Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-02 / 33. szám

Az MSZMP Garanya megyei Gizottságána k lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 33. szám 1978. február 2., csütörtök Ára: 80 fillér A megértés kulcsa S ok szó esik manap­ság a korszerű mű­veltség tartalmá­ról, szerkezetéről. Latolgatjuk, fontolgatjuk, mi­lyen ismeretekre van a leg­inkább szüksége korunk em­berének. De bármelyik olda­léról közelítsük is meg e kér­dést, mindenképpen bizonyos­nak kell tekintenünk, hogy a szükséges ismeretek rendsze­réből semmiképpen sem hiá­nyozhatnak a korszerű világ­nézeti és társadalomtudomá­nyi műveltség alapjai. Más szóval, korunk műveltségi esz­ményében alapvetően fontos helyet kap a tudományos szo­cializmus elméleti rendszere, a marxizmus—leninizmus tu­dományos elmélete. Az önművelésben, az isme­retszerzésben az embereket sokféle cél vezérelheti. Ám az egyéni érdeklődésen és kedvtelésen túl — különösen, ha nagyobb társadalmi cso­portokról van szó — az egyik alapvető mozgató tényező mindenképpen a gyakorlati hasznosítás igénye. A gyakor­lati élet szükségletei vezérlik a különböző kisebb-nagyobb közösségeket abban, hogy tagjaik elé meghatározott tu­dásbeli követelményeket állít­sanak. S ez nemcsak a szak­tudásra, a szakmai műveltség­re érvényes, hanem a társa­dalomtudományi-világnézeti műveltségre is. A társadalmi életben, a közéletben ugyan­is csak az képes alkotó és érdemi módon részt venni, jogaival valóságosan és oko­san élni, aki érti a társadal­mat, annak meghatározó ösz- szefüggéseit. Márpedig a vi­lág, a társadalom megértésé­nek kulcsa az azt híven tük­röző elmélet, a marxizmus— leninizmus tudományának is­merete. Amikor az MSZMP Közpon­ti Bizottsága néhány hónap­pal ezelőtt napirendre tűzte a pártpropaganda továbbfej­lesztésének feladatait, ugyan­csak a gyakorlat — a politi­kai tevékenység — szükség­leteiből indult ki. Abból a tényből és tapasztalatból, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építése során nö­vekvő követelmények hárulnak a párt tagjaira, s ezeknek megfelelni csak magas fokú elméleti felkészültséggel, el­mélyült és átfogó marxista műveltséggel lehet. Ám a kor nemcsak a párt tagjainak ad­ja fel ezt a „leckét”. A való­ság megértésének kulcsára mindenkinek szüksége van, aki a maga területén érdemi ré­szese kíván lenni a társada­lom formálásának, a politikai döntések meghozatalának és valóra váltásának. Milyen ismeretekre van eh­hez szüksége a ma emberé­nek? Ha egészen tömören kívánunk válaszolni, azt kell mondanunk: korszerű marxis­ta műveltségre. Vagyis olyan tudásra, amely a marxizmus— leninizmus klasszikusainak alkotásaira, gondolati rend­szerére épül, összegeződnek benne a forradalmi munkás- mozgalom sok évtizedes ta­pasztalatai, s mindezek alap­ján segít megtalálni a vá­laszt a ma újonnan felmerülő kérdéseire. A marxizmus klasszikusai és követőik az elmúlt közel más­fél évszázad során sok alap­vetően fontos következtetést fogalmaztak meg a világ, a társadalom s benne a gazda­ság törvényszerű összefüggé­seiről. Ezek a megállapítások meghatározott rendszert alkot­nak, s egyúttal a világ meg­ismerésének célravezető mód­szerét is kínálják számunkra. A korszerű marxista művelt­ségnek elengedhetetlen ele­me mindkettő: az alapvető elméleti tételek rendszere csakúgy, mint a valóság meg­ismerésének módszere. Mind­két összetevő ismeretére szük­sége van annak, aki meg akarja ismerni és érteni az őt körülvevő világ törvénysze­rűségeit, el kíván igazodni a történések, események renge­tegében. E tudás alapjait a marxista kasszikusok tanításainak isme­rete alkotja. Az általános és politikai műveltség szintjének társadalmi méretű növekedése lehetővé, a fejlődés összetet­tebb jelenségei pedig szüksé­gessé is teszik, hogy a való­ság iránt mélyebben érdeklő­dők tíz- és százezrei a ko­rábbinál gyakrabban forgas­sák Marx, Engels, Lenin mű­veit. Ügy is mondhatnánk: ne csalc tanításaikról olvassanak az azokat interpretálok, ma­gyarázók műveiben, hanem „első kézből” ismerkedjenek meg magukkal e tanításokkal. Hiszen a legjobb interpretá­ció is óhatatlanul szegényít valamelyest, s ettől csak az eredeti források közvetlen tanulmányozása óvhat meg. Ez a tanulmányozás azon­ban a legkevésbé sem jelent­heti valamiféle betanulását és gépies ismételgetését a klasz- szikus tételeinek. A korszerű marxista műveltségnek alapve­tő jellemzője az elevenség, a nyitottság. Aki befejezett igazságok kész rendszereként kezeli a marxizmus elméletét, az semmit sem értett meg módszeréből. A korszerű marxista műveltség folyama­tosan, állandóan gazdagodik az elmélet művelőinek a mai kor kérdéseire adott válaszai­val. Helyet kapnak benne azok a kollektív megállapítá­sok, amelyeket a kommunista pártok, azok kongresszusai, vezető testületéi, nemzetközi értekezletei és tanácskozásai fogalmaznak meg a társadal­mi tapasztalatok gondos ta­nulmányozása alapján. z elmélet mai műve- lói gyakran vita k­«■WHl ban, polémiákban alakítják ki állás­pontjukat, amely minden kö­rülmények között keresztül­megy a társadalmi gyakorlat próbáján. Azok a tételek vál­nak a korszerű marxista mű­veltség maradandó elemeivé, amelyeket a gyakorlat na­gyobb távon is igazol, hitele­sít. A tapasztalatok összegyűj­tésének, elméleti általánosítá­sának és a gyakorlattal való egybevetésének szakadatlan foyamata állandóan gazdagít­ja, fejleszti a marxista mű­veltség kincsestárát. E folya­mattal a marxizmus tanulmá­nyozóinak is állandóan lépést kell tartaniuk. A folyamatos önművelésre való készség, az új iránti nyitottság itt éppoly fontos, mint a gyakorlatban igazolódott alaptételekhez, azok elméleti rendszeréhez va­ló szilárd hűség. Gyenes László Sikeres start Vállalati gyorsjelentések a januári gazdasági eredményekről Bányászaink is kitettek magukért Megszoktuk, hogy a dél­szláv községek termelőszövet­kezeti közgyűlésein a tagok nem rejtik véka alá vélemé­nyüket, minden húsba vágó kérdésben szenvedélyesen nyil­vánítanak véleményt. így volt ez tegnap is a Drávasztárán rendezett zár­számadó közgyűlésen is, ahol Czégény József, a Baranya megyei párt-vb tagja, a párt­bizottság titkára a beszámoló­ból egyértelműen eredmé­nyesnek ítélt múlt esztendei munka méltatása után, a jö­vőről szólva megfontolásra ajánlotta a szövetkezet tagjai­nak, hogy esetleg más szö­vetkezettel egyesülve, erőiket koncentrálva még a mostani­nál is jobban gazdálkodhat­nának. A tagok azonban úgy látszik nagyon is elégedettek a 34 642 forintos múlt évi jö­vedelmükkel, amelyhez teg­nap 10 százalék kiegészítő ré­szesedést is kaptak, talán ezt féltve is, egyelőre a kisebb szövetkezetben érzik jobban magukat. A tagok közül né­hányon azonban önmaguk sem gondolják következetesen Az ipari vállalatok januári munkájáról készült első gyors- jelentések arra utalnak, hogy az évkezdet sikeres volt. A szénbányászatban, ahol a sokévi tapasztalat szerint álta­lában kritikus hónap a január, s tavaly ilyenkor is csak 98,8 százalékban közelítették meg a havi tervet, az idén a januári terv másfél százalékos túlteljesí­tésével kezdték az évet. Két­millió-háromszázezer tonna sze­net szállítottak felszínre, 35 ezer tonnával többet az elő­irányzatnál. A Lenin Kohászati Művekben a Martin-acélmű, a durvahen­germű, továbbá a vas- és acél­öntöde kollektívája egyaránt eleget tett annak a kérésnek, hogy a lehetőség szerint már januárban teljesítse túl tervét. Ily módon készült el az év első hónapjában terven felül 4000 tonna acél, 2300 tonna öntecs, 4500 tonna hengereltáru és 200 tonna öntvény. A hónap folya­mán 70 ezer tonna kész acél­árut el is szállítottak a rende­lőknek, 1500 tonnával többet a kötelező mennyiségnél. A salgótarjáni kohászati üze­mekben különösen az export­tervek teljesítéséhez teremtettek jó feltételeket. Libanon, Svéd­ország, Marokkó, Irán, Irak és más államok cégeinek megren­delésére 1500 tonna hor­ganyzott huzalt, redőnyrugót, hengerelt acélszalagot, csá­kányt, őrlőgolyót és egyéb ter­méket gyártottak. Az export­munka üteme most tovább fo­kozódik, mert 1978-ban össze­sen 42 ezer tonna árut akarnak exportálni nyugati és közel-ke­leti országokba. A szegedi szénhidrogénme­dence olajbányászai különösen azokból a termékekből adtak a tervezettnél lényegesen