Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-08 / 39. szám
Személyes tapasztalatok S zinte meglepően nagy az érdeklődés a közelmúlt történelme iránt. A kommunisták fiatal nemzedéke, a közélet ifjabb résztvevői nagy figyelemmel forgatják az erről szóló műveket, írásokat. S nemcsak a történészek izgalma ragadja magával őket, hanem keresik a jelenlegi cselekvésben is hasznosítható tapasztalatokat, a most is érvényes, mának szóló tanulságokat. A közelmúlt tapasztalatai azonban nem csupán írott tanulmányokban, visszaemlékezésekben rögződnek. Közöttünk élnek, a pártszervezetekben megtalálhatók azok, akik személyes élményként hordozzák magukban a közelmúlt évek emlékeit, tapasztalatait. Agysejtjeikben, idegszálaikban őrzik a történteket és az azokból levont következtetéseket, s mindezt készek is megosztani az ifjabb generációkkal. Nem csupán a „nagypolitikával" kapcsolatos tapasztalatokról van itt szó, hanem a helyi politikával, az országos folyamatok, csatározások, elhatározások helyi lecsapódásával kapcsolatosakról is. Márpedig éppen ezek azok, amelyek a könyvekben, az írott művekben ritkábban lelhetők fel. A személyes emlékezet viszont megőrzi, hogy milyen küzdelem árán győzött a faluban a szövetkezeti gondolat, alakult ót az üzem termelési, technikai struktúrája és a hozzá kapcsolódó emberi viszonyok rendszere, formálódott át és igazodott hozzá új feladataihoz az intézmény, a hivatal. A személyes tapasztalatokban megrögződik, hogy mely módszerek bizonyultak eredményesnek a különböző feladatok megoldása során, milyen érvekkel sikerült elfogadtatni törekvéseinket, kikre építhetett és támaszkodhatott a pártszervezet e munka közben. Őrzi az emlékezet az eredményeket és a kudarcokat, s nem kevésbé a következtetéseket, hogy mely tényezők okozták a sikert, illetve a balsikert. Mindez ma már részben történelem, befejezett, befejeződött folyamatok krónikája. Am a korábbi időknek egyáltalán nem minden eseménye sorolható a „befejezett múlt” kategóriájába. Sok mindenre inkább a „folyamatos múlt" elnevezés lehetne atláló. Hiszen nem kevés mai esemény, történés gyökerei közvetlenül visszanyúlnak a múltba, kiváltó okai, meghatározói a korábbi időkben gyökereznek. Aki később kapcsolódott be a közéletbe, a pártmunkóba, az ezekkel mór készen kapott feltételként találkozik. De aki mór régebben is részese volt a politikai tevékenységnek, annak személyes emlékei vannak az ezeket létrehozó tényezőkről, tudja, milyen körülmények között, miért, miképp születtek, teremtődtek meg. így nemcsak a térben, de az időben is jobban át tudja látni az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat, a célokat és következményeiket. Gyakran emlegetjük, hogy a pártmunkában, a közéleti tevékenységben is szükség van a hozzáértésre, a megfelelő ismeretekre, tudásra. Ezt a tudást azonban nemcsak iskolák, tanfolyamok, elméleti-politikai művek közvetítik, adják tovább. Az eredményes pártpolitikai munkához, közéleti fáradozáshoz szükséges ismeretanyagnak nélkülözhetetlen eleme az is, ami a személyes tapasztalatokban halmozódott fel. Értékes tőke ez, amellyel — céltudatos törekvés esetén — az egész párt- szervezet, az egész közösség sáfárkodhat. Vonatkozik ez mindenekelőtt a politikai tevékenység tartalmi elemeire, de nem kevésbé a módszereire, eszközeire is. Alapszervezeti pártmunkásokkal beszélgetve gyakorta hallható, milyen nagy az igény a munkamódszerekkel kapcsolatos tudnivalók iránt. Hiszen folyamatosan újabb és újabb személyek kapcsolódnak be a helyi mozgalmi élet irányításába, akiknek minden módszertani ismeret új, akiknek a vezetés metódusait ezután kell elsajátítaniuk. S ebben nemcsak írott kiadványokra, az irányító pártbizottsáq útmutatására, a helyi vezető testületek tapasztaltabb tagjainak tanácsaira támaszkodhatnak, hanem azok segítségére is, akik korábban voltak e tisztségekben, s ez okból ismerik a mozgalmi munka megszervezésének módjait. Az efféle mozgalmi „know how”, a „tudni hogyan" értékes lehet mindazoknak, akikre ma hárul a helyi közélet irányításának megszervezése, s ezt — érthetően — a legjobban, legcélravezetőbben szeretnék csinálni. Tudjuk persze, hogy a gyors társadalmi változások sok esetben lehetetlenné, illetve veszélyessé teszik a régen bevált módszerek ismételt alkalmazását. Ami tegnap jó volt, ma esetleg kifejezetten káros lehet, ami azelőtt sikert hozott, ma könnyen bukást okozhat. A régi tapasztalatokat csak a mai körülményekkel gondosan összevetve, vagyis — ha szabad Így mondani — alkotó módon lehet hasznosítani. Nincs igazuk azoknak, akik egy régebbi időszak tanulságait „egy az egyben" kívánják ráhúzni, ráerőltetni a mára. De azoknak sem, akik emiatt egészében lebecsülik, félrevetik ezeket a tapasztalatokat. Hiszen a társadalom életében nemcsak változás van, de viszonylagos állandóság is; a jelen nemcsak különbözik a múlttól, de össze is függ vele, kapcsolódik is hozzá, mivel belőle ered. JBF'í8R közelmúlt személyes tapasztalatainak 91 B hordozóit nem nehéz megtalálni. Ott vannak a pártszervezetekben, a helyi közéletben. Sokan ma is tisztségviselők, nem kevesen átadják a helyüket másoknak, de a politikai tevékenységnek valamilyen módon ma is részesei. Helyesen teszi minden pártszervezet, társadalmi szervezet, ha számon tartja, nem engedi feledésbe merülni tapasztalataikat. Nem a múlt ereklyéiként őrizve ezeket — amiket csupán az úttörőkkel rendezett találkozókon elevenítenek fel időnként a jövő generáció számára —, hanem a mai politikai cselekvésben, a jelen feladatainak megoldásában gvümölcsöztet- ve és hasznosítva. Gy. L A lakóhely nem egyszerűen az otthonok sokasága, hanem az ott élők közössége is Űsszelogni minden társadalmi réteget A Szigetvári Konzervgyár az elmúlt esztendőben igen nagy erőfeszítések árán birkózott meg a gyárba áramló nagy meny- nyiségű zöldséggel, gyümölcscsel. A gyártóvonalak, csakúgy mint a munkások, maximális igénybevételnek voltak kitéve. Könnyen azt hihetnénk, hogy a múlt évi munkasikerek után némi pihenőt kívánnak maguknak. Nem így van. Az idei tervük sem tenné lehetővé a megtorpanást, a gyár munkásai az országosan kibontakozó munkaverseny keretében még 150 vagon többlettermék feldolgozását vállalták. * A Pécsi Szikra Nyomda dolgozói ugyancsak jelentős vállalásokat tettek. A termelőberendezések kapacitásának maximális kihasználásával, a veszteségidők csökkentésével az 1977. évi 155 millió forint helyett 170 milliós termelési értéket állítanak elő 1978-ban. A múlt esztendőben 37 féle tankönyvet nyomtak 347 tonna súlyban. Az idén 530 tonna, 63 különböző tankönyvet állítanak elő és a „B" kategóriájú nyomdák versenyében harmadszor is megpályázzák az első helyezést. A Pécsi Szikra Nyomda ez évben programozni kívánja termelését, az anyagfelhasználást. A papír és más anyagok norA téli időszakban kevés a mezőgazdasági munka, ilyenkor jut idő a szőlőkarók faragására is. Hernesz József, mecseknádasdi nyugdíjas, az akáchasábokból alakítja ki a több mint kétméteres karókat. A Pécsi Szikra Nyomda ofszet rotációs gépén 160 ezer olvasás* feladatlapot állítanak elő az általános iskolák harmadikosai részére. Erb János felvétele Többet, jobbat gazdaságosabban máinak szigorú betartásával, a selejt csökkentésével, az energiával való takarékossággal 3,5 millió forinttal kívánják önköltségüket csökkenteni. Az élő munka hatékonyabb felhasználására is kidolgoztak egy tervet: jobb munkaszervezéssel, a munkaidő kihasználásának fokozásával 5 százalékkal csökkentik a túlórák számát. A Pécsi Hőerőmű Vállalat 1978. évi munkaverseny programja a hatékonyság növelésének jegyében született. A pécsi és komlói erőművek termelési tervét mintegy 4 százalékkal kívánják túlteljesíteni, ehhez kapcsolódik a vállalás másik pontja, amelynek értelmében az üzemzavarok számát az 1973— 1977-es bázishoz viszonyítva 8 százalékkal csökkentik. Pécsett az erőmű 1 100 000 MWó fejlesztés esetén a bá- nyaszénhiány pótlására 270 000 tonna hányóhulladék kitermelését, beszállítását vállalja, amellyel még 53 000 tonna pakurát is kiváltanak iparági szinten. Ugyancsak Pécsett 1978- ban a tervhez képest jelentősen csökkenteni kivonják a villamos energia előállításához szükséges fajlagos hőfogyasztást. A hőerőmű vízgazdálkodása Pécs szempontjából is lényeges, a vízmegtakarításra tett vállalást a város lakói közvetlenül is érzékelhetik. A tervezett 1 100 000 MWó fejlesztés esetén 100 ezer köbméter többletvizet kellene felhasználni Duna- vízből. A tervezett takarékossági intézkedéseknek köszönhetően azonban a salakeltávolításhoz csak üzemszerűen tisztított szennyvizet használnak a jövőben, a Duna-vizet csak végső szükség esetén veszik igénybe. A Pécsi Hőerőmű 1978-ban jelentős mértékben kívánja értékesíteni az üzemelés közben keletkezett pernyét, amely hosz- szú évekig, mint a pécsiek jól tudják, a környezetet szennyezte. Most a jó hatékonysággal működő pernyeleválasztóknak köszönhetően még hasznosítani is lehet ezt. Az idén a BCM részére 120 000 tonna pernyét szállítanak, sőt, a pécsi pincék tömedékeléséhez is rendelkezésre tudnának nagyobb meny- nyiséget bocsátani. A komlói erőműben keletkezett pernyét pedig a Mecseki Szénbányák kapják tömedékeléshez. s. zs. Szentistványi Gyulánénak, a HNF 0T titkárának nyilatkozata A népfrontmozgalom a párt szövetségi politikájának jegyében a társadalmi és a tömegszervezetek közreműködésével erősíti a párttagok és a pár- tonkívüliek kapcsolatát — így határozza meg a mozgalom leqfőbb feladatát a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közelmúltban elfoqadott működési szabályzata. A fejlett szocialista társadalom építéséből adódó feladatokról Szentistványi Cyuiáné, a HNF OT titkára nyilatkozott az MTI munkatársának: — Az országban 4027 népfrontbizottságban aktivistáink százezrei vállalják a köz érdekében végzett tevékenységet — mondotta. — Ezt a széles körű társadalmi tenniakarást a tanáccsal, a szakszervezettel, a KISZ-szel és más társadalmi szervezetekkel együttműködve váltjuk át országot gyarapító munkává. Azt valljuk például, hogy a lakóhely nem egyszerűen az otthonok sokasága, hanem az ott élők közössége is. A tanácsokkal együttesen vonjuk be az állampolgárokat a lakóterületi politikai tevékenységünkbe, a szocialista demokrácia szerves részét jelentő lakóhelyi közéletbe. Nyílt város- és községpolitikáyal munkálkodunk a településfejlesztési tervek mind gyorsabb és színvonalasabb megvalósításáért. Fórumainkkal lehetőséget adunk a véleménynyilvánításra olyan „nagy", országos ügyekben, mint amilyen legutóbb a kereskedelmi törvény- tervezet társadalmi vitája volt. Ugyanakkor a lakosság az olyan „kis", a mindennapos életet érintő kérdésekről is véleményt mond, mint a járdaépítés vagy a víz- és a csatornahálózat fejlesztése. Mi több: ezeken a fórumokon körvonalazódnak a településeket gazdagító társadalmi munkák, amelyek értéke az elmúlt ötéves tervben több mint 7 milliárd forintot tett ki. — Az elmúlt hónapok népfronttanácskozásaiból és ösz- szegezéseiből kiderül, hogy jó- néhány területen az együttműködés további lehetőségei várnak kiaknázásra. Többek között ilyen lehetőség a közös tanácsú társközségekben élők helyzetének javítása. Ezeken a településeken, valamint az ap(Folytat ás a 2. oldalon) Szovjet—osztrák tárgyalások Moszkvában Szovjet—osztrák kormányfői tárgyalások kezdődtek kedden a moszkvai Kremlben. Az osztrák szövetségi kancellár hétfőn érkezett a szovjet kormány meghívására kétnapos munkalátogatásra a szovjet fővárosba. Alekszej Koszigin és dr. Bruno Kreisky megbeszélésein ezúttal a kétoldalú kapcsolatok, s azon belül is a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségei állnak előtérben. A szovjet és osztrák miniszterelnök tárgyalásain természetesen véleményt cserélnek az időszerű nemzetközi kérdésekről is. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 39. szám 1978. február 8., szerda Ára: 80 fillér Tankönyvek, knnzervek, terven leiül Takarékoskodás a vízzel, színnel, munkaerővel
