Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-02 / 33. szám
Az MSZMP Garanya megyei Gizottságána k lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 33. szám 1978. február 2., csütörtök Ára: 80 fillér A megértés kulcsa S ok szó esik manapság a korszerű műveltség tartalmáról, szerkezetéről. Latolgatjuk, fontolgatjuk, milyen ismeretekre van a leginkább szüksége korunk emberének. De bármelyik oldaléról közelítsük is meg e kérdést, mindenképpen bizonyosnak kell tekintenünk, hogy a szükséges ismeretek rendszeréből semmiképpen sem hiányozhatnak a korszerű világnézeti és társadalomtudományi műveltség alapjai. Más szóval, korunk műveltségi eszményében alapvetően fontos helyet kap a tudományos szocializmus elméleti rendszere, a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete. Az önművelésben, az ismeretszerzésben az embereket sokféle cél vezérelheti. Ám az egyéni érdeklődésen és kedvtelésen túl — különösen, ha nagyobb társadalmi csoportokról van szó — az egyik alapvető mozgató tényező mindenképpen a gyakorlati hasznosítás igénye. A gyakorlati élet szükségletei vezérlik a különböző kisebb-nagyobb közösségeket abban, hogy tagjaik elé meghatározott tudásbeli követelményeket állítsanak. S ez nemcsak a szaktudásra, a szakmai műveltségre érvényes, hanem a társadalomtudományi-világnézeti műveltségre is. A társadalmi életben, a közéletben ugyanis csak az képes alkotó és érdemi módon részt venni, jogaival valóságosan és okosan élni, aki érti a társadalmat, annak meghatározó ösz- szefüggéseit. Márpedig a világ, a társadalom megértésének kulcsa az azt híven tükröző elmélet, a marxizmus— leninizmus tudományának ismerete. Amikor az MSZMP Központi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt napirendre tűzte a pártpropaganda továbbfejlesztésének feladatait, ugyancsak a gyakorlat — a politikai tevékenység — szükségleteiből indult ki. Abból a tényből és tapasztalatból, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során növekvő követelmények hárulnak a párt tagjaira, s ezeknek megfelelni csak magas fokú elméleti felkészültséggel, elmélyült és átfogó marxista műveltséggel lehet. Ám a kor nemcsak a párt tagjainak adja fel ezt a „leckét”. A valóság megértésének kulcsára mindenkinek szüksége van, aki a maga területén érdemi részese kíván lenni a társadalom formálásának, a politikai döntések meghozatalának és valóra váltásának. Milyen ismeretekre van ehhez szüksége a ma emberének? Ha egészen tömören kívánunk válaszolni, azt kell mondanunk: korszerű marxista műveltségre. Vagyis olyan tudásra, amely a marxizmus— leninizmus klasszikusainak alkotásaira, gondolati rendszerére épül, összegeződnek benne a forradalmi munkás- mozgalom sok évtizedes tapasztalatai, s mindezek alapján segít megtalálni a választ a ma újonnan felmerülő kérdéseire. A marxizmus klasszikusai és követőik az elmúlt közel másfél évszázad során sok alapvetően fontos következtetést fogalmaztak meg a világ, a társadalom s benne a gazdaság törvényszerű összefüggéseiről. Ezek a megállapítások meghatározott rendszert alkotnak, s egyúttal a világ megismerésének célravezető módszerét is kínálják számunkra. A korszerű marxista műveltségnek elengedhetetlen eleme mindkettő: az alapvető elméleti tételek rendszere csakúgy, mint a valóság megismerésének módszere. Mindkét összetevő ismeretére szüksége van annak, aki meg akarja ismerni és érteni az őt körülvevő világ törvényszerűségeit, el kíván igazodni a történések, események rengetegében. E tudás alapjait a marxista kasszikusok tanításainak ismerete alkotja. Az általános és politikai műveltség szintjének társadalmi méretű növekedése lehetővé, a fejlődés összetettebb jelenségei pedig szükségessé is teszik, hogy a valóság iránt mélyebben érdeklődők tíz- és százezrei a korábbinál gyakrabban forgassák Marx, Engels, Lenin műveit. Ügy is mondhatnánk: ne csalc tanításaikról olvassanak az azokat interpretálok, magyarázók műveiben, hanem „első kézből” ismerkedjenek meg magukkal e tanításokkal. Hiszen a legjobb interpretáció is óhatatlanul szegényít valamelyest, s ettől csak az eredeti források közvetlen tanulmányozása óvhat meg. Ez a tanulmányozás azonban a legkevésbé sem jelentheti valamiféle betanulását és gépies ismételgetését a klasz- szikus tételeinek. A korszerű marxista műveltségnek alapvető jellemzője az elevenség, a nyitottság. Aki befejezett igazságok kész rendszereként kezeli a marxizmus elméletét, az semmit sem értett meg módszeréből. A korszerű marxista műveltség folyamatosan, állandóan gazdagodik az elmélet művelőinek a mai kor kérdéseire adott válaszaival. Helyet kapnak benne azok a kollektív megállapítások, amelyeket a kommunista pártok, azok kongresszusai, vezető testületéi, nemzetközi értekezletei és tanácskozásai fogalmaznak meg a társadalmi tapasztalatok gondos tanulmányozása alapján. z elmélet mai műve- lói gyakran vita k«■WHl ban, polémiákban alakítják ki álláspontjukat, amely minden körülmények között keresztülmegy a társadalmi gyakorlat próbáján. Azok a tételek válnak a korszerű marxista műveltség maradandó elemeivé, amelyeket a gyakorlat nagyobb távon is igazol, hitelesít. A tapasztalatok összegyűjtésének, elméleti általánosításának és a gyakorlattal való egybevetésének szakadatlan foyamata állandóan gazdagítja, fejleszti a marxista műveltség kincsestárát. E folyamattal a marxizmus tanulmányozóinak is állandóan lépést kell tartaniuk. A folyamatos önművelésre való készség, az új iránti nyitottság itt éppoly fontos, mint a gyakorlatban igazolódott alaptételekhez, azok elméleti rendszeréhez való szilárd hűség. Gyenes László Sikeres start Vállalati gyorsjelentések a januári gazdasági eredményekről Bányászaink is kitettek magukért Megszoktuk, hogy a délszláv községek termelőszövetkezeti közgyűlésein a tagok nem rejtik véka alá véleményüket, minden húsba vágó kérdésben szenvedélyesen nyilvánítanak véleményt. így volt ez tegnap is a Drávasztárán rendezett zárszámadó közgyűlésen is, ahol Czégény József, a Baranya megyei párt-vb tagja, a pártbizottság titkára a beszámolóból egyértelműen eredményesnek ítélt múlt esztendei munka méltatása után, a jövőről szólva megfontolásra ajánlotta a szövetkezet tagjainak, hogy esetleg más szövetkezettel egyesülve, erőiket koncentrálva még a mostaninál is jobban gazdálkodhatnának. A tagok azonban úgy látszik nagyon is elégedettek a 34 642 forintos múlt évi jövedelmükkel, amelyhez tegnap 10 százalék kiegészítő részesedést is kaptak, talán ezt féltve is, egyelőre a kisebb szövetkezetben érzik jobban magukat. A tagok közül néhányon azonban önmaguk sem gondolják következetesen Az ipari vállalatok januári munkájáról készült első gyors- jelentések arra utalnak, hogy az évkezdet sikeres volt. A szénbányászatban, ahol a sokévi tapasztalat szerint általában kritikus hónap a január, s tavaly ilyenkor is csak 98,8 százalékban közelítették meg a havi tervet, az idén a januári terv másfél százalékos túlteljesítésével kezdték az évet. Kétmillió-háromszázezer tonna szenet szállítottak felszínre, 35 ezer tonnával többet az előirányzatnál. A Lenin Kohászati Művekben a Martin-acélmű, a durvahengermű, továbbá a vas- és acélöntöde kollektívája egyaránt eleget tett annak a kérésnek, hogy a lehetőség szerint már januárban teljesítse túl tervét. Ily módon készült el az év első hónapjában terven felül 4000 tonna acél, 2300 tonna öntecs, 4500 tonna hengereltáru és 200 tonna öntvény. A hónap folyamán 70 ezer tonna kész acélárut el is szállítottak a rendelőknek, 1500 tonnával többet a kötelező mennyiségnél. A salgótarjáni kohászati üzemekben különösen az exporttervek teljesítéséhez teremtettek jó feltételeket. Libanon, Svédország, Marokkó, Irán, Irak és más államok cégeinek megrendelésére 1500 tonna horganyzott huzalt, redőnyrugót, hengerelt acélszalagot, csákányt, őrlőgolyót és egyéb terméket gyártottak. Az exportmunka üteme most tovább fokozódik, mert 1978-ban összesen 42 ezer tonna árut akarnak exportálni nyugati és közel-keleti országokba. A szegedi szénhidrogénmedence olajbányászai különösen azokból a termékekből adtak a tervezettnél lényegesen többet januárban, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot. Az algyői olajkutak és gázüzemek mintegy 90 szocialista brigádja gondoskodott arról, hogy a legnagyobb hidegben se legyen zavar a tüzelőanyag-ellátásban. Új földgázkutat is üzembe helyeztek, így januári tervükön felül 75 millió köbméter gázttápA Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vál lalat a dolgozóiból alakult szövetkezeti tagjainak munkáslakásokat épít Pécsett, a Felső vámház—Csillag utca sarkán. Az építkezést saját kivitelezésben augusztusra fejezik be. végig (természetesen a döntés mindenképpen az ő joguk), mi is lenne nekik jó. Egyikük például a cukorrépa- betakarítás emberfeletti erőfeszítéseiről beszélt, a nehéz kézi munka, a sár, az eső, a hideg még mindig csontjaikban érződik — mondta. Dudás Gyula, a termelőszövetkezet elnöke viszont arról is szólt, hogy mintegy 3 millió forintba kerül egyetlen cukorrépabetakarító gépsor, amely túlságosan drága a 116 hektáros cukorrépa-területhez. így az idén is marad a kézi erővel való küszködés, vagy a másik eset: nem termesztenek cukorrépát. Az utóbbival a magunk részéről nem értenénk egyet. A szövetkezet egyébként néhány gyengébb hozam ellenére kitűnő évet zárt, bebizonyították többek között, hogy a zöldségtermesztés is nyereséges lehet. 115 hektáros területükön (a szántóterület 10 százaléka) 1,2 milliós árbevételt terveztek, csaknem 2,3 milliót értek el. A szövetkezet tartósító üzeme saját termékeinek feldolgozásával több, mint 7,5 milliós termelési értéket állított elő és mintegy 2,5 milliós nyereséget hozott. Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója köszönetét is mondott a termelő- szövetkezetnek a példamutató együttműködésért. Drávasztárán ugyanis pontosan és kiváló minőségben félkész termékeket is gyártanak a nagyüzem számára. Ebben azonban nem merül ki náluk az ipar és a mezőgazdaság jó kapcsolata. A gyárban a főszezon idején egyszer 21 munkásnő betegedett meg, a termelőszövetkezet sietett munkáskezekkel a segítségükre. Mindent összevetve a szövetkezet több mint 11 millió forint bruttó eredményt állított elő. Tagok és vendégek (részt vett a közgyűlésen Gázsity Milutinné is, a választókörzet országgyűlési képviselője) elismeréssel nyugtázták a múlt esztendő mérlegét, amely az anyagi és erkölcsi elismerésekben is kifejezésre jutott a Dróva-parti község' tegnapi tanácskozásán. L J. szövetkezet évet láltak az országos vezetékhálózatba. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban az év első hónapjában elkészült 2200 Dieselmotor, 4468 hátsó futómű, 47 kamion és sok egyéb gyártmány, amelynek összértéke túlhaladta az egymilliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy jócskán túllépték a tavaly januári eredményeket. A vállalatnál különösen azt tartják örvendetesnek, hogy két legfőbb termékükből — a Diesel-motorból és a hátsó futóműből — egyenletes, zavartalan a termelés. Mindkét fő gyártmányukból több export- szállítmányt is útnak indítottak, idei első szállítmányukat ku- waitba küldték. Felújítják a Pécsi Közúti Épitő Vállalat Kénes úti aszfaltkeverőtelepét. A munkát március 1-re fejezik be. Ebben a szezonban 20 kilométer normálszélességű úttest aszfaltburkolatát keverik ezen a telepen. Fotó: Erb János Eredményes zöldség termesztés K JÓ zárt a Dráva menti Hazaérkezett Moszkvákéi az országgyűlési küldöttség Szerdán hazaérkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban járt magyar országgyűlési küldöttség. A delegációt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezette és tagjai voltak: Gajdos Ferenc, Klenovics Imre, Marjanek József, Selyem Zsigmond, Százi Gábor és Teleki Istvánné képviselők. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Péter János, az országgyűlés alelnöke, valamint az országgyűlés számos tisztségviselője és a Külügyminisztérium képviselői fogadták. A küldöttség köszöntésére megjelent V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete.