többet januárban, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot. Az algyői olajkutak és gázüzemek mint­egy 90 szocialista brigádja gondoskodott arról, hogy a leg­nagyobb hidegben se legyen zavar a tüzelőanyag-ellátásban. Új földgázkutat is üzembe he­lyeztek, így januári tervükön fe­lül 75 millió köbméter gázttáp­A Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vál lalat a dolgozóiból alakult szövetkezeti tag­jainak munkáslakásokat épít Pécsett, a Felső vámház—Csillag utca sarkán. Az építkezést sa­ját kivitelezésben augusztusra fejezik be. végig (természetesen a dön­tés mindenképpen az ő jo­guk), mi is lenne nekik jó. Egyikük például a cukorrépa- betakarítás emberfeletti erő­feszítéseiről beszélt, a nehéz kézi munka, a sár, az eső, a hideg még mindig csontjaik­ban érződik — mondta. Du­dás Gyula, a termelőszövetke­zet elnöke viszont arról is szólt, hogy mintegy 3 millió forintba kerül egyetlen cukor­répabetakarító gépsor, amely túlságosan drága a 116 hek­táros cukorrépa-területhez. így az idén is marad a kézi erő­vel való küszködés, vagy a másik eset: nem termesztenek cukorrépát. Az utóbbival a magunk részéről nem érte­nénk egyet. A szövetkezet egyébként né­hány gyengébb hozam ellené­re kitűnő évet zárt, bebizonyí­tották többek között, hogy a zöldségtermesztés is nyeresé­ges lehet. 115 hektáros terü­letükön (a szántóterület 10 százaléka) 1,2 milliós árbevé­telt terveztek, csaknem 2,3 milliót értek el. A szövetkezet tartósító üzeme saját termé­keinek feldolgozásával több, mint 7,5 milliós termelési ér­téket állított elő és mintegy 2,5 milliós nyereséget hozott. Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója köszö­netét is mondott a termelő- szövetkezetnek a példamutató együttműködésért. Drávasztá­rán ugyanis pontosan és ki­váló minőségben félkész ter­mékeket is gyártanak a nagy­üzem számára. Ebben azon­ban nem merül ki náluk az ipar és a mezőgazdaság jó kapcsolata. A gyárban a fő­szezon idején egyszer 21 mun­kásnő betegedett meg, a ter­melőszövetkezet sietett mun­káskezekkel a segítségükre. Mindent összevetve a szö­vetkezet több mint 11 millió forint bruttó eredményt állított elő. Tagok és vendégek (részt vett a közgyűlésen Gázsity Milutinné is, a választókörzet országgyűlési képviselője) el­ismeréssel nyugtázták a múlt esztendő mérlegét, amely az anyagi és erkölcsi elismeré­sekben is kifejezésre jutott a Dróva-parti község' tegnapi tanácskozásán. L J. szövetkezet évet láltak az országos vezetékhá­lózatba. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban az év első hó­napjában elkészült 2200 Diesel­motor, 4468 hátsó futómű, 47 kamion és sok egyéb gyárt­mány, amelynek összértéke túl­haladta az egymilliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy jócskán túllépték a tavaly januári ered­ményeket. A vállalatnál különö­sen azt tartják örvendetesnek, hogy két legfőbb termékükből — a Diesel-motorból és a hát­só futóműből — egyenletes, za­vartalan a termelés. Mindkét fő gyártmányukból több export- szállítmányt is útnak indítottak, idei első szállítmányukat ku- waitba küldték. Felújítják a Pécsi Közúti Épitő Vállalat Kénes úti aszfaltkeverő­telepét. A munkát március 1-re fejezik be. Ebben a szezonban 20 kilométer normálszélességű úttest aszfaltburkolatát keverik ezen a telepen. Fotó: Erb János Eredményes zöldség termesztés K JÓ zárt a Dráva menti Hazaérkezett Moszkvákéi az országgyűlési küldöttség Szerdán hazaérkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának meghívására hi­vatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban járt ma­gyar országgyűlési küldött­ség. A delegációt Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke vezette és tagjai voltak: Gajdos Ferenc, Klenovics Imre, Marjanek József, Selyem Zsigmond, Százi Gábor és Teleki Istvánné képviselők. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Péter János, az országgyűlés alelnöke, vala­mint az országgyűlés szá­mos tisztségviselője és a Külügyminisztérium képvi­selői fogadták. A küldött­ség köszöntésére megjelent V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents