Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-05 / 64. szám
1978. március 5., vasárnap ____________________________________Dünantűlt napló 3 f i revizorok szamuetese Elégedettek a vállalatok és a szövetkezetek, tavaly jó évet zártak. De vajon ugyanolyan elégedettek-e azok, akik az állami költségvetés oldaláról tekintenek a gazdálkodókra? Befolytak-e fillérig az államot megillető adók és viszont, fillérig jogosan vették-e igénybe az állami támogatásokat a vállalatok és a szövetkezetek? Szilárd-e a pénzügyi fegyelem? Személyi felelősségrevonások A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága pécsi területi igazgatósága és bevételi hivatalai a négy dél-dunántúli megyében 1140 gazdálkodó szervezet adóelszámoltalását végzik. Az elmúlt esztendőben végzett pénzügyi ellenőrzéseik és közgazdasági vizsgálódásaik összegezése most készült el. Dr. Buzáriszky József, az igazgatóság vezetője a korábbi években számvetéskor többnyire a hiányosságok ecsetelésére kényszerült. Most láthatóan nagyon elégedett. — Egyértelműen az a véleményem, a pénzügyi fegyelem megszilárdításának üteme messze meghaladta a korábbi évekét. A pénzügyi fegyelem évről évre javult, de olyan gyorsan, mint tavaly, még soha. Ellenőrzéseink során örvendetes módon a kedvező folyamatok erősödését tapasztaltuk, s ez nemcsak az állami vállalatokra, hanem a szövetkezetekre, köztük a korábban e téren sűrűn elmarasztalt mezőgazdasági termelőszövetkezetekre is vonatkozik. Nincsenek olyan kirívó esetek, mint korábban, mondhatnám azt is, kissé tipi- zálódtak a hibák. Mindezt annak ellenére állítom, hogy tavaly megszaporodott a személyi felelősségrevonások száma, ami viszont inkább a pénzügyi ellenőrzéseink hatékonyságával függ össze. A javulás több okra vezethető vissza. Nyilvánvaló, a pénzügyi fegyelem mindig is összefüggésben van a gazdálkodási fegyelemmel. Ez utóbbi — kifejezésre jutva a tavalyi kiemelkedő gazdálkodási eredményekben is — javult, kedvező hatással volt tehát a pénzügyi fegyelemre. A közgazdasági szabályzókat illetően — mutatott rá dr. Buzánszky József -, a módosítások ellenére megfelelő stabilizálódás tapasztalható, a vállalatoknak és szövetkezeteknek nagyobb a biztonságérzetük. Mintha most már Nincsenek kirívó esetek Előbb a kapcsolat az adóhatósággal jobban idomulnának a szabályzókhoz, belejöttek, jobban kiismerik magukat. A közgazdasági háttér is nyíltabb, a gazdálkodók jobban látják azokat a célokat és indítékokat, amelyek a szabályzókban testet öltenek. Élőbbé vált a kapcsolat a vállalatok és a pénzügyi hatóság között. Ez arra is visszavezethető, hogy állandósult a vállalatok és a szövetkezetek pénzügyi dolgozóinak személyi állománya, vagyis állandósultak a partnerek, ami sokkal közvetlenebb, tartalmasabb kapcsolatokat, hatékonyabb együttműködést tett lehetővé. A bevételi hivatalok mind gyakrabban tartanak preventív jellegű összejöveteleket — s nemcsak a főkönyvelőkkel, hanem a vállalat költségvetési kapcsolatait lebonyolító ügyintézőkkel —, ahol a hibák megelőzéséről, a jó vállalati tapasztalatokról esik szó. Mindez nagyon fontos, hiszen a pénzüayi fegyelmezetlenségeknek többnyire a rendelkezések nem kellő ismerete, a nem egységes értelmezés az oka. Említettük már: emelkedett az adóhatóság pénzügyi ellenőrzéseinek színvonala, módszereik egyre tökéletesednek. Ezzel kapcsolatban a bevételi igazgatóságon jellemző példaként hozták fel, a beruházások állami támogatásának ellenőrzésére műszaki szakmérnököt állítottak be, aki az általa vizsgált beruházásoknál a korábbi év összegét ötszörösen meghaladó, jogtalanul igénybe vett állami támogatást mutatott ki. Mindez persze nem azt jelenti, hogy ennyivel rosszabb a helyzet, a korábbinál ötször több az ilyen eset, hanem az adóhatóság lépett, egy-egy kiemelt területre jobban odafigyel. Visszatérő hiányosságok A tavalyi kedvező fejlemények ellenére a vállalatok és a szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásának megvannak a maga gyenge pontjai - a bizonylati rend, az okmányfegyelem, a mérlegvalódiság kérdése és más, ismételten visszatérő hiányosságok. E téren nem kielégítő mértékű a javulás. Tavaly például a jegyzőkönyvvel zárult revíziók növekvő számában — háromnegyedében — állapítottak meg olyan hiányosságokat, amelyek megszüntetéséről ha- tározatilag is intézkedniük kellett. S e téren nincs különbség, hogy állami vállalat-e avagy szövetkezet. A javuló pénzügyi fegyelem mellett tehát még sok a tennivaló, hogy a gazdasági eseményeket mindenütt szabályszerűen és pontosan rögzítsék. M. Z. Előregyártó telepet létesít a Pécsi Építő Szövetkezet öt esztendeje vették birtokukba a pécsi ipari szövetkezetek Pécsett, a Felszabadulás útján a volt téglagyár épületét és telephelyét. A Pécsi Építőipari Szövetkezet élve a lehetőséggel mintegy 3500 négyzetméteres új gyártócsarnokot épített, amelyben a PEVA- rendszerű alagútzsalús építési technológiához megfelelő ipari hátteret is igyekszenek kialakítani. A vízvezeték és központi fűtés szerelvényeket méretre- vágva, lakásonként csoportosítva szinte egységcsoma- qokban szállítják a munkahelyekre. Ugyancsak itt kapott korszerű elhelyezést a bádogos, villanyszerelő és lakatosműhely is. Ezekben a hetekben kerül sor a Zsol- nay utcában levő elavult, már-már a termelést veszélyeztető üveges műhely kitelepítésére is. Az új telephelyen korszerű gépekkel felszerelve most alakítják ki az üvegcsiszoló, daraboló és tükörkészítő műhelyeket. A Pécsi Építőipari Szövetkezet eddig csaknem 15 millió forintot fordított az iparszerű előregyártó telep kiépítésére, az idén pedig újabb 2,7 millió forintért a belső utakat, világítást s nem utolsósorban a szociális létesítményeket alakítják ki, többek között fekete-fehér rendszerű, korszerű munkásöltözőt is. A bányamentők 40 C° felett alkalmazzák az alu fóliás hővédö ruhát Bányamentők Sajnos, az eseményeket nem lehet visszacsinálni, mint a riportban megkísérlem. A valóságban ugyan az emberek többnyire úrrá válnak a bányaszellemek felett, még ha most ők, huszonhaton mást bizonyítanak is. Azon a napon. Muhel József bányamérnök tapasztalatcserére érkezett a tatabányai központi bányamentő állomásra. Ismerős kép fogadta: a gyakorló táróban egyik üzemi bányamentő raj félévenként esedékes füstkamra- gyakorlatát végezte, szorgalmasan jótták a köröket, pedig a „tájfun” izzasztóan meleget okádott, a vízporlasztó trópusi párával árasztotta el a levegőt, a műszerek veszélyes szénmonoxidszintet jeleztek, tegyetlen, a mentőkészüléken kívüli szippantás is ledöntötte volna bármelyiküket lábáról. A diszpécserköpontban megelégedetten regisztrálták a délig beérkezett termelési eredményeket, olyan nap volt, mint a többi, legfeljebb a barométer mutatott kevesebbet, mint korábban. Muhel József érdeklődve figyelte a bányamentő állomás korszerű berendezéseit, a parancsnok jogos büszkeséggel ismertette a bányászok életére vigyázó műszerek rendszerét. A XII/a akna CO—UNOR műszere 12 óra 40 perckor váratlanul kiütött, vissza sem kapcsolt többé. Az idegtépő berregésbe szinte megváltás volt a diszpécser hangja. Mi történt veletek? — Szörnyű pillanatok voltak — mondja Muhel József. Mindannyian megéreztük, hogy tragikus események kezdődtek, bizonyosságot azonban nem tudtunk. A bányából jelentkezett valaki — a diszpécser közvetítette a telefonhívást. Léglökések! Füst! Lángcsóva! Menekülő emberek, a régi 612-es felől. A mentőosztag az új rohamkocsihoz rohant, pillanatok alatt indultak. Nem is tudtuk érzékelni az időt, úgy tűnt, hogy szinte azonnal a helyszínről jelentkeznek: Erősítést küldjétek! Sok hordágyat kérünk. A rohamkocsi rádiótelefonja is megszólalt: szedjétek össze az összes szabadnapos bányamentőt. Bánya-harmincegyes! Járd végig az üzemeket, szedd össze az összes hordágyat! — Vég nélkül működtek ‘ híradástechnikai berendezések: Bányamentőrajokat szervezzetek! Új bányamentő-készülékeket kérünk! Ne kérdezzetek, nem tudjuk pontosan, mi történt! Gépkocsiüzem, minden kocsit zároljatok! Rendőrség — biztosítsák az útvonalat! — Kórház, minden szabad ágyat zároljanak! Tata is! Gerecse szálló, ötven adag hideg élelmet és kávét, megyünk érte! Klub, főzzenek