Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-05 / 64. szám
Dunántúli llQPlo 1978. március 5., vasárnap A párt ügyvédje 100 éve született László Jenő Magyar Tanácskoztál saság és a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő egyénisége volt László Jenő. 1878, március 5-én született Szatmárnémetiben. Apja könyvkereskedő volt, így már diák korában kezébe kerültek szocialista eszmeiségű könyvek, amelyek nagy hatással voltak későbbi szocialista, kommunista világnézetének kialakulására. Mély nyomot hagyott benne egy 1894-es május 1-i felvonulás, amelyet szülővárosában látott. A rendezett sorokban énekelve menetelő, jelszavakat hangoztató felvonulókat látva érlelődött meg benne végleg, hogy a munkások, kubikosok, szegény emberek ügye mellé áll. A hódmezővásárhelyi parasztmegmozdulás részvevőinek perét lezáró igazságtalan ítélet hatására fogadta meg, hogy ügyvéd lesz. Elhatározása mellett kitartott, s lett a forradalmárok ügyvédje. Kolozsvárott szigorlatozott 1900-ban és Maros- vásárhelyen tett ügyvédi vizsqát 1906-ban. Végleg Budapestre költözött, s lett a Vas- és Fémmunkások Orszáqos Szövetségének és a Fuvarosok Szakszervezetének üqyvédje. Irodájában állandóan nagy volt az ügyfél-forgalom, kora reggeltől késő estig. Igen szűkös anyagi körülmények között élt, mert kizárólag a munkások peres ügyeit vállalta. Védte jogaikat a hatóságokkal és a munkaadókkal szemben. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként 1907-től a pórt ügyvédje volt. Az Alpári Gyula vezette baloldalhoz tartozott. Hosszú évekig látta el a védelmet a munkásmozgalmi tevékenységük miatt bíróság elé állított munkások ügyében. Az 1912. május 23-i nagy politikai tüntetés után a letartóztatott munkások védelmét László Jenő és Landler Jenő vállalta. Az osztálybiróság ítéleteit nem sikerült uqyan minden vádlott esetében befolyásolniuk, de a találó érvekkel alátámasztott, nagyszerű logikával szerkesztett védőbeszédek mély benyomást tettek a hallgatóságra. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja alakuló ülésén. A Központi Bizottság tagjává választották, s megbízták a párt ügyvédi munkájának ellátásával. A párt jogi tanácsadója lett. 1918 decemberében Pozsonyba utazott, hogy tanácsaival segítséget nyújtson a szlovák kommunista párt létrehozásához. A Tanács- köztársaság kikiáltása után a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai megbízottjává nevezte ki a Forradalmi Kormányzótanács. Tanácsköztársaság le- verése után őt is elfogták. Hetekig kínozták a Margit körúti katonai fogház pincéjében. Megkínozva, betegen, de emelt fővel állt a statáriális bíróság előtt. Halálra ítélték, és 1919. december 29-én kivégezték. Vida Sándor Éiönyösebb s^erye^eii Ez év január 1-ével jelentős változások történtek a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szervezeti felépítésében. Juhász Jenő főigazgató ismertette a változásokat, a főiskolai szervezet új építményét. — Főiskolánk alig több mint hét éve éDÜlt, de évszázados struktúra alapján kezdte meq a működését, jóllehet számos külföldi és egy hazai példa is volt már a korszerűbb oktatási formákra. A hagyományos tanszék-ka rfőigazgatóság felosztás hátrányait nagyon hamar érezni kezdtük a tananyag átfedéseiből adódó - oktatási problémákon, a gazdasági szétaprózottságon, a döntési mechanizmus bonyolultságán és áttekinthetetlenségén keresztül. 1974- ben egyes tanszékeket összevontunk, s mivel így gazdaságosabban tudtuk kihasználni létesítményeinket, néhány tárgy oktatóin hatékonyabbá vált. a kedved tapasztalatok alaoján úgy döntöttünk, nem állunk meq ezen a ponton. Két évvel ezelőtt megalakult az intézete- sítési bizottsáa azzal a feladattal, hoqy a külföldi — wroclawi, lipcsei, pozsonyi stb. - tapasztalatokat. valamint a hazai kísérletekből leszűrhető tanulságokat összeqezve dolgozzon ki egy tervezetet az új szervezeti forma létrehozására: Maqyaror- száaon eddia csak a Gvőri Távközlési és Műszaki Főiskolán alkalmazták az intézeti megoldást. Egészen úi intézmény lévén, ott már íav is kezdték az okítást. A mi úttörő szerepünk a hanvomónyos forma meqvál- toztatásának kimunkálásában van. példánk nyomán tervezik a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskola szerkezeti átalakítását is. — Az Oktatási Minisztérium tehát elfogadta az Intézetesité- si Bizottsáq koncepdóiát. Mit tartalmazott ez az elképzelés, és hogyan valósult meg? — A minisztérium megállapította. hogy főiskolánk intézete- sítési terve megalapozott, reális elképzeléseket tartalmaz. Oktatóink a kezdeti berzenkedés utón egyöntetűen támogatták az intézetesítési programot, Így nem volt akadálya annak, hoav 1978. ianuár 1-ével bevezetésre kerüliön. A korábbi két kar és tizenhat tanszék funkciója meqszűnt, helyette hét in. tézet alakult: négy szakmai és három általános, elméleti. Ez azt jelenti, hogy a hallgató a főiskolára való érkezéstől a diploma átadásáiq eqy intézet „fennhatósága” alá tartozik; ez év szeptemberétől az I. évfolyam már az intézetesitésnek megfelelő tanterv szerint részesül képzésben. A szakmai intézeteken belül — amelyeket igazaató irányít — két ágazat működik, az e szakmákhoz tartozó összes ismeret oktatása egvhelyütl történik, s ez nemcsak anyag- és időmegtakarítást jelent, hanem a komplex tervezésre való képesség megszerzésének kiváló módszere is. Január 1-e óta két hónap telt el csupán, de az új szervezeti forma előnyei máris mutatkoznak. A főiskolai vezetés döntéFejlesztik a balatoni kempingeket Bővítik a közműhálózatot, új utakat építenek és fejlesztik a szolgáltatások körét a balatoni kempingekben. A Siótour az idei szezon előkészítése során 20 millió forintot költ a kempingek korszerűsítésére, fejlesztésére. A bala- tonszemesi Hullám kempingben megoldják a szennyvízelvezetés gondját, a zamárdi autóskem- pinqben pedig bővítik az úthálózatot. Balatonberényben 1000 személyes új kemping épül. Az északi parton tovább korszerűsítik és bővítik a keszthelyi kempinget. A tihanyi kempingben melegvíz-szolgáltatásról gondoskodnak és újabb hat luxus-faházat állítanak fel. Intézetesítettek a Műszaki Főiskolán ■ Összevontak egyes tanszékeket ■ Egyhelyütt oktatják a szakmához tartozó ismereteket sei, az információk, a hallgatói és oktatói kezdeményezések nem időznek közbenső fórumokon: a főiskola vezetését az intézetek igazgatóiból, a főigazgatóból és a társadalmi szervezetek funkcionáriusaiból álló tanács végzi. A minisztériumtól fél évet kaptunk az új struktúra finomítására, de az eddigiek alapján úgy tűnik, nem kerül sor nagyobb változtatásra. A legidőszerűbb feladatokról A műszaki és közgazdasági tudományos hét programja Ünnepi megnyitó március 9-én Hagyománnyá vált, hogy minden év tavaszán, a megye műszaki és közgazdász társadalmát számos olyan rendezvényre invitálják, amelyeken a legidőszerűbb eredményekről és feladatokról adnak számot. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete e hónapban rendezi meg a műszaki és közgazda- sági tudományos heteket. A sorrend: autóbusz, temető, közvilágítás... Csarnótai faluvég Falugyűlés Csarnótán Mire telt a közős pénzből? ■UH i tagadás, az elága- zásnak nagyobb ma a hire, mint ennek az alig 130 lelkes, széles utcájú baranyai falucskának. Pécsről Harkány felé menet, Turony után a nagykanyarban sokan megismerkedtek még korábban, az út kiszélesítése előtt a csarnótai nagy-kanyarral: nehéz lenle összeszámolni, hogy hány baleseti jegyzőkönyvben jelölték meg a közlekedésrendészet dolgozói helyszínként Ez a kanyar sok mindennek az oka:ha beérne Csarnótáig, ma bízvást nagyközségi rangra törne a község ... A péntek esti falugyűlés előtt, míg gyülekeztek a községbeliek, az egyik ablakát keménypapírral pótolt községi klubba — kultúrházba (?) —, váltottam néhány szót a 87 esztendős, nyugdíjas plébános úrral, aki Csarnóta nagy ismerője. Tőle tudom, hogy a falu nem régi: korábban még beljebb volt, messzebb a harkányi úttól, s csak az 1800-as évek közepén egy Szentgyörgyi nevű papnak köszönhető, hogy kihozta a völgyből ide a dombra a falut. (Bár vitte volna még kijjebb!?) Ezért van az, hogy a baranyai „hagyománytól” eltérően, széles, egyenes az utcája, a telkek szabályosan, modernül megtervezettek. A falu közepén álló templomot kalákában építették a község lakói, maguk formázták, égették a tégláit, maguk húzták fel a falait, s tulajdonképpen a mai Csarnóta időszámítása 1856-tól kezdődik, a templom-szenteléstől. Ha rangsorolnám a baranyai falvakat, Csarnóta valahol hátulról lenne az elsők között. Sok a gondja, baja — főleg a fiatalok néznek másfelé —, s Hitre Sándor, a termelőszövetkezet elnökhelyettese már előre megjósolta a hozzászólásokat. A közlekedést biztos felemlítik, szó lesz a temetőről, a közvilágításról, a szeméttárolásról. S ha nem is ebben a sorrendben, de a kérések előjöttek. A kis terem zsúfolásig megtelt: az ülőhely sem volt elég. Csarnóta alig egy éve Szalán- tához tartozik, mint a körzet kilenc községének egyike. A szalántai tanács vb-titkára, dr. Horváth Lászlóné így első ízben számolt be lakóinak, elmondva, hogy mire telt a közös pénzből. Szalántán járda, új gázcseretelep épült, Garé- ban felújították az orvosi rendelőt, tatarozták a kultúrházat, új buszvárót építettek, Szaván rendbehozták a közvilágítást, Babarcszöllős utat kapott, s terven felül köztéri lámpákat, Turony járdát, gázcseretelepet .. . Április 4-re pedig, ha igaz, központi fűtéses lesz a szalántai iskola, szép, társadalmi összefogás eredményeként. Dicséretes, igen szép eredmények ezek. Nehéz mindemellett a csarnótaiak számára megérteni és elfogadni: egye lőre kimaradtak a közös beru házásokból. De ami késik, nem múlik. A tanácstitkárnő felje gyezte a kéréseket, s biztos va gyök benne, többségük orvos last nyer... A községi kutat — az egyetlen komolyabb víznye rési lehetőség Csarnótán — ki fogják tisztítani. A szemétlera kodót kijelölik. A málló vako latú-plafonú egészségházat tár sadalmi munkával helyrehoz zák, s a kultúrház ablakára is kerül üveg, s a csarnótai ki szisták - jól működő alapszervezet - kapnak a tsz-től némi pénzsegélyt. (Ez Hitre Sanyi bácsi jó szívének, megértésé nek köszönhető, aki a kérés után fél pillanattal eldöntötte fog tellni erre is a közös kasz szából.) Ravatalozó - rég igény ez - egyelőre nem épül hét. A közvilágítást majd meg nézik... Kilenc felé járt, amikor a falugyűlés véget ért: kisorsolták a tombolát, megnyugodtak a kedélyek. Kozma Ferenc Baranyai néptánc- együttesek a Sárközben Somogy, Tolna, Baranya, Fejér megye, valamint Budapest 17 népi együttese gyűlt össze tegnap Szekszárdon, a Babits Művelődési Központban, a VII. országos néptánctalálkozó területi döntőjén. A baranyaiak közül a pécsi KISZÖV Tánc- együttese, a mecseknádasdi Német Nemzetiségi Táncegyüttes, a pécsváradi Zengő és a Zengővárkonyi Szövetkezeti Táncegyüttes. A kétnapos nyilvános