Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-11 / 11. szám

2 Dunántúli napló 1978. január 11., szerda Hétfőtől árusítják a filmszemle jegyeit az üzemi szervezőket és népművelőket Tegnap délután a február 13—18. között megrendezésre kerülő X. pécsi jótékfilmszemle programjáról és közönségszer- vezesi feladatairól tájékoztat­ták a pécsi üzemek, vállalatok főhivatású népművelőit, szak­szervezeti kultúrfelelőseit, va­lamint a Munka és művelődés mozgalom üzemi szervezőit a Szakszervezetek Megyei Taná­csa székházában. Közvetítésük­kel egyben meghívták a válla­latok szocialista brigádjait és dolgozóit a filmszemle rendez­vényeire. Kérték, hogy a már kézbe adott teljes programot széles körben ismertessék az üzemi dolgozók körében, hogy a filmszemle rendezvényein le­hetőleg minél többen vegyenek részt. Erre annál is inkább le­hetőség nyílik, mivel hétfőtől, január 16-tól átlag 6 Ft-os egy­ségáron az üzemi szervezőknél és a jegypénztárakban meg­kezdik a filmelőadások jegyei­nek árusítását. A Petőfi moziban 12 magyar film ősbemutatóját tartják meg; a Kossuth moziban 13, az el­múlt évben bemutatott filmet játszanak. Tervek szerint öt, eddig Magyarországon nem játszott külföldi filmet vetíte­nek a jótékfilmszemle hetében. Az Ifjúsági Házban a Balázs Béla Stúdió alkotásait, vala­mint főiskolások vizsgára készí­tett filmjeit mutatják be. A részletes program ismertetésére visszatérünk. Gázrobbanás egy debreceni lakásban Hétfőn este Debrecenben gázrobbanás történt a Nagyer­dei körút 2. szám alatti OTP társasház negyedik emeleti la­kásában. Az eddigi megállapí­tások szerint a gázkonvektorok egyikének szivárgása okozta a szerencsétlenséget. A nagyere­jű robbanás következtében a lakás tulajdonosa, Jánosi And­rás 32 éves műszaki vizsgabiz­tos harmadfokú égési sebeket szenvedett. A lakásban kelet­kezett tüzet a tűzoltók oltották el. A robbanás következtében a szomszédos lakások falai is megrongálódtak, emiatt a 32 lakásos épületből négy csalá­dot ki kellett költöztetni. A rob­banás okának a tisztázására szakértők bevonásával megin­dult a vizsgálat. Hfisz százalékkal kevesebb baleset Ö t évenként kerül sor a vasútvonalak, az ezeket átvágó útkereszte­ződések közlekedésbizton­sági bejárására Baranya megyében. A legutóbbi, melyen a Megyei Tanács, a Megyei Rendőr-főkapi­tányság, a KPM, a MÁV szakemberei vettek részt, nemrég fejeződött be. Be­jártak nyolc vasútszakaszt csaknem négyszáz kilomé­ternyi hosszúságban, így Bátaszék—Dombóvár, Go- disa—Komló, Pécs—Mo­hács, Pécs—Bátaszék, Pécs —Nagykanizsa, Szentlő- rinc—Sellye, Beremend— Középrigóc, valamint Szentlőrinc—Dombóvár kö­zött. E területen közel há­romszáz vasúti átjárót vizs­gáltak meg, melynek hat­van százaléka található földúton és csak negyven százaléka kiépített, jó mi­nőségű úton. Korszerűsítik a vasúti útkereszteződéseket Óriási közúti forgalom ter­heli épp a kiépített vasúti út­kereszteződéseket, így például csaknem nyolcvan úton rend­szeres buszközlekedés zajlik. Szerencsére, ahol a buszok járnak, ott jól működnek a fénysorompók vagy a helyből kezelt vonósorompók. Visszatekintve az elmúlt fél évtizedre, megállapították, hogy húsz százalékkal kevesebb bal­eset adódott a vasúti útke­reszteződésekben, mint 1972- ben, a legutóbbi vizsgálat al­kalmával. Ugyanis rendszeres­sé vált az állandó karbantar­tás, mindenhová KRESZ-táblák kerültek ki, sőt a figyelmezte­tő, úgynevezett András-keresz- tek sem hiányoznak, vagyis korszerűbb a kereszteződés biz­tosítása. Például csoportos ól- lathajtósból egy baieset sem keletkezett az elmúlt öt évben. A MÁV Pécsi Igazgatósága az országban példamutatóan első helyen áll a fényvisszaverős fi­gyelmeztető András-kerésztek felállításában. Nagy Bélától, a Baranya megyei Tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztályának közlekedési főelőadójától ér­deklődtünk, melyek a legfonto­sabb elvárások ezekben az át­járókban. — Például a mozdonyvezető már 300 méterről rálásson, míg a közúton közeledő sofőr lega­lább 50 méterről. A rálátást ne zavarja egy fa, egy földbucka, egy „belógó" ház sem vagy egy betekinthetetlen útkanyar. Egyébként arra törekszünk, hogy a balesetveszélyes mező- gazdasági útátjárók száma csökkenjen és mindenhol a legkorszerűbb legyen a bizto­sítás, vagyis fénysorompót sze­reljenek fel. Idén így kap a Komló—Godisa vonalon Me- csekpölöske új fénysorompót, míg Dombóvár és Szentlőrinc között hármat helyeznek el. Mindenhol még ez év végére fényvisszaverős fóliatáblák fog­nak állni; ez az állami utak mindegyikénél már természe­tes. — Milyen gondok, problé­mák fordultak elő ezen a vizsgálaton? — Még vannak biztosítat­lan útátjárók, elsősorban tsz- területen, ahol sorompó nincs, csak a KRESZ-tábla figyelmez­tet, sőt a rálátás is kedvezőt­len. így ‘nagyon sok található Beremend—Középrigóc, Sellye —Szentlőrinc, de szép szám­mal fordul elő Pécs—Bátaszék között is. Szinte mindenütt fák, bokrok csüngenek be az útba. Gyakorta vitát vált ki, hogy kié is az ilyen útszakasz környéke: a tanácsé, az erdé­szeté, a tsz-é, esetleg magán- tulajdonban van az út-mente? Emiatt lassan születik meg az intézkedési terv épp a fele- dékenység, sőt a felelőtlenség miatt is, bár embert is nehéz találni az útkörnyék rendbe­tételére. Állítom, hogy a több helyi kezdeményezés, a még alaposabb odafigyelés sokat segíthet és helytelen az az álláspont, hogy csak az illeté­kes felsőbb hatóság dolga egy falusi útkörnyék rendje. Gya­kori baj, hogy az átjáróban az út szélessége nem éri el a hat métert, említhetném Hir­det, Pécsváradot, Sásdot, Szent- lőrincet. A mezőgazdasági út­kereszteződésekben a vízelve­zetést hanyagolják el, és a rendkívül sáros forgalomban a sín nyomkarimái eltömődnek. Kétújfalut ezért kellett határo­zatban figyelmeztetni. cai iparvágány fényjelzös biz­tosítási rendszert kap: jelen­leg jeizőőrök látják el itt fel­adatukat. Ez vonotkozik a Ver­seny utcai, valamint a Megye­ri úti iparvágányra is. A Fürst Sándor úti bányavasútnál ma­rad a helyből kezelt vonó­sorompó, mivel a terepviszo­nyok kedvezőtlenek felüljáró megépítésére és a Szénbánya részére a gépkocsival való szénszállítás nagyon ráfizetéses lenne. — Csuti J. — Népszerűbb lett a Mindenki Iskolája Vizsgák a dolgozók általános iskoláj'ában Január elejétől megkezdőd­tek s egész hónapban folynak a dolgozók általános iskolájá­nak vizsgái az esti és levelező tagozatokon. Ugyancsak ezek­ben a napokban kezdődik meg a magánvizsgáztatás azok szá­mára