Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-13 / 101. szám
6 Dunántúlt napló 1978. április 13., csütörtök Huszonkét- milliárd forint hálózatfejlesztésre A fejlődés alapja a gépek alkalmazása Hol varinak már az évtizedekkel ezelőtti szatócsboltok, fűszerüzletek! A fejlődés törvényszerűsége, hogy e régi, de még ma is oly sokat emlegetett kereskedelmi egységeket egy- re-másra váltották föl a mai kor igényeihez alkalmazkodó önkiszolgáló boltok. A vásárló közönség először idegenkedett az újszerű formától. Azóta viszont megkedveltük az ön- kiszolgáló rendszerű boltokat, ahol kedvünkre válogathatunk az áruhegyek között. A hazai kereskedelmi hálózat korszerűsítésére felhasznált forint mil- liórdoknak köszönhetően mind kulturáltabbá válik az ágazat tevékenysége, amely jótékonyan érinti a hazai kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozó mintegy háromszázezer ember munkáját is. Ebben a tervciklusban huszonkétmilliárd forint jut a kereskedelmi hálózat fejlesztésére, és ebből az ösz- szegből mintegy hét és fél - milliárd forintot költenek különböző, a kereskedelmi munkát könnyítő és kulturáltabbá tevő gépek és berendezések vásárlására. A hazai kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatók ma már - a közeljövőben pedig méginkább — nem nélkülözhetik a korszerű technika vívmányainak alkalmazását. A szakemberek többek között a fokozott gépesítésben látják a továbblépés lehetőségét. A hatvanas évek elején például aliq néhónyezer hűtőgép volt a kereskedelmi hálózatban, 1975-ben ez a szám már megközelítette a nyolcvanötezret, ma pedig több mint százezer különböző típusú hűtőgép működik a kereskedelmi egységekben. Dr. Klein Róbert a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelem-fejlesztési és -szervezési főosztályának osztályvezető helyettese szerint 1980-ra legalább százhúszezer hűtőgépet használ majd a kereske'delem. A fejlődés alól természetesen a vendéglátóipar sem kivétel. Általánosan elterjedtek a mosogatógépek: a vállalatok mintegy kilencvenezer különféle gépet használnak. Természetesen túl egyszerű lenne csak az említettekre leszűkíteni a gépesítéssel összefüggő dolgokat, hiszen a cél az, hogy a különböző áruféleségeket előrecsomagolva kapja meg a vásárló, és ez nem csupán a felvágottakra, hanem a tőkehúsra is vonatkozik. Mindehhez csomagológépekre van szükség. Az üzleti munkát gyorsítják és könnyítik az ár- számítós mérlegek, a szeletelőgépek és még sorolhatnánk. De ne vágjunk a dolgok elébe! összeállításunkban a hazai nagykereskedelem, a vendéglátó- ipar, valamint a bolti kiskereskedelem gépesítésével összefüggő elképzelésekről, a technikai újdonságokról adunk számot. Cél: a komplex árutárolási és mozgatási technológia kialakítása Komissiózás számítógéppel Állványkiszolgáló géprendszerek a raktárakban Vendéglátás kulturáltan, korszerűen Korszerű ételbár berendezési terve Konvekciós kemencék és termoszkonténerek Sütés, főzés a vendég előtt A vendéglátóipar fejlődése kétirányú. Az utóbbi években mind jobban elterjedt az előkészített alapanyagok felhasználása, a félkész áruk feldolgozása, amely a konyhai munkát könnyíti, másrészt gombamódra szaporodnak az ételbárok, a gyorsbisztrók. Mindez a fogyasztói szokások változását is jelzi, habár a vendég ma is kíváncsi arra, miből is állítják össze az általa kiválasztott étket. Manapság nem ritka, hogy a gyorsan készülő ételeket az asztaltársaság szeme láttára készítik el. Egyelőre maradjunk a konyháknál. Általánosan elterjedt nézet, hogy üzemi konyháink alig győzik ellátni a vendégsereget, ugyanakkor nagy többségük csak egyszer főz naponta, főként ebédet. Az utóbbi időben egyre inkább felmerül annak az igénye, hogy a nagy kapacitású konyhákban délután is főzzenek, hiszen a berendezések ezt lehetővé teszik. Az így elkészített adagokat aztán már le lehet fagyasztani. Az Alföldi Vendéglátó Vállalatnál folytatott kísérlet sikeresnek bizonyult és a debreceni példa alapján kellő anyagi ösztönzéssel jelentősen megnövelhető az üzemi konyhák kapacitása. Mindehhez természetesen gyorsfagyasztókra van szükség. S mint a példa bizonyítja, azóta néhány vendéglátóipari vállalat több ilyen nagy teljesítményű - mínusz harmincöt fokra hűtő — berendezést vásárolt. A kezdeményezés annál is inkább ésszerű, mert a vendéglátóipari egységek forgalma ciklikus és a szezonban nagy terhet jelent a konyhákon, éttermekben dolgozók számára a vendégsereg gyors kiszolgálása. A fagyasztásos technológia a tartósítás egyik formája, ennek ellentéte ~az úgynevezett hőntartásos eljárás. Az eddig végzett hazai kísérletek biztatóak. A KÖJÁL eddig ötvenféle ételre engedélyezte ennek a rendszernek az alkalmazását, miszerint néhány órán át a nyolcvanfokos melegen tartott ételben semmiféle minőségi változás nem megy végbe, nem indul meg a csíraképződés. E rendszer nyugaton általánosan elterjedt, főként az üzemi étkezdékben használják. A fűthető termoszkonténerek ugyanis feleslegessé teszik a melegítő konyhákat. Az elképzelések szerint hazánkban az első ilyen rendszerű étterem Székesfehérváron épül a tervciklus végéig. A termoszkonténerek használatának még egy nagy előnye, hogy gazdaságosabb, mint a mélyhűtés. Nyugaton a konyhai technológia a forradalmi változások időszakát éli, és ez egyre inkább érezhetővé válik nálunk is. Eltűnnek a hagyományos tűzhelyek, a szakács közel sem talpal annyit, mint annak előtte, hiszen a blokkrendszerben kialakított billenőserpenyők, üstök, rostonsütők és olajgyors- sütők karnyújtásnyira vannak egymástól. Nálunk is ez a jövő útja, melynek az első lépéseit most teszi még a vendéglátó- ipar. A közeljövőben lényegesen módosul a sütés technológiája is. Megjelennek a konvekciós kemencék, másszóval a légka- varásos sütők, amelyekben a forró levegő befuvatásával csökken a sütési idő. E berendezésben a gyártók is fantáziát látnak: egyszerre három hazai cég kezd hozzá a közeljövőben a konvekciós kemencék sorozat- gyártásához. A főzési folyamat is rövidebbé válik. A nagynyomású — fél atmoszféra — főzőberendezésekben a párolt ételnek való jóval előbb elkészül, mint hagyományos módon, s e nagykukták azért is előnyösek, mert a főzés folyamán nem semmisülnek meg az értékes ásványi anyagok. A VBKM nemrég vásárolta meg a SANA- Ml dán cégtől e berendezés li- cencét: az üzemet hamarosan elhagyják az első nagykukták. A vendéglátóipar fejlődésének talán leglátványosabb része az ételbárok, megjelenése. A szakemberek szerint ez a legideálisabb forma: az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, a vendégek megkedvelték, hogy előttük készítik az asztali grillsütőkön a frissensülteket, egyéb ételeket. S ha megszomjaztunk, Postmix gépből szolgálják fel az üdítőitalt, amely koncentrátum, víz és szénsav megfelelő arányú keverésével készíti a hűsítőt. Eddig nyolcszáz Postmix rendszerű automata került a vendéglátóipari hálózatba, amelyet Nyugatról importáltunk. A Pepsi és a Coca Cola cégek százötven ilyen berendezést adtak át a magyar vendéglátóipcrnak, amelyekért csak a vámot kellett kifizetni. Ha röviden kellene jellemeznünk a negyvenhárom nagykereskedelmi vállalat raktárhálózatát, akkor könnyen ráüthetjük a korszerűtlen jelzőt: elsősorban a gépesítési lehetőségek szemszögéből tekintve. E téren még erőteljesen kísért a múlt. A nagykereskedelmi raktárak egyharmada teljesen elavult, amelyek egyáltalán nem gépe- síthetők, mintegy harminc százalékra tehető azoknak a raktáraknak az aránya, amelyeknél megoldottnak tekinthető a gépesített árumozgatás, a ko- misiózás. A fennmaradó egyharmadnyi rész esetében nagy nehézségek árán léphetünk tovább. A jövő útja a nagy raktárakban mindenképpen az állványkiszolgáló géprendszerek elterjesztése. E téren már beszámolhatunk a kezdeti lépésekről is. Az 1976-ban átadott győri raktárbázison helyezték üzembe Magyarországon elsőként az állványkiszolgáló géprendszert. Működése a következő. A raktári állványsorok között egy liftszerű szerkezet mozog, és a berendezés a polcokról leveszi a szükséges áruféleséget, amit aztán az állványsor közti keskeny folyosóról a komisiózó helyre továbbít. Nagy előnye, hogy szinte az egész raktártér kihasználható. Külföldön már működnek olyan állványkiszolgálórendszerek, amelyek a számítógép által adott utasítás alapján szortírozzák az árukat, ösz- szeállítják a különböző túrajáratok szállítmányát. A raktárak gépesítésével foglalkozó hazai műszaki-kereskedelmi szakemberek szorgalmazzák az automatizált rendszer magyarországi kísérleteinek mié-, lobbi bevezetését. A számítógépes vezérlésű állványkiszolgáló gép működésével az NDK-bah ismerkedtek, ahol több nagykereskedelmi raktár e rendszerben dolgozik. Tárgyalások folynak arról, hogy NDK mintára tennénk meg az első lépéseket. A raktári munka nélkülözhetetlen eszközei a különböző emelőtargoncák. Ezek közül most kettőről szólunk részletesebben. Hazánkban először a A nagykereskedelmi raktárakban használatos állványkiszolgáló géprendszer dunaújvárosi raktárbázison használtak komisiózó targoncát. Ebből az ügyes gépből egyelőre alig több mint egy tucat van az országban, de számuk a fejlesztési elképzeléseknek megfelelően tovább nő. Nagy előnye, hogy a kezelőfülke, az emelővillával együtt emelkedik a kívánt magasságba, így a raktári munkás rálát a polcról kiemelendő árura. Nem hat újszerűként a megállapítás, hogy raktárszűkében vagyunk és azok egyharmada korszerűtlen. A tárolási gondokon enyhít a forgóvillás targonca is, hiszen azáltal, hogy az emelővilla elfordítható, jelentősen csökkenthető a targonca- utak szélessége. Az így nyert szabad területen újabb állványok helyezhetők el. A forgóvillás targoncát egyébként a Szovjetunió gyártja, és a szegedi raktárbázison használják. A mikrohullámú ételmelegítőben percek alatt átforrósodik a mélyhűtött ebédnekvaló ÜGYES BOLTI KISGÉPEK Terminálrendszer: pénztárgépek számítógépre tűzve Egységrakományok és csomagok Hazánkban mintegy harmincezer kis konténer vándorol a gyártók és az üzletek között: amúgy a vásárlói érdek is azt kívánná, hogy az áruutánpótlás e rendszere minél szélesebb körűvé váljon. Az egységrakományok, egységcsomagok kialakítása nem újkeletű. Az élelmiszeripar, a háztartás-vegyipar üzemeinek többsége zsugorfóliás csomagokban juttatja el termékeit az ABC áruházakba, supermarke- tekbe. De ez csak az egyik oldal. Természetes vásárlói igény a kiszolgálás gyorsabbá tétele, a kulturáltabb kereskedés. Szándékosan mellőzöm az eladás kifejezést. Lássuk tehát milyen lehetőségeink vannak ezen a téren! A nagyobb ABC áruházakban már használatosak az árszámolós' mérlegek. Segítségükkel a felére csökken a mérési és számolási idő. A hazai élelmiszerkereskedelem eddig mintegy ezer ilyen mérleget vásárolt a METRIPOND- tól, amit osztrák licenc alapján gyártanak. Továbbfejlesztett formája már arra is alkalmas lesz, hogy a blokkot is kiadja. A csemege- és fűszerboltokban dolgozók munkáját e mellett több ügyes kisgép is köny- nyíti. Ilyenek a különböző típusú szeletelőgépek, amit a KERIPAR gyárt, továbbá a közelmúltban jelentek meg az első hazai gyártmányú hús- és csontfűrészek, továbbá a kenyérvágó. Utóbbi nagy segítséget nyújt az eladóknak. A használatos pénztárgépek többsége egyelőre RATUS-típu- sú, ám mind több ANKER-li- cenc alapján gyártott gép kerül az üzletekbe. Nálunk egyelőre még nem ismertek az elektronikus pénztárgépek, de a fejlődés mindenképpen ebbe az irányba hat. Az úgynevezett terminál-rendszer nyugaton a nagy iparcikk áruházakban általánosan elterjedt. Működési elve a következő: a pénztárgépekről a kisszámítógépbe juttatott információkat a komputer összesíti és szinte percnyi pontossággal figyelemmel kíséri, hogy melyik áruból mennyi fogyott, így a raktár- készlet alakulását is naprakészen figyelemmel tudják kísérni. A magyar élelmiszerkereskedelemnek jó ideig az egyik legnagyobb gondja, a megfelelő hűtőkapacitás létrehozása volt. Ma már elértük, hogy szinte minden üzletben kivétel nélkül ott áll a romlandó árukkal megpakolt hűtőpult vagy hűtőszekrény. A következő lépés a friss zöldség- és gyümölcs- félék hűtésének megoldása lesz. A Jászberényi Hűtőgépgyár és a MIRKÖZ a közelmúltban kezdte meg a konténerhűtők sorozatgyártását, amelyek elsősorban a tej és tejtermékek minőségének megóvását biztosítják. A Belkereskedelmi Minisztérium támogatása elsősorban a hűtőkamrák és mélyhűtők nagyobb arányú elterjedését célozza. Az oldalt írta: SALAMON GYULA
