Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-11 / 11. szám
Jelentés minden órában Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunöntült napló XXXV. évfolyam, 11. szám 1978. január 11., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tájékoztatás és politikai érdek Két űrhajóssal A Szojuz-27 közeledik a SzaljvH űrállomáshoz Az idei tél leghidegebb napja december 6-a volt —11,3 C-fok- kai, a legerősebb szél január 5-én fújt 83 km/ó sebességgel. Ezeket az adatokat a Központi Meteorológiai Intézet folyamatosan üzemelő pécsi főállomásán jegyezték, ahonnan a nap minden órájában küldenek információt a központi begyűjtő állomásnak. Cseri László Eredmenyhirdetes január végén Egy pályázat sikere Baranya megye legégetőbb gondjainak megoldására A z információ — világ- probléma. Ezt főképpen az információszerzés, -tárolás és -továbbítás valóban hihetetlen ütemben fejlődő technikai lehetőségeivel magyarázzák. Pedig a kérdést — mint más problémákat is — sokkal inkább társadalmi-politikai vonatkozásai állítják a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Hivatkozhatunk itt saját példánkra, hiszen hazánkban a jó tájékoztatás a társadalom javát szolgáló, elsőrendű politikai kérdés. Igényli ezt a politika, amely nyílt, őszinte, szókimondó, ennél fogva természetesen súlyt helyez arra, hogy nézeteit, érveit, eredményeit, gondjait és terveit mind szélesebb körben ismerjék és értsék. De egy pillanatra sem mond le arról, hogy ő is gazdagodjék a lakosság véleményével, javaslataival, hogy a kölcsönös, kétirányú információáramlás csatornáin keresztül pontosan érzékelje a társadalom tudati állapotát, hangulatát, érzésvilágát. E törekvésében a politika találkozik a lakosság igényével, sőt, követelésével. Pártunk a tömegeknek ezt az igényét, követelését nemcsak hogy elismeri, jogosnak torija, hanem mindent megtesz annak mind teljesebb kielégítésére. Nem véletlen, hogy nemrégiben a Népszabadság külön vezércikket szentelt ennek a témának, amelyben ismét megfogalmazta a párt vezető testületéinek nemegyszer kimondott álláspontját. Ennek lényege egy mondatban: „Történelmi céljaink megvalósítása, a fejlett szocialista társadalom megteremtése, az odavezető úton pedig a mindennapi feladatok sikeres megoldása egyenesen megköveteli, hogy az emberek a tények és összefüggések megbízható ismerete alapján tisztában legyenek a szüntelen változó valósággal, a mindenkori adott helyzettel, mégpedig részletekbe menően, a nemzetközi és a hazai, a politikai és a gazdasági, az országos és a helyi körülményekkel egyaránt”. Az információ körül éles küzdelem bontakozik ki a nemzetközi ideológiai harc színterén is. A tőkésvilág uralkodó körei ezt az eszközt is felhasználják az úgynevezett manipulációra, vagyis a tömegek megtévesztésére, s ezen keresztül a monopóliumok érdekeinek szolgálatára. Ez teljesen érthető, hiszen minél kevésbé tudja kielégíteni valamely társadalmi rendszer a nép többségének történelmileq változó szükségleteit, annál sűrűbbnek kell lennie annak az ideológiai fátyolnak, amely az alapvető társadalmi problémák és ellentmondások elfedésére szolgál, s annál intenzívebben kell folytatni a tudat manipulálását. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten — akár a korábbi genfi szakaszára, akár most a belgrádi találkozóra gondolunk — különösen jól látható, hogy az információáramlás fokozódása az államok közötti jó kapcsolatok egyik eredménye, de egyúttal maga is táplálja a jószomszédságot. Ezt tartják szem előtt a szocialista országok, amikor elősegítik az információk legszélesebb körű cseréjét a helsinki záróokmány szellemében és betűje szerint: hozzájárulva a népek közötti bizalom növekedéséhez. Mindez kellő magyarázatot ad arra, miért szükséges fontos politikai kérdésként kezelni a tájékoztatást. S ha ehhez hozzávesszük, hogy ma az informálást segítő legújabb tudományos és műszaki vívmányok is rendelkezésünkre állnak, akkor még nagyobb horderejű a kérdés. De vajon mikor jó a tájékoztatás? Nyilvánvalóan akkor, ha elegendő információval látja el a lakosságot, sok tényt, történést hoz a tudomására, segít nyomon követni az eseményeket. Vagyis, felállíthatjuk az egyenletet: több információ — jobb tájékoztatás. Bár ez jórészt igaz, mégsem a teljes igazság. Mert nem az az igazán tájékozott ember, aki kizárólag arról tud sokat, mi történt, hanem az, aki ismeri a válaszokat a miértre is, s képes véleményt alkotni, állást foglalni az adott kérdésekben. Tájékozottságának fontos mércéje, hogyan hasznosul mindez a magatartásban, a cselekvésben. Ha tehát azt akarjuk, hogy a lakosság a szó teljes értelmében tájékozott legyen, akkor egyszerre kell informálnunk és orientálnunk, vagyis segíteni őt a tények, események elemzésében, értékelésében, álláspontjának kialakításában. Az egyenlet tehát így módosul: több információ plusz hatékony orientáció egyenlő jobb tájékoztatás. Mit is értünk az orientáción? Kétségtelenül orientálnak azok az írások, előadások, amelyek az új események kialakulásának folyamatát mutatják be. Kellenek olyan cikkek, műsorok is, amelyek arról szólnak, miként kapcsolódnak egymáshoz a történések. Nélkülözhetetlenek a hátteret megvilágító agitációs és propaganda megnyilatkozások. A „régi” kérdéseknek is lehet korszerű tartalma, amit meg kell világítanunk. Példa rá az internacionalizmus, amelyről már nem egy cikk született, s ma mégis szükség van arra, hogy megválaszoljuk: mit jelent a proletár internacionalizmus ma? Csak utalni szeretnék rá, hogy a Központi Bizottság tavaly októberi határozata is szükségesnek tartotta megfogalmazni, mit tekintünk a mai viszonyok között a proletár internacionalizmus alapvető ismérvének: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és a cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. Azt szoktuk mondani, hogy a tájékoztatás nem cél, hanem eszköz a szocialista együttgondolkodás és együttmunkólko- dás erősítésére. Hiteles, megbízható és a lehetőségek szerinti gyors felhasználása éppen ezért nagy felelősséggel jár. Ennek a felelősségnek a tudatos vállalása azt is jelenti, hogy igyekszünk lépést tartani az új és nagyobb követelményekkel. Szem előtt tartjuk a leglényegesebbet: a jó tájékoztatás — vagyis a színvonalas információ és orientáció — alapvető politikai érdekünk. Pálos Tamás Moszkva A bajkonuri űrrepülőtérről kedden délután, moszkvai idő szerint 15.26 órakor, útnak indult a Szojuz—27 űrhajó, hogy csatlakozzék a Szaljut—6 űrállomáshoz, amelynek fedélzetén éppen egy hónapja dolgozik két másik szovjet űrhajós: Jurij Romanyenko és Ge- orgij Grecsko. A Szojuz—27 az űrállomás „főbejáratánál” hajthatja végre az új összekapcsolást, annál a kikötőhelynél, amelynek műszaki állapotát a Szaljut űrállomás kéttagú személyzete a világűrben ellenőrizte. A Szojuz—27 parancsnoka üzbegisztáni származású: Vlagyimir Alekszandrovics Dzsani- bekov alezredes. Az űrpilóta 1942-ben született, 1965-ben végezte el a repülőtiszti iskolát, és hosszabb ideig oktató volt a szovjet légierőknél. Társa, Oleg Grigorjevics Makarov már tapasztalt űrhajós. Piotr Jaroszewicz Varsó A LEMP országos értekezlete kedden délelőtt Edward Gie- reknek, a LEMP KB első titkárának elnökletével folytatta munkáját. A hétfőn elhangzott referátum vitájának folytatásában elsőként Piotr Jaroszewicz, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. A miniszterelnök méltatta az egy évvel ezelőtt megkezdett gazdasági struktúraátalakítási manőver eredményeit, és rámutatott, hogy a manőver lehetővé teszi az ötéves terv célkitűzéseinek elérését. A beruházásokról szólva Piotr Jaroszewicz rámutatott arra, hogy az erőket és az eszközöket a folyó beruházások befejezésére és a