Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-26 / 85. szám
1978. MÁRCIUS 26. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. A Kossuth Lajos utcai vasbolt a megszüntetendő boltok listáján van A Belváros kereskedelme átértékelésre szorul Tovább csökken az üzletközpont-jelleg Megoldást a tömbrekonstrukció jelent maßd Délelőtti áruszállítás a Kossuth Lajos utcai üzletekbe A belváros mai üzlethálózata nem sokban különbözik a 30— 35 év előttitől. Mások a portálok, megváltozott az üzletek berendezése, de ami a lényeget illeti: ugyanazokban aszúk boltokban folyik a kereskedés ma is, mint annakidején. Csakhogy akkoriban ez volt Pécs üzleti központja, ahol a magánkereskedők egymást túllicitálva versengtek a vevőkért. Ma csak jóindulattal mondhatjuk ezeket az utcákat és tereket — Bem utca, Sallai utca, Kossuth Lajos utca, Jókai tér, Széchenyi tér — kereskedelmi központnak, az állami üzletek egymást túllicitáló versengése pedig végképp hiányzik. Az azonos jellegű boltok mindegyikében megtalálni hajszálra ugyanazokat az árucikkeket, s ha az egyikben valami hiányzik, akár ne is menjünk tovább, mert a többiben sem találjuk. Az utóbbi két évtizedben minden megváltozott és változik napjainkban is. Felépült és épülő új városrészeink jelentékeny saját üzlethálózattal rendelkeznek, az új bevásárló- központok megfordítják a vásárlói irányokat is. Csak a belvárosi üzlethálózat tesz úgy, mintha semmi sem történt volna. Új centrumok Pedig a belváros kereskedelme átértékelésre szorul. Az üzletközpontjelleg tovább fog csökkenni. A Bajcsy-Zsilinszky út térségében új kereskedelmi centrum van kialakulóban, a Budai városrész küszöbönálló rekonstrukciója során pedig az Irányi Dániel téren jön létre egy másik új bevásárlóközpont. Fel kell tehát készülni arra az időre, amikor a belvárosi üzlethálózatnak mást kell nyújtania, mint az alapellátást magas színvonalon és korszerű értékesítési körülmények között biztosító új kereskedelmi központoknak. Ennek a felismerésnek a jegyében adott megbízást a Városi Tanács kereskedelmi, valamint építési és közlekedési osztálya a Kereskedelmi Munka- és üzemszervezési Intézetnek (KERORG), hogy dolgozzon ki javaslatot Pécs kiskereskedelmi hálózatának fejlesztésére, különös tekintettel a belváros kereskedelmi ellátottságára. Abból kellett kiindulni, hogy Pécs lakossága 1990-ig eléri a 200—220 ezer főt, tovább nő az inga-vándorforgalom és az idegenforgalom. 1975-ben a város üzlethálózata mintegy 3,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, 1990-ig a forgalom eléri vagy meg is haladja a 10 milliárdot. Az utóbbi években eszközölt fejlesztések sokat javítottak, de a város kereskedelmi hálózata ma is csak részben felel meg a korszerűségi követelményeknek, az átlagos alapterület pedig még mindig egyenesen kedvezőtlen. 1965-ben 447 üzlet átlagos alapterülete 82 négyzetméter volt, tíz évvel később 491 üzlet volt 133 négyzetméteres alapterülettel. Rá egy évre viszont 121,2-re esett vissza az átlagos alapterület: a szanálás sok üzletet vitt el. Bőviteni a meglévőt Milyen alapvető célokat fogalmaz meg a KERORG? Az új lakóterületeken változatlanul a nagy kapacitású, lehetőleg típustervek alkalmazásával megvalósuló üzlethálózat létrehozására kell törekedni; a belváros rekonstrukciójával összhangban a meglévő üzlethálózat bővítése lehet a cél egyrészt a kis alapterületű üzletek összevonásával, másrészt a belvárosban nem kívánatos üzletek kitelepítésével; a vállalati beruházásban megvalósuló áruházprogramot a tanácsnak továbbra is segítenie kell. Ami pedig magát a belvárost illeti, itt 169 különböző üzlet van, ezek átlagos alapterülete 132,7 négyzetméter, amiből az eladótérre 60,7 négyzet- méter jut. Az élelmiszerboltok alapterülete 6 és 467 négyzet- méter között szóródik, s mindössze 3 olyan található, amelyiknek az alapterülete meghaladja a 200 négyzetmétert. A 40 ruházati bolt közül mindösz- sze 9-nek az alapterülete haladja meg a 200 négyzetmétert. E számok is igazolják azt, amit a vásárló napról napra tapasztalhat, hogy a belvárosi üzletek zsúfoltak, emiatt pedig az áruértékesítés kulturáltsága nem éri el a kívánt szintet. Bár... A KERORG szerint a hálózatszerkezet torzultsága okozza a boltok túlterheltségét, s ezt még tetézik a közlekedés okozta nehézségek. Gondoljunk csak arra, hogy hány éve készülnek száműzni a gépkocsikat a Kossuth Lajos utcából. Azért születik olyan nehezen ez a sétálóutca, mert az üzleteknek áruval történő feltöltése pillanatnyilag csakis a Kossuth Lajos utcából oldható meg. Megoldást egyrészt a tömbrekonstrukció hozhat, másrészt az üzlethálózat olyan átszervezése, ami nem igényli a kamionos áruszállítást. Megszüntetendő boltok A kereskedelmi hálózatnak a belvárosi rekonstrukcióhoz kapcsolódó rendezésénél tisztázni kell a belváros és más városrészek hálózati arányát, továbbá azt, hogy a hálózat fejlesztése milyen mértékben társuljon a profiltisztítással, a közlekedési kapcsolatok és a vásárlási szokások figyelembevételével peaig meg Kell határozni azoKat uz üzietfajtákat, amelyeknek a belvárosi jelenléte nem célszerű, tvekig tartott, míg egy korábbi elhatározás megvalósult, s az „Izsák" — az 1. sz. háztartási bolt — kiköltözött a özéchenyi térről. Felvették a megszüntetendő boltok .listájára a Kossuth Lajos utcai ágynemuboltot, vasboltot, a Jókai utcai villamossági szaküzletet, a Hal téri gumiboltot, a Bem utcai cipő- és méteráru boltot... A KERORG két nagyobb ABC-áruház építését javasolja a belvárosban, ezáltal lehetővé válna a meglévő üzletek szakosítása vagy más boltokhoz való csatolása. Ezeken, valamint a már beruházási programszinten jóváhagyotta- kon kívül más újabb létesítmények építését nem javasolja a tanulmány a belváros területén. Azt azonban igen, hogy a meglévő egységek összevonása mellett az épületekben lévő egyéb helyiségeket is kereskedelmi célra vegyék igénybe. Mindezt szoros összhangban a tömbrekonstrukciókkal. Pálinka a dupla falú csirkeólban Zugban fő a kisüsti... Sok helyütt százliteres főzőüstökre bukkantak Érik a gyümölcs, megpirul a kajszi, felpuhul a kékszilva, le is potyog a fa alá. Szorgos kezek összeszedik, zutty, bele egy nagy dézsába, legjobb, ha egy kis cukorral megsegítjük, aztán élesztő belé, hadd Totyogjon. Illatozik már a cefre, előkerül hát a rejtekhelyről a főzőüst, megvan a filckorong is, a jó kis rézcső, most már csak be kell tölteni és aláfűteni. Ez is megvan, lehet osztani, férfias mulatság következik, kóstolgatni a meleg pálinkát, megfogni a piros ultit. Férfias mulatság? A tapasztalat korántsem ilyen egyértelmű. Főzik a pálinkát az asszonyok is, főleg az idősebbek, nyugdíjkiegészítésnek. A Pécsi Vám- és Pénzügyőri Szakasz működési területén tavaly hetvenkilenc házilag