Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-16 / 47. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Kádár János Exportra is termőitek a háztájiból Sikeres zárszámadás masammmsmamasmmsmaasmaammmmmmmsmssanmmssmmsmmsssmamassamsmssasssm Kémesen Nőtt a közös és a Háztáji árutermelése Tizenkét százalékkal több a tagok jövedelme Filmesek a forgalmazásról Dárdai István hozzászólása a filmvitán Erb János felvétele A film és közönsége Szűk a vállalati lehetőség Gyarapítani a vetítéseket és Losonczi Pál fogadta a jamaikai miniszterelnököt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Michael Man- ley jamaikai miniszterelnök je­lenlétében szerda délelőtt a Duna Intercontinental Szálló­ban az érdekelt magyar és ja­maikai vállalatok képviselői alá­írták a szigetországban épülő évi 600 ezer tonna kapacitású timföldgyár előtervének elké­szítésére vonatkozó megállapo­dást. Lázár György és Michael Manley miniszterelnökök veze­tésével délelőtt a parlament­ben folytatódtak és befejeződ­tek a magyar—jamaikai hiva­talos tárgyalások. Jelen volt Házi Vencel külügyminiszter­helyettes és Nagy Lajos, ha­zánk jamaikai nagykövete, illet­ve Derrick Heaven külügymi­niszter-helyettes és Benjamin Clare jamaika budapesti nagy­követe. Kádár János, az MSZMP KB első titkára délelőtt a Központi Bizottság székházában fogad­ta a hazánkban hivatalos lá­togatáson tartózkodó Michael Manley-t, Jamaika miniszterel­nökét, a Népi Nemzeti Párt el­nökét. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két or­szág kapcsolatainak fejleszté­séről. A találkozón részt vett Lázár György, Házi Vencel és Nagy Lajos. Jelen volt Derrick Hea­ven, O. K. Melhado, az állami külkereskedelmi vállalat elnö­ke, a Népi Nemzeti Párt vég­rehajtó bizottságának tagja és Benjamin Clare. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak dél­előtt az országházban fogadta Michael Manley-t. Sajtókonferencia Michael Manley nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Duna Intercontinental Szálló­ban. Nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: magyarországi látogatásá­ban a két ország közötti gyü­mölcsöző kapcsolatok fejlődése fejeződik ki. Itt-tartőzkodása során hasznos tárgyalásokat folytatott a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, így az enyhülésről, a leszerelésről, az új gazdasági világrend meg­teremtéséért folytatott harcról, valamint a magyar—jamaikai kapcsolatok széles köréről. A Jamaikában magyar vál­lalatok közreműködésével épüv lő timföldgyár előtervének el­készítésére vonatkozó megál­lapodás jelentőségével össze­függésben utalt arra, hogy ha­zájában — a nyugati félteke fejlődő országainak történeté­ben első ízben — nagyszabású komplex vállalkozás valósul meg, amely a bauxit kiterme­lésétől a timföldgyártáson, az alumíniumkohászaton át az alumíniumtermékek értékesíté­séig a teljes folyamatot felöleli. * Michael Manley és kísérete szerdán elutazott Budapestről. (Közlemény az 5. oldalon) A sajátságos ormánsági vi­szonyok között gazdálkodó — munkaerőben, tőkeerőben szű­kölködő — kémesi Közös Út Termelőszövetkezet a helyi adottságokhoz igazodva már tíz évvel ezelőtt a közös gazdálko­dás egy sajátos útjára lépett. Drága betonpalota, költséges szakosított telep építése helyett kihelyezte sertéstartását a ház­táji gazdaságokba, így hasz­nálva ki a közös számára más­képp nem hasznosítható otthoni munkaerőt. A szakmai irányítást a tsz nem adta ki kezéből, így sikerült az elmúlt tíz év alatt az akkori ormánsági zsírserté­seket a kémesi, a cuni, a drá- vapiski, a szaporcai és téseny- fai háztáji udvarokból száműz­ni és a korszerű, magas vágó- értékű fehér hússertést elterjesz­teni. A felemelkedés útja A háztáji termelés fejlesztésé­re hozott párt- és kormányhatá­rozat tavaly újabb lendületet adott Kémesen a közös és a háztáji együttműködésnek. A szövetkezet 67 vagon tápot adott át, ennek fejében 3875 süldőt neveltetett a háztájiban. A tagok a tsz-nek végzett ma­lacnevelés mellett 1677 sertést maguk is meghizlaltak, illetve értékesítettek. így a kémesi tsz- ből közös és háztáji kooperá­cióban tavaly egy kisebb szako­sított telepnek megfelelő meny- nyiségű, mintegy 5800 darab hízott sertést adtak közellátás­ra. Fellendült a zöldségtermelés is. A tsz kertészetét, ahova az utóbbi években már alig kaptak munkaerőt, a sertéshez hason­lóan „házhoz vitték”, vagyis a háztájiba helyezték. Míg koráb­ban csak 11—15 család, addig tavaly már 110 család kertész­kedett a kémesi tsz-ben és 64 vagon árut; paprikát, uborkát és zellert termesztett a konzerv­gyárnak és részben exportra. Er­re az évre pedig már 90 vagon zöldségre kötöttek szerződést a tagok a szövetkezettel. A közös fólián és a palántán kívül egy új csőkút fúrásával öntöző-víz­ről is gondoskodott. Az ál lattenyésztés eredménye A jól szervezett és jelentősen fellendült háztáji gazdálkodás nagymértékben hozzájárult a szövetkezet elmúlt évi gazdál­kodási sikereihez. A háztáji fő­ágazat árbevétele meghaladta a 18 millió forintot és a szövet­kezet termelési értékének 22 szá­zalékát biztosította. Erről ad­hatott számot a tegnap Kéme­sen megtartott zárszámadási közgyűlésen Kiss József, a ter­melőszövetkezet elnöke. Rámuta­tott, hogy a megelőző 1976-os, igen nehéz gazdasági évben még tartalékalapjaikhoz is hoz­zá kellett nyúlniok az egyensúly fenntartása miatt. Árutermelé­süket azonban tavaly olyan mértékben sikerült növelniük — kukoricából 61,2 mázsás, nap­raforgóból 21,3 mázsás termést takarítottak be és 822 literrel emelték az egy tehénre eső tej­hozamot — ami árbevételeik 39 százalékos emelkedését ered­ményezte. Bár a költségeik is nagymértékben emelkedtek, tisz­ta nyereségük 4,1 millió forint volt. Termelési és pénzügyi eredményeik mégis nagymérté­kű — 12 százalékos bérfejlesz­tést tettek lehetővé. Igaz, adóz- niok is kellett, de ezzel a szö­vetkezet felzárkózott a jó me­gyei átlaghoz. Míg 1974-ben Kémesen havi 1900 forint volt az átlagbér, jelenleg 3081 fo­rint. Különösen az állattenyész­tésben voltak igen alacsonyak a bérek, itt történt a legna­gyobb rendezés, mivel ez a fő­ágazat a tervezettnél 33 száza­lékkal több árbevételt hozott. Több napraforgó Idei tervükben 200 hektárra emelik a napraforgó területét, mivel ez a növény egységnyi te­rületről a legnagyobb bevételt hozta, hektáronként 12 000 fo­rintot. Tovább támogatják a háztáji termelést. A tagok már eddig 2700 hízott sertésre kö­töttek szerződést. A hízóalap­anyag 85 százalékát a közös gazdaság ebben az évben is tagjaitól szerzi be. Brezsnyev —Dzsallud megbeszélés A közel-keleti kérdésről, az északkelet-afrikai hely­zetről és a Szovjetunió és Líbia kapcsolatairól foly­tatott megbeszélést Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke Ab- dusszalam Dzsalluddal, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam Általános Né­pi Kongresszus főtitkársá­gának tagjával. A kiadott közlemény szerint a nemzetközi kér­dések közül a legnagyobb figyelmet a közel-keleti helyzetnek szentelték és megállapították: az egyip­tomi vezetés külön tárgya­lásai Izraellel súlyos kárt okoznak annak a harc­nak, amelyet az arab