Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-16 / 104. szám
2 A budapesti párt- és állami vezetők látogatása Bikaion A Baranyában tartózkodó Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai szombaton dr. Nagy Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajosnak, a megyei tanács elnökének, Bocz Józsefnek, Czégény Józsefnek, dr. Jerszi Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárainak és Dér- falvi Istvánnak, a KB munkatársának társaságában látogatást tett a Bikali Állami Gazdaságban. A központi épületben Zámbó István, a gazdaság igazgatója, dr. Vida József, a sásdi járási pártbizottság első titkára és Zabó Árpád, a gazdaság pártszervezetének titkára fogadta a budapesti és a baranyai vezetőket. Zámbó István igazgató tájékoztatót mondott a gazdaság munkájáról, termelési eredményeikről és terveikről. Az ismertető után a vendégek megnézték a gazdaság ifjúsági házában a kishajmásiak kerámiáiból rendezett kiállítást, majd a nyúltelepet és a halgazdaságot. A budapesti vezetők Bikáiról hazautaztak Budapestre. Sportpályák — társadalmi munkában A DÉDÁSZ szigetvári üzem- igazgatóságán régóta tervezték bitumenes üzemi kispálya építését, hogy dolgozóik közül a röplabda, tollaslabda, kosárlabda, tenisz és természetesen a kispályás foci hívei kedvükre és rendszeresen játszhassanak. Arra is gondoltak, hogy ezekben a labdajátékokban üzemi, vállalati bajnoki mérkőzéseket is rendeznek és a szigetvári fiataloknak is játékteret biztosítanak. Tavaly májusban a telephelyük mögötti részen megkezdték a pálya építését. A földmunkák zömét 60—70 dolgozo végezte társadalmi munkában, több mint 100 ezer forint értékben, a vállalat anyagi hozzájárulása is elérte a félmilliót. A 40x20 méteres bitumenes játékterű pólya elkészült ugvan, de vissza van még a május véaére tervezett hivatalos átadásig eav öltöző építése. a pálva közül a labdafogó háló felszerelése és az aszfaltfelület végleges kialakítása. Ezzel még nincsenek készen mindennel. Őszre megépítik a pályavilágítást, hogy esti mérkőzéseket is rendezhessenek és elkészítik a teleohelyet kikerülő bejáratot, hogy valóban kaput nyithassanak a szigetvári fiataloknak. Néptánctalálkozó Szombaton nagyszabású szövetkezeti néptánctalálkozó kezdődött a kecskeméti megyei művelődési központban. A szövetkezeti néptáncegyüttesek VII. országos seregszemléjének egyik területi bemutatóját tartják a „hírős városban" öt megye — Bócs-Kiskun, Békés, Csongrád, Komárom és Pest — legjobb 27 öntevékeny együttese. 1300 néptáncosának részvételével. Szombaton 15 együttes mutatkozott be. Szombaton este a néptáncosok egy részének közreműködésével táncház nyílt a kecskeméti művelődési központban, néhány együttes pedig a megyeközpont más helyein és Orgoványban vendégszerepeit. 1978. április 16., vasárnap Dunántúlt napló__________________________________ ________ V irágzó őszibarack- és meggyfák között találkozott pénteken délután pécsi oktatási intézmények vezetőivel Cser László, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója. A verőfényes tavaszi délutánon ez őszi betakarításról, a diákmunkáról volt szó. A gazdaságnak minden esztendőben jelentős segítséget nyújtanak a diákok. Nyáron önkéntes ifjúsági építőtáborok lakói dolgoznak a földeken, ősszel pedig a tanítási idő alatt segítik a fiatalok az alma-, az őszibarack-, a körte- és a szőlőszüretet. 1978-ban várhatóan 380 vagon jó minőségű, exportra alkalmas alma terem a PAG gyümölcsöseiben. Ebből 150 vagon leszedése vár a diákokra. Ezt az almát 1,50 és 5 forint közötti áron értékesíti a gazdaság. Hogy pontosan mennyiért, az jórészt a diákok munkáján múlik. Az alma igen érzékeny gyümölcs, és ha nem kellő gondossággal dolgoznak vele a diákkezek, akkor romlik a minősége. 1977-ben sajnos igen nagy mennyiségű almát csak az iparnak tudtak értékesíteni, és ez sokmilliós anyagi veszteséget jelentett a gazdaságnak. Idén szeretnék jobban megszervezni a munkát. Sem a PÁG- nak, sem a népgazdaságnak nem mindegy, hogy a 380 vagont 19 millió forintért vagy mondjuk 11 millió forintért tudja értékesíteni az üzem. Szeptember 4. és október 14. között a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Tanárképző Főiskola és a Nagy Lajos Gimnázium diákjai dolgoznak majd a gyümölcsösökben. Az említett oktatási intézmények vezetői a pénteki megbeszélésen kijelentették, hogy az őszi diákmunkát nem szívességnek tekintik, hanem nevelési feladatnak. ígéretet tettek arra. hogy ha a gazdaság biztosítia a megfelelő körülményeket, akkor az intézmények és a diákok is tudni fogják kötelességüket. Az őszi almaszedés nem tekinthető társadalmi munkának, hiszen a diákok ezt nem önkéntes fel- aiánlás alapján végzik, és nem ellenszolgáltatás nélkül. Ugyanolyan bérezésben részesülnek, mint az alkalmi munkások. Az mór más kérdés, hogy az Nymodon befolyt összegnek mi lesz a sorsa. A Műszaki Főiskola főigazgatója a pénteki megbeszélésen versenyre hívta ki a társintézeteket. A gazdaság vezetői bejelentették, hogy az előírt bére- ken túl külföldi utazásokkal jutalmazzák a legjobban dolgozó fiatalokat. E. A. Lövészek, modellezők MHSZ" versenyek Ma délelőtt a pogónyi re pülőtéren kezdődik az úttör repülőmodellezők Dunántú bajnoksága. Hétfőn az úttörő olimpia lövészversenyének já rási döntőjét tartják Mohó csőn. Az MHSZ Kupa lövészverse nyének VI. fordulóját 22—2: án bonyolítják le Pécsett, kisállomási lőtéren, melyen rendező pécsi Petőfi lövész klub versenyzőin kívül a győr kaposvári és a budapesti KL versenyzői is indulnak. A Testvériség-Barátság ÖH felmérő versenyét 22—24. ke zött rendezik Dunakeszin, Be ranyát 4 személy képviseli. Az összetett honvédelmi ve seny döntőin 23-án Mohác város és járás, valamir Komló, 30-án Szigetvár várc és járás, Siklós és Sásd cs patai mérik össze tudásukat Honvédelmi Kupa lövészve seny döntőin 23-án Szigetv járás és város, Sásd és Pe lérden a pécsi járás, míg 3 án Mohács város és járás, v lamint Pécs város lövészei i dúlnak. A május 1. meghívásos I vész emlékversenyt a péc Petőfi lövészklub rendezés ben április 29—30-án rend zik Pécsett. Tornacsarnok Szederkényben Társadalmi munkával segítették Szederkényben ünnep volt tegnap délután. Felavatták — azaz mi ennél is fontosabb — fölépítették a község összesen 600 négyzetméter alapterületű tornacsarnokát. Őszintén szólva először az adatok, a tények kellő ismerete nélkül némi vidékies túlzással „tornacsarnokká avandzsált" tornateremre gondoltam, ami pécsi-baranyai ellátottságunkat tekintve ugyancsak nem csekély örömünkre szolgálhatna: a megyében (Péccsel együtt!) 94 ált. iskolai tornaterem, illetve szoba van, ebből 17 a mohácsi járásban. Gyakorlatilag a járás valameny. nyi körzeti iskolájában van fedett sportlétesítmény, az évekkel ezelőtt kezdeményezett nagyszabású akció eredményeképpen. Ehhez csak annyit, hogy a vidéki általános iskolák alig 60 százalékában találhatunk tornaszobát vagy tornatermet! ... Méltán ünnepelhettek tegnap Szederkényben. Különösképp, ha meggondoljuk, hogy valóban a legkorszerűbb igényeket is kielégítő tornacsarnokról van szó, amelynek játszótere több mint 400' négyzetméter, fényezett parkettás és valamennyi terem-labdaiátékra is alkalmas. Karzati nézőterén több százan szurkolhatnak a küzdő csaaa- toknak. Fűtőrendszere egyedülálló az országban: Sólymos Iván oécsi elektromérnök tervei szerint egy padló alatti kábel- rendszer automatikával működő villamosfűtést biztosít a hatalmas teremben. (Hasonló nagy légterű fűtés különben mindössze kettő van az országban; két műemléktemplomban, Debrecenben és Szentendrén.) Mindezt a község saját erejéből, azaz társadalmi összefogással teremtette meg. Az új intézmény teljes építési és berendezésköltsége mintegy 6,5 millió Ft, ebből a lakosság, valamint a honvédség együttes társadalmi munkája 4 millió Ft. Vagyis pénzbe csupán a szakipari munka és a berendezés került. A tornacsarnok mellett alakították ki az új iskolai könyvtár, nevelői szoba, valamint az egyéb szertári és úttörő mozgalmi helyiségeket. A kivitelezési munkálatokat összesen 11 vállalat végezte el. Az ő képviselőik, valamint a megye és a mohácsi járás párt-, állami, társadalmi és ifjúsági vezetői — köztük Devecsert József, az MSZMP Mohácsi járási Bizottságának első titkára — is jelen voltak a tegnapi avatóünnepségen, ahol Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Érdemes néhány gondolatot kiemelnünk ebből a beszédből. Mindenekelőtt azt, ami eléggé közismert a magyar tanulóifjúság eléggé egyoldalúan túlterhelt; megbillent a szellemi és fizikai egyensúlya. Kevés hely és idő jut az edzettséget teremtő mozgás számára. Fölmérések szerint a 60-as évektől csupán a testmagasság nőtt, az edzettség, a teherbíró képesség csökkent. Uralkodóvá vált az ülő helyzet. A katonai sorozások tapasztalatai szerint a 18 évesek egynegyede alkalmatlan (!) és két év alatt 8—10 százalékukat le kell szerelni egészségi okok miatt. A test edzése tehát nem egyéni, hanem társadalmi érdek, amely összefügg népünk egészségével, nemzetünk minőségével. W. E. Menyasszonnyá szépült a feleség A hirtelen-tavaszi, csodálatos nyárelőt sejtető napfény emléke örökre beléjük ivódott 1928. április 15-én, amikor Tekla faluban házasságot kötött két cselédember: Dani István és Szobics Rozália, gróf Andrássy uradalmának két szorgalmas napszámosa. A pántlikázott lovak emléke most is feledhetetlen epizódként éled fel bennük és büszkén emlegetik, hogy 15 nyoszolyó- lány kísérte őket, fiatal borjúkat, disznókat vágtak le nagy- hirtelenjében: boldog volt mindenki, az utca, az egész környék. Munka közben szerelmesed- tek egymásba, azt figyelték árgus szemekkel, hogy melyik gyorsabb, pontosabb és ér el hamarább eredményt a mezőn, etetés közben, a jószágokra vigyázva. A nagyon csinos kislány négy módos gazdalegénynek mondott nemet, az egyéves jegyesség alatt megőrizte lányságát és boldog volt az első perctől, hogy jövendőbeli férje védte, megbízott benne, s ez az érzés si- mogató-kellemesebb volt a legfinomabb tavaszi szélnél is. Ma sem éreznek másként, szerelmük él, a 68 éves asz- szonyka szerint ez több mint hagyományos, békés szeretet, még nagyon is érzik fiatalságuk derűjét. Igaz, az anyagi viszontagság néha közbeszólt, rájuk ijesztett, de a szív érzelmei csak tovább finomodtak. Nem konzervatívak, vagyis nem ítélik el a mai fiatalokat és nem hiszik csökönyös makacssággal, hogy abban az időben túlzottan más erkölcsök, más szokások jártak -szerelmi szokásokban. Most már megbocsátanak és átölelik egymást mások előtt is, ayengéd csókot is adnak idegenek előtt, pedig fiatalságukban ez nem járta. Tegnap az aranylakodalomra a szomszéd asszonyok nagy csokor virággal toppantak be, a garázst beborították jácinttal, nárcisszal, rózsaszín virágú ágacskákkal, nehéz, bódító illat terjengett. Két lányuk, öt unokájuk és öt dédunokájuk, s a rokonok jöttek el. Senki nem bóbiskolt el, mintha az öregség nem is létezne, mintha szív- és tüdőbetegség, érbántalom sose tört volna rájuk, mintha remegő, megnyúlt ujjaikkal sosem esne le a félévszázados gyűrű. Nincs tárgyi emlékük abból az időből, hat évvel később is csak azért készült fotó, mert féltek, hogy a fiatal asszonykát elviszi a halál. Nehezen szedték össze a fényképészt, tíz falut jártak be érte. Tegnap ősi szokás szerint a dédunokák magyaros mintájú köténykékben szolgáltak fel, az összes asszony sütött és főzött és éjfélkor pettyes cuhába bújt az ismét menyasszonnyá szépült feleség. Áz első kerületi tanácson ismét örök hűséget fogadtak, aztán először „pót-nászútra" is indultak, az egész rokonsággal együtt, hét autóban zsúfolódtak össze, megkerülték a virágpompában díszelgő Mecseket. — Csuti János — A Pécsi Vizmű kúttisztító részlegének Deák József brigádja évente 16 kutat tisztít meg a homok- és más szennyeződéstől a 170 kút közül. Ezekben a hetekben a mecsekaljai állomás alatti 105- ös számú kutat tisztítják kompresszoros, majd búvárszivattyús viz- cserével. Erb János felvétele Aranylakodalom Nehéz időkben is — boldogan Hét autóbusz vitte a násznépet Az ősszel számítanak rájuk Diákmunka ■ Oktatási vezetők látogatása a Pécsi Állami Gazdaságban Külföldre utaznak a legjobbak