készített pálinkafőzőt koboztak el, a korábbi évben százhuszonhármat. Csökkent volna a tiltott pálinkafőzés? ördögöt! Csak lehetetlen felderíteni a zugfőzőket. o A dolog ott kezdődik, hogy a pálinka főzése nem rossz üzlet. Főképpen, ha nem pusztán a saját torkának főzi valaki, hanem el is ad belőle. Tíz-tizenöt forint ára alapanyagból elő tudnak állítani egy liter pálinkát, amit aztán egy százasért is el lehet adni. így érthető, hogy sok helyütt százliteres főzőüstökre bukkannak a fináncok. Hogyan bukkannak mégis a nyomára? Az üzlet jól prosperál, dől a pénz a zug- főzdébe. A „gazdagság" elidegenít, hogy sikkes kifejezéssel éljek, egyre több emberrel romlik meg a kapcsolat. A másik részről ott áll az egészséges irigykedés — annak miért lehet? És ez megszüli a névtelen bejelentéseket. Mind névtelenül érkezik, egyetlen egyet sem láttam aláírva. „Tisztelt Pénzügyőri Szakasz! (Nyomozó osztáj)!!! ... ellen feljelentést teszek annak érdekében, hogy az illetékesnek tiltott pálinka főzője van. ... a tárolási 'neje a pálinka főzővei együtt a pincénél ..." Ezt a levelet úgy írták alá, hogy Dr, V. T. tanácstag. Bejelentését „bizalommal, tisztelettel” tette meg, a magam részéről egyáltalán nem hiszem, hogy állampolgári kötelességből. A pénzügyőrök tapasztalata szerint is általában haragos viszony a bejelentés háttere, előfordult már az is, hogy válófélben levő házaspár egymást jelentette fel pálinkafőzés miatt. e A névtelen bejelentést voltaképpen nem vehetik készpénznek. Azt ellenőrizni kell. Meglepik hát a környéket a civilruhás pénzügyőrök, és szemmel tartják egy ideig a háztájat. Általában „bejön” a dolog, a bejelentések alapján meggyőződhetnek, hogy ott valóban pálinkafőzésre utaló jelek vannak. Vagy rendszeresen járnak oda emberek, józanul érkeznek és holtrészegen távoznak, vagy a tulaj magatartásából lehet következtetni a turpisságra. Megtartják hát a házkutatást, amelynek jegyzőkönyve szinte valamennyi esetben így kezdődik: „Kérdésükre előadtam, hogy énnálam semmiféle pálinka vagy főzésre alkalmas edény nincs.” De igen gyakorlott kezek kutatják végig a házat, és valami sufniból elő is kerül minden.. Hetvenliteres, gömbölyű vörösrézüstök, kuktából eszkábált micsodák, százliteres, csavarokkal rögzített tetejű pálinkagyárak. Meglelik az erdőben, a vízmosásba rejtve, meglelik mindenütt, ha a pénzügyőrök szimatot kaptak. Volt hely, ahol három készüléket is találtak, s a hozzá tartozó pálinkát a duplafalú csirkeólban lelték meg. Ennek az illetőnek kénpohara és fokolója is volt, és a három készüléken egy főzésre tizenhét liternyi pálinkát tudott lefőzni. Pihent eszű a magyar, megkérdeztem, vajon főz-e most? Vállat vontak, újabb bejelentés nem érkezett. De biztosak benne, hogy most is főz. A kénpoharat és a fo- kolót visszakapta. o Érdekes, hogy mi mindent mesélnek a pálinkafőzés céljáról. Volt, aki azt állította, hogy a lánya esküvőjére főzte a hetven liternyi pálinkát. Alaposan berúghattak volna, ha a pálinkát el nem viszik. Volt, aki az építkezés miatt. . . Kellett a mester uraknak, anélkül nem sima a vakolat. Ez az idős néni ötszáz (!) liter ringlócefrét készített. Nagytorkú iparos lehetett az a mester. Kevés van, aki azt állítja, hogy eladta. Akinél megtalálják a pálinkát is, lehet az száz liternyi, azt állítja, hogy a család issza meg. De legfeljebb csak a zugfőzés levét. Mert a kötelező adón kívül meg is büntetik. A nyugdíjas néni hatszáz, a „nagyiparos" özvegyember hatezer forint büntetést fizet'. Kiszámolgattam: arra az esküvőre éppen annyi pálinkát főzött az örömatya, amennyit megvehetett volna az üzletben a bírság és az adó együttes összegéért. És az üzletben — így mondták — jobb minőségű pálinkát is kap, ami nem ártalmas az egészségre. Éljen. Az igaz, hogy abban kevesebb a réz, meg a faszesz, de azért hadd ne énekeljem el a pálinka apo- logetikáját. Árt az, a fene egye meg, ha bolti, ha zug, egyaránt. o Egy szomorú prognózissal szeretném e kis fejtegetést befejezni. A paraszember szeret mindent hasznosítani. A lehullott gyümölcsöt is. A legális lehetőség megvan, a szeszfőzdék működnek, le is főzetik a cefréjüket. De a szeszfőzdéket egyre-másra zárják be a szövetkezetek, gazdaságtalanságra hivatkozva. A Sellyéi ÁFÉSZ- nek például két szeszfőzdéje van, Kisasszonyfán és Hegy- szentmártonban. A kisasszonyfait nem működtetik. Mekénye- sen sem működik a mágocsiak szeszfőzdéje. És ezeken a helyeken sem szeretik a gajdesz- ba dobni a gyümölcsöt. Ott majd lefőzik maguk. Addig, amíg meg nem haragszik a szomszéd. Kampis Péter Számítógépes balesetvizsgálat A Budapesti Műszaki Egyetem útépítési tanszékének közreműködésével másfél évtized óta rendszeresen vizsgálják a személyi sérüléssel járó budapesti közlekedési baleseteket. Az első lépcsőben 1300 részre osztották a fővárost és az egyes területeken a számítógéppel a helyi adottságoknak megfelelően másmás részletességgel vizsgálták a sérüléses balesetek adatait. A negyedévenként végzett feldolgozás több száz, úgynevezett kiemelt csomópontban a balesetek minden fontosabb adatára kiterjedt, a többi területeken viszont csak a balesetek összesített számát állapították meg. A forgalom erősödése és vele együtt a közlekedési balesetek statisztikája azonban egyre inkább „meghódította” az egész várost, így 1977 elején a teljes körű és azonos részletességű számítógépes feldolgozást kiterjesztették a főváros egész területére. Az elmúlt év második felében újabb módszert vezettek be a közlekedési balesetek megelőzéséért folytatott küzdelemben. Minden olyan balesethez, amelynél (már a bejelentéskor) feltételezhető, hogy előidézésében szerepet játszhatott a helytelen pályakialakítás, a forgalomszabályozás hibája vagy a közúti jelzések ki nem elégítő volta, a rendőrjárőrrel együtt kivonultak a tanszék munkatársai is. Ilyen esetben a helyszíni szemle alapján — a helyzethez igazodva vagy azonnal, vagy a részletes vizsgálat lefolytatása után — javaslatot készítenek az észlelt hiba megszüntetésére. A javaslatokat a lehetőségek keretein belül a Fővárosi Közlekedési Igazgatóság valósítja meg. Bebizonyosodott ugyanis, hogy különösen balesetveszélyes csomópontokon az ilyen hibák kiküszöbölésével évente 10—15 személyi sérüléses balesetet lehet megelőzni. Például csupán a jól működő jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetése egy- harmadára, ötödére vagy még kisebb hányadára csökkentheti a balesetek számát. Úgy tervezik, az idén már havonként készítik el a sérüléses balesetek adatainak számítógépes feldolgozását, a továbbiakban pedig a komputeres vizsgálatokat ki akarják terjeszteni a csupán anyagi károkat okozó balesetek körülményeinek felderítésére. Az utóbbi években ugyanis az anyagi károk számottevően. emelkedtek. H. I.
