Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-14 / 73. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! napló XXXV. évfolyam, 73. szám 1978. március 14., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Erősödött a szocialista törvényesség Baranyában A megye közrendjének és közbiztonságénak helyzetét, a megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság munkáját vitatta meg teg­nap Baranya megye Tanácsa. A Pécsi Járási Hivatal nagy­termében Horváth Lajos, Bara­nya megye Tanácsának elnöke nyitotta meg a testület ülését. Dr. Máthé Győző, az ügyrendi bizottsáq elnöke bejelentette, hogy Kétújfalu, Mozsgó, Ibafa, Baksa, Görcsöny, Bikái, Egyhá- zaskozár községi tanácsok és Pécs megyei város Tanácsa megyei tanácstagi választást tartott. A megüresedett megyei tanácstagi helyekre a Hazafias Néofront javaslata alapián Keller Kálmánt, Csanádi Bélát, dr. Endrédi Gyulát, Zámbó Ist- vánnét, Petőházi Szilvesztert, Győrök Józsefet, Bóna Ernőnét és Krasznai Antalt választották meg. A meqyei tanács ezután a végrehajtó bizottság tagjai­nak sorába választotta Bóna Ernőnét, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titká­rát. Horváth Lajos, a Megyei Ta­nács elnöke tájékoztatta a tes­tület tagjait a leiárt határide­jű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi tanácsülés óta eltelt eseményekről. Kevesebb bűncselekmény Ezt követően Orbán István rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője a megye közrend-közbiztonsági helyzetéről készített írásos be­számolójához mondott szóbeli kiegészítést. A beszámoló megállapította: a megye közrend-közbiztonsági helyzete kielégítő. Nőtt a rend­őri munka társadalmi bázisa, erősödött a szocialista törvé­nyesség. A lakosság nyugodt körülmények között él és dolgo­zik. Megyénkben a bűnözés ala­kulása 1973—1977 között vi­szonylag kedvező képet mutat. A bűncselekmények számának alakulása, ha kisebb hullám­zással is, de csökkenő tenden­ciát mutat, a csökkenés az ér­tékelt időszakban 10 százalék. A beszámoló utalt arra, hogy az összes ismertté vált közvá­das bűncselekmény 48—50 szá­zaléka csekélyebb társadalmi veszélyességű vétség. A legtöbb jogsértést a városok és azok vonzási körzetében követték el. Az államellenes bűncselekmé­nyek alakulásában lényeges változás nem történt: 1977-ben az összes ismertté vált bűncse­lekményeknek csupán 0,3 szá­zalékát tették ki. Az ismertté vált bűncselek­mények 56 százaléka a vagyon ellen irányult. Ezen belül a tár­sadalmi tulajdont károsító bűn- cselekmények száma fokozato­san csökkent. A társadalmi tu- laidon sérelmére gondatlanul elkövetett bűncselekmények kö­rében különösen jelentősek azok a tűzesetek, amelyek a szabálytalan üzemeltetés, tűz­védelmi és munkavédelmi uta­sítások megszegése miatt kö­vetkeztek be. A bűncselekményekkel a.tár­sadalmi és személyi tulajdon­ban évente 10—12 millió forint kárt okoztak. A személyi tulaj­dont károsító bűncselekmények száma 1977-ben 1973-hoz ké­Illést tartott a megyei tanács pest 7,7 százalékkal csökkent. Az állampolgárok javai sérel­mére elkövetett bűncselekmé­nyek döntő többségét a lopá­sok és betöréses lopások tették ki. A betöréses lopások száma 1973-hoz képest 11,9 százalék­kal emelkedett. A lakosság nyugalmát dön­tően az erőszakos és garázda jellegű bűnözés befolyásolja. Arányuk a bűnözésben 11—13 százalék között mozqott, szá­muk mérsékelten csökkent. Az emberölés és annak kísérlete, valamint a súlyos testi sérülé­sek száma a csökkenés ellené­re is jelentős. Többségüket ro­koni és baráti körben követik el — haragból, féltékenység­ből, bosszúból. A rablásoknál emelkedő a tendencia, bár többségük nem súlyos és esz­köznélküli. Elkövetésük alka­lomszerű, amikor a sértett ma­gatartása — különösen ittas ál­lapota — is hozzájárult a bűn- cselekmény elkövetéséhez. Az erőszakos nemi közösülések száma 1973-hoz képest emelke­dett. de a tendencia az utóbbi években csökkenő irányú. Határozottabban léptek fel a társadalmi együttélés szabá­lyait durván megsértő szemé­lyekkel szemben, aminek ered­ményeként növekedett a ga­rázdaság miatt indított bünte­tőeljárások száma. Mind a beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés a közleke­dési bűncselekmények magas számát hangsúlyozta. A közle­kedési bűncselekmények 99 százaléka a közúti közlekedés­ben fordult elő, rohamosan nö­vekedett az ittas járművezeté­sek aránya: 1973-hoz képest 18,1 százalékkal! Továbbra is maqas a gyorshajtásból, az el­sőbbségi joq meg nem adásá­ból, a követési távolsáq be nem tartásából származó balesetek száma. Nőtt a gyalogosok hi­bájából történt balesetek szá­ma is. A gyermekek és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmé­nyek száma csökkent. Nem megnyugtató a helyzet azon­ban a fiatal-felnőttkorú bűnö­zés területén. Közbiztonsági akciók A beszámoló a bűnüldöző te­vékenységgel foglalkozva meg­állapította, a nyomozások egy­szerűsítésére, gyorsítására tett intézkedéseik eredményesnek bizonyultak, a nyomozások 65— 70 százalékát 30 napon belül befejezik. Nőtt a büntetőeljárá­sok során alkalmazott szignali- zációk és figyelmeztető levelek száma. Tanácsi és társadalmi szervekkel szorosan együttmű­ködve felmérték a veszélyezte­tett gyermekek és fiatalkorúak helyzetét, közös intézkedéseket tettek a megelőzés érdekében. A célirányosan és rendszeresen megtartott közbiztonsági akciók során kiszűrték a jogsértő ma­gatartások elkövetőit és külön­böző intézkedésekkel korlátoz­ták tevékenységüket. A beszámolóhoz elsőként dr. Vida Sándor, a Jog és Igazság­politikai Bizottság elnöke szólt hozzá. Kiemelkedő eredmény­nek értékelte a bűncselekmé­nyek 10 százalékos csökkenését. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknél utalt a belső ellenőrzés lazaságára. Javasolta többek között a ta­nácsi és a nem tanácsi sza­bálysértési hatóságok munká­jának jobb összehangolását. Dr. Szalmássy Lajos, a Megyei Főügyészség vezetője a bűncse­lekmények elkövetőinél az al­koholizmus káros hatását hang­súlyozta. Megállapította: a tet­tesek között magas a büntetett előéletűek és a visszaesők ará­nya. Elítélően szólt a harácso­ló magatartásról. Dr. Tamásfy József, a pécsi Megyei Bíróság elnöke többek között hangsú­lyozta: nem csökkent jelentő­sén az erőszakos jellegű bűn- cselekmények aránya, s ennek a bűncselekménynek 80 száza­lékát alkoholos állapotban kö­vetik el. • • Összefogásra van szükség Ladvánszky Károly r. vezérőr­nagy, belügyminiszter-helyettes megállapította: a megye rend­őrsége alapvetően eredménye­sen hajtotta végre feladatát, munkájuk irányításában a rendszeresség érvényesült, te­vékenységükre a fejlődés jel­lemző, Felhívta a figyelmet: a megyei összbűncselekmények 56 százalékát Pécsett és a pé­csi járásban követik el — a csökkentésre közös összefogás­ra van szükség. Dr. Ambrus Lászlóné a környezetvédelem fontosságáról szólt, majd a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb védelmének érdekében szorgal­mazta a vállalatoknál, szövet­kezeteknél a biztonsági beren­dezések felszerelését. KözJeke- ^ésbiztonsógi szempontból Pé­csett, például a magasháznál aluljáró építését javasolta. Crnkovics Antal a közúti, bal­esetek megelőzése érdekében az utak javítására hívta fel a figyelmet. (Folytatás a 2. oldalon) A Duna Bizottság ünnepi ülése A dunai hajózás nem­zetközi jog alapjául szol­gáló egyezményt hét Du­na menti ország 30 éve ír­ta alá Belgrádban. A ju­bileum alkalmából a Du­na Bizottság 36. üléssza­kának keretében, hétfőn ünnepi ülést tartottak a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. Az ünnepi ülést — ame­lyen a Duna Bizottság tagországainak kormány- delegációi, az NSZK Köz­lekedési Minisztériuma, va­lamint számos nemzetközi szervezet képviselői vettek részt — dr. Vaclav Mora- vec budapesti csehszlovák nagykövet, a Duna Bizott­ság elnöke nyitotta meg. A jubileum alkalmából dr. Johann Dengler oszt­rák nagykövet, a Duna Bi­zottság titkára méltatta a belgrádi konvenció és a nagy nemzetközi víziút je­lentőségét, beszámolt a dunai hajózás három évti­zedes eredményeiről, fejlő­déséről. A magyar küldöttség ve­zetője Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi mi­niszter a magyar kormány nevében köszöntötte az ün­nepi ülést és résztvevőit. Beszédében utalt arra, hogy a Duna Bizottság az utóbbi években eredmé­nyesen bővítette nemzetkö­zi kapcsolatait, növelte te­kintélyét. A miniszter ezután fel­olvasta Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnöké­nek a Duna Bizottság ün­nepi ülése résztvevőihez intézett levelét. Hasonló üzenetet küldött a jubileu­mi ülésre a szovjet, a bol­gár és a csehszlovák kor­mányfő is. Az ülésen a többi tag­állam kormányküldöttsé­geinek vezetői felszólalá­sukban ugyancsak méltat­ták az egyezménynek és a Duna Bizottság tevékeny­ségének jelentőségét, mint a nemzetközi együttműkö­dés jó példáját. A Sátán c. balett egy jelenete Cseri László felvétele A Szarajevói Balett vendégszereplése Sajtótájékoztató a Nádorban Sátán, Párbaj, Ofélia, Boleró »9 A magyar—jugoszláv kulturá­lis egyezmény alapján a Pécsi Balett két évvel ezelőtt a ju­goszláviai Szarajevóban mutat­kozott be. Most ennek viszon­zásaképpen a Szarajevói Balett társulata látogatott Magyaror­szágra, hogy 20-áig tartó ven­dégszereplése során a magyar közönség is megismerkedhessen a neves együttes művészetével. A társulat vezetői, vezető mű­vészei tegnap délelőtt Pécsett, a Nádor Szállóban találkoztak a sajtó képviselőivel. A sajtó- tájékoztató résztvevőit Eck Imre, a Pécsi Balett művészeti veze­tője köszöntötte. Jelen volt Vlas- ko Ubovic, a Szarajevói Balett igazgatója, A. Dejtovics, a bosznia-hercegovinai tartomá­nyi kulturális minisztérium titká­ra és dr. Csanálosi Sándorné, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának munkatársa. Vlasko Ubovic elmondta, hogy a Szarajevói Balett csaknem 30 éves művészi tevékenysége so­rán komoly hagyományokat ala­kított ki, működésének alapját kezdetben a tiszta klasszikus balett kifejezésmódja, forma­nyelve képezte. Ehhez adódtak hozzá a jugoszláv balett jel­legzetes színei és azok a folk- lorisztikus elemek, amelyekben Bosznia-Hercegovina meglehe­mmm mm W Jó ütemben halad a Dombóvár—Pécs szakaszon épülő kőolajtermék-vezeték szerelési munká­lata, melyet a Mátraaljai Szénbányák Arany János szocialista brigádja végez ff tősen gazdag. A társulat meg­alakulását követő 20 év után egyre nagyobb teret szenteltek a modern törekvéseknek, irány­zatoknak, a jellegzetes husza­dik századi kifejezésmódok ba­lettművészetükben való megho­nosításának. Az együttes mind­emellett alapvetően kötődik a klasszikus balett-tradícióhoz. A Szarajevói Balett Bosznia- Hercegovina kulturális életének jelentős tényezője, jó hírnévnek örvend Jugoszlávia-szerte, sőt sokfelé ismerik az országhatá­rokon túl is. Eddigi útjaik so­rán 12 alkalommal szerepeltek Olaszországban, Ezen kívül Bel­giumban, Ausztriában, Romá­niában, az NSZK-ban, Bulgá­riában Egyiptomban, Algériá­ban, Tuniszban és Törökország­ban mutatták be — egy-egy körút alkalmával — műsoraikat. Ezúttal Magyarországon — Pécsett és Szegeden — lépnek színpadra. A Pécsi Nemzeti Színházban ma este 19 órai kezdettel V. Komadina: Sátán című művét adják elő, holnap, szerdán este pedig ugyancsak 19 órai kezdettel a Három egy- felvonásos című balettösszeállí­tást tekintheti meg a közönség. (A Három egyfelvonásos: Ban- fieTd: Párbaj, Engelmann: Ofé­lia és Ravell: Bolero.) 16-án a Szarajevói Balett, társulata Szegedre utazik, és ott két estén ugyanezt a mű­sort ismétlik meg. A ma esti Sátán című be­mutatóról szólva a sajtótájékoz­tatón jelen lévő zeneszerző, V. Komadina elmondta, hogy a mű 1972-ben született, témája univerzális, térbelileg és időbe- lileg kötetlen. A darabban kü­lönféle egyéniségek különféle fogalmakat személyesítenek meg, például van olyan szerep­lő, akit „ötletnek" hívnak. Nyel­vezete mai, modern, szintetikus zenei nyelv, amit folklorisztikus elemek szőnek át. A hangsza­lagra rögzített kompozíciót élő zenekarral nem lehet eljátszani. A jugoszláviai társulat itt-tar- tózkodása során természetesen nemcsak próbál, hanem ameny- nyire a szűkreszabott idő lehe­tővé teszi, Péccsel és környeze­tével is igyekszik megismerked­ni. A Szarajevói Balett és a Pécsi Balett társulatának tag­jai szerdán este közös baráti találkozón vesznek részt. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents