Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-02 / 33. szám
2 1978. február 2., csütörtök Dunántúli napiö _______________________________________________ T úlságosan sok a kiállítás decentralizálódás a művészeti életben Erősödött a közművelődési szemlélet Pozsgay Imre kulturális miniszter sajtótájékoztatója moszkvai bemutatója elé, s már megkezdődtek a tárgyalások a Magyar dráma szovjetunióbeli és a Szovjet dráma magyarországi ünnepének jövő évi rendezvényeiről. Az idősek közgyűlése Egy éves fennállásuk mérlegét vonták meg vasárnap Pécsett a III. kerületi nyugdíjas klub tagjai. A Fábián Béla úti Nevelési Központban száznál is többen jöttek össze, hogy értékeljék Tenki István összefoglalója alapján az elmúlt év eseményeit: egyre több idős ember jár a szervezett foglalkozásaikra, négyszer voltak közösen kirándulni. A közgyűlés elfogadta az idei program-tervezeteket, melyben három kirándulás* a III. kerület nyugdíjasainak és szociális körülményeinek „összeírása”, pól- mamaszolgálat indítása és területi fogadónapok megtartása szerepel. A klub titkárának ismét Tenki Istvánt választotta meg az immár száztagú tagság. Megszűnt a kötelező valutabeváltás Húszmillióval csökkent bevétele Baranya megye határátkelő- helyein 1977. januárjában 670 000 forintnyi valutát váltottak be a külföldi állampolgárok. 1978. januárjában ez az összeg 163 000 forintra csökkent - miközben a beutazók száma megháromszorozódott. Az ok: 1978. január elsejétől megszűnt a kötelező valutabeváltás. Mint ismeretes: korábban minden hozzánk érkező nyugati, illetve jugoszláv állampolgárnak naponta be kellett váltania meghatározott összegű valutát. Az egy hónapja életbelépett új rendeletnek az A Vasas Ktsz forgácsolómühelye Szokolai fehr. Pécs lesz a tokmánygyártás gazdája ? Az átrendezés 40 milliót jelentene a Vasas Ipari Szövetkezetnek Egészséges Az utóbbi években számos politikai fórum foglalkozott kulturális és művészeti életünk irányításának kérdéseivel, intézményrendszerének helyzetével. Megerősítették: kultúrpolitikánk elvi és gyakorlati alapjai stabilak, változatlanok, s művészeti életünk irányításának gyakorlata is jól tükrözi a tíz évvel ezelőtt kiadott művészetpolitikai irányelveket — mondotta Pozsgay Imre kulturális miniszter szerdán a Parlamentben művészetpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatóján. Kulturális intézményeink változatlanul a mai magyar Valóságot őszintén, nyíltan, haladó szemlélettel és kritikusan feltáró művek születését támogatják, s ugyanakkor — a szocialista témájú és tartalmú művek mellett — nyitva áll az út minden humanista, az ember felemelkedését szolgáló színvonalas alkotás előtt is. Nemzetközi kulturális kapcsolataink elsősorban a szocialista országokkal kiterjedtek, tömegméretekben szolgálják egymás művészeti értékeinek kölcsönös megismertetését, és jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy alkotásainkkal jelen legyünk a világ kulturális életében. Ez a törekvésünk jut kifejezésre a világ más, kapitalista és fejlődő országaival tartott — ápolt kulturális kapcsolatainkban is, melyekben következetesen tartjuk magunkat Helsinki szelleméhez. A közművelődés és a művészetek kapcsolatáról szólva a miniszter adatokkal támasztotta alá, hogy a közművelődési törvény végrehajtása során kulturális életünkben erősödött a közművelődési szemlélet, s mind több rendezvény szolgálja eredményesen a művészetek és a tömegek kapcsolatát. Az utóbbi években a könyvpiacon jelentősen növekedett a szépirodalmi művek iránti kereslet. A megjelenő művek több mint kétharmada kortárs szerzők tollából került a könyvesboltokba. A klasszikus alkotások sem szorultak természetesen háttérbe: könyvkiadásunknak sajnos továbbra is szegényes területe a gyermekirodalom: külföldön is, itthon is kevés a jó gyermekíró. Némileg javult a külföldön megjelenő magyar művek aránya, a helyzet azonban még mindig kedvezőtlen. A nyelvi akadályokon túl elsősorban üzleti szempontok gátolják a magyar irodalom külföldi terjesztését. Magyar filmeket pedig M egszokott kép Pécsett, a Centrum Áruház előtt, hogy minden reggel fél kilenctől sorbanállók várják a nyitást. Az idei téli vásár első három napján azonban szinte valamennyi ruházati üzlet ajtajában várakoztak a vevők. A hagyományos vásárra számítanak már az emberek. A 30-40 százalékos árengedmény — különösen a kisebb jövedelműek, illetve nyugdíjasok részére kedvező. Az üzletek is felkészültek a vásárra. A már meglévő készleteiket feltöltve, illetve a folyamatos utánrendeléssel garantálják, hogy a téli vásárt nem a rájuk maradt termékektől való megszabadulás jegyében rendezik. A Konzum Áruház idén 7 400 000 forint értékű áruval számos fesztiváldíj ellenére még elvétve sem vetítenek a tőkés országok széles körű mozihálózatában. Kitért a miniszter arra is, hogy minden könyvhét forgalma meghaladja a lakosság előző évi könyvheti vásárlásait. Növekedett a művészeti és irodalmi folyóiratok példányszáma, s színházaink tavaly minden eddiginél több, 5,5 millió színházjegyet adtak el. A művészetek iránt érdeklődő közönség körében elsősorban a munkások és a fiatalok aránya emelkedett, 14 százalékkal többen látogatják a képzőművészeti kiállításokat, mint a 70-es évek elején és háromszorosára nőtt a komolyzenei hanglemezek forgalma is. Kedvező tendenciaként említette a miniszter, hogy művészeti életünket — az 1971- es tanácstörvény nyomán — egészséges decentralizálódás jellemzi, a helyi tanácsok többsége egyre nagyobb részt kér kulturáfis életünk szervezéséből, irányításából, s nagyobb politikai és társadalmi felelősséggel támogatja a helyi kulturális intézmények munkáját. örvendetes az is, hogy művészeink mind nagyobb részt vállalnak a valóság kritikai feltárásából. S ezek a színházi és filmviták, valamint a képzőművészeti bírálati rendszer gondjait érintő megnyilatkozások többségükben a társadalom érdekeinek szolgálatában hangzanak el és jól segítik az alkotói tevékenység kibontakoztatását, kulturális életünk fellendítését. Képzőművészeti életünkről szólva rámutatott, hogy a kiállítások túlságosan nagy száma már semmiképpen sem szolgálja a közönség és a művészek érdekeit. Az ezzel kapcsolatos szigorítások mellett a minisztérium kiemelt feladatának tekinti a képzőművészeti bírálati rendszer korszerűsítését, az egyes művek elbírálásában részt vevő intézmények feladatainak meghatározását. Fontos kérdés ez, hiszen az elmúlt két évtizedben ezzel a témával senki sem foglalkozott behatóan. Az újságírók kérdéseire válaszolva egyebek között megemlítette, hogy színházi életünk nagy várakozással tekint Bartók: A kékszakállú herceg vára című művének áprilisi készült a vásárra. Egyes cikkeket, mint például a műszőrme bundákat, már az első napon elkapkodták a vásárlók, de kelendőek a női kabátok, férfiingek és kardigánok. A vásár első napján 20 968 ember fordult meg a Konzumban. A Centrum Áruházban is nagy a forgalom - a 7 millió forint értékű, téli vásárba bevont árukészletből - elsősorban a ruhaanyagokat, kabátokat vásárolják. A Baranya megyei Kereskedelmi Vállalat két nagy áruházában, a Mecsekben és a Szli- venben is több mint kétmillió forintért vásároltak a vevők. Ennek az összegnek nagy részét Gyorsan váltogatja termék- szerkezetét a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet, a hét évvel ezelőtti termékeiből ma már egyet sem gyárt. A nagy gépipari vállalatok közötti hézagokat kitöltő, nem egyszer e vállalatokkal kooperáló szövetkezet most olyan termék gyártására pályázik, mely egymaga évi 40 millió forint termelési értéket eredményezne. Mindeddig a budapesti Da- nuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár készítette a szerminden bizonnyal a téli vásárra előkészített 6 millió forint értékű áru sokaságára adták ki az emberek. A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat 50 boltjában rendezi meg a téli vásárt. Az ötven bolt közül 39 Pécsett van. A 15 milliós téli ruházati készletük 30 százalékát már eladták. A kereskedelem szakembereinek véleménye szerint a február 11-ig tartó engedményes téli vásár — elsősorban a választéknak köszönhetően - eredményesebbnek ígérkezik, mint a tavalyi. T.'É. számgépekhez, elsősorban az esztergagépekhez a munkadarabokat befogó tokmányokat. A tokmányokból sok fogy, hiszen bizonyos idő utón elhasználódnak, a gépgyártásban amolyan fogyóeszköznek számítanak. A Danuvia nem képes kielégíteni az igényeket, behozatalra szorulunk, ám az import lényegesen drágább, mint a hazai gyártás, míg például a magyar tokmány 2000—3000, addig a hasonló osztrák 17 000 forintba kerül. A szerszámgépek e tartozéka még így is örökös hiánycikknek számít. A Danuvia most — más fontosabb fejlesztései miatt — szeretné átadni a gyártást úgy, hogy könyvjóváírással átadná a tokmányok gyártásához szükséges termelőeszközöket, ötven szerszámgépet is. Ezeket átvenné a Vasas Ipari Szövetkezet. Az egészet támogatja a Kohó- és Gépipari Minisztérium. Az év első negyedében p minisztériumban lesz az a tárgyalás, ahol az összes érdekelt, köztük a kereskedelem, a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat összejön. Itt kiderül, milyen segítséget tudnak nyújtani a szövetkezetnek, hogy a tokmányok gyártását átvegye. Az áttelepítéshez, az ötven szerszámgép üzembe állításához ugyanis 10 millió forint kellene. • Ha kedvező döntés születik, a szövetkezet átrendezi termelését és helyet biztosít a tok- mánygyártásnak. A Fürst Sándor utcai vasöntödéjükben gazdaságtalan a termelés, itt az öntéssel szeretnének felhagyni és kitelepülni a pellérdi színesfémöntödébe. Hely szabadul tehát fel. Ugyanakkor előbb- utóbb ki kell települniük a Zsol- nay Vilmos utcai központi telephelyükről, innen tehát a hidegüzem áttelepülne a Fürst Sándor utcába és berendezkedne a tokmányok gyártására. Az elképzelések szerint a volt öntöde átalakítását egy év alatt elvégeznék és jövőre indíthatnák a gyártást. Hazánkban a csecsemőhalandóság az utóbbi években folyamatosan csökkent és a magyar egészségügy történetében először 1976-ban szorult a 30 ezrelékes érték alá. Tavaly újabb 4 ezrelékkel sikerült javítani az arányon. Nagy jelentőségű az évenkénti néhány ezrelékes csökkenés, ugyanis így évről évre 800—900 újabb kisgyermeket mentenek meg az orvosok az életnek. A tavalyi 26 ezrelék kétségtelenül számottevő eredmény, de további erőfeszítésekre van szükség. Európában ugyanis még mindig csak a középmezőnyben helyezkedünk el. A csecsemőhalálozás szoros kapcsolatban van a koraszülések számával. Az utóbbi néhány az IBUSZ volt a célja, hogy fellendítse a külföldiek utazási kedvét és elősegítse a nemzetközi turizmus ügyét. Dr. Takács Józseffel, az IBUSZ Baranya megyei igazgatójával beszélgettünk a hónap tapasztalatairól. Udvaron, Magyar- bolyban és a drávaszabolcsi határátkelőhelynél az IBUSZ ki- rendeltségeken vásárolhat forintot a hozzánk érkező külföldi állampolgár. — Mennyi veszteséget jelent az IBUSZ-nak a kötelező valutabeváltás megszüntetése? — Egy hónap adatai alapján felelőtlenség lenne messzemenő következtetéseket levonni. Számításaink szerint azonban igen komoly, körülbelül 20 millió forint értékű nyugati valutával kevesebb folyik majd be hozzánk az idén, mint tavaly. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ez az országnak is ekkora veszteség, hiszen nemcsak a határátkelőhelyeken és nemcsak az IBUSZ-nál foglalkoznak pénzváltással. — Hogyan próbálja a vállalat csökkenteni ezt a veszteséget? — Jugoszláv partner vállalatainkkal igyekszünk olyan programot szervezni, amelyekkel növelhetjük a szervezett turizmusból származó bevételeinket. Emellett január elsejétől minden IBUSZ-program esetében 10 százalék fizetési kedvezményt kap az az ügyfelünk, aki konvertibilis valutában fizeti be a részvételi díjat. Az erről szóló tájékoztatót már a határnál kézhez kapják a a turisták. SZEGED Befejeződött a számítástechnikai konferencia Szegeden szerdán befejezte kétnapos munkáját a számítás- technika felsőfokú oktatásának kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencia, amelyen nyolc szocialista ország szakemberei vettek részt. Megtárgyalták az eltelt időszakban a számítás- technikai kultúra kiterjesztésére folytatott tevékenységük eredményeit. A tanácskozáson elfogadott tervezetet a KGST- országok oktatási miniszteri értekezlete elé terjesztik, amelyet legközelebb Moszkvában tarro- nak. évben e téren is csökkenés tapasztalható, illetve nincs arányos emelkedés a születések számának növekedésével. Azonban így is minden 100 újszülött közül tíz-tizenegy 2500 grammnál kisebb súllyal jön a világra. Közülük évente mintegy 2000-2500 súlyos légzési rendellenességben szenved. A légzési zavarral születettek nagy része még néhány évvel ezelőtt is meghalt. Megmentésük érdekében az egészségügyi kormányzat 1975-ben elhatározta úgynevezett perinatális intenzív centrumok létrehozását. Jelentős anyagi ráfordítás és a társadalmi segítség révén példátlanul rövid idő alatt kiépült az intenzívhálózat. Jelenleg 5 nagy városunkban és a főváros 3 intézményében működik. ^0~4LÍ> százalékos árengedmény Téli vásár Huszonhat ezrelék alatt a csecsemőhalálozás