Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-13 / 101. szám
1978. április 13., csütörtök Dünantmt ílaplö 3 Siklós város egy esztendejéről Új iskola,..' __', ABC-áruházépül K örvonalazódtak a VI. ötéves terv feladatai A gépkocsi falja a kilométereket. Az úticél sincs már messze, amikor megakad a szemem az országút melletti helységjelző táblán: Siklós— Máriagyűd. Itt kezdődik—a város. Itt, ahol időtlen időkön át csak a Máriagyűd név jelentett valamit az ide látogatóknak — templomot, körmenetet, zarándokhelyet, borozót. Egy év óta azonban mást is: a nyolcvanhetedikként alapított magyar város,. Siklós peremkerületét. Beérek Siklósra. A feltünedező első házak nein éppen városiasak, de arrább, a központ felé közeledvén már-már megcsillan valami: új, magasba törő többemeletes épületek, rendezett parkok, betonjárdák. A városháza felé veszem az irányt. Az ódon épület ugyanolyan, mint akkor, amikor még nem a városiak ügyes-bajos dolgait intézték benne. A járási hivatal volt e falak között korábban egyedül, most már a városi tanács is itt dolgozik. Az emeleti folyosó végén kopogtatok, ahol az az iroda van, amit keresek. Szarka Árpád tanácselnök a falra mutat. — Az egyéves évfordulóra elkészült Siklós címere és zászlaja, várossá válásunk újabb bizonysága. A pajzs alakú címertest vízszintesen három részre osztott. Közepén az ezüst színű stilizált várkép a várnak a város életében meghatározó szerepére utal. A felső mélykék sávban levő három arany korong az itt élő magyar, német és délszláv nemzetiség összefogásának jelképe. Az alsó aranyszínű mező a mezőgazdaságot szimbolizálja. További kérdésemre válaszolva mondja: — A várakozásnak megfelelően sikerültek első lépéseink, mindazokat a várospolitikai feladatokat megvalósítottuk, amelyeket kitűztünk. Nem lehet könnyű, hiszen olyan feladatok megoldása is égetővé vált, amelyek azelőtt 10—15 évig már-már csendes közönybe fulladtak. Ilyen volt például a gyűdi városrészben az óvoda bővítése, az új gyermek- és fogorvosi rendelő berendezése, a 150 gépkocsi elhelyezésére alkalmas parkoló Megépítése vagy a várkerti reggelizőpavilon felállítása, a városias közvilágítás megteremtése. « De a siklósiak többet várnak és kapnak. Még ebben a tervciklusban felépül egy nyolctantermes általános iskola a Béke téri lakónegyedben, a második gyógyszertár és az újabb ABC áruház. — Ezek az elkövetkezendő két év feladatai. S mi lesz ezután? — A VI. ötéves tervben elsőként a lakásépítést szeretnénk meggyorsítani, ez feltételezi a lakásépítési szövetkezet mielőbbi Létrehozását. Előttünk áll az igazi városkép kialakítása. Siklós egyes részei még meglehetősen falusias-képet mutatnak. Ezért kell gondoskodni a vár környékének rendezéséről, a város megfelelő színvonalú parkosításáról, a belvárosban levő lakóházak és középületek sortatarozásáról és régi tervünk, az új autóbusz-pályaudvar felépítése a Szék- és Kárpitosipari Vállalat jelenlegi helyén. Csak így tudunk eleget tenni a növekvő idegenforgalom igényeinek. Az egészségügyi ellátottság jelenlegi helyzete szükségessé teszi a Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciójának mielőbbi megvalósítását is. Fejlődik a város ipara is, üzemet létesít a budapesti Lánc- és Kovácsoltáru Szövetkezet, valamint a pécsi MEGYESZER. A városból kifelé menet egy építkezés .mellett álltam meg azzal a céllal, hogy szóra bírjam az ott dolgozókat: mi újat adott nekik Siklós város az elAz Agroker ajánlata Erő- és munkagépek, műtrágyák, védekezőszerek Szokásos évi igényfelmérését végzi az Agroker Vállalat. Ez évre összesen 588 millió forint értékű géppel állnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A tavaszi munkák végzéséhez szükséges traktorok és munkagépek mennyisége és típusa — a gazdaságok bejelentett igénylése alapján — megfelelő. A szovjet gyártmányú MTZ-80 és a magyar Rába Steiger, Rába—180 típusú traktorokból azonnali szállítást is tudnak vállalni. A közepes teljesítményű T—15-K és a Zetor traktorokból éves szinten tudják az igényeket kielégíteni. A traktortípusnak megfelelően igyekeznek biztosítani a munkagépeket. Jelenleg a tárcsák, az ekék, ezen kívül az RCV—3- as műtrágyaszóró okoz gondot. A kukorica-, az aprómag- és a gabonavetőgép megfelelő mennyiségben és többféle típusban kqpható. Ami a tavaszi növényvédőszer- és műtrágyaellátást illeti, nitrogéntartalmú műtrágyából 13 százalékon hiány mutatkozik. Ebből az évi megrendelés 27 000 tonna: az I. negyedévre több mint a felét, 18 000 tonnát kérnek a felhasználók. Áprilisi szállítással a lemaradást pótolni tudják. Foszfortartalmú műtrágyák mifitegy kétharmadát 45 százalékosból kínálják. A kálisó szállítása jó ütemben halad. A hazai komplex műtrá- gycellátás zavartalan. Lombtrágyából a felfutó igényeknek megfelelően az elmúlt évinek másfélszeresét kívánják forgalomba hozni. A választékot bővítették: Vuxál és Mikra- mid mellett új, nagy hatóanyagú Volldünger ,,Linz” (14:7:21 + 2) permettrágya érkezett. A kukorica gyomirtószerekből több és nagyobb a választék, mint tavaly volt. Gabona- gyomirtószerekből a kereslet a kombinát hatóanyagú — hormon hatású szerek iránt tolódott el. Az ültetvények, szőlőgyümölcsös számára fontos gombaölősze(ekből tökéletes az ellátás. Rovarölőszerekből nagy mennyiség és választék van; a tavalyi 2100 mázsával szemben idén 2800 mázsa. Kecskeméti M. telt egy esztendő alatt? Volt ilyen válasz, meg olyan is, de alighanem egy idős bácsi tapintott rá az igazságra: — Bár én nem vagyok siklósi, mégis látom a változásokat. Sok új ház épült, főleg az utóbbi egy évben. Az idevalósiak is azt mondják: sokat kapta-k, de maradt még éppen elég, amit meg kellene oldani ahhoz, hogy jobb élet legyen. Horváth Lqszló 98 kútból 91-nek kifogásolható volt a vize Egészségtelen ivóvíz a város peremrészein Vegyesek a fogyasztói vélemények az ivóvízről Pécsett, így például Patacson, ahol szintén nincs városi vezetékes ivóvíz, és az utcai köz- és köz- használatú kutakat használják vagy máshonnan szerzik be a vizet. — Amikor gyerek születik, sose járunk az utcai pumpás, csapos vagy kerekes-vödrös kútra, mert tudjuk, hogy a káli árt a kicsinek, hogy a nitráttartalmuk veszélyesen nagy — magyarázza Tóka Vendel 57 éves nyugdíjas, a Fő utca 43-ban. Az udvarán beszélgettünk, de pillanatok alatt néA fertőtlenítés, tisztítás átmeneti megoldás Baranyában nincs kóttisztító szakvállalat pes tábor verődött össze, vödrös asszonyokból, kiskannás fiúkból. Felesége szerint egy felnőtt megszokja az édes, émelygős vizet, ha nem túl igényes, de a vendégek, ha isznak, bizony gyomorrontást kapnak. — Aligha tudják benn a városban, hogy van azért jó vizünk, a Biba-íorrásból, onnan Érdemes lenne használhatóságát megvizsgálni Pusztuló kastélypark Pellérden Mini-Balaton, barlangos csónakkikötő, hangulatos szigetek Pellérden, az iskolával szembeni árkon túl ritka cserjék, hórihorgas, öreg fák: platánok, gesztenyék, égerek, szilek, számomra ismeretlen fenyők sorakoznak. — Hol is a barlangos tó, benne a kikötő? — kérdeztük őslakóktól, és mintha nem értették volna a kérdést. Egy fiatalasszony homályosan emlékezett, hogy ott beszakadt minden, patak zuhog át rajta, gyerekként még látta. Kevés reménnyel vágtunk neki az elvadult növényzetű, hatalmas parknak, melynek területe csaknem tíz hektár. Kísérőm Kuti Lajosné, a nyugdíjba készülő tanácselnökasszony. — Egyszer sikerült ide nyári úttörőtábort szervezni a megyéből, aki itt vakációzott, szinte min'd visszajár megcsodálni ismét az ősi, háborítatlan természetet. Vezetők jönnek ide a fővárosból, a megyéből, csodálkoznak, ígéretek hangzanak el immár húsz esztendeje. Nem hírnevet akarnak, nem idegenforgalmi látványosságot. Bár, ki tudja, a látottak alapján annak is beillene ez a pusztulóban lévő, de elhalásában is gyönyörű park, a hajdani Brázay-uraság angol-kertje, mely védelmet érdemelne, csak még senki nem mérte fel, nem pontosította szépségeit. A pécsi Uránvárosnak kínálják, attól gyalog 50—60 perc a távolság, vagy szeretnék, ha a Malom-völgyhöz csatolnák, attól műúton szintén ekkora a távolság. De állandó nyári ifjúsági tábor működhetne is itt. A ráfordítás tán egymillióba kerülne, de saját erőből erre nem futja. A helyi költségvetésben az égetően fontos szociális, szolgáltatási beruházásokhoz viszonyítva luxusnak szárpít a természetvédelem ilyen méretben. Megmentéséért tesznek, amennyire erejükből futja, mert nehéz fiatalt toborozni a társadalmi munkára. Dten- hatan ha vannak helyben, a többi Pécsett dolgozik, ott szórakozik, ott kapcsolódik a mozgalmi életbe. Apránként hódítanak vissza egy kis darabkát az elvadult parkból. Csak az a baj, hogy a megszépített részeket alig-kí- mélik a rongálok. Amíg nem értünk el a titokzatos barlang-tóhoz, addig öreg fák között botorkáltunk: sok kidőlt, csak a kéreg áll hengerként, belseje kikorhadva. Egy szél derékba kapja, megroppantja és a 100—150— 200 éves fa teljesen az enyészeté. Még tüzelőnek sem kell, mindenki olajjal fűt, gázzal süt, legfeljebb a bodzavesszőt suhintják le a kisfejszékkel, hogy a kerítésbe tegyék. Előttünk a domb, 50x50 négyzetméteres területen, 15— 20 méteres magasságával, tetején sejtelmes öreg fenyőkkel, a gyökerek hálóként pántolják be a lejtőket. Északi részében ajtó, régi faragott kövekből, málló téglákból, tufákból rakva és mintha ovális alakúra lenne kiformázva, kicsit törökös hangulattal. A régi gazda álmodta ide ezt a bizarr, romantikus föld alatti mesevá-' rat, a helyiek szerint talán a múlt század derekán. De az is lehet, hogy korábbi elődjei hordották össze a „hegyet”. Állva elférni a szűk, kacskarin- gós alagútban. Aztán oszlopok, vaskos tornácok tűnnek fel, egy lovagi terem, pihenőhely, ebből is egy kijárat nyílik, de már a Balaton-formájú 2—3 hektáros tavacskára. A lovagteremből nyílik a nagy boltozatú csónak-kikötő, fülkék a falában, régi szobrok dohos beszö- gellései. Három-négy vízi alkalmatosság férhetett el egymás mellett. Innen már a tó kezdődik náddal, sással, vízzel. Két ér táplálja, egyik hozama nagy, tavaszonként ki is önt. Két sziget van a tavon, egyiken rózsák, gyümölcsfák nevelkednek, nem gondozza senki, mivel átjárni lehetetlen, eltűntek a hidak. Csak a mélyen lehajló nagy fűzfákon mernek a gyerekek egy nyaláb vesszőbe belekapaszkodva átlengeni. A parton egy V-alakú platán, ilyenként nyílt szét a törzse, alakult kettővé. Átmérője két és fél méter, kerülete hat-hét méter. A pandúrosdit játszók csúzlifának hívják. A másik parton római tetőfedőcserepek garmadája félben, egészben: állítólag ehelyütt működött Baranya megye első sefyemfonója. Furcsa hátú, oldalú dörzs- és malomkő-maradványok színesednek a kövér füvű rétben. Ritka madarak is tanyáznak az ember-alig-járta szigeteken. — A mi erőnket meghaladja a felújítás, de nagyon fáj a szívünk érte. Ahány fórumon felszólalok, szóba hozom kallódó „régiségünk" sorsát — fejezi be az elnöknő a kalauzolást. Talán a szakembereknek nem jelent értéket a tíz hektárnyi park-torzó, bár ki tudja, hisz sokan nem láthatták és híre a köztudatba sem szivárgott ki. — Cs. J. — Balaton* Megvédik az eróziótól a Balaton déli partvonalát. A tavon újból munkához láttak a vízügyi egységek, és tervszerűen folytatják az évekkel ezelőtt megkezdett munkát. Az idei program szerint partrendezésre, kotrásra és feltöltésre kerül sor a déli part több strandján. Ezenkívül rendszeresen kotorják a hajók útvonalait. Főleg a keszthelyi öböl iszapja és a tihanyi-szoros homokzátonya ad minden évben újabb munkát. A gyors áramlású tihanyi szorosban az idén is rendszeres munkát kap egy kotrógép az itteni homokzátony további növekedésének megakadályozására. Az elmúlt évekhez hasonlóan - az idén is több ezer köbméter követ és betont építenek be a balatoni partszegélyekbe. Az újabbakkal együtt c Balaton mesterségesen kialakított partfalainak hossza már jóval meghaladja a 60 kilométert. A végleges partfalak többségét a hullámveréstől és az eróziótól leginkább veszélyeztetett somogyi oldalon építették. a dombtetőről. Még 50—60 éve a tehetősebb gazdák megfogták a vizét, és a gravitáció útján bevitték cserép-csatornákban a portáikra, most is innen hordjuk Berecéktől, Szabóéktói. A kicsigyerekes családok idejönnek egész a Cseralja-dűlőből, az Újtelepről is. Gáspár György gépkezelő elégedetlenül vág közbe: — öntözni, mosni jó a saját, néhány méteres kutamból, de a vizét sose ittam meg. Mégha cukor íze volna, akkor el is menne, de rosszabb... öt éve máshoz járok vizért, nehezen szokom meg. Mikor lesz igazi víz? Mi nem tudjuk, de napokon belül kellene. Sokáig tévedésből még vízdíjat is gyűjtöttek tőlünk. Rumback Ferencné nyugdíjas egészen másképp vélekedik, a Patak utca 29-ben: — Buszt, utcai telefont akarunk, nem vizet. A mi vizünk nagyon jó ebben a harmincméteres ásott, udvari kútban, az egész környék szereti, sose apadt el emberemlékezet óta. Az utcai, ha kijavítják, sokáig bírja, de a szomszéd utcákban csak néhány hétig használ a felújítás. A miénk szépen fedett, a gyerekek,- az állatok sem piszkítanak bele. Ugyanitt Szabó Lajosné azt említi, hogy a Tolbuhin úton, lánya új lakásában a csapi víztől rosszul lett, nem bírja megszokni. Csupán Patacson jártunk kísérőmmel, dr. Zelles Máriával, a KÖJÁL pécsi városi főorvosával, de elmehettünk volna a többi kritikus helyre is, a város peremére, ahol a vízminőséggel az utóbbi 5—6 évben súlyos problémák vannak, így Mólomba, Nagyárpádra, Vasasra vagy a legkritikusabbhoz, így a reménypusztai tejgyűjtőhöz, az istenkúti, a pa- tacsi iskolához, a vadásztanyához. Pécsett 98 olyan utcai kút található, melyek nem a városi vízvezeték-rendszerből táplálkoznak, hanem az alattuk húzódó, nagyon is szennyezett talajvízből, odaásták, fúrták le mindet, alig 5—10—15 méterre. A talajvizek viszont állandó veszélyben vannak, de ez a veszélyállapot 60—70 éve beállt, amikor még a portákon sokféle mezőgazdasági terményt, hulladékot tároltak szakszerűtlenül. Napjaink emberi meggondolatlanságai csak tovább súlyosbítják a kedvezőtlen helyzetet, így nem ásnak megfelelő szennyvíz-, trá- gyalégyűjtőt, az udvari vécéket hányavetin tákolják össze. Ha készül is gyűjtő, idővel kiütik a betonalját, hogy ne kelljen tisztítani. . A nemrég befejeződött vizsgálatok szerint 152 vízmintát vettek mind a 98 kútból, ebből kifogásolható volt 91. Azonnali tisztítást, fertőtlenítést, felújítást rendelt el á pécsi KÖJÁL 24 esetben, mivel oly magasnak bizonyult a szervezetre káros »nitrát- és kólitartalom. Sajnos, a felújítások után 5— 6—7 hónap után ismét beáll a régi állapot: nem győzik a tisztítást, legfeljebb ideig- óráig használnak a mentőakciók. Megszoktuk — mondja a helybéli születésűek többsége, de az új lakók 10—15 éve is csak panaszkodnak. A peremvárosi ivóvízhelyzet 20—30 ezer ott lakó embert érint kisvagy nagymértékben kellemetlenül. Csak az használna, ha a városi ivóvíz-vezetékrendszert ide is bekötnék, addig is a KÖJÁL sűríti a vízmintavételt, és azonnali mentőakciót rendel el a legkisebb veszély esetén is. Cs. J.