is, akik a Mindenki Isko­lája tankönyvei és szemléltető televíziós adásai alapján az egyéni tanulás formáját válasz­tották. A Mindenki Iskolája 1977/78- as tanévének első szakasza de­cember végén lezárult. Ebben az időszakban az ált. iskolák VII. osztályának anyagát sugá­rozták. Az adásokkal egyidőben 18 konzultációs központ mű­ködött Baranya megyében, il­letve Pécsett, ahol ennek a ta­nulási formának a résztvevőit készítették fel a januári ma­gánvizsgákra. A 18 konzultá­ciós központban 543 dolgozó jelentkezett o tanév elején, vizsgára pedig 525-en jelent­keztek közülük. Tehát a lemor­zsolódás minimális. Egyúttal a szám azt is jelzi, hogy nőtt a Mindenki Iskolája forma nép­szerűsége; a részvevők száma többszöröse az előző évinél. A számadás mértéke viszont nem enyhébb és nem szigorúbb, mint korábban: most is vizsga- bizottság előtt kell számot ad- niok tudásukról a Mindenki Is­kolája hallgatóinak. Sikeres vizsga esetén teljes értékű bi­zonyítványt kapnak és részt vehetnek a következő félév, vagyis a Vili. osztályos tan­anyag elsajátításában. Arra törekednek, hogy a me­zőgazdasági átjárók száma csökkenjen, így a fenntartásuk­ra szánt összegeket átcsopor­tosíthatják más fontosabb ke­reszteződések teljes és bizton­ságos kiépítésére. A mostani bejárás utón 14 átjárót szün­tettek meg, elsősorban Mohá­cson, Beremenden, Zádorban: ezek forgalma nem jelentős, és könnyen átterelhették a kö­zelükben levő átjáróra a for­galmat. A MÁV-ot arra kér­ték, hogy fesse át újra az ösz- szes, csaknem harminc, a gya- logos-ótjutást segítő úgyneve­zett labirint-korlátot — fekete­fehér — feltűnő színűre. A megyeszékhelyen néhány iparvágány kritikus helyzetet idéz elő a városi közlekedés­ben: lelassul a forgalom, zsú­folódnak a járművek, tömörü­lés, dugó keletkezik. Ezért 1980-ra az uránvórosi, Dan­dár úti, valamint a Vasút ut­■sír A forgalomirányító lámpák alatt kell elhelyezni a kötelező hala­dási irányt jelző táblákat. Sok helyütt hiányzik e táblák megvilágítá­sa. Sávok és sávváltoztatók Egyre többet kell beszélnünk a párhuzamos közlekedésről. Ez azért jó, mert azt jelzi, hogy korszerűsödik úthálózatunk és egyre több olyan széles útunk van, ahol a párhuzamos közle­kedés szabályai az irányadóak. Közlekedési őrjáratunk során azt tapasztaltuk, hogy bizony kevesen tartják be a KRESZ ide vonatkozó szabályait. Ahol mindkét sáv fel van festve — mint például a Szalai András A TÁRGYALÓTEREMBŐL Pécsi Megyei Bíróság dr. Tamásffy József ve­zette büntetőtanácsa teg­nap reggel 9 órakor meg­kezdte Farkas Tamás bűn­perének tárgyalását. A vád: nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, vala­mint visszaesőként, jogta­lan behatolás útján, folyta­tólagosan elkövetett lopás bűntette. A HALLGATÓSÁG: Legutol­jára a tettyei gyermekgyilkos­ság tárgyalásán voltak ilyen sokan kíváncsiak a bírósági el­járásra. Akkor is jegyeket kel­lett osztani, A felfokozott ér­deklődés oka most kettős. Egy­részt az áldozat, Vasas Pál személye, aki közismert figurá­ja volt a pécsi belvárosnak. Uzsorával, régiség-kereskedés­sel. csencseléssel foglalkozott. A kíváncsiság másik oka pedig az, hogy a pécsi gyilkosság­gal a sajtón túl részletesen foglalkozott a televízió Kék fény című műsora. A