Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-26 / 85. szám
I DN HÉTVÉGE 6. MAGAZIN 1978. MÁRCIUS 26. Sárköz mestere Steig István nevét egyszerű névtábla hirdeti a szekszárdi házán. A híres fazekasmester egykori habánok leszármazottja, ma a Népművészet Mestere, gyermekként, apjától-nagyapjától tanulta mesterségét. A század húszas éveiben kezdett mesterségéhez, nevét ma már országszerte jól ismerik, jellegzetes sárközi mintái, zöldszinű kancsói, táljai legnagyobb élő népművészeink sorába emelik. Steig István, a Népművészet Mestere legszebb munkáinak egyikével mr Őslénytani múzeum a hegy gyomrában Húsvéti népszokások A Steig-gyűjtemény egy részlete A tatai barlangkutatók nyolc évvel ezelőtt kezdték meg egy üregrendszer feltárását a város fölé emelkedő Kálvária-domb egykori kőfejtőjének mészkőtömegében. A kitartó sokszor kíméletlenül nehéz munka eredménye, hogy ma már csaknem 400 méteres szakasz ismert és járható, az ennél még sokszorta nagyobbnak Ígérkező barlangrendszerből. Tudományos szempontból és esztétikailag is páratlan értékű a barlang úgynevezett nagy folyosója. Ebben a szakaszban sok száz, az anyakőzetből -a víz oldó munkája révén féldomborművesen kipreparálódott őskagyló- kövület látható. A mintegy 160 millió éves, szív alakú, ökölnyi vagy gyermekfej nagyságú kagylók a Triásztenger jellegzetes őslakói voltak, multimilliárd szám éltek az egykor hazánk területén hullámzó tengerben. Mészkővázaik kőzetalkotó mennyiségben halmozódtak fel a tenger mész- iszapjában, s most a barlang anyakőzetét alkotják - valóságos őslénytani múzeumot teremtve a hegy gyomrában. Ezekről o Megalodus nevű őskagyló-kövületekről nevezték el a tatai új barlangot. A húsvét ősi hagyományokban, szokásokban gazdag ünnepek között is megkülönböztetett helyen áll; a hozzá kapcsolódó szokások körének bősége tulajdonképpen a tavaszfordulóval függ össze. A földműves népek életében a tavaszi munkák kezdete, a nomád pásztornépek életében pedig a téli szálláshelyről a nyári legelőkre költözés nagy eseménye volt. Valószínűleg a mi őseink is a tavaszfordulótól számították az új év kezdetét. Az ünnep jellegéből következik, hogy a szokások, hagyományok alapjai a termékenységvarázsló hiedelmek, ceremóniák. írásos emlékek tanúsága szerint a Kárpát-medencébe érkezett magyarok, akik fokozatosan tértek át a nomád pásztoréletről a földművességre, még évszázadokon át fenntartották a téli és a nyári szállások rendszerét, s így maradhattak fenn a költözéssel, illetve a Patikából bárhelyiség A gyógyszertái-matuzsá- lemek felett eljárt az idő, de a legszebbeket múzeumként őrizte meg « az utókor, illetve a tudományos kutatómunka. Az ország egyik legszebb barokk patikája, a kőszegi gyógyszertár, ma az Ipar- művészeti Múzeum egyik dísze, a régi híres Török patika pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban kapott otthont. Ez utóbbi még lebontásakor is tartogatott meglepetést: a régi vényfiókok mélyén Kossuth és Deák nevére kiállított recepteket is találtak. A pesti belváros egyik patinás gyógyszertára volt a Kígyó patika, a Kígyó utca és Váci utca sarkán. A múlt század utolsó évtizedében neogót stílusban épített patika felett is eljárt az idő, át kellett építeni. Berendezése, bár nemes fákból készült, annyira nem volt értékes, hogy újból felállítsák vagy kiállításon mutassák be, így lebontása után az Egészségügyi Minisztérium pincéjében porosodott. Amikor aztán a balfi gyógyszállót építették, a belső berendező merész ötletével a régi Kígyó patikát használták fel a gyógyszálló bórhelyiségének kialakítására. A tatai kutatócsoport — bányász, nyomdász, geológus, lakatos, diák, gépész és elektromérnök — eddig 70 000 munkaórát fordított a Megalo- dus-barlang feltárására, jelenlegi 400 méteres szakaszának járhatává tételére. További céljuk a barlang még ismeretlen szakaszainak feltárása, s az eddig feltárt részek kiépítése turisztikai, idegenforgalmi célokra. Két- három éven belül szeretnék Tata ma még rejtett kincsét megnyitni a nagy- közönségnek. Ráb Erzsébet tavasz köszöntésével kapcsolatos szokások is. Ma már nehéz különválasztani, hogy az élő hagyományok között mi volt eredendően magyar és mi került az évszázadok során a szomszédos népek szokásaiból kultúránkba. Mindenesetre már a kora középkori írások is utalnak az „öntözés” és a tojással kapcsolatos szokások elterjedtségére. A tojás ősidők óta szinte egész Európában és Ázsiában a termékenység általános szimbóluma. A festett tojást — o díszítés sok vidéken szinte különálló nép- művészeti ág — sok országban ismerik. Festett tojást ajándékoznak húsvétkor a köszöntésre érkező látogatóknak, többnyire gyerekeknek, fiataloknak. Ma már ritka az, hogy fiatolok A múlt év végén megtartott isztambuli energetikai világkonferencián megállapították, hogy a világ energiaigényei 1990-ig évente 3,3 százalékkal növekednek. Ez elmarad ugyan az elmúlt évtized évi 6 százalékos növekedési ütemétől, az összes felhasználás azonban az ezredfordulót megelőző évtizedben még így is kétszerese lesz az 1970. évinek. Az energiatermelés jelentékeny növelésében a következő évtizedekben is elsősorban ma ismert, hagyományos energia- hordozókra kell támaszkodnunk; természetesen a atomerőművek hálózatának további bővülésével a nukleáris eredetű villamosenergia-termelés jelentékeny növekedésére lehet számítani. Mindinkább előtérbe kerül azonban a környezetkímélő energiaszolgáltatás is. Noha a világértekezleten elhangzott vélemények szerint a megújuló energiaforrások — például a nap-, a szél-, a geotermikus energia - csak a század végén játszhatnak jelentős szerepet az — lányok, legények — tojással telt tálat küldenek egymásnak annak jeleként, hogy egy életre testvérré fogadják egymást. Az öntözés szintén a termékenység-varázsló szokások közé tartozik, A környező népek közül egyesek — például a lengyelek — ismerik, ám inkább a vesszőzés szokását sorolják a húsvéti termékenyséa-vo'ó7<;ló hiedelmek közé. A magyaroknál — mint az középkori írásokból, egyházi tilalmakból kitűnik — a locsolásnak ősi gyökerei vannak. Már hosszú évszázadokkal ezelőtt országosan elterjedt és általános szokás volt. Ódon krónikákat lapozva olvashatjuk, hogy húsvét másnapján a férfiak végigjárták az ismerős házakat, verses köszöntőket mondtak, azután vízzel bőségesen energiagondok megoldásában, több országban már foglalkoznak ezek gyakorlati megvalósításával. Különösen a Nap sugárzó energiájának kiaknázására indultak meg az erőfeszítések. A napsugárzás hasznosítására jelenleg két út kínálkozik. Az egyik: anyagok felmelegítése kisebb-nagyobb területről optikai úton összegyűjtött sugárzással. A másik: villamos áram előállítása közvetlenül a Nap sugárzási energiájából. A fényelemek fejlesztésének az űrkutatás nagy lökést adott, s néhány konstrukció már jól bevált energiaforrásként. A fejlődést igazolja az a tény is, hogy e készülékek hatásfoka a kezdeti néhány százalékról napjainkra mintegy 10—15 százalékra nőtt. Mivel azonban a napsugárzás intenzitása a földrajzi helytől, évszaktól, valamint a napszaktól függően is változik, így naperőművek telepítése elsősorban ott gazdaságos, ahol a napfényes órák száma különösen magas. meglocsolták a háziakat. Előfordult, hogy a lányokat patakba, folyóba dobták, manapság azonban a tréfás túlzások, a kivételek közé tartozik, ha egy egész vödör vizet zúdítanak o lányokra. A locsolkodás szokása a városokban is terjed, igaz, más formában. Ma a férfiak és az ifjú emberek, sőt a gyerekek is illatos kölnivízzel indulnak húsvétot köszönteni. A gyerekek egyébként húsvétkor is jól járnak: ez újabb alkalom az ajándékozásra. A csokoládétojás, a nyuszi- és bárányfigurák az ablakban vagy a kert bokraiban „várják”, hogy a gyerekek rájuk találjanak. Közismert, hogy a húsvéti ajándékot a „nyuszi hozza", ám a nyúl mint húsvéti figura, csupán néhány évtizede terjedt el, s eleinte csak a városlakó középosztálybeli gyerekekhez volt „hivatalos". Gergely Róbert Hazánkban széles körű kutatómunka folyik a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatban. A Villamosipari Kutató Intézetben a napenergia hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoznak. Az intézet munkatársai a közelmúltban készítettek el két egységből álló, egyenként 40 watt teljesítményű szilícium alapanyagú fotóvillamos (napenergiát villamos energiává alakitó) áramforrást. Jelenlegi kutatásaik a nagy hatékonyságú napelemek gazdaságos előállítsó- ra irányulnak. A feladatok sikeres megoldása már csak azért is előnyösnek ígérkezik, mert a napelemek exportjára is lehetőséa nyílik. Bár nálunk az éghajlati adottságok miatt nem tűnik gazdaságosnak naperőmű építése, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a legtöbb napfényt élvező városainkban (pl. Kecskemét, Szeged, Pécs) az ezredfordulón már kísérleti naperőmű üzemelhessen. Garancsy Mihály Titkosírás egy Korvinában A budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött korvinák egyike Curtius Rufusnak Nagy Sándorról szóló művét tartalmazza. A kódex előzéklapján furcsa jelek sorakoznak: egy titkosírásnak a betűi. Az író személyére könnyen lehet következtetni. A kódex címlapján alul középen, ahová a tulajdonos címerét szokták festeni, Mátyás király aranygyűrűt tartó hollós címere helyett az Aragóniái család címere található. A könyv tehát Beatrix királynéé volt, a furcsa jeleket bizonyára ő írta bele, tudjuk róla, hogy szeretett titkosírást ______________________ haszn álni. Ismeretes egyik levele, amelyben testvérének, Eleonóra hercegnének kettejük levelezése számára új titkos írásjeleket küldött. A tartalom megfejtésére évekkel ezelőtt három könyvtáros vállalkozott, Bibó István, Mezey László és Orosz Gábor. Jólléhet, a szöveg a titkosírások egyszerűbb fajtájával íródott, ahol minden betűnek mindig egyforma, de a többitől különböző jel felel meg, a megfejtés — a tartalomra vonatkozó támpontok hiányában — nehéz feladatot jelentett. A könyvtárosok mégis nagyon hamar, egy nap alatt rájöttek a jelek kulcsára. A bejegyzés átírva és kiegészítve, magyar fordításban így hangzik: „Az Úr 1491. esztendejében, Vízkereszt utáni vasárnap jöttem ide Egerbe, harmadnapra utánam jött ide a dicső Ulászló király, akit 1490-ben, a szent kereszt feltalálása utáni vasárnap koronáztak meg.” A bejegyzés megértéséhez fel kell eleveníteni a XV. század utolsó évtizedének történetét. 1490-ben, Mátyás király halála után többen pályáztak a trónra, így Habsburg Miksa, Ulászló cseh király, János Albert cseh herceg és az özveggyé lett Beatrix. Utóbbit sokan gyűlölték, nem volt akkora pártja, hogy a sikerre reménye lehetett volna, de ő rendelkezett a bányavárosok fölött, az ő katonái parancsoltak Esztergomban, Diósgyőrött és néhány más várban. Állásfoglalása az új király megválasztásánál sokat jelentett. A trónról semmiképp sem akart lemondani, s így — csakhogy királyné maradhasson — kijelentette, hogy hajlandó a megválasztandó uralkodónak kezét nyújtani. Ezt használták ki a cseh király párthívei. Rábeszélték, hogy támogassa Ulászló megválasztását, s egyúttal az ő nevében megkérték a kezét. A kedvező válasz után a rendek 1490. július 15-én Ulászlót elismerték királynak, azzal a feltétellel, hogy Beat- rixot nőül veszi. Ulászló az esküvőt eleinte különböző ürügyekkel egyre halogatta, de helyzete közben megnehezült. A többi trónkövetelő fegyverrel próbált igényeinek érvényt szerezni. Miksa visszafoglalta Bécset és hadaival Buda felé indult. János Albert pedig Kassát ostromolta. Beatrix felhasználta vőlegénye szorultságát és megfenyegette, hogy várait átadja Miksának vagy János Albertnek, ha továbbra is vonakodik megtartani ígéretét. Ulászló engedett a kényszernek. Néhány bizalmas embere jelenlétében Bakócz Tamás győri püspök előtt házasságot kötött Beatrixszal, de feltételül szabta, hogy a szertartást politikai okokból egy ideig tartsák titokban. A frigy megkötése után -azonnal elbúcsúzott újdonsült feleségétől, hidegen — mint Bonfini írja — „sem csókkal, sem mosollyal, sem nyájas- kodással, komoly arccal, mint idegen az idegentől.” Ulászló később, miután ellenfelei támadásától megszabadult, igyekezett a számára terhes köteléktől megszabadulni. A királyné viszont egyre csökkenő reménnyel, de nem csökkent kitartással, évekig küzdött jogai elismertetéséért. Végre tíz évi huzavona után, 1500-ban a pápa érvénytelennek minősítette a házasságot. A döntés után Beatrix kénytelen volt elhagyni Magyarországot, még a Curtius kötetet sem tudta magával vinni Olaszországba. Vértesi Miklós A kutatóintézet laboratóriumában elektronikus készülékkel mérik a napelem úgynevezett jelleggörbéjét Az ezredfordulón Pécsett Is? w Epül-e naperőmű Magyarországon?
