Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-05 / 36. szám
1978. FEBRUÁR 5. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. A nagyvárosok gyorsabb fejlesztésére irányuló párt- és kormányhatározatok Pécsett a megvalósulás szakaszába léptek Együtt a lakossággal A Mecsek-oldal egy részlete a magasház tetejéről útelterelések, néha a szervezetlenség is még sok bosszúságot okoznak. Meg is fogalmazódott, vajon eléggé összehangoltan folyik-e ez a nagyarányú munka? A kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulnunk, hogy most van itt a lehetőség, élni kell vele, mert mulasztásaink a későbbi években már behozha- tatlanok. Koordinálással jelentős eredményeket értünk el az egyes területeken folyó munkákban. A munkák egészének összhangja azonban a határozott erőfeszítések ellenére további intézkedéseket követel. Az előbbi két évhez fűződik több nagy horderejű döntés — ennek nyomán a munkák elkezdése is —, amelyek néhány éven belül érzékeltetni fogják hatásukat a város életében. Ilyen többek között a város víz- szükségletének megnyugtató biztosítását szolgáló II. Duna- vezeték építése, a városi szennyvíz kezelésének hosszú távú megoldása Pellérden. Elvi döntés született egy 4000 lakás/év termelést biztosító házgyár felépítésére. Megkezdődött a városi művelődési központ tervezése és folyik a város általános rendezési tervének felülvizsgálata. Nincs azonban még pontos időpontja a földgáz Pécsre érkezésének. A jelen feladatai mellett tehát a város jövőbeni fejlődésével összefüggő kérdésekben is előrehaladtunk és megkezdődtek a városfejlesztés VI. ötéves tervének konkrét előkészületei. Lényegében minden munka elindult, amit az 1975-ös városi pártértekezlet a városfejlesztés közelebbi és távolabbi céljaként megjelölt. Ha most arra kívánnék választ adni, miben összegezhető a 2 év tapasztalata, azt mondhatom: élni tudtunk a lehetőségekkel. A fejlesztő munkában a teljesítés időarányos, a várospolitika legfontosabb területein előreléptünk, a lakosság életkörülményei pártunk politikájával, az V. ötéves terv célkitűzéseivel összhangban javultak. Kialakulóban van a nagyobb feszültségektől mentes várospolitika. Minden probléma figyelmet érdemel Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincsenek megoldatlan problémáink, vagy megnyugodhatnánk. A várospolitika fő kérdései, általános, meghatározó jellemzői mellett nem hanyagolhatjuk el a kisebb problémákat és figyelnünk kell az egyéni gondokra, mindazokra a tényezőkre, amelyek valamiféleképpen terhelik az embereket. Mert például a lakásépítés nagyobb üteme még önmagában nem orvosság annak, akinek nincs lakása. Ugyanúgy látnunk kell azt is, hogy az ellátás általános javulása nem lehet válasz az ellátás egynémely problémáira. Évente most már milliárdos nagyságrendben növekszik a város állóeszköz-állománya, gondolnunk kell ápolására és megóvására is. Új parkokat, játszótereket építünk, gondoznunk is kell azokat stb. A város párt- és állami vezetése olyan szemlélettel dolgozik, hogy a fő feladatok mellett a részproblémák is figyelmet érdemelnek. A várospolitika egyik legnagyobb sikere, egyben tartaléka, és ezért a jövőre nézve legnagyobb ígérete az emberi tényezők szerepében kereshető. Egyre többen vannak a 168 ezerből, akik nemcsak várnak, hanem tesznek is. A gyermekintézmény-hálózat jelentős bővülése nem kis mértékben köszönhető annak, hogy a városi pártbizottság és a tanács közös felhívására megmozdult városunk társadalma: tettrekészséggel, pénzzel és munkával mutatta meg erejét. Akció indult az iskolai tantermek világításának korszerűsítésére, a városi művelődési központ felépítésére, rendszeressé vált a szocialista brigádok és az iskolák, óvodák, bölcsődék kapcsolata. Már-már nem a társadalmi munkást kell keresni, hanem a rendelkezésre álló erők teljes és hatékonyabb foglalkoztatását kell megszervezni. Többet tudunk egymásról és többet akarunk tenni egymásért. Az eredmények mérhetők, érzékelhetők és ez mindannyiunk örömére szolgál. Felfogásunk szerint éppen ez az, ami értelmet és rangot, elismerést és új célokat biztosít a várospolitikának. r Irta: Lukács János, a városi pártbizottság első titkára A kongresszusi időszak félidejében a városi pártbizottság áttekintette a XI. pártkongresz- szus határozatai végrehajtásának városi tapasztalatait. Ennek során igen nagy figyelmet fordított a várospolitikára. A várospolitikai tevékenység felöleli a városfejlesztés, üzemeltetés valamennyi területét, az anyagi és nem anyagi szolgáltatásokat, a különféle ellátási feladatokat, s az igazgatást is. Nagy horderejű tevékenység, mert az általános politika közvetítője, amelyet a lakosság nap mint nap különböző formákban érzékel és eredményei szorosan összefüggnek életszínvonal-politikánkkal. Ezért nem véletlen, hogy a közgondolkodás fejlődésével, a társadalmi kérdések iránti felelősség növekedésével városunk lakossága is megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a városfejlesztés és ellátás kérdései iránt. Nagyobb lehetőségek A városi párt- és tanácsi munkának meghatározó tényezője Pécs kiemelt felsőfokú központ szerepéből adódó feladatai mellett gz a realitás, hogy a lakosság száma meghaladta a 168 000-et és a közel 85 000 foglalkoztatott 61,5 százaléka fizikai dolgozó, munkás. Közelebbi múltunk is arra ösztönzött, hogy a város vezetése nagyobb gondot fordítson a várospolitikára. 1975-ben a városi pártértekezlet megállapította, hogy a várospolitika valamennyi területén komoly feszültségek vannak, a IV. ötéves terv időszakában az ellátási mutatók általánosan romlottak. Főbb okait megjelölve rámutatott, hogy térségünkben a gazdasági növekedés visszaesése kisebb ütemű városfejlesztést tett lehetővé. Ugyanakkor a lakosság a város természetes vonzása és központi szerepköre miatt változatlanul dinamikusan nőtt — 1960 és 1975 között 45 000 fővel. Mindez együtt jelentette azt az alapot, amelyre a város V. ötéves terve épülhetett. Reálisan, a város helyzetét és az ország lehetőségeit figyelembe- véve kellett fejlesztési céljainkat meghatároznunk. A város gondjai és a fejlesztés céljai a megyei és az országos vezető szerveknél megértésre találtak, és Pécs a korábbinál lényegesen nagyobb ütemű fejlődéshez kapott lehetőséget, elsősorban a pénzügyi fedezet oldaláról. Ebben a tervidőszakban a megyei fejlesztési alap 78 százaléka Pécsett koncentrálódik, összességében eléri az 5 milliárd forintot. A fejlesztés nagyobb ütemét szemlélteti, hogy többek között 2000-rel több állami lakást, 48-cal több általános iskolai tantermet, 500-zal több óvodai férőhelyet építhetünk, mint a IV. ötéves tervben. Félmilliárdot meghaladó ösz- szegben külön támogatást kaptunk a kormánytól a pinceprob- lémók orvoslására, 770 millió forintot pedig városrekonstrukcióra, épület- és lakásfelújításra. lentette és jelenti jórészt napjainkban is, mert a fejlesztési alapok ugrásszerű növekedését nem kísérhette az eszközrendszer ugyanilyen mértékű növekedése. Az egyensúly megteremtésénél immár abból indulhattunk ki, hogy a reálisnak ítélt célokhoz- igazítsuk az eszközrendszert. Nem engedhetjük, hogy az eszközrendszer, a vezetés, a szervezés, a vállalati kapcsolatok és a különböző kapacitások adott helyzete és színvonala határozza meg, hogy mit tehetünk. A városfejlesztés két esztendejének tapasztalatai éppen azt igazolják, hogy a zökkenők ellenére lehet ebben a felfogásban dolgozni. A célok kellő mélységű ismerete, a fegyelmezett munka, a tartalékok feltárása és mozgásba hozása, a vezetés javítása, a vállalatok közötti kapcsolatok, az előkészítő munka fejlesztése és nem utolsósorban a tervezői-kivitelezői kapacitások lehetséges növelése biztosította, hogy az eszközrendszer kezd közeledni a pénzügyi lehetőségekhez. Ha szépséghibákkal is — mint például az év végi befejezések magas aránya, a határidő előtti rohammunka —, de a szerződési fegyelem javult, a határidőnek, a jó minőségnek ismét kezd tekintélye lenni. A szó és a tett valamennyiünk örömére közelebb került. A használatba vevők a létesítményekre nagyobb pontossággal számíthatnak, tervszerűbben készülhetnek és ennek tudatában a gondokat nagyobb megértéssel fogadják. Két év alatt 3375 lakás épült A fejlesztés főbb területein elért eredmények a következőkben összegezhetők: Az állami és magánerős lakásépítés terveit - mint az egyik legfontosabb társadalompolitikai feladatot — külön-külön is sikerült teljesíteni, együttesen pedig 11,8 százalékkal túlteljesíteni. Két év alatt felépült 3375 lakás, az 5 évre tervezett lakásszám 39,6 százaléka. Pécs városban két év alatt ennyi lakás még nem épült. Ez legnagyobb építőipari szervezetünknél, a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál is lakásépítési rekordot jelentett: 1977-ben 1518 lakást építettek fel. Bár az igényüknek megfelelő lakásra várók száma meghaladja a 14 000 főt, és többségük nem is rendelkezik lakással, az ilyen tömegű lakásépítés mégis érezhető enyhülést hozott a legégetőbb problémák és a többgyermekesek lakásgondjainak megoldásában. Alapvető javulást a jelenleginél is nagyobb ütemű lakásépítés hozhat. Ebben az időszakban azt tűzték ki feladatul, hogy a tervezett lakások felépítésével a lakásellátás kedvezőtlen tendenciáját fordítsuk meg. Ez sikerült. A 100 lakásra jutó családok száma csökkenő, jelenleg 100 lakásra 120 család jut. Természetesen szerepet játszott ebben az átgondoltabb és előre- láthatóbb lakásgazdálkodás is. Ennek eredménye egyrészt, hogy a felépült lakások számánál nagyobb számú család gondját oldotta meg, másrészt, hogy a névjegyzékre kerültek 95 százaléka a tárgyévben lakáskiutalást is kapott. A várospolitika más területein — elsősorban dinamikus fejlesztéssel — a feszültségek felszámolását tűztük ki. A célok teljesülnek. Két év alatt elkészült az 5 évre tervezett bölcsődei férőhelyek 42,3 százaléka, az óvodai férőhelyek 50 százaléka, az általános iskolai tantermek 53,4 százaléka, az orvosi rendelők 43,9 százaléka, a kereskedelmi eladótér 20 százaléka és a szolgáltatói alap- terület 41,2 százaléka. Nagy eredménynek, sőt vívmánynak tartjuk, hogy a bölcsődei ellátás 135 százalékos feltöltöttséggel arányban van az igénylők számával, időszakosan fordul elő csak várakozás a felvételre. Az óvodáskorú gyermekek 80 százaléka — az óvodák 125 százalékos kihasz-- nálásával — óvodai ellátásban részesül. Az általános iskolai fejlesztések gyorsabb ütemét a tárgyi feltételek javítása mellett a gyermeklétszám növekedése és a kettős váltás magas aránya is indokolta. 1975 óta 1300 fővel nőtt az általános iskolai tanulók száma. A belépő 48 új tanterem eredményeként, ha kismértékben is, de csökkenteni lehetett a kettős váltás ará-- nyát. Ez ma 33 százalék. A kulturális ellátás jelzett területein mindenekelőtt az a tendencia figyelemre méltó, hogy növekvő gyermeklétszám mellett javul az ellátás. A fejlesztés 2 évre tervezett előirányzatai tehát teljesültek és megvannak a további eredményes munka feltételei is. Ennek alapján mondotta ki a Városi Pártbizottság, hogy a nagyvárosok gyorsabb ütemű fejlesztését szolgáló párt- és kormányhatározatok Pécsett a megvalósulás szakaszába léptek, a fejlesztésben érintett állami és gazdasági szervek dolgozói teljesítették feladatukat. Javultak az ellátási mutatók A várospolitika eredményeit és hatásait nemcsak a fejlesztés határozza meg. Szerepük van ebben mindazoknak a gazdasági szervezeteknek és intézményeknek, amelyek a város üzemeltetésével, fenntartásával és ellátásával foglalkoznak. E szervek, köztük a kommunális vállalatok munkáját dicséri, hogy a város üzemeltetése lényegében zavartalan, kiegyensúlyozott. Víz, villany, távhő, melegvíz szolgáltatásban, a szemétszállításban, a parképítésben és ápolásban fennakadások általában nincsenek, az ellátási színvonal az elhatározott ütembbn javul. Az igazgatásban, a hatóságok munkájában is visszatükröződnek azok az elvárások, amelyeket politikánk szorgalmaz. Az ügyintézés gyorsul, elérhető most már abban az időben is, mikor nem terheli a munkaidőt. A városigazgatás az emberek tízezreivel kerül nap mint nap kapcsolatba, ezért annak, korszerűsítése, kulturáltságának fokozása változatlanul napirenden lévő kérdés. Az életkörülményekét, a közhangulatot — ellátási funkciójuk révén — közvetlenül érintő területek a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatások, az egészségügy. Itt, annak ellenére, hogy még nagy ütemű hálózatfejlesztést tervezünk — I. kér. 22 munkahelyes rendelőintézet, fedett vásárcsarnok, Domus Áruház, több nagy ABC áruház, étterem és szolgáltató létesítmény — már napjainkban is a minőség, a kulturáltság, a gondos szervezés kerül előtérbe. A nagyobb előrehaladás akadálya ugyanis ma már nem elsősorban a megfelelő hálózat hiánya. A meglévő egységeket kell jobban felszerelni, szervezettebben működtetni, a munka színvonalát javítani. Valamelyest más a helyzet a városi tömegközlekedéssel. Az útépítések rangsorolása megfelel a tömegközlekedés igényeinek. Minden évben több az új autóbusz-viszonylatok, autóbusz- járatok száma. A csúcsforgalmi zsúfoltság ennek ellenére csak mérsékelten enyhült. Ott a belső tartalékok feltárása, a tevékenység színvonalának emelése mellett még jelentős hangsúlyt kell kapnia az úthálózat és járműpark további korszerűsítésének és bővítésének is. A városépítés mai megjelenése — itt-ott már a rendezettség is — mutatja, hogy szinte az egész várost átfogó nagyarányú munka van folyamatban. A pincerendszerrel összefüggő munkák mellett tovább tart a városi közművek rekonstrukciója, jelentősebb útjaink korszerűsítése és újak építése, a történelmi városrész helyreállítása és megóvása és a magasépítés. Egyre inkább megteremtődik a lehetősége a városkép további jó irányú alakításának, az előrelátó és összehangolt munkának. Az új születése azonban itt sem zavartalan. A feltúrtság, az útépítés, az ebből következő A célokhoz igazított eszközrendszer Mindezek következtében a várospolitika fejlesztéscentrikus irányt vett, mert a feszültségek enyhítése elsősorban ilyen úton oldható meg. A gondjaink így már a fejlesztés gondjaivá váltak. A feladatot most már a lehetőségek valóraváltása je- Átadás előtt álló óvoda Lvov-Kertvárosban Fotó: Erb János 's