joghallgatók közül néhányon jegyzetfüzettel A József utcai rablógyilkosság kísérik a tárgyalás menetét. A tárgyalóterem padsoraiban ott láttunk egy jellegzetes Ágoston téri urat is, aki szinte napi üz­letfele volt Csicsi bácsinak. Nem a részvét hozta őt ide, in­kább a legközelebbi zsugapar­tikhoz gyűjt társalgási témát. Beszélgetéssel egyébként sen­ki sem zavarja a bíróság mun­káját. Legfeljebb a borzongás, vagy olykor, a halvány derű jelei mutatkoznak a nézőkön. Igazán rezzenéstelen arccal csak a fegyőrök kísérik a tár­gyalást. Hiába, ők kötelesség­ből vannak itt. A jogászok mel­lett ők azok, akik életükből a legtöbb időt töltik tárgyalóte­remben. A VÁDLOTT: Nem nehezíti meg a bíróság munkáját. Úgy tűnik, mintha nemcsak a bíró­ságnak, hanem önmagának is számot vetne életútjával. Meg­hatóan beszél gyermekkoráról, korán meghalt édesanyjáról; gyűlölettel apjáról és nagyap­járól. Őszinte, de ez nem a mggtört ember bűnbánó, ve­zeklő őszintesége. Profi bűnöző Farkas, aki tudja, hogy egyet­len mentőöve már csak a meg­bánás lehet. A kérdésekre röviden és sza­batosan válaszol. Pontosan idé­zi a dátumokat és az utcane­veket. Látszik, hogy letartózta­tása óta százszor végiggondolt minden lehetséges kérdést és megfogalmazott minden vá­laszt. A tárgyalás előtt azt mondta, hogy a legrosszabbra van elkészülve, öltönyét a rab- lógyilkossógból zsákmányolt pénzen vette, felsőzsebéböl diszzsebkendő kandikál ki. Me­lege van és gyakran törli meg a homlokát. Január 18-án lesz huszonöt esztendős. A BÍRÓ: A tárgyalás egész ideje alatt a vádlott arcán nyugszik a szeme, csak akkor néz bele az aktakötegekbe, amikor a vádlottal korábbi val­lomásaira kívánja emlékeztet­ni. A hallgatónak úgy tűnik, mintha a sok száz oldalnyi ira­tot kívülről tudná. Egyetlen fontos mozzanat felett sem sik­lik el és jól célzott kérdéseivel megtalálja azokat a pontokat, amelyek jelentőséggel bírnak Farkas Tamás életútjában. Sza­vaival, hanghordozósával nem ítélkezik. Hagyja a vádlottat beszélni, s határozott tárgya­lásvezetésével nemcsak a birói hivatásból, hanem emberségből is jól vizsgázik. Az igazságot keresi, hogy amikor az utolsó tárgyalási napon feláll majd, magabiztosan és megnyugvás­sal hirdethesse ki az ítéletet, a Magyar Népköztársaság nevé­ben. Erdős Ákos úton —, ott a legtöbben a belső sávot veszik igénybe. Egy gépjárművezető védekezé­se szerint azért, mert ha ő ott a megengedett 60 km-es se­bességgel hajt, akkor úgysem előzheti meg senki. Sokakat csak a helyszíni bírság nyomós érve győzött meg arról, hogy a belső sáv csak előzés céljára használható. Akár lakott terü­leten, akár a nyílt országúton. Útburkolati jelek felfestése nélkül is érvényesek a párhu­zamos közlekedés szabályai, ha az úttest szélessége megfelelő. Mennyivel gyorsabb lenne a forgalom például a Szigeti út egyes szakaszain, ha némely gépjárművezetők nem terpesz­kednének a képzeletbeli szag­gatott vonalon. E témához kapcsolódik egy másik, tanácsi intézkedést sür­gető tapasztalatunk is. A köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter 2/1976-os rendelete előírja, hogy a jelzőlámpával biztosí­tott útkereszteződésekben a forgalmi sávok fölött, a jelző­lámpa alatt el kell helyezni az átvilágítható, kötelező haladási irányt előíró táblákat. A Rózsa Ferenc utca és a Rákóczi út kereszteződésénél például a belső sávból csak balra lehet kanyarodni. A kötelező hala­dási irányt jelző tábla azonban — ki tudja miért? — nem vi­lágít. A város számos útkeresz­teződésében hiányzik ezeknek a tábláknak a kivilágítása. Rendkívül balesetveszélyes hely­zetet jelent ez a szürkülettől virradatig terjedő időszakban. Jó lenne, ha a figyelmeztető szó még egy súlyosabb tragé­dia bekövetkezése előtt célt Hulladék­égető kemencék exportra Külföldön is több száz mű­ködik már a jó teljesítményű magyar gyártmányú hulladék­égető kemencékből. Ezeket a környezetvédelemben fontos feladatot ellátó berendezése­ket jelenleg az Általános Gép és Műanyag Ipari Szövetkezet, valamint a Kisipari Termeltető Vállalat állítja elő. A szövetke­zet címére már megérkeztek az első idei rendelések, egyebek mellett Lengyelországból és Uruguayból. A 3-féle nagyságban készü­lő kemencéket az elmúlt más­fél évtized alatt bemutatták számos nemzetközi kiállításon. A sikert tanúsítja, hogy Len­gyelországban már 280 ilyen magyar gyártmányú kemencét üzemeltetnek, szép számmal fellelhetők az NSZK-ban, Olasz­országban, Görögországban, s eljutottak Irakba, Iránba, Ni­gériába és Peruba is. Idehaza ezeket a kemencé­ket jobbára egészségügyi in­tézmények, kórházak, szanató­riumok, rendelőintézetek, ipari üzemek és főleg kis állatok te­nyésztésével foglalkozó gazda­ságok alkalmazzák a fertőzés- veszélyt jelentő hulladékok megsemmisítésére. A BARANYAKER és a Titán tájékoztatója Tájékoztatást kértünk a BARA- NYAKER-töl és o Titán Keres­kedelmi Vállalattól, hogy a ja­nuár 8-án bejelentett fogyasztói árváltozások mennyivel növelték egyes vas-műszaki cikkek árát. A mezőgazdasági szerszámok közül többek között a 70 deka­grammos kapa ára 20 forint 60 fillérről 48,70 forintra emelkedett. A 85-ös szórólapát 16,70-röl 19,90- re, a 125-ös szegedi kubikos ásó 31.80- ról 56,50-re, a négyágú trá­gyavilla 23,20-ról 34,20-ra, a 280- as hegyes laposcsákány 47,50-ről 58 forintra, a 14 fogú gereblye 23.20- ról 29,40-re, a 800x45-ös ka­sza 42,10-ről 105 forintra, az 1,5- es sarló 17 forintról 32,40-re nőtt. A mezőgazdasági kisgépek közül például a körös tengeridaráló ára 86 forintról 154 forintra, a Sirály kukoricamorzsoló 102-ről 170-re, a 63 literes szőlöprés 2310 fo­rintról 3470 forintra emelkedett. A kéziszerszámok közül többek között a 150 milliméteres rövid- csörü laposfogó ára 27,70-ről 28.80- ra. a 250-es műanyag nyelű illesztofűrész 15,60-ról 25,50 fo­rintra nőtt. Egy kilogramm 20x25-ös huzal­szeg ára 17,30-ról 19,70-re, a 18x20-as kárpitosszeg 22,80-ról 24.20- ra, a nyolc milliméteres kor­acél kilogrammja 6,60-ról 8,40-re emelkedett. A 45 milliméteres TUTO lakatot 15,70 helyett 18,60- ért, az 58 centiméteres üstházat 296 forint helyett 330 forintért, a 15 literes horganyzott mosófaze­kat 48,80 helyett 57,50-ért, a 3 r©* fekete gázcsövet 22,70 helyett 27,30-ért vásárolhatjuk meg hét­főtől. A kerékpárok közül többek között a Túra férfi bicikli ára 1140-ről 1320-ra, a Budapest női kerékpár 1240 forintról 1420 fo­rintra emelkedett. Az importból származó vas-mű­szaki cikkek ára nem változott.

Next

/
Thumbnails
Contents