kávét és teát! bányatüzek pusztító hősugárzásában is képesek legyenek életet, a vagyontárgyakat menteni. A győri GRABOPLAST légzsákjaival percek alatt képesek vagyunk a tüzet tápláló levegő útját különböző vágatokban elzárni, minden bányánkban ott vannak a nagy teljesítményű habgenerátorok is. — Sokkal gyorsabban avatkoznak közbe a mentők az új szervezési intézkedéseknek köszönhetően. Minden üzemben 5 készüléket helyeztünk el a föld alatt, a diszpécserek tudják, hol dolgoznak a mentők, porc alatt készülékben, beavatkozásra készen a helyszínre ér az első raj, talán másodpercek múltán az ügyeletes raj is megérkezik a mentőállomásról, sőt, az is előfordulhat, hogy azok előbb érkeznek. Tíz percen belül tehát 10 bányamentő is a szerencsétlenség helyszínén lehet. — A bánya kihúzó légaknája sűrű, fekete füstöt okádott, a gáz émelyítő bűze az aknára telepedett. Látszólag hihetetlen zűrzavar volt egész Tatabányán, a valóságban azonban olyan szervezett erőt hoztak mozgásba, amely talán egyedül képes a történtek ellenére is hitet, bizalmat adni a bányászoknak . . . Elkészült a paksi atomerőmű hidegági hűtővizcsatornája mellett a kikötő. A háromszázhúsz tonna teherbírású darut a Ganz-MAVAG szerelőbrigódja építi. Egy nappal korábban Buzá- si Géza, a Mecseki Szénbányák Központi Bányamentő Állomásának parancsnoka derűsen fogadott. — Most az egyszer csupa kellemes dologról beszélgethetünk. Az elmúlt esztendő volt a mecseki bányamentők legnyugodtabb éve. Mindössze 10 ezer órát dolgoztak a mentők készülékben, 1962 óta mindig a sokszorosát kellett. Csupán 7 tűz volt, a korábbi években 40 alatt alig-alig fordult elő. Az omlások, gázkitörések, tüzek 10—15 halálos áldozatot követeltek, s most «gy sem volt a bányában. Főként a megelőző intézkedések, a biztonsági szabályok betartásának, a fegyelemnek köszönhetően. Természetesen a műszaki intézkedések egész sora is érezteti kedvező hatását. — Mindez párosul a bányamentő-szolgálat hatékonyságának nagymérvű növekedésével. Zobákon új központi bányamentő-állomás épült, az északi üzemekhez most 30 perccel korábban érnek a riasztott mentők. Kossuth-bányán felújítottuk, Szászváron új bányamentő-állomást építettünk. Béta-bányán az idén, Vasason jövőre kezdjük az új állomások építését A legkorszerűbb mentőkészülékekkel szereltük fel a bányamentőket, közülük 110 főt a legszigorúbb orvosi vizsgálatnak és terheléspróbáknak alávetve képeztünk ki arra, hogy hőálló ruhákban a Hazánkban 2890 aktív bányamentő teljesít szolgálatot a bányavállalatoknál, ebből 852 fő a Mecseki Szénbányáknál. Különösen figyelemreméltó, hogy nagyon sok a fiatal, a bányamentők anyagi és erkölcsi megbecsülése a veszélyek, a sokszor nehéz munka ellenére is vonzóvá teszi a mentőcsapatot. Dudweiler János 34 esztendős, de már 9 éve bányamentő. Vájár szakmája, bányatechnikusi oklevele van. Már az első esztendőben megismerte azt a szorongó érzést, amikor felbőg a riasztóduda és rohanni kell! — Egyszerre két helyről jött a riasztás: Zobákon sújtólégrobbanás, az egyik urán-üzemben pedig tűz volt. Nékem a könnyebb jutott, a tűzhöz irányítottak. Azt hiszem, egy elektromos kábelfej robbant fel, az okozta a tüzet. Háromszor 2 órás bevetésünk volt a régi 18 kilós készülékekben, napokig nem éreztem utána a vállam, a kezem. Az első gát sikerült, nem húzott... A verejtékben úszva többször is gondoltam azokra a barátaimra, akik Zobákon dolgoznak ... Vannak pillanatok, amelyek eseményeit nem vagyunk képesek visszacsinálni. Az ütegparancsnok kimondta, ki, hova megy, s ezzel alakulhatott volna úgy, hogy sorsukról is dönt. Tatabányán is csak egy pillanat lehetett, amit nem lehet meg nem történtté tenni, hiába követem ebben a riportban visszafelé az eseményeket. A pécsi bányamentő-állomáson is a füstkamrában volt az egyik raj, készülékük mór a második kör után felforrósodott, a szűk lyukakon átbújva, testük minden izma, akaraterejük maximálisan igénybe volt véve. A nagyon nyugodt esztendő ellenére arra a megmásíthatatlan pillanatra készültek .. . Lombosi Jenő Javult a pénzügyi fegyelem
