Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-12 / 71. szám
1978. MÁRCIUS 12. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. A Bástya utcai török ház Baranya 605 műemlékéből 17-et Szigetvár mondhat a magáénak. Pécs után itt található együtt a legtöbb műemlék. Szigetvár őstelepülése az 1400-as évek elején keletkezett. Műemlékeinek egy része a török hódoltságból származik, a többi a török utáni időkből, a XVIII-XIX. századból. S talán a mi korunk is hozzálesz valamit. Két dzsámi Nem nagy fáradság számba venni a szigetvári műemlékeket. A vár, két dzsámi, egy török ház, egy ferences kolostor és templom, néhány lakóház... A felsorolásnál meg kell állni. Dr. Gerő Győző, a hazai török emlékek kitűnő ismerője egy 1976-ban megjelent könyvében hazánk területéről hat meglévő dzsámit ír le, közülük öt Baranyában van, kettő szigetvá- rott. A Sziget ostrománál meghalt nagy világhódító, Szulej- mán emlékére emelt dzsámi a várban van, s a várral együtt nagy látogatottságnak örvend. A másik a városka főterén áll (hovatovább évtizedek óta nem működő katolikus plébánia- templom), 1589-ben épült, névadója Ali pasa. Értékét növeli a Dorfmeister István által 1789- ben festett kupolafreskó, amelyet vészesen romló állapotában néhány éve konzerváltak, most pedig restaurálásra vár. A dzsámi meg felújításra . . . A Bástya utcai „török ház” — korániskola? karavánszeráj? — remekbe sikerült felújítás után kiszabadításia vár a kis házak szorításából, a ferences kolostor a megszabadítást várja, a hajdani barátcellákban ma családok laknak, őket kellene új otthonhoz juttatni, hogy a rendház új, feltehetően közművelődési funkciót kapjon. A műemlékek többsége lakóház, melyek közül egy okoz különösen gondot a városnak, a Szabadság úti, csaknem 120 éves, Ali pasa dzsámija felújításra vár Műemlékvédelem Szigetváron Mivel egészíti ki a listát a mi korunk? Folytatódik a déli védő erdősáv telepítése Felelőtlen pusztítók a zagykazettákra telepített erdőkben romantikus emeletes ház, amelynek szerte az országban élő tulajdonosait egyszerűen nem tudja rávenni a tanács a rég esedékes felújításra. A város óhaja Jóval a várossá válás előtt, 1952-ben végezte el a VÁTI Szigetvár műemléki vizsgálatát (azt megelőzően jelent meg Genthon István hazánk műemlékeit összefoglalóan tárgyaló könyve, amely még 23 szigetvári műemlékről tudott.) Ami ma szép és mutatós, az a 400 éves Zrínyi-évfordulónak és a várossá nyilvánításnak köszönheti jelen állapotát. Igazán kór, hogy Ali pasa dzsámija akkor kimaradt a sorból. A várossá alakulás óta a tanács háromszor is felülvizsgáltatta Szigetvár műemlékeit. Most a vb elé került a téma. Tavaly ősszel ugyanis a Megyei Tanács a baranyai műemlékek helyzetét vizsgálva irányelveket adott Szigetvárnak is a saját műemlékeivel kapcsolatos tennivalókra. Csakhogy az irányelv még nem elég. Jól példázza ezt Ali pasa dzsámijának helyzete. Az egyik évről a másikra elodázott felújítás feltételezett költsége egyre nő, s ma már az egyház, a megye- vagy az Országos Műemléki Feiügyelőség egyike sem vállalkozhat egymaga a jelentékeny munkára. (Szigetvárt nem véletlenül hagytuk ki: a városnak legfeljebb csak óhaja lehet rá, hogy a következő tervidőszakban felújítsák a dzsámit.) Körbejártuk az omló vakolattól megtisztított épületet. Siralmas látvány. A keleti falon egy néhány téglányi lyukon beleshettünk. A látvány lehangoló. Pedig a tér, a Zrínyi tér képe egészében igen kellemes benyomást kelt, összhangját semmi sem zavarja, s az új Oroszlán szálló épülete is alázattal szolgálja a tér hangulatát. Persze felújításra vár itt a régi Oroszlán (a fehér ház), a Salamon-féle patika háza, a takarékpénztár épülete, a plébánia ... A több tízezer ember, aki évente felkeresi a várat, a Zrínyi téren ót jut oda. A szépen felújított tér igen látványos előkészítése lenne a várnak .. . Helyi védettség A vb vitája során valaki idézte az OMF igazgatóját, aki szerint a műemlékvédelem az első hiányzó cserép pótlásával kezdődik. Szigetvárott hiányzik egy-két cserép . . Egy másik felszólaló úgy vélte: Szigetvár nagyon sokadik a sorban, amit Bencsis István műszaki osztály- vezető azzal erősített meg, hogy az OMF a várossá válás óta aránylag keveset törődik a várossal. Tinusz János tanácselnök hivatalból tárgyilagosan jelentette ki: „Ebben a tervciklusban már semmi nagyobb felújítás nem indulhat. De nekünk már most lépéseket kell tennünk azért, hogy a hatodik ötéves tervben kedvező sorolást kapjunk. Egyébként a végrehajtó bizottság nincs abban a helyzetben, hogy akár most is konkrét pénzügyi intézkedéseket tegyen .. A régi műemlékekkel tehát nehéz boldogulni. Ezért megkapó, ahogy Szigetvár a mai dolgokhoz nyúl. A vb-ülésen hallottuk: „Amit mi ma építünk, abból válogatják ki unokáink a majdani műemlékeket." A megye műemléki határozata új fogalommal ismertetett meg: a helyi védettség fogalmával. A szigetváriak hét egységet javasoltak e listára: többek között az új Oroszlán szállót, a turbéki Vermes kúriát, a hoboli és a becefai református templomot ... A műszaki osztályvezető szerint meggondolandó, hogy ne részesítsék-e helyi védelemben a Kossuth tér keleti oldalát. Az épületsort, a tűzoltóparancsnokságot, a KIOSZ- székházat, a munkásőr-pa- rancsnokságot, a rendőrséget, a bíróságot és a járási tanácshivatalt foglalja magában (az utóbbi kettő már a József Attila utcára nyílik), s a 20-as években egy helyi építész, Oscsodál Ödön tervei szerint épült. Helyi védettségre méltónak mondták a vb-ülésen a két Radován téri épületsort, Asbóth Gyula alkotásait, amelyek a mai Szigetvárt igen markánsan jelképező együttesek, a szomszédságukban lévő szép Szily-házzal (1750-ben épült, a hódoltság utáni újjáépítés egyik fennmaradt emléke) a múlt és a jelen remek jelképei. Hársfai István Csak a gyerekek ismerik, számukra kiváló rejtekhely és alkalmi jótszóterület. Kiránduló ide még nem tévedt be. Ki hinné ugyanis, hogy a piramisszerű töltéseken és az ormótlan szeméthegyeken túl csodálatos erdő pompázik Pécsett, a Hőerőmű mellett, az Ipari út jobb és bal oldalán, az elhagyott zagytavakon! Négy éve telepítik, jelenlegi területe 84 hektár. Három zagykazettát nő be zárt állományban a nyír-, juhar-, fekete fenyő-, égerfa. Idén nem telepítenek, csak pótolnak, oly nagy a kár. Most februárban újabb jelentős erdőtűz pusztított, mert a gyerekek vagy a tréfálkozó kedvű felnőttek meggyújtották az Ipari út mentén éktelenkedő szemétkupacokat. Az utóbbi két évben az összes tűzkár értéke megközelíti a háromnegyed millió forintot, s ebben nincs benne a felújításra, pótlásra szánt összeg. Eddig húsz hektárnyi friss ültetés semmisült meg. Egy hektár telepítése, gondozása majdnem ötvenezer forintba kerül. ötven hektárnyi erdő — ahol a szemetet halmozzák fel az ismeretlen tettesek —, állandó veszélynek van kitéve. Naponta több mint egy vagon szemét kerül ki autókból, személykocsi farából, lovaskocsikról. Mire odaér az útellenőr vagy az erdőőr, bottal ütheti a nyomát. Pillanatnyilag legalább kétezer köbméternyi hulladékhalom süppedezik. Találni halakat mázsaszámra, kifőzött sertésfejeket garmadával, elegánsan papírzsákokba masnizott nyúltrágyát. Patkányok kiváló búvóhelye! Nem jó az sem, ha csoportostul verődnek össze a fiatalok, bunkereket vájnak, kunyhókat eszkábálnak, és ezzel megbontják az amúgyis gyenge, laza, ideszállított humuszt, amit aztán a szél feltép, széthord, és kibukkan ismét a kiszáradt zagytó kellemetlenül porzó, finom szemcséjű anyaga. Az erdősítés épp emiatt indult meg, hogy a környezet- szennyező porzást felszámolják, hogy a sűrű, tömött védősáv tisztítsa, hűtse a pécsi levegőt. Az erdő végleges nagysága 200 hektár lesz. Ahogy megtelnek a kazetták, úgy bővítik. Évente sok tízezer forintot emésztenek el a csemetepótlások, nagyon sok pénz megy az állandó talajjavításra is, alig tudják a fiatal erdőt megóvni, oly nagy az emberi felelőtlenség. Nem használt a múlt évben az öt szabálysértési eljárás sem. Megmaradt, félig égett papírok alapján elindulnak a tettesek után. Most a Baranya megyei Moziüzemi Vállalatot, a Pécsi Dohánygyárat és a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatot keresik fel, hogy a Kémesi útra szállítsák szemétjüket, mert tőlük származnak az egészen friss, még decemberi léltárjegyzé- kek, plakátok, befizetési számlák, cigarettavégek. A zagykazetták erdeje része a Pécsett délről majd körülölelő csaknem ezer hektáros védőerdőnek, ami 1990-ig készül el. Ebből tavaly már 213 hektár zöldellt. S idén újabb hetven hektáron ültetnek. Csuti J. Az 1740-ben épült barokk Fér ences rendház a Zárda utca ban Az év közepéig rend lesz Tereprendezés, parkosítás a decemberben elkészült házak körül 408 lakás készült el decemberben Pécsett: az utolsókkal teljesült a város 1977-es lakás- építési terve. A lakások azóta már otthonokká váltak, a házak és környékük élettel telt meg: gödrök, földhányások és a nemrég befejezett építkezés más „emléktárgyai" között botladozik még gyermek és felnőtt, de a tavasziasra fordult időjárásban formálódik a környezet. Az UNIBER a Kertészeti és Parképítő Vállalattal közösen kidolgozta az új lakóterületek rendezésének a menetrendjét. A parkosítás néhány helyen egyéb munkák függvénye, ezért a lakók egy ideig még kénytelenek lesznek tűrni a hepehupákat. A Szigeti városrészben a Xa- vér-környéki három tízemeletes most a „csatatér" közepén van. Addig itt szinte semmit nem tudnak csinálni, amíg a Kodály Zoltán úti csomópontban a közművek építése be nem fejeződik. A házak környékét az útépítéssel egyidő- ben teszik rendbe. A Szabadság út és a József Attila út sarkán 45 lakás épült. A halványzöld épületek előtt már rég elkészült a járda, most már csak fákat kell odatelepíteni és virágtálakat kell kihelyezni. Bent az udvaron (ritkán leírható fogalom az utóbbi évek lakóház-építései kapcsán!) serény munka folyik, s hamarosan kellemes környezet teszi otthonossá a lakók szabad idejét, A Bajcsy-Zsilinszky út sarkán épült 148 lakás lakói jó ideig békés együttélésre kényszerülnek a tovább folytatódó építkezéssel. Az üzletsor első tagjának alapozását már elkezdték, év végéig ezen az oldalon el is készül valamennyi üzlet. Jövőre marad a Szálai András úti frontra tervezett üzlet, amely a már kész üzletsor befejező tagja lesz. Az épületek mögött a belső szervizúton dolgoznak az építők; egy részén kész már a betonalap, a másik részén ottjártunkkor a földet tömörítették. Sorrendben Lvov-Kertváros a következő lakóterület. A Saro- hin tábornok útja és a Keszüi út által közrezárt területen a járdák, belső utak készülnek; az év közepéig a városrésznek e területe is rendezett formát ölt. A Sarohin tábornok útja másik oldalán is serény munka folyik: kihelyezték már a játszószereket, néhány hét óta pedig parkosítanak. A három legutóbb átadott tízemeletes körül még rendetlenség van, de május végéig itt is szép lesz minden. Pór lépés innen Lvov-Kertváros B-üteme, ahol az épületsor szépen kígyózik tovább, s már csaknem kész az I. szakasz 2. építési üteme is. A tavaly év végén átadott házak körül még a szokásos építés utáni kép. A parkosításra itt még várni kell, de ez a munka itt már jóval könnyebb és egyszerűbb lesz, mint bárhol másutt a városban. A belső terek kialakításánál nem kell tekintettel lenni a felszín alatti közművekre, hiszen azok a házak alagsorában és a közműala- gutakban vannak. A parkokat úgy tervezhetik, a fákat, cserjéket úgy ültethetik, hogy azokat soha nem kell háborgatni egy-egy tönkrement vezeték miatt. H. I.
