Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-08 / 39. szám
2 Összefogni minden társadalmi réteget Dunántúlt napló A kilenc- hónapos Nagy György munkásörparancsnok látogatása Baranyában Átalakítás alatt a harkányi strandfürdő régi medencéje így közlekedünk ml Az apátvarasdi autóspihenő fényszóróbeállitó táblája „Kedves'' szeméttelep 1978. február 8., szerda Nemeslaki Tivadar 1923-1978. (Folytatás az 1. oldalról) ró falvak egy részében és a tanyákon a kis lélekszám miatt nincs pártszervezet, távolesik a tanács, így a lakóterületi politikai munka többnyire a nép- frontcsoportokra vár. Az a célunk, hogy a társközségekben élők életkörülményeit közelítsük a városokban lakókéhoz, a közlekedésben és a helyi szolgáltatásban egyaránt megteremtve a feltételeket. — A tanács—népfront kapcsolatoknak szinte csak töredékét érintettem, s hosszan sorolhatnám a tanácstagokkal közös környezetvédelmi munka eredményeit, az idős emberekről való szervezett gosdosko- dásra kialakított terveket, a hétköznapi munkát. De részleteiben nehéz az egész együttműködést áttekinteni, hiszen kapcsolataink napról napra gazdagodnak. Nemcsak a tanácsokkal, hanem például a szakszervezetekkel is, és közös mozgósításunk eredményeként a szocialista brigádok ma már nélkülözhetetlen segítői a tele- oülésfeilesztési tervek megvalósításának. A szakszervezetek, s a népfrontmozgaiom több éves és tartalmas együttes munkáin országszerte népszerű akciókat hívott életre, hogy csak az „egy üzem — eqy iskola", az „olvasó néoért”, és az „olvasó munkásért" mozgalmat említsem. — A néofrontmozaalom sokágú gyökérrel kötődik a társa- dn'om minden rétegéhez, és számos társadalmi és tömegszervezettel kötött együttműködési megállapodást. — A Magyar Nők Országos Tanácsával karöltve a népfront lakóterületi nőbizottságai politikai előadásokkal, baráti találkozók szervezésével a köz- életiségre, a tanulásra, az önképzésre és a demokratikus családi légkör meghonosítására ösztönöznek. Az idei tervünkben kiemelt hangsúlyt kapott kaocsola- tainknak erősítése az ifjúsággal is. A szülői munkaközösségeken keresztül közelebb hozzuk egymáshoz az iskolát és a családot, ezzel is segítve az eredményes nevelést. A KISZ- szel közösen egyre inkább bevonjuk az ifjúságot a lakóterületi munkába, közművelődési feladataink megvalósításába, környezetvédelmi tevékenységünkbe, számítva a fiatalok lelkesedésére, tenniakarására. — Az eddigiekben már példázott együttműködés mellett mozgalmunk tartalmas, érdemi munkakapcsolatot tart minden fontos szervezettel. Az MSZBT, a SZÖVOSZ, a TIT, a Magyar Vöröskereszt és a nemzétiségi szövetségek tevékenysége része az összehangolt társadalmi cselekvésnek, a fejlett szocializmusért folyó munkának. Az MSZMP elvi-politikai útmutatásával dolgozó népfrontmozgalom tehát fontos műhelye, politikai kerete a szocialista népi nemzeti egység megvalósítósónak — mondotta befejezésül Szentistványi Gyulóné. gyerek mégnem beszél Majd félezer harkányi ment el hétfőn este falugyűlésre: ennyien voltak kíváncsiak községük jövőjére. Az érdeklődés érthető: tizenkét esztendei szünet, tizenkét esztendei társ-községi múlt után most első ízben tanácskoztak maguk között, a saiát dolgaikról. Nem ''életlenül kezdem dr. Kecskeméti Zoltán nagy taosot orató hozzászólásával. aki többek között azt mondta: „Szeretnék köszönetét mondani annak az ismeretlen személynek, aki minket, közséaiinket Siklóstól elválasztott. ..” Somogyi Lászlóné, Harkánv nagyközség tanácselnökének bevezetője után, avőzték a dra- oériás asztalnál ülők jegvezni a kéréseket. Megindult n lavina, ki-ki a közösség szemében cárénak tűnő, de számára nondot okozó dolgok megoldását kérte. Csatornázást, járdaépítést, útépítést, közvilágítást, eaye- bet. .. Mind olyan dolgokat, amire eddig nem került — nem kerülhetett sor —, mert Siklós főleg a saját gondjával törődött, törődhetett. S hétfőn este az emberek úgv érezték, felmelegíthetik az elfelejtett kéréseket. Pontosan 1977. március 31. óta ismét saját tanácsuk van, saiát költségvetéssel, s a tanácstagok segítségével maguk dönthetik el, hogy mire költsék a pénzüket. Nem sok ez az ösz- szeg — mindössze másfél millió forint egy esztendőre —, de lehet okosan élni vele. És kell is, hiszen döntő részét — 870 ezer forintot — a falu lakói fizetik be a közös kasszába, s majd a summázásnál joggal kérhetik számon, hogy mire fordították. Kilenc hónap a tanács életében nem sok. Miről is tudtak számot adni? Alkottak három tanácsrendeletet, hoztak 36 határozatot. Megépítettek 6500 négyzetméter területű utat, felszereltek 150 közvilágítási lámpát, lefektettek 1300 méter vízvezetéket. Létrehozták a községi sportegyesületet négy szakosztállyal, megalakították az önkéntes tűzoltók egyesületét. (Somogy/ Lászlóné mondta: „Alakossági közérzet alakításának feltétele, hogy a tanács következetes legyen feladatai végrehajtásában.”) Ezen dolgozik mindenki a régi kirendeltségi épületben. Látványos ugrásra azonban néhány évig még nem lehet számítani. E nemzetközi hírű gyógyfürdőnk lakóinak évente csak 1,5 millió forintos beruházásra telik, s ebből vajmi keveset lehet építeni. Jobb hír ennél, hoqy készülnek az ugrásra, tervezik már a VI. ötéves tervet, s a proqramot a meqyei tanács koordinációs bizottsáqa, majd a végrehaitó bizottsáqa elé viszik ... Biztosak lehetünk benne: 1980 után Harkánv dinamikusabban fejlődő község lesz, mint naoiainkban. Mindezt jó volt tudatni a falugyűlésen is az emberekkel. Hoqy tudják a hozzászólók — Miké János, Burgert József, Baranyai János. Tariá ni József, Boros Jánosáé és a iöbbiek —, hoqv észrevételeiket nem csak feljegyzik. A harkányiak az önkritikával sem voltak híján. Szemetes a Község - mondták többen. Maguk és szomszédaik nemtörődömségét is szóvá tették. Álmokat is kergettek: könnyűipari üzem letelepítését kérték, saját éoítőbrigád létrehozását sürgették. Mindent egybevéve jó este volt, a község sorsának előbb- revitelét szolgálta. Ezt állapíthatták meg a falugyűlés szervezői, az elnökség tagjai - Halas Ilona, a HNF megyei tit- kárhelyettese. Komáromi József, a községi pártvezetőség titkára, Somogyi Lászlóné, Harkány tanácselnöke és dr. Priol János tanácstitkár — is. És hadd mondjak el még egy dolgot. A falugyűlés megkezdése előtt beszélgettem az első érkezővel. Szabó Sándorral. Szabó bácsi — mondhatom így — azt mondta: „Nem céllal jöttem, csak kiváncsi vagyok. Kíváncsi vagyok azokra a szamarakra. akik felelősségre vonják az új tanácsiakat, hogy ezt, meg azt nem építettek . .. Hogyan ...? Pénzük sincs sok, de kilenc hónap alatt még a gyerek sem tanulhat meg beszélni . ..” Felelősségre vonó hétfőn Harkányban senki sem akadt. Kozma Ferenc Az utolsó pillanatban ugrottam félre a szalmás zsák elől, amit egy jól megtermett, asszonyruhás jankele lóbált fenyegetően a kezében. (Az illetőről később kiderült, hogy „civilben" komoly családapa, ám ilyenkor, a farsangtemetés napján feje tetejére áll a világ.) A busójárást követő kedd még hangulatosabb, igazibb, spontánabb, mint a város lé- lekszámát egy napra megkétszerező farsangvasárnap. Ez csak a mohácsiak ünnepe. Három óra tájban megjelent a menet a főutcán, elén a lóvontatta busóágyúval, azt követte a díszes koporsót szállító kocsi a koporsón a felirattal: Busójárás 1978., a túlElőször Apátvarasd felé igyekeztünk, ott az útelágazásnál autóspihenőt talál az utas. Újabb színfolttal gazdagodtak megyeszerte az autóspihenők, a KPM Közúti Igazgatósága fényszóró-beállító táblákat helyezett néhány helyütt el, ezzel is szolgálva a közlekedés biztonságát. Az apátvarasdi pihenő területén szép, vadonatúj házikó pompázik. Esőház, de ott van a tűzhely közvetlen szomszédjában, akár a vasárnapi ebédet is fel lehet szolgálni. Az asztal körül tizenhárom rönkszék van, a babonásokra való tekintettel tehettek volna eggyel többet. A terep viszonylag tiszta, bár láttunk egy-két oldalon pedig: „Élt egy hetet”. Vasárnap nem sikerült elűzni a telet, mert hó szállingózott Mohácson is, a hidegben pedig nem gyűlt ösz- sze akkora bámészkodó tömeg, mint az eddig megszokott volt. Vagy negyedóráig tömköd- ték az ősi ágyút, egy dobhártyaszaggató dörrenés, rongy és koromfelhő — ez volt a jel a farsangtemetésre. Feltették a jelképes koporsót a máglyára, melyen fellobogott a láng. Gyászos hangulatról szó sem volt, hisz ki bánja a telet, a hideget. Annál is inkább, mivel este tovább folyt a vigasság a művelődési házban, a busóbálon. K. Gy. Tagnap megyénkbe látogatott Nagy György alvtárs, a munkásőrség országos parancsnokának alsö helyettese. Megérkezése után fogadta dr. Jarszi István, a megyei párt-vb tagja, a Megyei Pártbizottság titkára. Ezt kővetően Nagy ahr- társ találkozott a megyei parancsnokság vezetőivel, majd délután látogatást tett a Mecseki Szénbányák Vállalat Steinmetz Miklós nevét viselő egységénél, itt beszélgetett Schwarcz Józseffel, a Szénbányák pártbizottságának titkárával, meghallgatta az egység parancsnokának jelentését az egység 197t-as évi feladatairól. Ezt kővetően felkeresett még három alegységet a Mecseki Szénbányáknál. Nagy György elvtárs ma megbeszélést tart a munkásőrség megyei parancsnokával. kopott autógumit eldobálva. Nem lenne túlságosan jó gyakorlat, hogy a lefutott gumikat pont ilyen helyeken dobálnák szanaszét az autósok. A magyaregregyi völgyben két pihenő is van. Egyiküket jelzi a „P” betűs tábla, másikukat nem. Az utóbbi a nagyobb, többen is szoktak lenni. A másiknak viszont van egy kevés szilárd burkolata, így hát tábla is van. A patak medre itt már tele üres samponos flakonnal, ide járnak autót mosni a jónépek. Nem lehetne csak vízzel? Akkor nem kerülne vegyszer a patakba. Nagyon szereti az autóját az, aki csak samponnal mosogatja. De az erdőben ... A becefai elágazásnál levő autóspihenő egy kedves hangulatú szeméttelephez hasonlít. A szigetváriak pihenője igen csúf, én ugyan nem tudom, ki járhat ide olajat cserélni, de az bizonyos, hogy ott- jártunkkor százszámra hevertek az üres olajos dobozok, flakonok a földön. Rajtuk kívül papírszemét, bőven. Ä fényszóróbeállító tábla totálkáros, úgy néz ki, többen is nekitolattak. Vajon szándékos rongálás volt, vagy csak egyszerűen részeg volt a kocsi vezetője? Ezt sem tudni. Persze, azt is jó lenne tudni, kinek a hatáskörébe tartozik ezeknek a pihenőknek a fenntartása, kezelése. Az erdészetébe? KPM-ébe? Vagy a legközelebbi településébe? Akinek inge, vegye hát magára. És végül egyetlen pécsi téma: a Kodály Zoltán utca és az újonnan rendbehozott Landler utca sarkán áll egy újságosbódé, amelytől nem lehet az útra kilátni. Az a bódé elférne a szemben levő sarkon is... Kampis P. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy február 7-én szívroham következtében elhunyt Nemeslaki Tivadar elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter, országgyűlési képviselő. Nemeslaki Tivadar elvtárs temetése február 14-én (kedden) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, az Országgyűlés elnöksége Nemeslaki Tivadar, a magyar kommunistáknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amelyet a háborús esztendők tanítottak meg helyük kiválasztására, hovatartozásuk vállalására, akik a felszabadulás után elévülhetetlen érdemeket szereztek a szocialista forradalom kibontakoztatásában, az új, szocialista Magyarország megteremtéséért vívott küzdelemben. 1923-ban Tatabányán született munkáscsaládban. Először szülővárosában dolgozott, mint bádogos és vízvezeték-szerelő, majd az almás- füzitői olajfinomítóban helyezkedett el. Itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1943- ban tagja lett a Vasas szak- szervezetnek, 1944 márciusától bekapcsolódott az illegális mozgalomba, a Békepárt sajtóját és röplapjait terjesztette. Társai szókimondó, harcos kiállása miatt becsülték, szerették. A felszabadulással új szakasz kezdődött az ő életében is. Pártszervezöként, majd szak- szervezeti főbizalmiként, később mint az üzemi bizottság elnöke vett részt az Almásfüzitői Olajgyár életének megújításában. 1948-tól a Szak- szervezetek Komárom megyei Tanácsánál töltött be fontos tisztséget. 1949-ben már a párt Központi Vezetőségének munkatársaként foglalkozott szak- szervezeti kérdésekkel. Később elvégezte a pártfőiskolát, utána a pártközpontban, majd a SZOT apparátusában dolgozott. Az 1956-os ellenforradalom leverése után a bányászat területére küldték. Olyan viszonyok között kellett ismét részt vennie a termelés megindításában, mint a felszabadulást követő időkben. Többek között Komárom megyében szervezte a munkát, 1958 elején pedig e megye pártbizottságának titkárává, később pedig első titkárává választották. Az MSZMP Vili. kongresszusán a Központi Bizottság tagja lett. A megyei pártbizottság első titkárának tisztét 1966-ig töltötte be, amikor a Vasas Szakszervezet főtitkárává választották. Négy évvel később a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, 1973-ban főtitkárhelyettese lett. 1975 júliusában nevezték ki kohó- és gépipari miniszterré. A párt XI. kongresszusán ismét a Központi Bizottság tagjává választották. 1963 óta országgyűlési képviselő. Nemeslaki Tivadart áldozatos munkásságáért három al kálómmal tüntették ki a Mun ka Érdemrend arany fokozató val, 1957-ben pedig megkap ta a Munkás-Paraszt Hata lomért emlékérmet Máglyán égett a busókoporsó Erb János felvétele
