Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-12 / 71. szám

DN HÉTVÉGE 6. MAGAZIN 1978. MÁRCIUS 12. repülőgép Delfin L—29-es sugárhajtású repülőgép Igénytelen erőművek A Blanik L—13-as vitorlázó Kis repülő­gépek nagy gyártója A csehszlovák repülőgépipar nem foglalkozik ,,szupergépek” gyártásával, de van egy olyan terület, ahol a csehszlovák re­pülőgépgyárás megelőzi a többszörösen nagyobb államo­kat is. Ez a terület a könnyű sport- és gyakorló, valamint a kis szállítórepülőgépek gyár­tása. A csehszlovák repülőgépipor a húszas években indult fejlő­désnek, számos különböző tí­pusú polgári, katonai és sport­gépet állítottak elő. A cseh­szlovák repülőgépipar ígére­tes fejlődését a második világ­háború és a vele járó náci megszállás állította meg. 1945 után a felszabadult or­szágokban államosítják a re­pülőgépipart. A csehszlovák re­pülőgépipar a Szovjetunióval együttműködve vált a szocia­lista tábor fontos repülőgép­gyártójává. A csehszlovák ipar szovjet segítséggel megbirkó­zott az igényes sugárhajtású repülőgépek — elsősorban a híres MÍG 15, 19 és 21-es tí­pusú gépek — gyártásával is. A csehszlovák repülőgépgyár­tás legfőbb területe azonban ebben az időszakban is a könnyű sport-, gyakorló-, tu­rista- és utasszállító-gépek gyártása maradt. A sportrepülőgépek között is kitűnik a Z 26-os Tréner-soro­zat. Ennek a gépnek a külön­böző változatai több mint hu­szonöt évig életképesnek bizo­nyultak. A LET Kunovice Vállalat Bla­nik L—3 elnevezésű vitorlázó repülőgépe volt a világ első teljesen fémből készült, nagy sikerű, szériában gyártott vitor­lázógépe. Jelenleg a világ több mint ötven országában több mint kétezerötszáz Blanik- géo van. A gyakorló repülőgépek ka- teaóriájában a legnagyobb számban eladott gépek világ­rekordját egy másik csehszlo­vák gép tartja — az első cseh­szlovákiai tervezésű sugárhaj­tásos repülőgép, a Delfin L— 29. A Delfin utódja az L—39 Albatros, amely megkétszerezte a pilótaképzés eredményeit és lehetőséneit, s amely egy, a párizsi kiállításon „a kiállítás lenszebb repülőgépe" elneve­zést kapta. A sikeres gépek közé tarto­zik az L—410 Turbóiét nevű kis utasszállító repülőgép. En­nek a 15—19 utast szállító gépnek a fel- és leszállásához megfelel ea« normális füves re­pülőtér is, sőt, a Szovjetunióban végzett próbákon elegendőnek bizonyult a gép rajtjához egy köves, kiszáradt folyómeder. M. R. Csökken a fogszuvasodás Az NDK-beli Karl-Marx- Stadtban 15 éve fluórozzák az ivóvizet. Ennek eredménye­képpen a 6 és 10 éves korú, illetve a 11 és 15 éves korú gyermekeknek csak 59 száza­lékánál jelentkezett fogszuva­sodás a korábbi 79 százalék helyett. Növekedett azoknak a gyermekeknek a száma is, akiknek teljesen egészséges tejfogaik vannak. A tervek sze­rint 1985-ben az NDK lakos­ságának már 47 százaléka fog fluórozott ivóvizet fogyasztani. Az olajválság és a világ olajtartalékainak belátható időn belül bekövetkező kiapa­dása ismét divatba hozta az iparban a szenet, amelyet — mint energiahordozót — már- már hajlamosak voltak végle­gesen idejétmúltnak tekinteni és „nyugdíjba küldeni”. Ma vi­szont ott tartunk, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok, a világ két leanagyobb széntermelője, rövid idő alatt meg akarja kétszerezni a bá­nyászott szén mennyiségét. Szénben nincs hiány: a vi­lág gazdaságosan kitermelhető készlete több mint háromszo­rosa a feltárt olaj- és gáz­kincsnek. Nagy súllyal esik azonban latba a „gazdaságo­san kiaknázható” megjelölés, hiszen jelenleg a világ összes ismert szénkészleteinek csupán 6—7 százalékát lehet gazda­Ma már nem ritkaság len­gyel szakemberekkel találkoz­ni külföldön. A Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Magyarorszá­gon, az NDK-ban, Törökor­szágban, Jugoszláviában, Gö­rögországban, Marokkóban, Nigériában és a világ még számos országában építik a lengyel szakemberek az erő­műveket, különböző gyárakat és üzemeket, szállodákat, la­kásokat, utakat, hidakat, bá­nyákat stb. Tevékenységük egyre in­kább áttér az egyedi meg­bízások teljesítéséről a komp­lex szolgáltatásra. Például csak az orvosok kiküldése he­lyett Lengyelország a harma­dik világ országai részére a kórházak teljes felépítését, a berendezések és műszerek szállítását vállalja, s egyben egészségügyi személyzetet is küld, ideértve orvosokat. Ugyanez a helyzet az isko­lákkal és a pedagógusokkal Is. A lengyel szakemberek jó munkáját bizonyítja, hogy sáaosan kitermelhetőnek ne­vezni. Nyilvánvaló, hogy az olaj- és gázkincs dráqulása, leapadása viszonylag > egyre olcsóbbá teszi majd a ma még gazdaságtalan kitermelésűnek ítélt szenet. Vannak országok, amelyek az elmúlt évtizedek során egyetlen percig sem gondol­hattak szénbányászatuk vissza­fejlesztésére, hiszen más ener­giahordozóknak igencsak szű­kében állnak. Ezek közé tar­tozik az NDK is, ahol a kül­színi fejtésű barnaszén a leg­fontosabb, elsődleges energia- hordozó. Talán kevesen tudják, hogy a világon termelt barna­szénnek 40 százaléka az NDK- ból valói Az ország barnaszén- vagyonának minteav 60 száza­léka a cottbusi kerületben ta­lálható. A kifejtett szén legnagyobb elnyerték a Bagdad városá­nak komplex fejlesztési ter­vére kiírt pályázatot. Ugyan­itt több éves lakásépítési program kivitelezésével bíz­ták meg a lengyel építésze­ket. Kuvaitban vízforrások ku­tatását és feltárását végzik. Irakban a geodéziai hálózat építését vállalták, és elkészí­tik az ország öntözési és a víz levezetési tervét. Az a tény, hogy egyre több ország ad megbízást lengyel szakembereknek, alátámaszt­ja azt a megállapítást, hogy a lengyel tudopnányt és tech­nikát világszerte elismerik. A harmadik világban a legtöbb lengyel szakember Irakban és Líbiában tevé­kenykedik, a kapitalista or- száook közül az NSZK-ban és Ausztriában, a szocialista országok közül pedig az NDK-ban és Csehszlovákiá­ban. Szovjetunióban részt vesznek az orenburgi. gázve­zeték és az északi • kőolajve­zeték építési munkálataiban, szám szerint több mint hat­ezren. része erőműveket táplál. A ké­pen látható, újonnan épült, a szén kalóriaértéke szempontjá­ból meglehetősen igénytelen Hagenwerder Erőmű egy kül­színi fejtésű barnaszénbánya peremére települt, ami azzal az előnnyel jár, hogy a hatal­mas szállítószalagok közvetle­nül a fejtésről továbbíthatják a fűtőanyagot a kazánok gyomrába. Az eddig átadott erőművi blokk 500 megawatt teljesítményű, de rövid időn belül megduplázzák a villa­mos energiát igen olcsón elő­állító létesítmény kapacitását. Az energiatermelés gazdasá­gosságához az is hozzájárul, hoqy a külszíni fejtéseken a világ legnagyobb teljesítmé­nyű exkavátorai, marótárcsás kotrógépei dolgoznak, amelyek óránkénti teljesítőképessége a 3000 tonnát is megközelíti! Város a sivatagban 17 évvel ezelőtt, a Kizil-Kum- sivatag déli részén, a közép­ázsiai Üzbegisztánban gazdag földgázlelőhelyre bukkantak a kutatók. A város, amely azóta felépült, a híres üzbég költő, Navoi nevét viseli. Az első építőket akkoriban végeláthatatlanul vörös homok- sivatag fogadta. Kezemunká- juk nyomán néhány év eltelté­vel modern nagyváros nőtt a sivatagban, ahoi a legkivá­lóbb építészek, mérnökök, szo­ciológusok, orvosok bátor ter­vei, elképzelései valósultak meg. Hófehér, hangulatos épüle­tek, zöldelő parkok, iparválla­latok, hatalmas vegyipari kom­binát létesült. Navoi utcáit jár- . va elfelejti az ember, hogy a sivatag szivében, a homokvi­harok földjén van. A város a XX. századi építészet nagysze­rű remeke, a szovjet városépí­tők büszkesége. Leningrádi ter­vezőit és építészeit méltán tün­tették ki a Szovjetunió Állami­dijával. Lengyel szakemberek a világban Turbóiét L—410-es kis utasszállító gép Szófia — 2000-ben Szófia 1879-ben lett Bulgá­ria fővárosa. 1900-ban vezették be itt a villanyvilágítást, egy évvel utóbb indult meg a vil­lamosközlekedés. A század ele­jén már olyan építészeti alko­tások szépítették, mint az Alekszander Nevszki katedrá- lis, az Ivan Vazov Színház, az igazságügyi palota, a parla­ment, a Bolgár Nemzeti Bank épülete. A második világhábo­rú bombázásaitól a bolgár fő­város is sokat szenvedett. A felszabadulás után az újjáépí­tés gyors ütemben indult meg. Neoklasszikus stílusú új épüle­tei, sportpalotája, szép, új la­kónegyedei, 13 főiskolája, 11 színháza, tudományos kutató- intézetei ma már igazi nagy­várossá, Délkelet-Európa egyik legnagyobb kulturális központ­jává teszik. Amíg száz évvel ezelőtt itt alig tizenkétezren laktak, 1946- ban a lakosság száma a fővá­rosban már 436 ezerre, jelen­leg pedig már az egymillió fö­lé emelkedett. A SOFPROJEKT tervezőinté­zet részletes terveket dolgozott ki az ország fővárosának to­vábbi fejlesztésére. A tervek — amelyek 2000-ig szabják meg a városfejlesztést — ez évben kerülnek az ország törvényhozó testületé elé. A tervek 19 560 hektár terü­letre terjednek ki. A kialakított városmodell szerint a történel­mi városnegyedek érintetlenül hagyásával új ipari, lakó-, és üdülőkörzeteket létesítenek. 2000-ig kereken kátszázezer új lakás épül Szófiában, a régi építmények túlnvomó részét pe­dig rekonstruálják. A város­központban — amely megőrzi eredeti arculatát — a kormány­zati szervek kapnak helyet, itt lesznek a kulturális intézmé­nyek is. Ugyanakkor Szófia dél­nyugati és délkeleti részén két új kulturális és sportközpontot alakítanak ki. Növelik a par­kok, ligetek, a lakónegyedek közti zöldterületek számát. Szovjet szakemberek bevonásá­val kidolgozzák a főváros új közlekedési hálózatának, rend­jének a tervét is. A terv megvalósítására elő­reláthatólag 1990 és 2000 kö­zött kerül sor. A metró építési munkáit idén kezdik meg, a város nyugati részén, s 1986-ban szállítja majd az első utasokat. Három vonala összesen 50 kilométer hosszú lesz. . adatok a bolgár felsőoktatásról Harminc évvel ezelőtt Bul­gáriában nem volt egyetlen, az országban szerzett diplo­mával rendelkező mérnök, or­vos, építész sem. Ezzel szem­ben a hatodik ötéves terv vé­gén a felsőoktatásban részt ve­vők száma már elérte a két­százezer főt. Bulgáriában ma 25 felsőoktatási intézmény van 68 karral, s a hetedik ötéves tervben már 82 ezer szakember kap diplomát. A nappali ta­gozatos hallgatók 55 százalé­ka állami ösztöndíjban része­sül. A bolgár egyetemistákkal és főiskolásokkal együtt több mint négyezer külföldi hallga­tó, aspiráns és gyakornok ta­nul az országban. A bolgár felsőoktatási intézetekben több mint 11 ezer oktató tevékeny­kedik, s kilenc hallgatóra jut egy tanár. (Ez az arány 1944 —1945-ben 33:1 volt.) A városközpont egyik medencéjét három nőalak ékesíti, akik Közép-Azsia három folyóját, az Amu-Darját, Szir-Darját és Zeravsánt személyesítik meg. A szoborkompozíció alkotója Borisz Szvinyin, leningrádi szobrász

Next

/
Thumbnails
Contents