né­pek az izraeli agresszió következményeinek felszá­molásáért folytatnak. E tárgyalások megnehezítik azt, hogy a Közel-Keleten tartós és igazságos békét hozzanak létre. Dzsallud tájékoztatta Brezsnyevet arról a tárgyalásról, ame­lyet Líbia és más arab államok, valamint a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet vezetői a közel­múltban Algírban tartot­tak. Az északkelet-afrikai helyzet megvitatása során mind Brezsnyev, mind pe­dig Dzsallud megállapí­totta : a fegyveres konf­liktus folytatódása ebben a térségben csupán az imperializmus és a reak­ció erőinek érdekeit szol­gálja. Azt a meggyőződé­süket fejezték ki, hogy Etiópia és Szomália konf­liktusának békés rende­zése elősegíti a térség valamennyi országának szabad és független fej­lődését. A magyar filmek látogatott­sága újra emelkedőben van, az alkotók több figyelmet szentel­nek a közönség és a forgal­mazási szakemberek vélemé­nyének, azok pedig nagyobb megértéssel viseltetnek a ren­dezők gondjai iránt. Hogy mindezek ellenére messze va­gyunk még a harmóniától, a tegnap délelőtti vitán is bebi­zonyosodott, amelyet a Fegy­veres Erők Klubjában rendez­tek szakmabeli közönség ré­szére. Úgy tűnik, a filmforgal­mazás léghajójának szűk már a MOKÉP és a moziüzemi vál­lalatok hangárja, hiszen — s ebben mindenki egyetértett — egyre inkább szükséges a mo­zik differenciálása, a filmklu­bok számának és az egyéb vetítési lehetőségek gyarapí­tása. Ez a jelenlegi vállalati struktúrában már aligha meg­oldható. (Rejtő János fejteget­te.) Talán a mostani lehető­ségekkel szembdn megnyilvá­nuló alkotói türelmetlenség hozta létre a Filmművészek Szövetségének filmforgalmazói munkabizottságát, amelynek ve­zetői, Kézdi Kovács Zsolt, Schiffer Pál és Dárday István filmrendezők számoltak be ta­pasztalataikról vitaindító refe­rátumban. A filmesek „bele- kontárkodása" a forgalmazás­ba csak látszólag eretnekség. A szubjektív indítékokon túl — hadd lássam, mi lett a filmem sorsa — nagyon is alkotó kez­deményezés lehet, ha a forgal­mazási szakemberekkel való együttműködés, a kölcsönös tá­jékoztatás irányában fejlődik. Kevésbé ad okot az opti­mizmusra, hogy több kérdés ugyanúgy szerepelt a napi­renden, mintha a legutóbbi, hasonló tárgyú vita óta nem két év, csak napok teltek vol­na el. Ez különösen áll a film­propagandát illetően, ahol ko­rántsem történt annyi változás, mint kívánatos lenne. Roland Antoniewicz, a Film című len­gyel hetilap budapesti tudósító­ja említette elsőnek, hogy nem tartja a magyar filmmű­vészethez méltónak a vele fog­lalkozó lapok mennyiségét és minőségét. Kovács András pe­dig — franciaországi tapaszta­latai nyomán — a televízió ki nem aknázott (aknázhatott?) lehetőségeire hívta fel a figyel­met. A hazai nézőszám miszti­fikálásának veszélyeire többen is hivatkoztak. Fejér Tamás filmrendező azt fejtegette, hogy a rentabilitás és a láto­gatottság vizsgálatát ki kellene a külföldre is terjeszteni, ha pontos képet akarunk kapni egy film sikeréről vagy siker­telenségéről. Szó volt még töb­bek között a rövidfilmek vetí­tésének megoldatlanságáról, a filmek mesterséges, idő előtti „erkölcsi koptatásáról”, a mozi­üzemi dolgozók anyagi helyze­téről, s arról, hogy a világ filmművészetének milyen sok je­lentős alkotása nem kerül ná­lunk a vászonra. A filmrendezők magánbe­szélgetésének indult tanácsko­zás végül is nyugodt, megértő szellemű eszmecserévé alakult. A szakma ismét megállapította, hogy vannak bár eredmények, azért sok még a tennivaló. Eb­ből csak lesz valami ... Havasi János

Next

/
Thumbnails
Contents