versenyen a 17 közül 11 csoport kap minősítést, a zsűri döntése alapján a legjobbak részt vehetnek a vasárnap este 7- kor kezdődő gálaesten, illetve felléphetnek július 1—2. között a Balaton partján rendezendő országos néptánctalálkozón. A szekszárdi döntő szervezői nemcsak a verseny feltételeit biztosították, hanem baráti találkozókat szerveztek a tánccsoportok részére a Sárköz falvaiban. Egy-egy csoport látogatott el szombaton este Kakasára, Bogyiszlóra, Mado- csára, Decsre és Sióagárdra, hogy az ottani székelység, illetve a sárközi magyarság táncait eredetiben tanulmányozhassa. A március kilencedikén kezdődő rendezvénysorozat keretében hatvan előadást, konzultációt tartanak, amelyeken többek között a következő témák szerepelnek: termékszerkezetkorszerűsítés, anyag- és energiatakarékosság, a bér- és jövedelemszabályozás időszerű kérdései, Baranya megye ipar- fejlesztési célkitűzései az V. ötéves tervben, közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátása, a baranyai iparvállalatok termelékenységének elemzése, korszerű bányagépek, a fejtések komplex gépesítése, az agráripari komplexumok ökonómiai kérdései, a kereskedelmi vállalatok létszám- és bér- gazdálkodása, a pécsi ipari régió komplex környezetvédelme. A Baranya megyei műszaki és közgazdasági tudományos hetek ünnepélyes megnyitóját március 9-én (csütörtökön) tartják délután három órakor a Pécsi Tudományegyetem aulájában: a megnyitó előadáson a világgazdasági változások és a műszaki fejlődés kölcsönhatásáról hangzik el tájékoztatás. Vita a belkereskedelmi törvénytervezetről A közvéleményt, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat és értelmiségieket kérdeztek meg az országos társadalmi vita során: mi a véleményük a belkereskedelmi törvénytervezetről a 19 megyében, valamint a fővárosban megtartott 28 területi fórumon. Tanulságait a Hazafias Népfront Országos Tanácsában ösz- szegezték, ahol az MTI munkatársának elmondották: a vitában részvevők túlnyomó többsége helyesnek és szükségesnek tartotta a belkereskedelemről szóló törvény megalkotását. A törvénytervezet ugyanis deklarálja az ellátási kötelezettsé get, tehát biztosítja a vásárlók alapvető érdekvédelmét. Ugyanakkor többen szóvá tették, hogy az egyébként helyes célok megvalósítását akadályozhatja a kereskedelem munkaerőhiánya s az, hogy az árucikkeket gyártó vállalatokra már csak részben érvényes a: ellátási kötelezettség. Eltértek a vélemények abban hogy az ellátásért általánosat a belkereskedelmi tárca avagi a Minisztertanács „tartsa a há tát". Többen úgy vélték, hogy c törvénytervezetnek kellene sza bályozni a népgazdaságban mt már oly fontos szerepet játszc idegenforgalmi kérdéseket is Figyelemre méltóak azok a vé lemények is, amelyek a tör vénytervezetnek az alkoholiz mus elleni harcot támogató in tézkedései kapcsán hangzottal el. Természetes, hogy a viták so rán a részvevők nemcsak a tör vénytervezetet vették górcső alá hanem nagyon sok vélemén' hangzott el kereskedelmünl mai általános helyzetéről. Általánosítható kéréské hangoztatták a társadalmi tóban részvevők, hogy az ára ról, az árukról rendszeresen é pon(osan tájékoztassák a vá sárlókat és erősítsék a keres kedelem társadalmi ellenőrző sét. A törvénytervezethez érke kezett egyik módosító javaslc például kimondja: lehetővé ke tenni, hogy az adott területe működő szakszervezetek é népfrontbizottságok is részt vt gyenek a társadalmi ellenői zésben. A módosító javaslatokat - a jogalkotók utón — az oi szággyűlési bizottságok vesz számba, majd a páriáméi plenáris ülésszaka elé terjes: tik a belkereskedelemről szól törvényt. 1 i
