.) Meggyújtják a gyújtózsinórt, az 50 méteres damillal megrántják a gépet, azt felkapja a szél. Kuti Imre szerint ez a legnehe­zebb ebben a szélben, aki ezt jól csinálja, az már tud. És aki nem? Hát ha nincs szerencsé­je, 50—60 óra alatt csinál egy másik, esetleg egy jobb gépet. A menedzserek kiabálják: las­sabban, gyorsabban, szaladj, rántsd a fejed fölé, most oldjál ki. Ha az indító szótfogad és ügyes is, fennmarad a gépe, a damil kiakad és a színes start­zászlóval a végén visszahull a földre. Az orrnehéz gépek nem bírják ki a 3 perces versenyidőt, rövid légibukfenc után befúród. nak a földbe, de legtöbb olda­lazva, kerengve, szép siklás­sal lovagolja a szelet Siklós irányába. A kis modellezők kör- bevógtatják a mezőt, mire rá­találnak a földet ért gépeikre. Ők nem fáznak. A pécsi Erb Laci mindhárom kategóriában indul, a mechanikus gépének 1,5 köbcentis motorja rakoncát- lankodik, majd megrepülve a versenyidőt, eltűnik a felhők között. Géczi Jancsi mindkét motoros gépének is eltörik a légcsavarja, így számára nem marad más, csak a tanulság. Az MHSZ és az Úttörő Szö­vetség által rendezett verseny ércbányász sikerrel zárult. Az egyéni verseny mindhárom ka­tegóriájában Erb László győ­zött, csapatversenyt is a MÉV fiataljai, Erb, Litter, Krampfardt nyerték, Ajka és Szigetvár csa­patai előtt. Murányi László Legjobban ízlett a Kapitány früstökje — Rengeteg tapasztalatot szereztünk, az az érzésem, hogy vállalataink között a kapcsolat nagyszerűen fejlődik — mondot­ta a német gasztronómiai hét befejeztével Horst Rösner, a stralsundi vendéglátósok igaz­gatóhelyettese — barátságok szövődtek, megismertük egy­más szokásait, amelyeket azt hiszem mindketten jól tudunk hasznosítani otthon ... Ez holtbiztosán igaz. Mi, a vendégek is megismerkedtünk a stralsundi ízekkel, miképpen a stralsundiak a magyarokkal ko­rábban. A pécsi Olimpia étte­rem, ahol ez a vendégfellépés volt, esténként megtelt éhes és kíváncsi vendégekkel — vala­mennyien megelégedve távoz­tak. Biztosan van még sokféle titok, csoda, amelyet nem tud­tunk megismerni, dehát kevés ahhoz egyetlen hét... A kap­csolat viszont, ahogyan Horst Rösner elmondta, jó irányban fejlődik. A tanulók és az üdülni vágyó vendéglátósok minden évben oda-vissza látogatnak, a gasztronómiai hetet pedig egyelőre kétévenként szeretnék megrendezni. Heinz Ruch, a stralsundiak vezetője egy szállodát vezet a pályaudvar közelében. A zené­szek, akik esténként ige.n ma­gas színvonalon, kulturáltan szórakoztatták a vendégeket, majdnem valamennyien e szál­loda dolgozói. Erwin, a zenekar vezetője például asztalos... Amatőrök' mind. Artur Bartz, a mesterszakács egy grillbárt ve­zet, a többi szakács, a felszol­gálók különböző Stralsundi ét­termekből jöttek. És mi ízlett nekünk legjobban? tesen a Kapitány amelyhez odajárt a is... Természe- früstökje, fél vodka-kp­Öt megye szakmunkás- tanulóinak vetélkedője Munkásmozgalmi fogalmak, a két világháború közti ellen­állás és a Magyar Tanácsköz­társaság történetéről szóló kér­dések, zenei rejtvények szere­peltek a megoldandó feladatok között a szakmunkástanulók tegnap megtartott vetélkedő­jén. A Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Intézete felhívására „Munkások álljunk a sorba" címmel meg­tartott verseny megrendezésére Dzsesszkoncert Sikerrel mutatkozott be vasárnap délelőtt a pécsi Ifjúsági Ház­ban az Új Kaszakő néven ismert dzsesszegyüttes, amely az el­múlt évi Ki mit tud?-on második helyezést ért el. Tagjai: Pleszkán Frigyes (zongora), László Attila (gitár), Vajda József (basszus- gitár), Weszeli János (dob). Az újjáalakult együttes már járt Lengyelországban, májusban pedig egy prágai amatőrfesztiválon vesz részt. a pécsi 500. sz. Zrínyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet vállalkozott, melyet tegnap 9 órakor Blesz József, az iskola igazgatója nyitott meg. A ve­télkedőn öt megye — Baranya, Tolna, Zala, Somogy és Fejér — szakmunkásképző intézetei­nek 16 csapata vett részt. A felkészülés során a tanu­lóknak kutató és gyűjtőmunkát kellett végezni. Ennek során megismerték munkás elődeik törekvését, osztályharcos hagyo­mányait, szakmai szokásait, munkahelyeik történetét. Felku­tatták szakmájuk ősi szerszá­mait, amelyből kiállítást is ren­deztek. A két mezőnyben megrende­zett vetélkedő a pécsi 508-as és a zalaegerszegi 407-es szak­munkásképző intézet sikerével zárult. Veresegyháza: Falusi együttesek találkozója Csaknem húsz együttes rész­vételével kezdődött meg teg­nap a hagyományőrző falusi népi együttesek IV. országos találkozója a Pest megyei Ve­resegyházán. A találkozóra Ba­ranyából két envüttest hívtak meg. A hosszúhetényi népi együttes „Eladó a menyasz- szony” címmel lakodalmi nép­szokásokból összeállított soro­zatuk újabb részét mutatta be a közönség és a szakem­berek előtt. A zengővárkonyi népi együttes pedig a „Gesz­tenyeszüret a Zengő alján" című új összeállítással szere­pelt. A találkozó programja ma az együttesek vezetői részére szakmai értékeléssel folyta­tódik. — W — Murakeresztúr: Délszláv ifjúsági nap A szomorkás idő sem zavar­ta a Mura keresztúri Művelődé­si Központ vonzáskörzetébe tartozó horvát ajkú községek fiataljait. Vasárnap délután a bérelt autóbusz mintegy száz fiút, lányt szedett fel, akik Fityeházáról, Tótszentmárton- ból, Tótszerdahelyről, Molnári­ból, Semjénházáról igyekeztek a délután 2 órára meghirde­tett író—olvasó találkozóra. A költészet napja alkalmából Pék Pál költő és a főleg horvát- szerb nyelven alkotó Blazsetin István mutatkozott be a kör­nyék érdeklődőinek. Jellemző volt a lelkesedésre, hogy a leg­jobb szavalok egy-egy verssel tették színesebbé a műsort, amelyet Hermann Erzsébet, a művelődési központ igazgató­nője vezetett. A két költő egyébként pedagógus. Blazse­tin István a tótszerdahelyi is­kolában tanít, Pék Pál pedig évekig oktatta a murakeresz­túri nebulókat. Délután a VIT jeqyében zaj­ló vetélkedővel folytatódott a program. A község ifjúsági klubjainak csapatai egy-egy szocialista országot mutattak be a legkülönbözőbb stílus­ban. E szűkebb körű versengés amolyan főpróbája, erőfelmé­rése volt az április 29-i ha­sonló témájú járási döntőnek. Az egymástól ellesett fogások­kal még minden csapat csi- szplhatja előadását. A szelle­mi erőpróba görcseit éjfélig tartó táncmulatságon lazították fel a fiatalok. Az élénkítő, vér­pezsdítő táncra ingerlő muzsi­káról az Orfeusz-zenekar gon­doskodott. Gy. A. GemencL Megjöttek a feketególyák v Megérkeztek újra távoli ván­dorújukról a gemenci erdő legritkább gázlómadarai, a fe­ketególyák is. Már csak néhány pór fészkel a magas szálfák te­tejében a Duna árterének em­berektől kevésbé háborított va­donjában, vizektől övezett, megközelíthetetlenebb erdős szigetein. Az idei tavasz víz­szegénysége - eltekintve a je­lenlegi gyengébb esőktől _ megnehezíti mind a fekete­mind a fehér gólyák élelemke­resését, ezért a Sió-menti er­dőkbe is odavonzotta a védett vadmadarakat a vízivilág. Bár az ottani, még a legnagyobb szárazságban sem teljesen ki­apadó mély gödrökben, kobo- lyákban is alaposan megcsap­pant a víz. Remélhetően a szombat-vasárnapi esőzi tott ezen a helyzeten, torkolati mű létesítésévé ággá vált a Sió-csator hány kilométeres szakc az általa körülvett szig felkeresik a feketególyák her rokonaik már korábl taglaltak újra a keselyű púnál” lévő betonoszl es másutt hagyott régi két, saját testük meleqé ve azokat a nem vala tatsagos, hűvös időben kent a gemenci táj isrr nepesu t a tavaszt, a me ‘á°t jelző vadmadarakki - ?0,r..a bib'cek, majd razdabillegetők. végül a bankok jöttek meg. B.L fjjjjíjjjjjjsiwelemi VUesín. • VVies'H #VV\es\n S e. »irt»« . • Pits 1ósxo> órotbato-. Pécs, ^öJNANTl^/

Next

/
Thumbnails
Contents