Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-05 / 36. szám

2l Dunántúli napló 1978. február 5., vasárnap II KSH jelentése az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) Az építőipari termelés a ter­vezett ütemben, az előző évi­nél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az állami épí­tőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szö­vetkezeteké kismértékben emel­kedett. A foglalkoztatottak szá­ma valamivel csökkent, a ter­melés növekedése teljes egészé­ben a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok tér­hódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű terven felüli ke­resletnövekedést azonban az építőipar adott kapacitása és szerkezete nem tudta kielégí­teni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975-höz képest 7-7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növeke­dés 10—11 százalékos. Az álla­mi gazdaságok és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és ki­segítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A ter­melés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élelmiszerellátá­sát és a kivitel bővítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna bú­za termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A több­letmennyiség a hozamnöveke­désből származott, a búza ve­tésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlag­termés 40,5 q volt, 1,7 q-val több az eddigi legmagasabb, 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 millió ton­nával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektáronkénti átlagtermés 46,8 q volt, 23 szá­zalékkal nagyobb, mint 1976- ban. A tervnek megfelelően a zöldség, a burgonya és a gyü­mölcstermelés erőteljesen fej­lődött. Zöldségből és burkonyá- ból az előző évinél 20 száza­lékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növekedett áz alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel kevesebb, a répa cu­kortartalma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt. A szarvas­marha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1 950 000-re emel­kedett. Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben emelke­dett: a vágóállat-termelés 10 százalékkal, a tejtermelés — fő­ként a hozamok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. IV. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 száza­lékkal, tehergépkocsin 7,6 szá­zalékkal, hajón 16,1 százalékkal több árut szállítottak. A tömeg- közlekedési eszközökön a sze­mélyi utazások száma 3,6 mil­liárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976-ban. 1977-ben a vasút 10 villamos mozdonyt és 20 Diesel-mozdonyt szerzett be. Folytatódott a vo­nalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsí­tése. Záhony térségében üzem­be helyezték az új fényeslitkei teherkocsirendező pályaudvart. A távolsági és a helyi sze­mélyszállítás javítására több mint 1100 új autóbuszt, 36 troli­buszt, 27 hév motor- és pót­kocsit, 20 új csuklós villamost állítottak forgalomba. A sze­mélygépkocsik száma több, mint 83 ezerrel emelkedett és az év végén megközelítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 600 tehergép­kocsit állítottak forgalomba. A közutakon mintegy 1400 km hosszúságban korszerűsítést és útburkolat-erősítést végeztek. Több, mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M-1-es autópálya Komárom és Győr között félszélességben elkészült szakaszát. A telefon főközpontok befo­gadóképessége 43 ezer, az al­központoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetés­ben az összes főállomás 70 szá­zaléka vett részt. Az év végén 27 országgal volt közvetlen táv- hívásos kapcsolatunk. Elkészült és megkezdte kísérleti üzemelé­sét az interszputnyik földi kö­vető állomás Taliándörögdön. Y. Beruházás A szocialista szektor beruhá­zásaira 181,5 milliárd forintot, a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékkal,, volumenben 13 százalékkal több, mint az előző évben volt. A beruházások ilyen mértékű növekedése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teher­bíró képességével, és a kon­centrált kivitelezés lehetőségei­vel. Egyidejűleg túl sok beruhá­zás volt folyamatban, egyes esetekben a befejezések elhú­zódtak és emelkedtek a költsé­gek. Mind az építési, mind a gép- beruházások összege nagyobb volt a tervezettnél. Különösen a nem szocialista országokból származó gépek beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beruházásokra kereken 80 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 15 százalékkal töb­bet az előző évinél, de valami­vel kevesebbet az előirányzott­nál. Ezen belül nagyberuházá­sokra a tervezettnél kevesebbet', célcsoportos beruházásokra többet használtak fel. A válla­lati beruházások összege jelen­tősen meghaladta az előirány­zatot. A túlteljesítést főleg a vállalatok saját fejlesztési alap­jainak tervezettnél gyorsabb nö­vekedése és emellett az export- növelő beruházási hitelek elő­irányzottnál nagyobb folyósítá­sa tette lehetővé. Yl. Kül­kereskedelem 1977-ben jelentősen bővül­tek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal tovább erősödött együttműködésünk, az árufor­galom az államközi egyezmé­nyeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudo­mányos és műszaki együtt­működés, a közös beruházá­sok megvalósítása. Bővültek termelési, műszaki és tudományos kapcsolataink a nem szocialista országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bo­nyolítottuk le, de számotte­vően emelkedett a forgalom a nem szocialista — ezen belül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16—16 száza­lékkal nőtt. Volumenben a behozatal 8 százalékkal, a ki­vitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubel-elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivitel gyorsabban nőtt a be­hozatalnál. összehasonlítha­tó árakon a kivitel 15 száza­lékkal, a behozatal 7 száza­lékkal emelkedett. A behoza­tali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a szá­mítottnak. A behozatali több­let kisebb volt, mint 1976-ban. Az import elsősorban energia- hordozókból *és gépekből bő­vült. Az exportban a gépipari termékek, valamint az anya­gok kivitele nőtt a legna­gyobb mértékben. A dollár- és egyéb tőkés deviza elszámolású külkereske­delmi forgalomban a behoza­tal és a kivitel volumene azo­nos mértékben, 10—10 száza­lékkal nőtt. VII. jövedelmek, fogyasztás 1977-ben a tervezettnél va­lamivel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása. A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-vel az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelem­ben és a vendéglátásban ren­dezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszakpót­lékát, amelynek egyévi bér­kihatása mintegy 1,8 milliárd forint. Szeptember 1-vel, il­letve október 1-vel a művelő­dés, az oktatás és az egész­ségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emel­ték. Ennek egyévi bérkihatása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A nép­gazdaságban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3440 fo­rint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a korábbi tüzelő- és hús­áremelés ellentételezéseként. A fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között, 3,9 százalékkal emelkedett. Az egy munkásalkalmazott kere­sőre jutó reálbér a tervezett 2,5—3 százaléknál valamivel nagyobb mértékben, 3,5 szá­zalékkal nőtt. A reálbérek mellett a társadalmi juttató­1978. január 1-én az ország népessége 10 671 000 fő volt, 46 000-rel több, mint egy év­vel korábban. 1977-ben 178 000 gyermek született, 4 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben. A csökkenés összefüggött azzal, hogy kevesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy évvel korábban. 1000 lakosra 16,7 élveszületés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élveszületettre jutó 1 éven alul meghaltak száma, a csecsemőhalandóság az előző évi 30-ról 26-ra csök­kent. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1977- ben 4,3 volt. 1978. január 1-én a népes­ség 47,6 százaléka, összesen 5 078 000 fő tartozott az aktiv keresőkhöz, 5000 fővel keve­sebb, mint egy évvel azelőtt. A létszám 63 százalékát fog­lalkoztató hórom fő anyagi ágban — az iparban, az épí­tőiparban és a mezőgazda­ságban — a dolgozók száma tovább csökkent, a népgaz­daság többi ágában együtt­véve 1,5 százalékkal nőtt. Az egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mint­egy 13 milliárd forintot fordí­tott. A kiadások több mint fele a fekvőbeteg-ellátást szol­gálta. A kórházi ágyak szá­ma 1100-zal gyarapodott és az év végén a szülőotthoni ágyakkal együtt megközelítet­te a 93 500-at. Átadásra ke­rült az Országos Kardiológiai Intézet és több kisebb lé­tesítmény. Az orvosok száma az év fo­lyamán 600-zal emelkedett és az év végén 28 400 volt. Egy általános körzeti orvosra 2700 lakos ellátása jutott, valami­vel kevesebb, mint 1976-ban. Az összes körzeti orvosi állá­sok csaknem 6 százaléka volt betöltetlen. A bölcsődei he­lyek szórna az év folyamán 3300-zal nőtt és az év végén meghaladta az 55 000-et. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre mint­egy 18 milliárd forintot fordí­tott. Emellett az üzemek és a sok is jelentősen emelkedtek. Az egy lakosra jutó reáljöve­delem növekedése 4,5 száza­lék volt az előirányzott 3,5 —4 százalék helyett. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege 10 százalék­kal volt nagyobb, mint 1976- ban. Ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forintot fizettek ki, 4 milliárd forinttal, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977 év végén 1 928 000 volt, 57 000 fővel több, mint az év elején. Családi pótlékra 8,5 mil­liárd forintot folyósítottak, 13 százalékkal többet az 1976. évinél. 1977 év közepén 1 004 000 csalód 1 920 000 gyermek után részesült csalá­di pótlékban. Gyermekgondo­zási segélyre 3,8 milliárd fo­rintot fizettek ki, 9 százalék­kal többet, mint egy évvel korábban. Gyermekgondozási segélyben december végén 290 000 anya részesült, a dol­gozó nők 13 százaléka. A kiskereskedelmi forgalom volumene a tervben előirány­zott 4,4 százalékos növeke­désnél nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül a lakosságnak értékesített áruk mennyisége mintegy 5,5 szá­zalékkal nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása összehasonlítható áron 3 szá­zalékkal, a ruházati cikkeké 2 százalékkal emelkedett. Nőttek a lakosság megta­karításai. A takarékbetét-állo­mány az év végén 107,5 mil­liárd forint volt, ami 14,6 milliárd forinttal, 15,8 száza­lékkal több az egy évvel ez­előttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer Iqkás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült. termelőszövetkezetek is támo­gatták az oktatási intézmé­nyeket. Az óvodák befogadó- képessége az év folyamán a tervnek megfelelően, kb. 16 000 hellyel bővült. Száz óvodáskorúból 1976-ban 80, 1977-ben 83 járt óvodába. Az oktatás különböző foko­zatain a folyó tanévben 1,7 millióan tanulnak. Általános iskolai tanuló a 6—13 évesek 98,7 százaléka, szakmát tanul a 14—16 évesek 40,0 százalé­ka, a középiskolák nappali tagozatának tanulója a 14— 17 évesek 37,8 százaléka, és egyetemi vagy fősikolai hall­gató a 18—25 évesek 4,6 százaléka. 1977-ben kb. 52 000-en szereztek szakmun­kás-bizonyítványt. A középis­kolákban 46 400-an végeztek. Az érettségizettek 49 százalé­kának szakirányú végzettsége volt. Az egyetemek és főisko­lák nappali tagozatain 14 600- an kaptak diplomát. Az esti és levelező tagozatokon érett­ségi bizonyítványt 32 000-en, felsőfokú oklevelet 11 300-an szereztek. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 5,5 milliárd forintot fordított. A televízió-előfizetők száma az év folyamán 80 ezerrel nőtt, 1000 lakosra 240 előfi­zető jutott. IX. Idegen- forgalom Az országba 12,4 millió külföldi érkezett, 2,5 millióval több, mint 1976-ban. Egy napnál hosszabb ideig 7,2 millió turista tartózkodott ha­zánkban, számuk 1,6 millióval nőtt. A turisták 87 százaléka szocialista országokból érke­zett. Külföldre 4,7 millió ma­gyar utazott, 19 százalékkal több, mint 1976-ban. A ki­utazók 93 százaléka a szo­cialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevéte­lek jelentősen meghaladták a kiadásokat. 1977-ben a szállodai helyek száma csaknem 2000-rel nőtt. Vili. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás Kritikus hangú zárszámadó közgyűlés Kétújfalun Minőségi változás előtt Az 1978-as terv magasra emelte a mércét Kétségtelenül hálásabb a tudósító dolga, amikor kiváló eredményeket elérő termelő­szövetkezeti zárszámadó köz­gyűlésről kell beszámolnia. Tulajdonképpen azért nehéz a kétújfalusi termelőszövetke­zet részközgyűlésén történte­ket elmondani, mert az elmúlt esztendőben a korábbi évek­hez viszonyítva kétségtelenül fejlődött a tsz, a 3535 hek­táron gazdálkodó 531 tag tiszteletre méltó erőfeszítése­ket tett, hogy az 1975. évi sza­nálás kudarcát feledtetni tud­ják. A termelőszövetkezet 1977- ben 3 millió forintos nyere­séggel zárta mérlegét. Ez uqyan kevesebb a tervezett­nél, de mégsem veszteség. Kü­lönösen az állattenyésztés jö­vedelmezősége nőtt, az egy tehénre eső átlagos tejtermeí' lés például 632 literrel emel­kedett. De még így is csak 2644 liter. Kétségtelenül iga­zat kell adnunk dr. Földvári Jánosnak, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyet­tesének, amikor a szövetkezet évi munkáját összegező zár­számadáson az ilyenkor szo­kásosnál kritikusabb hangon hívta fel a vezetők és tagok figyelmét arra, hogy feledjék el a termelőszövetkezet két év előtti mélypontját, és ne ah­hoz mérjék az eredményeket, hanem a követelményekhez. A magyar mezőgazdaság az elmúlt évben 10 százalékkal növelte az előállított termelé­si értéket, Baranya talán en­nél is jobban. Kétségtelen, hogy ebben a kétújfalusi eredmények is benne vannak, de ennél lényegesen nagyobb fejlődést kell elérni. Minőségi változásra van szükség szer­vezettségben, fegyelemben, a technológiák betartásában. A tegnapi zárszámadó köz­gyűlésen részt vett Kasó Jó­zsef országgyűlési képviselő, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója is, akitől megtud­tuk, hogy alig 20 kilométer távolságban ugyanolyan mun­kásokkal például a tejterme­lésben 4600 literes tehenen- kénti átlagot értek el. A gazdaság állatállománya és más kedvezőtlen adottsá­gai miatt (igaz éppen ezért jelentős állami támogatásban is részesülnek) kétségtelenül hátrányosabb helyzetben van a 8 falut és 2 pusztát magá­ba foglaló szövetkezet. Az egyesülést követően nem ép­pen kedvező örökségét (hite­lek) hurcolja magával. Jól lát­ják ezt a szövetkezet mostani szorgalmas vezetői is, a be­számolóban például sem a tagok, sem a vendégek (az említetteken kívül részt vett a közgyűlésen Illés István, az MSZMP Szigetvári járási Bi­zottságának első titkára és Biró Sándor, a Baranya me­gyei Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára is) előtt nem leplezték gyengeségeiket, inkább a fejlődés gyorsabb útjait keresték. Talán derűsebb hangú be­számolót is írhattam volna, miként 1974 februárjában, amikor utoljára voltam zár­számadó közgyűlésen Kétújfa­lun. Az 1978. évi tervek 8—9 százalékos termelési értéknö­vekedést tartalmaznak, ennek teljesítése a szövetkezet fej­lődésében minőségi forduló­pontot jelentene. Lombosi J. A népművészet tiszta forrásainál Schneider Lajos népdaléneklési verseny Mohácson A gyomra táját nyomogatja az egyik kislány itt, a tágas elő­csarnok sarkába húzódva. Ma­mája simogatja a haját. „Men­ni fog, ne félj” — súgja neki. Elkel a biztatás. A közelükben álldogáló kamaszforma fiatal­ember újjperecei is szinte han­gosan pattognak, amint a ke­zét tördeli. A torokban csomó, a hang fátyolos. Lámpaláz, drukk, idegesség. Föllépés előtt a népdaléneklés három megyé­ből összesereglett hatvan ifjú művelője között alig akad szó- rabírható ... Nem csoda, hisz életük nagy napja ez. A járási, városi és a megyei versenyek utón most dől el, ki a legjobb Baranya, Tolna és Somogy ösz- szesített versenyében. Húsz Judit, a pécsi Dobó Ist­ván Gimnázium negyedik osztá­lyos, zenei tagozatos tanulója otthonosan mozog már a Mo­hácsi Kossuth filmszínházban. A Schneider Lajos népdalének­lési verseny „törzstagja”, több­szörös nyertese. Idén hatodszor lép a szakemberekből álló zsűri és a közönség elé. Zongorázni és énekelni tanul.- Nem vagy ideges?- Drukkolok az tény, de ha az ember csak a népdalra gon­dol, feloldódik benne a feszült­ség. Bent a nagyteremben meg­szólalnak a harsonák. A közön­ség és az ifjú előadók egyetlen nagy egészet alkotva fülelnek a ki-kibontakozó csodára: meg­megcsillan a torkokba, hang­szerekbe zárt kincs, megmutat­ja magát a zsenge, ám annál szebb tehetség. • — Nincsen az alkotó szellem­nek még egy olyan megnyilvá­nulása, amely annyira képes lenne közel hozni egymáshoz embert és embert, mint az ének. Megértésében nem akadály az emberek különbözősége, a nyel­vi ídegenség, mert mindenkihez közvetlenül, legbensőbb' lénye­géhez, emberiességéhez szól — mondja Lantos József, a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes ve­zetője megnyitó beszédében. Csernus Zsuzsanna, a PTF gyakorló iskolájának hatodikos tanulója bizonygatja: nem ide­ges. Én azonban látom, még most is görcsösen markolja fu­rulyáját, pedig már túljutott a „veszélyen”. Dr. Kardos Józsefné tanárnő tanítványa, Wesz Ernő tavaly első helyezett volt, idén úgy lá­tom, vigasztalni kell. — Megfáztam egy kicsit és berekedtem. Nem úgy sikerült az előadásom, ahogyan szeret­tem volna ... Azért rossz ez, mert olyan sokan várták tőlem a jó szereplést . . . A fiú talán vesztesnek érzi magát. Én pedig azt gondolom, vesztes itt nincs. Mindenki nyert, gazdagodott valamivel, kincset szorított a markába. Kincset, amiről egykor el sem akarja hinni majd, hogy milyen szép, milyen értékes, és hogy az övé. Az általános iskolai tanulók közül első lett Tóth Éva, a pécsi Mátyás király Általános Is­kola tanulója, a középiskolások között első lett Bakonyi Anna, a pécsi Dobó István Gimnázium tanulója. A furulyások közül Erős Levente nyert, a Szi­getvári Zeneiskola tanulója. — B. K. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents