Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-02 / 33. szám

1978. február 2., csütörtök DunQntult napló 3 Tisztul a „klíma" gfontosabb feladat a vízminőség, nyerő helyek védelme a vi A környezetvédelem gyakran foglalkoztatja az embereket, közkedvelt beszédtéma. Me­gyénkben mi a helyzet? — Mit értünk környezetvédel­men? — A környezet fogalma alatt az élővilágot, abban az ember életterét, a bioszférát értem — mondja Kovács Lajos, a Bara­nya megyei Tanács környezet- védelmi előadója. A környezet- védelem az ember természetes és mesterséges környezetének, egymásra gyakorolt káros ha­tásainak és az ezek közötti bio­lógiai egyensúly kialakítása. Hat fő területre tagolódik: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a települési kör­nyezet megóvására. Ma Bara­nyában legfontosabb feladat a vízminőség, a víznyerőhelyek védelme, így elsősorban a pel- lérdi, a tortyogói kutak, a Du­na, a Karasica-völgye, a Pécsi­víz, valamint a Dráva esetében. Ezzel együtt a levegő is régi és központi probléma. A levegő — Mégis a legtöbb ered­ményt a levegővel kapcsolat­ban érték el, Pécs „klímája" javul. — A Porcelángyár gázfűtésre tért át, a Hőerőmű filterei vi­szonylag jól szűrnek, a Kesztyű­gyár elégeti a bőrhulladékot, leválasztja a port, pernyét, Ár­pád-tetőn a kozári kőbányában minimálisra csökkent a por ki­bocsátása. A Mecseki Szénbá­nyák a Karolina-völgyi külfej­tésben jelentősen mérsékelte a szállítójárművek sebességét, nem robbantanak. Napjainkra elértük, hogy a szálló és ülepe­dő por mennyisége nem növek­szik, és némi csökkenése indult meg. A BCM filterei tűrhetően beváltak, a nagyharsányi és a komlói kőbányában új a tech­nológia, vízzel kötik meg a port, a sellyei Agrokémiai Szö­vetkezet a gázokat folyadékban oldja fel, a Mohácsi Vasöntöde és a Drávaszabolcsi Lengyár porelválasztó ciklonokat alkal­maz. A szigetvári szennyvíztelep rekonstrukciója is megkezdő­dött. A Bőrgyár a Malomvölgy­be már nem szállít szennyisza­pot, a pécsi Hőerőmű megtelt zagykazettáin jó ütemben erdő­sítenek. — Emellett gondjuk sincs ke­vés. — Folytatjuk a víznyerő terü­letek felmérését, és ahol szük­séges, intézkedünk, hogy a ku­tak közeléből elkerüljenek a talajt is szennyező szemét- és szennyvízlerakók, kocsimosók, dögkutak. Ezt a munkát kezd­tük el a mohácsi járásban, ahol a legsúlyosabb a helyzet. A 171 állattartó telep közül még csak 124 gyűjti össze a szennyvizet, a többiek még mocsarakat eresztenek létesítményeik körül. A növényvédőszerek központi tárolásával azt kívánjuk elérni, hogy raktározás, szállítás köz­ben kevesebb jusson be károsí­tó hatással a talajvizekbe. Je­lenleg a kéndioxid megfogá­sára nincs olcsó és gyors eljá­rás, így Pécsett, Komlón és Mo­hácson ezen levegőromboló té­nyezővel még számolunk. A me­gyeszékhelyen lényeges javulást az alföldi földgáz megérkezése, a távfűtés szélesítése, a szén­tüzelés megszüntetése hoz. Szi­gorítjuk a forgalomtechnikai el­lenőrzést, mivel a járművekből kibocsátott nitrózusgázok meny- nyisége nem csökken. — Az elkövetkező években hol várható lényeges javulás? — A Baranya megyei Állámi Építőipari Vállalat felszámolja uránvárosi keverőtelepét, a Megyei Kórház olajfűtésre tért át, a Carbont távfűtésre kap­csolják, újabb égő meddőhá­nyókat fednek le, még idén be­fejeződnek a termőtalaj-vizsgá­latok és kidolgozzák az optimá­lis műtrágyafelhasználás eqysé- ges normáit. A Dráva közös, magyar—jugoszláv védelmi programja az előkészítés sza­kaszában van. Szalánta-Garé térségében sikerrel zárultak a földtani vizsgálatok, geológiai- lag jól védett, tíz négyzetkilo­méteres területen központi ipa­ri hulladéklerakó létesül 1980­ig. — Jelenleg többféle albizott­ság, bizottság, szerv felelős a környezetvédelemért. Problémás egybefogni a szakembereket, határozott intézkedéseket hozni, nehéz nyomonkövetni a végre­hajtást. — Tavaly október 1-től az újonnan alakult Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hi­vatal koordinál országosan, melynek ez év március 31-ig a megyei tanácsokon területi bi­zottságai szerveződnek. Me­gyénkben is majd az a 15-20 fős szerv dönt, ellenőriz és szervez, tömöríti a környezetvé­delem szaktekintélyeit. Végleg egy kézbe kerül a védelem. Bírságolás — Négy-hat év is eltelik, mi­re egy gondot végleg lelszámol egy vállalat, mivel kevés a pénz is és nagy szükség van a szak­mai hozzáértésre is. A komplex megoldás ígérkezik a legjobb­nak, vagyis a teljesen új, zárt, a környezetre ártalmatlan tech­nológia. Figyelembe veszik ezt a büntetésnél? — Igen. De nagy az igény a sokféle, a környezetet kímélő berendezésre, csak a készlet szűkös. Egy-két évig csak fi­gyelmeztetünk. A levegőbírsá­golás hároméves, évente 7-8 millió forint büntetést vetünk ki a vállalatokra: számuk most 40—50, hozzájuk 150—160 szeny- nyező telephely tartozik. Emel­kedés tapasztalható, mivel az elvárások finomodnak. Sokkal régebbi keletű a szennyvíz- és a csatornabírság, utóbbi időben évente 10-20 millió forint érté­kű. Itt is ugyanazokat büntetjük Korszerűsítik az üzletek környezeti kulturáltságát A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelkezést adott ki a vendéglátó üzletek higiénés helyiségeinek használati dí­járól. A rendelkezés szerint a vállalatok igazgatói, szövet­kezetek elnökei a második és az ennél magasabb osz­tályba sorolt vendéglátóhe­lyeken, a harmadosztályú ét­termekben és a vendéglátói kombinátokban bevezethetik a higiénés helyiségek — mos­dók, wc-k — használati díját, amely jelenleg 1 forint. A díj bevezetésére csak olyan üz­letek jelölhetők ki, amelyek­nek mellékhelyiségei is meg­felelnek az osztályba sorolás előírásainak, vagyis ahol a tiszta, higiénikus körülmények biztosítva vannak. Általánosan tapasztalhatók a kereskedelemben a kör­nyezeti kultúra hiányosságai, amelyek különösen szembe­tűnők a vendéglátóiparban. A sok helyen már szinte tűr­hetetlen állapotok felszámo­lására a minisztérium össze­hangolt intézkedéseket dol­goz ki. Ezek közül az egyik a használati díj, amelynek bevezetése a vendéglátás közismert munkaerőgondjai mellett is megoldhatja a mel­lékhelyiségek folyamatos ta­karítását, segítheti az üzletek környezeti kultúráltságának kívánt javítását. hosszú idő óta, azt a mintegy félszáz érintettet. Már jobb a hozzáállás a vállalatok, tsz-ek részéről, nem tekintik kötözködő divatnak a környezetvédelmet, belátják, hogy előírásainak el­fogadásával javulnak a munka- körülmények, sőt a technológiai változás is hamarabb következik be, bár a jogszabályok betar­tására nem mindenhol töreked­nek még. A tudati, pontosab­ban az erkölcsi állapotok jóirá­nyú és gyors befolyásolásáért nagyon sokat kell még tennünk. Csuti János Javítják a gépkocsi- alkatrész­ellátást A KGST-országokban is szá­mon tartják már a gépkocsial­katrészeket gyártó kisüzemet, amelyet a Csongrád megyei Csanádpalotán létesített nem­régiben a Szegedi Tömegcikk ipari Szövetkezet. Más hazai céggel kooperálva az idén már félmillió olajszüröbetétet készí­tenek a Zsiguli gépkocsikhoz. Idei új gyártmányuk a vissza­pillantó tükör, amelyből több tízezret készítenek tehergépko­csikhoz. Ezekből számos szocia­lista országnak is szállítanak. Ugyancsak külföldön — a zág­rábi nemzetközi vásáron — si­kert arattak: aranyérmet nyer­tek a munkaasztalból és szer­számokból álló gyermek-bar- kácskészlettel, amelyből most százezer garnitúrára szóló meg­rendelést kaptak Jugoszláviából. Meg kell nyitni a Kenrum föld alatti parkolóját „PANASSZAL ÉLÜNK...’ A határozat megszületett, de a küzdelem egy menetben még folytatódik. A HDN-ben január 16-án ad­tuk hírül, hogy a KÖJÁL a ma­ga részéről pontot tett az egy­éves ügyre és engedélyezte g föld alatti parkoló rendeltetés- szerű használatát. Mint ismere­tes, korábban a szellőztetés elégtelen voltát kifogásolták. Közben azonban megváltozott a Konzum álláspontja és a föld Nemcsak névlegesen, ténylegesen is központja a körzetnek Vajszló centrum­község Állandóan fejlődő település Zalátán már csak a zomán­cozott tábla emlékeztet a régi időkre: Zaláta község Közös Tanácsa. A helybelieknek va­lahogy nem volt sietős levenni a táblát a Kossuth u. 74. szám alatti ház faláról. Pedig lassan már egy esztendeje, hogy Za- látának nincs önálló tanácsa. Vajszlóhoz tartozik, akárcsak Hirics, Kemse, Luzsok, Páprád, Piskó és Vejti. A kisközségek neve mellett Baranya megye településhálózat-fejlesztési ter­vében az SZN betűjel szerepel, ami azt jelenti, hogy ezek sze­repkörrel nem rendelkező köz­ségek. • A centrumközség, Vajszló valamikor még város is volt. A híres-nevezetes vajszlói vá­sárok egész Dunántúlról von­zották a kereskedőket az Or­mánság fővárosába. A vajsz- lóiak most ismét büszkék lakó­helyükre, hiszen tudják, hogy a kiemelt alsófokú központ szerepköre fejlődést jelent szá­mukra. Vajszló centrumközség, ami annyit jelent, hogy intézményei­nek nemcsak a vajszlóiak szá­mára kell — hosszútávon — a szükséges ellátást biztosíta­niuk, hanem az egész körzet lakossága számára. Lélekszáma is indokolja ve­zető szerepét, hiszen 1874 la­kost tartanak itt nyilván. A környező községek lélekszáma meg sem közelíti ezt, hiszen Hirics 295, Kemse 128, Luzsok 213, Páprád 275, Piskó 373, Vejti 301 és Zaláta 407 lakosa szerepel a statisztikában. Mennyiben felel meg ma Vajszló a centrumközség kívá­nalmainak? Sovány István, a közös ta­nács elnöke már az összevo­nás előtt is ebben a funkció­ban dolgozott. Feladata azóta megsokszorozódott. Tudja, hogy Vajszlónak úgy kell fejlődnie, hogy azzal a zalátai és a kemsei ember is elégedett le­gyen. Egyikük sem érezze, hogy őt rövidítették meg, in­kább úgy véljék, hogy őérte is gyarapodott a település. Az összevonás nem hirtelen A vajszlói ABC nemcsak a község, hanem a környék lakóit is ellátja kitalált, elhamarkodott intéz­kedés volt, Vajszló már jóné- hány éve ténylegesen központ­ja ennek a vidéknek. Ide von­zották az embereket a munka­helyek. A kereskedelem, a Zöldmező Tsz, a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyatá­roló és -feldolgozó üzeme, az erdészet, a takarmánykeverő és most legújabban a Ganz Műszer Művek alkatrészgyára. A fiatal üzemben a 124 vajsz­lói munkás mellett tízen jár­nak be Hiricsről, 12-en Piskó- ból, hatan Luzsokról, de van kemsei és zalátai dolgozójuk is. Az Ormánság ABC áruház is már a jövőnek épült. Hirtelen­jében nem találtunk olyan áru­cikket, amelyet a körzet lakos­sága ne találhatna meg ebben a több mint 600 négyzetméter eladótérrel rendelkező üzlet­ben. Láttunk itt színes tv-t és gesztenyemasszát, automata mosógépet és sertésbelsősé­get. Emellett van Vajszlónak önkiszolgáló élelmiszerüzlete, vas-műszaki boltja, ruházati boltja, felvásárló részlege, cuk­rászüzeme, presszója és kisven­déglője is. Az állami és szö­vetkezeti szolgáltató mellett a kisipart képviseli a községben fuvaros, kőműves, cipész, ko­szorúkészítő, szobafestő, fod­rász, asztalos, mézeskalácsos, szabó, autószerelő, termény­daráló, lakatos, kőfaragó, ács, fű részes és drótfonó is. A közeljövő legégetőbb fel­adatai közé tartozik egy, a kör­zet nagyságához és jelentősé­géhez méltó iskola megterem­tése. A vajszlói általános is­kola tanulói jelenleg négy épületben vannak elszórva. Egésznapos itt a vándorlás, mert van olyan épület is, ahol még megfelelő W. C. sincs. Egy 1800-as feljegyzés szerint „mivel az iskola messze volt, a rectornak sárgázoló csizmát vásároltak.” A pedagógusok bizony ma is nagyon mostoha körülmények között dolgoznak. Vannak olyan gyerekek, akik hajnalban, sötétben jönnek és este már sötétben mennek haza. Nincs diákbusz, a kisiskolá­sok a szabad ég alatt, a kocs­ma előtt kell hogy várakozza­nak a távolsági járatokra. A pedagógusok elégedetlenek a menetrenddel, mert a kemsei gyereknek például a fél hatos busszal kell bejönnie és csak 12 óra múlva, az esti fél ha­tossal tud hazamenni. A helyet kereső iskola még a kultúrházba is beköltözött. A kultúrház dísztermében össze­tört székeket, lampionmarad­ványokat, betört ablakokat ta­láltunk. Mikor a közelmúltban itt járt Harangozó Teri, azt mondta, hogy többet nem jön ide. A környékbeliek se szíve­sen járnak ide, mert ez az épület méltatlan Vajszló cent­rumközség közművelődési fel­adataihoz. Itt kapott helyet egyébként az öregek napközi otthona is. Az idős emberek azért panaszkodnak, mert sok­szor elviszik az olajkályhát va­lamilyen rendezvényre és ak­kor hidegben vannak. A körzeti orvossal nem talál­koztunk, mert éppen háromna­pos továbbképzésen járt Pé­csett. A betegeknek ez alatt az idő alatt Bogádmindszentre kellett menniük. Néhány év múlva talán főállású fogorvost is kap Vajszló, ezt ígéri egy közelmúltban kötött tanulmá­nyi szerződés. A községnek járási első osz­tályú futballcsapata van, de a tömegsporthoz és az iskolások tornaórájához nagyon hiányzik egy tornaterem. A tanács 7 és fél millió fo­rinttal gazdálkodik 1978-ban. Egyformán kell a pénz útra és iskolára, kultúrházra és torna­teremre. Ahhoz, hogy Vajszló igazán jól betölthesse a cent­rumközség funkcióját, a bölcs gazdálkodóson túl sok társa­dalmi munkára is szükség lesz. E. A. »» alatti parkoló engedélytől elté­rő rendeltetésű használatához kért hozzájárulást. A hónapokig tartó huzavona alatt ugyanis a Konzum raktárként hasznosítot­ta a föld alatti parkolót és most az ideiglenes helyzet véglege­sítésének szentesítését kérte a tanácstól. Az elsőfokú építési hatóság — a II. kerületi műszaki osztály — a kérelmet elutasította és a KÖJÁL engedélyének birtoká­ban kötelezte a Konzumot a föld alatti parkoló megnyitásá­ra. Az áruház fellebbezett. Második fokon a tanács épí­tési osztálya foglalkozott az ügy­gyei és elutasító határozatot hozott. „Kötelezem a Konzum Áruház igazgatóját — mondja a határozatban Vokó János osztályvezető —, hogy az áru­ház alagsori szintjének enge­délytől eltérő módon való hasz­nálatát a határozat kézhezvé­telétől számított 45 napon belül szűntesse meg és a használat­ba vételi engedélyben meghatá­rozott használati módon bizto­sítsa”. A határozathoz fűzött indoklás utal arra, hogy an­nak idején az építési engedélyt is a tervezett föld alatti parko­lóval együtt adták meg, s hogy az 1977. évi 8. sz. tanácsren­delet előírásai szerint 132 sze­mélygépkocsi elhelyezésére szol­gáló parkolóterületet kell a Konzumnak biztosítania (a ren­delet visszamenőleges hatóly- lyal is bír!) a Kossuth téren az alagsorban, valamint az izraeli­ta hitközséggel történt megálla­podás szerint a Goldmark Ká­roly utcában tervezett parkoló­ban azonban együttesen 110 gépkocsi elhelyezésére nyílik mód. A fellebbezést elutasító má­sodfokú határozat ismeretében mi a Konzum Áruház álláspont­ja? Szemere Ferencné igázga- tót kérdeztük:- Van még egy lehetőségünk, amit kihasználunk: panasszal fordulunk az elutasító határozat ellen a végrehajtó bizottság tit­kárához. Véleményünk szerint a tanácsnak azt kell eldöntenie, hogy mi a fontosabb: a lakos­ság ellátása vagy az, hogy au­tóval ide lehessen jönni. Ko­moly raktározási gondjaink van­nak. Az első évben a tervezett­nél 103 millióval nagyobb volt a forgalmunk, aminek készlet­gazdálkodási vonzata is van. A tartós fogyasztási cikkek egy részét mór most is távollévő raktárokból keli ideszállítanunk, az élelmiszereknél ugyanezt már nem vállalhatjuk. Hársfai István Konténeies üveg­tál olás Néhány hete jegyezték be a Találmányi Hivatalban szolgá­lati szabadalomként a konténe­res üvegtárolási módszert, s máris nagy érdeklődést váltott ki az üzemekben. Mecséri Ot­tó, a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat főépitésveze- tője oldotta meg az építkezés­hez szükséges üveglapok egy­szerű és gazdaságos tárolását. Az országban mindenütt általá­ban ládákban raktározzák az üveglapokat, s ilyen módon nagy területre van szükség, ami megdrágítja a raktárak építé­sét. Az új szabadalom lénye­ge, hogy az emeletszerűen el­helyezett konténerekben kis he­lyen nagymennységü üveglapot tárolhatnak. így 16 négyzetmé­ternyi területen annyi üvegla­pot tárolnak, amihez ládákban 2500 négyzetméternyi raktár- helyiség szükséges. A szabada­lom alkalmazásával jelentős összeget lehet megtakarítani.

Next

/
Thumbnails
Contents