Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-18 / 49. szám

2 Dunántúli napló 1978. február 18., szombat Magyar játékfilm, 1977 (Folytatás az 1. oldalról) A hozzászólások sorát Füleki József, a Társadalmi Szemle munkatársa, a Filmművészeti Tanács tagja nyitotta meg. Utalt arra, hogy a szórakozta­tás önmagában nem giccset je­lent, s hogy a filmművészet fej­lődése szétfeszítette a skatulyá­kat, örvendetesen színesedik a filmműfajok palettája. Józsa Péter, a Népművelési Intézet főmunkatársa is hasonló témát feszegetett, a dokumentum és játékfilmek viszonyát, átmeneti formáit. Kopasz Júlia pécsi ta­nárnő a külföldi — főleg nyu­gati — filmek negatív hatásai­ra és a fiatalok etikai, esztéti­kai nevelésének hiányosságai­ra hívta fel a figyelmet. A dra­maturgiai munka fontosságá­ról, kellő megbecsülésének szükségességéről beszélt Sza­bó György, a televízió kritiku­sa. Megállapította, hogy a dramaturgok feladatát ma még sokan az ideológiai „biztosíté­kok" szerepkörében látják, és a forgatókönyvek gyakran ki­dolgozatlanok. Pedig alaposan előkészítve a forgatást, számos potenciálisan jelentkező prob­léma idejében megoldható lenne. Morvay István, az Esti H í rí a p kritikusa megemlítette, hogy a magyar film helyzete akkor változna gyökeresen, ha évente legalább harminc film készülne átlag 15 millió forin­tos költségvetéssel. (A filmek számának kívánatos növelésé­re egyébként Nemeskürty István is utalt már az egyik tavalyi Filmkultúrában.) Lugossy László filmrendező őszinte hangú felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az eredmé­nyek, sikerek felsorolása mel­lett a fiim-seregszemle „veszte­ségeit” se hagyjuk szó nélkül. Becsüljük és tiszteljük még jobban az alkotók szándékait. A filmeket ne csupán kiraga­dott momentumok, hanem ösz- szes értékeik alapján ítéljük meg. Vjacseszlav Sesztakov moszkvai filmtörténész a Kül­detés, a Két elhatározás és a Veri az ördög a feleségét kap­csán mondta el a magyar fil­mekről szerzett benyomásait, Földes Anna, a Nők Lapja kri­tikusa pedig a közönség ízlés­nevelésének lehetséges módo­zatait fejtegette. Az amúgy is élénk ritmusú tanácskozás igen izgalmas szakaszához érkezett, amikor Kosa Ferenc, a Küldetés rendezője filmankétokon szer­zett tapasztalatai alapján tár­sadalmi problémákra hívta fel a figyelmet. Egy tavalyi kriti­kára adott nyilvános válaszá­val, s Tóth Dezső zárszavával fejeződött be a végig igen őszinte, nyílt légkörben folyó szakmai vita. Havasi János A vitán részt vevők egy csoportja Animációs filmek fesztiválja Tegnap délután díjakat adtak át az Ifjúsági Ház­ban az IXILON Stúdió két tagjának. Párizsban, az UNESCO keretében meg­rendezett animációs filmek fesztiválján első díjat nyert a 16 éves pécsi Fal- tisz Alexandra .Paraplé” című filmje. A hatéves Varga Zsolt „A kutya megeszi a napot” c. film­jéért dicsérő oklevelet ka­pott. Párizsban a köztár­sasági elnök felesége, aki egyben a zsűri elnöke is volt — adta át a díjakat. Az Ismeretlen filmsztár Mai program Ma délelőtt tizenegykor a külföldi kritikusokkal talál­koznak a filmszemle ven­dégei a Fegyveres Erők Klubjában. Délután zajlanak az utolsó bemutatók: 16 óra­kor vetítik a Kossuth mo­ziban Esztergályos Károly Kísértés című filmjét, amit folytatásokban sugárzott nemrég a télevízió. 17 órakor mutatják be a Petőfi moziban Rózsa János baranyai vonatko­zású dokumentumfilmjét, a mohácsi emlékhelyről készült Csatatér cimű al­kotást. Ugyanott lesz 19 órakor Rényi Tamás K. O. című filmjének premierje. Ma 14 órakor a Pannó­nia Filmstúdió rajz- és bábfilmjeit, 16 órakor pe dig a Bosszú cimű MTV filmet vetítik az IH-ban Ugyanitt 14.30-kor Ju hász Jácint színművész de dikál. Cséplő Gyuri Cséplő György németfalusi (Zala m.) lakost most még nagyon kevesen ismerik, jólle­het máris filmsztár, s nem is akármilyen. Schiffer Pál leg­újabb filmjének halk szavú ci­gányhőse a csütörtöki bemu­tatóra kórházból érkezett, s pénteknél tovább nem is ma­radhatott. — Asztmával kezelnek a za­laegerszegi kórházban .. . — Nem Budapesten? — Nem ... A film valóban úgy zárul, hogy a testvérem­mel visszautazunk Pestre, ott­hagyjuk a telepet, de aztán másképp alakult... Csak egy hónapig tudtam tovább dol­gozni a téglagyárban. Leszá­zalékoltak, és most kórházba járok. Amikor a filmbeli üzemorvos figyelmeztette Cséplő Gyurit, hogy nem végezhet erős fizikai munkát, megvallom, kicsit el­csodálkoztam. Gyuri a filmen jó kötésű fiúnak tűnt, s csak a „valóságban" látszik, meny­nyire törékeny testalkatú. — Hogyan találkozott a fil­mesekkel? — Schiffer Pál jött el hoz­zánk 1972-ben vagy 73-ban egy szociológussal. Aztán hosz- szú ideig leveleztünk, amíg el nem kezdődött a forgatás. Az egészről csak annyit tudok mondani, hogy életem legna­gyobb élménye volt a filme­zés, gyönyörű emlékeim van­nak róla. Ha lehet, még halkabban teszi hozzá: — Nagyon szeretném foly­tatni ... A filmet még nem látták sem a faluban, sem a tele­pen. Ha egyszer eljut hozzá­juk, talán nemcsak azért né­zik majd meg, mert főszerep­lőjének a háza — ha addig­ra elkészül — a faluban áll. Tanulnak is belőle . .. H. J. iilpiiiiiliii fcr&fck* s- élv szeretek l?í^£s£k3<in)” 1 "T~ Xantus János főiskolás rendező Több hónapon keresztül, éj­szakáról éjszakára álmodott egy víztoronyról a tengerpar­ton, ahol a toronnyal egyma- gasságban repülőhalak lebeg­tek és egy robusztus ember gyalogolt fölfelé... A különös álom hatására kezdett el ké­pekben is gondolkodni. És ezután Xantus János már kevesebbet foglalkozott az ad­dig kedvelt biológiával. Érett­ségi után fényképész szakmun­kástanuló lett, majd a film­gyárban dolgozott segédope- ratőr-gyakornokként. A Film- művészeti Főiskola rendező sza­kára 1975-ben vették föl. Min­den évben kellett készítenie egy filmet és ezek közül a másodikban „beadott” film­jét, a Werthert mutatták be tegnap a filmszemlén. — Miért esett a választása Goethe regényhősére? — Werther történetét sokan ismerik, abból keveset kell el­mondani és több idő marad a történet továbbvivésére, il­letve a játékra. Abszolút film­hős, őszinteségével és naivitá­sával egyfelől, másfelől min­denfajta konstrukciónak mes­tere. Werther nem bírja elvi­selni sikerületlen szerelmi ka­landját és ezért, Lotte, illetve Albert szerepét ráruházza egy parasztlányra és egy paraszt­fiúra. Játékot visz az életébe, olyant, amelyet ő rendez a sa­ját kedve szerint. Lemond sze­relmének valódiságáról, de cserében megszabadul az eset­legességtől. Azonban ez újabb disszonanciát szül... Első filmje „helyszíni közve­títés”, dokumentum-riportfilm. Egy fiatal színésznővel a saját gondolatai