Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-02 / 33. szám
1978. február 2., csütörtök DunQntult napló 3 Tisztul a „klíma" gfontosabb feladat a vízminőség, nyerő helyek védelme a vi A környezetvédelem gyakran foglalkoztatja az embereket, közkedvelt beszédtéma. Megyénkben mi a helyzet? — Mit értünk környezetvédelmen? — A környezet fogalma alatt az élővilágot, abban az ember életterét, a bioszférát értem — mondja Kovács Lajos, a Baranya megyei Tanács környezet- védelmi előadója. A környezet- védelem az ember természetes és mesterséges környezetének, egymásra gyakorolt káros hatásainak és az ezek közötti biológiai egyensúly kialakítása. Hat fő területre tagolódik: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a települési környezet megóvására. Ma Baranyában legfontosabb feladat a vízminőség, a víznyerőhelyek védelme, így elsősorban a pel- lérdi, a tortyogói kutak, a Duna, a Karasica-völgye, a Pécsivíz, valamint a Dráva esetében. Ezzel együtt a levegő is régi és központi probléma. A levegő — Mégis a legtöbb eredményt a levegővel kapcsolatban érték el, Pécs „klímája" javul. — A Porcelángyár gázfűtésre tért át, a Hőerőmű filterei viszonylag jól szűrnek, a Kesztyűgyár elégeti a bőrhulladékot, leválasztja a port, pernyét, Árpád-tetőn a kozári kőbányában minimálisra csökkent a por kibocsátása. A Mecseki Szénbányák a Karolina-völgyi külfejtésben jelentősen mérsékelte a szállítójárművek sebességét, nem robbantanak. Napjainkra elértük, hogy a szálló és ülepedő por mennyisége nem növekszik, és némi csökkenése indult meg. A BCM filterei tűrhetően beváltak, a nagyharsányi és a komlói kőbányában új a technológia, vízzel kötik meg a port, a sellyei Agrokémiai Szövetkezet a gázokat folyadékban oldja fel, a Mohácsi Vasöntöde és a Drávaszabolcsi Lengyár porelválasztó ciklonokat alkalmaz. A szigetvári szennyvíztelep rekonstrukciója is megkezdődött. A Bőrgyár a Malomvölgybe már nem szállít szennyiszapot, a pécsi Hőerőmű megtelt zagykazettáin jó ütemben erdősítenek. — Emellett gondjuk sincs kevés. — Folytatjuk a víznyerő területek felmérését, és ahol szükséges, intézkedünk, hogy a kutak közeléből elkerüljenek a talajt is szennyező szemét- és szennyvízlerakók, kocsimosók, dögkutak. Ezt a munkát kezdtük el a mohácsi járásban, ahol a legsúlyosabb a helyzet. A 171 állattartó telep közül még csak 124 gyűjti össze a szennyvizet, a többiek még mocsarakat eresztenek létesítményeik körül. A növényvédőszerek központi tárolásával azt kívánjuk elérni, hogy raktározás, szállítás közben kevesebb jusson be károsító hatással a talajvizekbe. Jelenleg a kéndioxid megfogására nincs olcsó és gyors eljárás, így Pécsett, Komlón és Mohácson ezen levegőromboló tényezővel még számolunk. A megyeszékhelyen lényeges javulást az alföldi földgáz megérkezése, a távfűtés szélesítése, a széntüzelés megszüntetése hoz. Szigorítjuk a forgalomtechnikai ellenőrzést, mivel a járművekből kibocsátott nitrózusgázok meny- nyisége nem csökken. — Az elkövetkező években hol várható lényeges javulás? — A Baranya megyei Állámi Építőipari Vállalat felszámolja uránvárosi keverőtelepét, a Megyei Kórház olajfűtésre tért át, a Carbont távfűtésre kapcsolják, újabb égő meddőhányókat fednek le, még idén befejeződnek a termőtalaj-vizsgálatok és kidolgozzák az optimális műtrágyafelhasználás eqysé- ges normáit. A Dráva közös, magyar—jugoszláv védelmi programja az előkészítés szakaszában van. Szalánta-Garé térségében sikerrel zárultak a földtani vizsgálatok, geológiai- lag jól védett, tíz négyzetkilométeres területen központi ipari hulladéklerakó létesül 1980ig. — Jelenleg többféle albizottság, bizottság, szerv felelős a környezetvédelemért. Problémás egybefogni a szakembereket, határozott intézkedéseket hozni, nehéz nyomonkövetni a végrehajtást. — Tavaly október 1-től az újonnan alakult Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal koordinál országosan, melynek ez év március 31-ig a megyei tanácsokon területi bizottságai szerveződnek. Megyénkben is majd az a 15-20 fős szerv dönt, ellenőriz és szervez, tömöríti a környezetvédelem szaktekintélyeit. Végleg egy kézbe kerül a védelem. Bírságolás — Négy-hat év is eltelik, mire egy gondot végleg lelszámol egy vállalat, mivel kevés a pénz is és nagy szükség van a szakmai hozzáértésre is. A komplex megoldás ígérkezik a legjobbnak, vagyis a teljesen új, zárt, a környezetre ártalmatlan technológia. Figyelembe veszik ezt a büntetésnél? — Igen. De nagy az igény a sokféle, a környezetet kímélő berendezésre, csak a készlet szűkös. Egy-két évig csak figyelmeztetünk. A levegőbírságolás hároméves, évente 7-8 millió forint büntetést vetünk ki a vállalatokra: számuk most 40—50, hozzájuk 150—160 szeny- nyező telephely tartozik. Emelkedés tapasztalható, mivel az elvárások finomodnak. Sokkal régebbi keletű a szennyvíz- és a csatornabírság, utóbbi időben évente 10-20 millió forint értékű. Itt is ugyanazokat büntetjük Korszerűsítik az üzletek környezeti kulturáltságát A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezést adott ki a vendéglátó üzletek higiénés helyiségeinek használati díjáról. A rendelkezés szerint a vállalatok igazgatói, szövetkezetek elnökei a második és az ennél magasabb osztályba sorolt vendéglátóhelyeken, a harmadosztályú éttermekben és a vendéglátói kombinátokban bevezethetik a higiénés helyiségek — mosdók, wc-k — használati díját, amely jelenleg 1 forint. A díj bevezetésére csak olyan üzletek jelölhetők ki, amelyeknek mellékhelyiségei is megfelelnek az osztályba sorolás előírásainak, vagyis ahol a tiszta, higiénikus körülmények biztosítva vannak. Általánosan tapasztalhatók a kereskedelemben a környezeti kultúra hiányosságai, amelyek különösen szembetűnők a vendéglátóiparban. A sok helyen már szinte tűrhetetlen állapotok felszámolására a minisztérium összehangolt intézkedéseket dolgoz ki. Ezek közül az egyik a használati díj, amelynek bevezetése a vendéglátás közismert munkaerőgondjai mellett is megoldhatja a mellékhelyiségek folyamatos takarítását, segítheti az üzletek környezeti kultúráltságának kívánt javítását. hosszú idő óta, azt a mintegy félszáz érintettet. Már jobb a hozzáállás a vállalatok, tsz-ek részéről, nem tekintik kötözködő divatnak a környezetvédelmet, belátják, hogy előírásainak elfogadásával javulnak a munka- körülmények, sőt a technológiai változás is hamarabb következik be, bár a jogszabályok betartására nem mindenhol törekednek még. A tudati, pontosabban az erkölcsi állapotok jóirányú és gyors befolyásolásáért nagyon sokat kell még tennünk. Csuti János Javítják a gépkocsi- alkatrészellátást A KGST-országokban is számon tartják már a gépkocsialkatrészeket gyártó kisüzemet, amelyet a Csongrád megyei Csanádpalotán létesített nemrégiben a Szegedi Tömegcikk ipari Szövetkezet. Más hazai céggel kooperálva az idén már félmillió olajszüröbetétet készítenek a Zsiguli gépkocsikhoz. Idei új gyártmányuk a visszapillantó tükör, amelyből több tízezret készítenek tehergépkocsikhoz. Ezekből számos szocialista országnak is szállítanak. Ugyancsak külföldön — a zágrábi nemzetközi vásáron — sikert arattak: aranyérmet nyertek a munkaasztalból és szerszámokból álló gyermek-bar- kácskészlettel, amelyből most százezer garnitúrára szóló megrendelést kaptak Jugoszláviából. Meg kell nyitni a Kenrum föld alatti parkolóját „PANASSZAL ÉLÜNK...’ A határozat megszületett, de a küzdelem egy menetben még folytatódik. A HDN-ben január 16-án adtuk hírül, hogy a KÖJÁL a maga részéről pontot tett az egyéves ügyre és engedélyezte g föld alatti parkoló rendeltetés- szerű használatát. Mint ismeretes, korábban a szellőztetés elégtelen voltát kifogásolták. Közben azonban megváltozott a Konzum álláspontja és a föld Nemcsak névlegesen, ténylegesen is központja a körzetnek Vajszló centrumközség Állandóan fejlődő település Zalátán már csak a zománcozott tábla emlékeztet a régi időkre: Zaláta község Közös Tanácsa. A helybelieknek valahogy nem volt sietős levenni a táblát a Kossuth u. 74. szám alatti ház faláról. Pedig lassan már egy esztendeje, hogy Za- látának nincs önálló tanácsa. Vajszlóhoz tartozik, akárcsak Hirics, Kemse, Luzsok, Páprád, Piskó és Vejti. A kisközségek neve mellett Baranya megye településhálózat-fejlesztési tervében az SZN betűjel szerepel, ami azt jelenti, hogy ezek szerepkörrel nem rendelkező községek. • A centrumközség, Vajszló valamikor még város is volt. A híres-nevezetes vajszlói vásárok egész Dunántúlról vonzották a kereskedőket az Ormánság fővárosába. A vajsz- lóiak most ismét büszkék lakóhelyükre, hiszen tudják, hogy a kiemelt alsófokú központ szerepköre fejlődést jelent számukra. Vajszló centrumközség, ami annyit jelent, hogy intézményeinek nemcsak a vajszlóiak számára kell — hosszútávon — a szükséges ellátást biztosítaniuk, hanem az egész körzet lakossága számára. Lélekszáma is indokolja vezető szerepét, hiszen 1874 lakost tartanak itt nyilván. A környező községek lélekszáma meg sem közelíti ezt, hiszen Hirics 295, Kemse 128, Luzsok 213, Páprád 275, Piskó 373, Vejti 301 és Zaláta 407 lakosa szerepel a statisztikában. Mennyiben felel meg ma Vajszló a centrumközség kívánalmainak? Sovány István, a közös tanács elnöke már az összevonás előtt is ebben a funkcióban dolgozott. Feladata azóta megsokszorozódott. Tudja, hogy Vajszlónak úgy kell fejlődnie, hogy azzal a zalátai és a kemsei ember is elégedett legyen. Egyikük sem érezze, hogy őt rövidítették meg, inkább úgy véljék, hogy őérte is gyarapodott a település. Az összevonás nem hirtelen A vajszlói ABC nemcsak a község, hanem a környék lakóit is ellátja kitalált, elhamarkodott intézkedés volt, Vajszló már jóné- hány éve ténylegesen központja ennek a vidéknek. Ide vonzották az embereket a munkahelyek. A kereskedelem, a Zöldmező Tsz, a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyatároló és -feldolgozó üzeme, az erdészet, a takarmánykeverő és most legújabban a Ganz Műszer Művek alkatrészgyára. A fiatal üzemben a 124 vajszlói munkás mellett tízen járnak be Hiricsről, 12-en Piskó- ból, hatan Luzsokról, de van kemsei és zalátai dolgozójuk is. Az Ormánság ABC áruház is már a jövőnek épült. Hirtelenjében nem találtunk olyan árucikket, amelyet a körzet lakossága ne találhatna meg ebben a több mint 600 négyzetméter eladótérrel rendelkező üzletben. Láttunk itt színes tv-t és gesztenyemasszát, automata mosógépet és sertésbelsőséget. Emellett van Vajszlónak önkiszolgáló élelmiszerüzlete, vas-műszaki boltja, ruházati boltja, felvásárló részlege, cukrászüzeme, presszója és kisvendéglője is. Az állami és szövetkezeti szolgáltató mellett a kisipart képviseli a községben fuvaros, kőműves, cipész, koszorúkészítő, szobafestő, fodrász, asztalos, mézeskalácsos, szabó, autószerelő, terménydaráló, lakatos, kőfaragó, ács, fű részes és drótfonó is. A közeljövő legégetőbb feladatai közé tartozik egy, a körzet nagyságához és jelentőségéhez méltó iskola megteremtése. A vajszlói általános iskola tanulói jelenleg négy épületben vannak elszórva. Egésznapos itt a vándorlás, mert van olyan épület is, ahol még megfelelő W. C. sincs. Egy 1800-as feljegyzés szerint „mivel az iskola messze volt, a rectornak sárgázoló csizmát vásároltak.” A pedagógusok bizony ma is nagyon mostoha körülmények között dolgoznak. Vannak olyan gyerekek, akik hajnalban, sötétben jönnek és este már sötétben mennek haza. Nincs diákbusz, a kisiskolások a szabad ég alatt, a kocsma előtt kell hogy várakozzanak a távolsági járatokra. A pedagógusok elégedetlenek a menetrenddel, mert a kemsei gyereknek például a fél hatos busszal kell bejönnie és csak 12 óra múlva, az esti fél hatossal tud hazamenni. A helyet kereső iskola még a kultúrházba is beköltözött. A kultúrház dísztermében összetört székeket, lampionmaradványokat, betört ablakokat találtunk. Mikor a közelmúltban itt járt Harangozó Teri, azt mondta, hogy többet nem jön ide. A környékbeliek se szívesen járnak ide, mert ez az épület méltatlan Vajszló centrumközség közművelődési feladataihoz. Itt kapott helyet egyébként az öregek napközi otthona is. Az idős emberek azért panaszkodnak, mert sokszor elviszik az olajkályhát valamilyen rendezvényre és akkor hidegben vannak. A körzeti orvossal nem találkoztunk, mert éppen háromnapos továbbképzésen járt Pécsett. A betegeknek ez alatt az idő alatt Bogádmindszentre kellett menniük. Néhány év múlva talán főállású fogorvost is kap Vajszló, ezt ígéri egy közelmúltban kötött tanulmányi szerződés. A községnek járási első osztályú futballcsapata van, de a tömegsporthoz és az iskolások tornaórájához nagyon hiányzik egy tornaterem. A tanács 7 és fél millió forinttal gazdálkodik 1978-ban. Egyformán kell a pénz útra és iskolára, kultúrházra és tornateremre. Ahhoz, hogy Vajszló igazán jól betölthesse a centrumközség funkcióját, a bölcs gazdálkodóson túl sok társadalmi munkára is szükség lesz. E. A. »» alatti parkoló engedélytől eltérő rendeltetésű használatához kért hozzájárulást. A hónapokig tartó huzavona alatt ugyanis a Konzum raktárként hasznosította a föld alatti parkolót és most az ideiglenes helyzet véglegesítésének szentesítését kérte a tanácstól. Az elsőfokú építési hatóság — a II. kerületi műszaki osztály — a kérelmet elutasította és a KÖJÁL engedélyének birtokában kötelezte a Konzumot a föld alatti parkoló megnyitására. Az áruház fellebbezett. Második fokon a tanács építési osztálya foglalkozott az ügygyei és elutasító határozatot hozott. „Kötelezem a Konzum Áruház igazgatóját — mondja a határozatban Vokó János osztályvezető —, hogy az áruház alagsori szintjének engedélytől eltérő módon való használatát a határozat kézhezvételétől számított 45 napon belül szűntesse meg és a használatba vételi engedélyben meghatározott használati módon biztosítsa”. A határozathoz fűzött indoklás utal arra, hogy annak idején az építési engedélyt is a tervezett föld alatti parkolóval együtt adták meg, s hogy az 1977. évi 8. sz. tanácsrendelet előírásai szerint 132 személygépkocsi elhelyezésére szolgáló parkolóterületet kell a Konzumnak biztosítania (a rendelet visszamenőleges hatóly- lyal is bír!) a Kossuth téren az alagsorban, valamint az izraelita hitközséggel történt megállapodás szerint a Goldmark Károly utcában tervezett parkolóban azonban együttesen 110 gépkocsi elhelyezésére nyílik mód. A fellebbezést elutasító másodfokú határozat ismeretében mi a Konzum Áruház álláspontja? Szemere Ferencné igázga- tót kérdeztük:- Van még egy lehetőségünk, amit kihasználunk: panasszal fordulunk az elutasító határozat ellen a végrehajtó bizottság titkárához. Véleményünk szerint a tanácsnak azt kell eldöntenie, hogy mi a fontosabb: a lakosság ellátása vagy az, hogy autóval ide lehessen jönni. Komoly raktározási gondjaink vannak. Az első évben a tervezettnél 103 millióval nagyobb volt a forgalmunk, aminek készletgazdálkodási vonzata is van. A tartós fogyasztási cikkek egy részét mór most is távollévő raktárokból keli ideszállítanunk, az élelmiszereknél ugyanezt már nem vállalhatjuk. Hársfai István Konténeies üvegtál olás Néhány hete jegyezték be a Találmányi Hivatalban szolgálati szabadalomként a konténeres üvegtárolási módszert, s máris nagy érdeklődést váltott ki az üzemekben. Mecséri Ottó, a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat főépitésveze- tője oldotta meg az építkezéshez szükséges üveglapok egyszerű és gazdaságos tárolását. Az országban mindenütt általában ládákban raktározzák az üveglapokat, s ilyen módon nagy területre van szükség, ami megdrágítja a raktárak építését. Az új szabadalom lényege, hogy az emeletszerűen elhelyezett konténerekben kis helyen nagymennységü üveglapot tárolhatnak. így 16 négyzetméternyi területen annyi üveglapot tárolnak, amihez ládákban 2500 négyzetméternyi raktár- helyiség szükséges. A szabadalom alkalmazásával jelentős összeget lehet megtakarítani.