kiemelt területekre kell összpontosítani, kategorikusan fellépve azok ellen a kísérletek ellen, amelyek új létesítményekkel próbálják szélesíteni a beruházási frontot. A struktúraátalakítás egyik központi feladata az összhang megteremtése az élelmiszerek és fogyasztási cikkek termelése és a lakosság vásárlóerejének rfövelése között. A piaci termelés kiemelt ágazattá tételének köszönhetően, az idei terv szerint mintegy 112 milliárd zloty értékkel több árucikket kap a közös piac, mint a múlt évben. Szorosan e kérdéshez kapcsolódik az élelmiszerprogram megvalósítása, vagyis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével a lakosság élelmiszer-ellátásának javítása. A Szojuz—27 fedélzeti mérnöke, aki 1933-ben született, 1973-ban, a Szojuz—12 fedélzetén már járt a világűrben. A moszkvai rádió beszámolt az űrhajó rajtjáról. A két új űrhajós két órával a rajt előtt foglalta el helyét a kabinban, s jelentette: minden a legnagyobb rendben van, rajtra készen állnak. A rajt szinte szó- zadmásodpercnyi pontossággal történt. Erre azért volt szükség, mert az űrhajónak bonyolult pályát kell megtennie, hogy csatlakozzék az űrállomáshoz, és a legkisebb eltérés a megszabott időtől nagyobb pálya- módosítást tenne szükségessé. A rajt teljes rendben sikerült. A két űrhajós állandó kapcsolatot tartott az irányító központtal, jelentett minden mozzanatot, beszámolt közérzetéről — ez kitűnőnek bizonyult —, és az űrhajó útjáról. A Szojuz—27 a rajt után mintegy 500 másodperccel már pályájára állt. felszólalása Az állam az összberuhózósok mintegy ötödét fordítja idén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére, modernizálására. A külkereskedelemről szólva a miniszterelnök rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlődése és korszerűsítése jól szolgálja a külkereskedelem érdekeit és aláhúzta a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fontosságát. A megye legégetőbb gondjai megoldását elősegítendő a Megyei Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete közösen nagyszabású, több témakört felölelő pályázatot hirdetett meg a megye közgazdász és műszaki szakembereinek. A felhívás a sajtóban a múlt év elején jelent meg, azt ígérve, hogy az eredményhirdetésre 1977. decemberében kerül sor. Mindeddig azonban elmaradt az ünnepélyes eredményhirdetés. Vajon miért? Erről kaptunk tájékoztatást a közgazdasági társaság megyei vezetőségétől. A közös pályázat minden várakozást felülmúlóan nagy sikert hozott, olyan nagy számú — szám szerint 39(!}, köztük (legalábbis a postabélyegző tanúsága szerint) más megyékből küldött — munka érkezett be, ami a zsűrit nemcsak hogy meglepte, de egyúttal nehéz feladat elé is állította. A pályamunkákat értékelni kell, s ilyen nagy szám mellett ez nem Ids feladat, miután egy- egy dolgozat elbírálására két- két, köztük budapesti, minisztériumi és tervhivatali szakembert kértek fel. Pillanatnyilag tehát a pályamunkák értékelése folyik, ami előreláthatóan még két-három hétig eltart. Ezt követően alakítják ki az egyes kategóriákban az első helyezettek és a további díjazottak rangsorát, majd pedig — lévén a pályázat jeligés — felbontják a dolgozatok szerzőinek nevét tartalmazó levélborítékokat. Úgy tervezik, az ünnepélyes eredményhirdetésre január végén kerül sor. Az már a dolgozatok első olvasására kiderült, túl azon, hogy a pályázat szép számmal megmozgatta a szakembereket, a szerzők komoly, színvonalas pályamunkákat küldtek be, melyeket megfelelően lehet majd hasznosítani a köz érdekében. A sikeren felbuzdulva a tanács és a társaság máris azon gondolkodik, hogy az idén újabb közös pályázatot hirdet meg. 3200 gépkocsit javít havonta két műszakban az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalat Szigeti úti karbantartó üzemének 141 fős szerelőgárdája Folytatta munkáját a lengyel pártértekezlet