után olyan szöve­get mondat el, melyet ő, a ren- decő írt és mondatról mondat­ra súgott neki a felvétel alatt, így örökíthette meg a valódi reagálást. Harmadik filmje két süketnéma fiú beszélgeté­sét rögzíti, melyet egy képen kívül álló „tolmács” próbál meg lefordítani. — Jövőre lesz negyedéves. Ilyenkor az ember tervekkel, el­képzelésekkel megrakodva in­dul a pályán. Milyen filmeket szeretne csinálni a továbbiak­ban? — Itt, a főiskolán szerettem meg igazán a filmet. A film nagy trükk és én szeretek bű­vészkedni. De olyan mutatvá­nyokkal akarok meglepetést szerezni, hogy a fényes, síkos tapintású cilinderből igazi, élő nyulat húzok elő ... B. A. Környezetvédelem Először ülésezett a Magyar— Jugoszláv Határ menti Környezet■ védelmi Munkacsoport Tavalyi megalakulása óta elő­ször tartott ülést — három na­pon át — Pécsett, a Pécsi Ter­vező Vállalatnál a Magyar és Jugoszláv Urbanisztikai és Terü­letrendezési Állandó Albizottság határmenti környezetvédelmi kö­zös munkacsoportja, melyet az elmúlt évben szervezitek meg együttesen a jugoszláviai Crik- venicában. Az országhatár men­tén mindkét oldalon, ' mintegy hetven kilométeres szélességben vizsgálják közösen a környeze­tet romboló hatásokat, kutat­ják a megoldás, védekezés és a természeti adottság hasznosítá­sának lehetőségeit összesen hét hazai megyében; — Magyar- országon az ÉVM irányításával és a Pécsi Tervező Vállalat köz­reműködésével, de hasonló szer­vek koordinálják a védelmi, megelőzési és tanácsadó tény­kedést a szomszédos Szlavóniá­ban, Horvátországban és Vajda­ságban is. Most megállapodtak abban, hogy a hangsúlyt a kö­zös vizek tisztaságának megóvá­sára fektetik, így a Drávára, Du­nára, Tiszára. Ebben részt vesz­nek a vízügyi szakértők, a bio­lógusok, kémikusok, urbanistók, a területrendezési tervezők. A szakmai, társadalmi szervezetek jobb együttműködésére, támo­gatására is számítanak. Hosszabb időre, rendszeresen cserélik a szakembergárdát, együttesen kutatnak, a módszer­tani, tapasztalati eredményeket gyakrabban cserélik ki és olyan kollektív jelrendszert alakítanak ki, amit azonos módon fektet­hetnek térképre. Fontos terület még a levegő-, a természet és a vadvédelem. A jugoszláv fél például a Kopácski-lápos rét gazdag madárvilágára hívta fel a figyelmet, a Duna—Dráva- szöglet olyan árteréről van szó, mint amilyen például Gemenc- nél is látható. A javaslatterve­zetet, mely államközi szervek elé kerül jóváhagyásra dr. Bo­ros Ferenc magyar és Pavao Ungar jugoszláv társelnök írta alá tegnap Mischl Róbert a PTV igazgatója jelenlétében. — Cs. J. — Központi támogatás az építőipari gépekre Az építőipar munkaerő-gond­jait enyhítik, kapacitását növe­lik azok az újabb beruházások, amelyekhez pályázat útján négymilliórd forint értékű ál­lami támogatást és hitelt kap­nak központi erőforrásokból az ágazat szervezetei. A múlt év közepén hirdették meg a pá­lyázatot, amelyre 139 vállalat és szövetkezet nyújtotta be ja­vaslatát, összesen 8 milliárdot kértek központi erőforrásokból, s jóllehet valamennyi pályázó indokolt fejlesztéseket javasolt, szelektálni kellett közöttük. A pályázatot értékelő bizottság eddig 56 javaslatot elutasított, a 67 legjobbat pedig jóváhagy­ta. Ennek alapján 3,5 milliárd forint értékű központi támoga­tással és a pályázók saját erő­forrásaival csaknem ötmilliárd forint értékű fejlesztés valósul meg. Néhány héten belül dön­tenek további 16 javaslat sor­sáról, illetve a mintegy 500 millió-forint értékű állami tá­mogatás és hitel odaítéléséről is. A pályázat alapvető céija, hogy még az V. ötéves terv hát­ralévő éveiben erősítse az épí­tőipart. A kivitelezési szektorok közül a leghatékonyabban dol­gozó állami építőipar vállalatai (ropták a támogatás csaknem 80 százalékát. A szövetkezeti építőiparban a lakásépítésre koncentrálták a hozzájárulást és egy új építési módszer szé­les körű elterjesztését, a kapaci­tás jelentős növelését tették le­hetővé. A közismerten nagy munka­erő-gondokkal küszködő fővá­rosban és környékén a támo­gatás révén egymilliárd forin­tot meghaladó beruházás segíti az építőipari vállalatok, szövet­kezetek fejlesztését. A FOCUS-csoport fotókiállítása Száz alkotással mutatkoznak be „Nem baj, ha tévedtek, ha rosszat csináltok, de tegyétek azt új szemlélettel. Ha nem vagyunk képesek modernek lenni a legfiatalabb művészet­ben, jobb, ha összetörjük gé­peinket.” Ezeket a gondolato­kat Alvin Langdon Coburn, az 1966-ban elhunyt neves angol festő és fotográfus vetette pa­pírra ösztönzésül saját maga és kortársai számára. A biz­tos, kitaposott úton haladó, be­idegződésre épülő fotóstílus aligha teremthet meghökken­tő, korszerű alkotásokat, mert a leglényegesebbet nélkülözi: a szakadatlan kísérletezést, az egyre mélyebbre hatoló átté­teles gondolatközvetítést. Ez az alkotói törekvés kovácsolta munkacsoporttá 1977 tavaszán a Mecseki Fotóklub öt fotósát, akik most FOCUS-csoport né­ven száz alkotással mutatkoz­nak be a pécsi közönségnek. Egyéni szerepléseik alapján egyikük-másikuk nem ismeret­len a táriatlátogató közönség előtt. Számos hazai és külföl­di kiállításon való részvételük máris nemzetközi rangot vívott ki általuk a pécsi fotóművé­szetnek. A csoport három tag­ja legutóbb a bordeaux-i 20. nemzetközi fotószalon tárlatán szerepelt 1977-ben. A -képek zömében rövid fókuszú (nagy­látószögű) optikával készültek, amellyel számos lehetősége kínálkozik a fotósnak a te­remtő beavatkozásra. Cseri László öregjei nem az idillikus, gondtalan, napsuga­ras öregkor főszereplői. Szo­ciális otthonban készült soro­zata megrázó erővel szól. Har- nóczy Örs lírai alkotói típus. Fehér leples nőalakját a NÖ ‘77 című kiállításon láthattuk. A hamis csengésű képi torzí­tásokat, disszharmóniát kutat­ja. Kovács Attila filozofikus gondolatait, emocionális törté­neteit expresszionista eszkö­zökkel tolmácsolja. Kálmán- dy Pap Ferenc meghökkentő képsora a környezetvédelem halaszthatatlan feladatára szó­lít fel. Hihetetlen történetében a cselekvést megelőző cselek­vési szándékot jeleníti meg. Dr, Lajos László fehér lepelbe burkolt nőalakját lassan bete­meti az őszi avar. A képsor utolsó darabján a nő már fe­kete leplet visel. A természet halálát drámai erővel megra­gadott képsora az emberi ér zelmek húrjait is megszólaltat­ja. A Variációk tükörrel egy újszerű térélmény kifejezési le­hetőségeit kutatja. A FOCUS-csoport kiállításá­nak megnyitójára tegnap dél után 5 órakor került sor a Színház téri kiállítóteremben Megnyitót mondott Aknai Ta­más művészettörténész. A ki­állítást március 1-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents