Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-29 / 29. szám

2 Dunántúlt napló 1978. január 29., vasárnap Tv-]egyzet Vita a munkás- művelődésről Izgalmas témát feszegetett a Pécsi Körzeti Stúdió leg­utóbbi, pénteken bemutatott műsora. Mit teszünk, teszünk-e eleget, s amit teszünk, jól tesz- szük-e a munkásművélődésért? Az apropót a Pécsett meghir­detett Munka és Művelődés akció jelentette, a főkérdést pedig az: lehet-e pontokkal mérni a kultúra, a tudás, az életforma-alakulás jelenségeit, A kérdésfeltevés így persze akadémikusnak tűnik és az is - a válasz egyértelműen az, hogy nem lehet. Ilyenformán foglaltak állást azok is, akik a vitában Bükkösdi László szerkesztő-riporterrel szemben védték a pontozásos verseny szükségességét Hiszen a Mun­ka és Művelődés akció mégis­csak nagy tömegeket mozga­tott meg, s ha játékos, ver­senyszerű, tehát némiképp gye­rekes formában is, de azt szol­gálta, hogy minél több mun­kás, minél több szocialista bri­gád menjen el kulturális ren­dezvényekre, minél többen ol­vassanak, készüljenek, érdek­lődjenek valami olyasmi iránt, amelyre — lehetséges — enél- kül az akció nélkül aligha for­dítottak volna ennyi időt. Részint tehát a nagyobb tö­megek bevonásáról, első lépé­seiről van szó, részint arról, hogy ott, ahol a vonzalom, az igény már megvan, keretekkel, feladatokkal segítsék tovább annak kibontakozását. Az ak­cióról magáról Antal Gyula mondta meg azt az igazságot, hogy ennek értelme éppen az, hogy elsorvassza önmagát, mert akkor éri el igazi célját, ha már nem lesz rá szükség. Ilyen­képpen maga a vita nem dön­tött el semmit, annál kevésbé, mert ellenjavaslat nem volt - ha nem pontozunk, mit csinál­junk helyette? Más kérdés, az egész versenyrendszert nagyon sok részletében tovább lehet vagy kell finomítani, s ezt nyil­ván meg is teszik, akikre tar­tozik. Ellenben a vitában mégiscsak fölmerültek olyan kérdések, amelyeket átgondol­ni nagyon izgalmas lenne, s ezeknek puszta említése meg­érte a műsor elkészítését és megtekintését is, Eck T. Imre rendező és Bá­rány György operatőr a döntő­ről és a műsoros estekről készített szép felvételekkel egészítették kerekké, élvezetes­sé a műsort. Érdekesek, tanul­ságosak voltak Füzes lánosnak a résztvevőkkel készített inter­júi. A vita „lefolytatásához” csak annyit fűznék hozzá: a sze­mélytelen riporteri munkának nem okvetlenül az az ellentéte, ha a jelenlevők kitartóan „jan- csizzák” egymást. Ettől a néző­sereg nem kerül közelebb a szereplőkhöz, sőt.",. H. E. Kamionokkal viszik a famagvakat Kitűnő gazdasági eredmények a sellyei erdészetnél A beszámoló taggyűlés újabb tennivalókra hívta fel a figyelmet Tegnap ideállt egy NSZK-ból jött kamion és elszállított tő­lünk huszonötezer márka érté­kű juhar-, hárs-, égerfa magot — mondja Pesti Mihály, a Me­cseki Erdő és Fafeldolgozó Vál­lalat sellyei erdészete pártalap- . szervezetének titkára. — De rendszeres kapcsolatban va­gyunk a nyugatnémet céggel. Karácsonykor ötvenhétezer már­káért vittek magvakat. A sellyei erdészet mintegy 250 alkalmazottja 8200 hektá­ron dolgozik. Az 1977. évi gaz­dasági évet kitűnő eredménnyel zárták: mind a fakitermelési, mind az értékesítési tervüket jelentősen túlteljesítették, sőt arra is futotta erejükből, hogy a vajszlói erdészetnek besegít­senek. Az erdészet termelési értéke 1977-ben több mint 50 millió forint volt. A napokban megtartott be­számoló taggyűlésen Pesti Mi­hály párttitkár a sikert elsősor­ban az erdészet a fakitermelő, erdőművelő és a fagyártmány- termelésben dolgozó 11 szocia­lista brigádnak, a kommunisták példamutató munkájának tulaj­donította. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére a sellyei erdészet dol­gozói szólították munkaverseny­re a vállalat erdészeteit. Vál­lalták, hogy éves tervfeladatu­kat november 7-re teljesítik. Még ezt a határidőt is előre­hozták — október 31-én befe­jezték éves tervüket. Folyama­tosan elláthatták a budapesti, ceglédi megrendelőiket is a fű­résztermékekhez, o» hordók ké­szítéséhez szükséges anyagok­kal. Papírfából, rönkfából je­lentős mennyiséget exportáltak. Erdei fenyőből 2 millió 500 ezer darab kiültethető cseme­tét neveltek. Az erdészet sokrétű tevékeny­ségének eredményességéhez a pártalapszervezet a pártmunka színvonalának emelésével is hozzájárult. Nyolc taggyűlésen, tíz vezetőségi ülésen beszélték meg a kommunisták a soron lévő tennivalókat. A termelést segítő pártmegbízatásokat is névre szólóan határozták meg. A párttagok, a vezetőség tag­jai rendszeresen felhívták a szakmai, társadalmi szervek fi­gyelmét a dolgozók kéréseire, a munkát hátráltató körülmé­nyekre és szorgalmazták a megfelelő intézkedéseket. „A területet járva mindig megkér­dezzük: rendben megy-e a munka, miben várnak segítsé­get — mondta a párttitkár. — A pártalapszervezet vezetősé­gének beszámolójával, a mun­ka értékelésével a taggyűlés egyetértett. De szóvá tették — amit a beszámoló is önkritiku­san értékelt —, nem volt rend­szeres a pártmegbízatások tel­jesítésének számonkérése. Ja­vasolták: a jövőben erre na­gyobb figyelmet kell fordítani. Beszéltek a dolgozók általános műveltsége növelésének szüksé­gességéről. „Vannak nálunk, akik például a fizetésük átvé­telét három kereszttel nyugtáz-" zák ... Közülük számosán 18— 20 év körüliek. Szorgalmazni kell, hogy elvégezzek a nyolc általánost. A feladatok nőnek, az alapvető ismeretek nélkül munkájukat a jövőben mind nehezebben tudják elvégezni.” A pártalapszervezet, ennek vezetősége a szakmai vezetés­sel egyetértésben a dolgozók kérésére ebben az évben szá­mos, a munkakörülményeket ja­vító intézkedéseket szorgalmaz. Felújítják a gürüi csemetekert pihenőjét — a körcsönyepusz- tai ebédlőt. Az erdőművelő női szocialista brigád részére kere­kekre szerelt „melegedő ko­csit” készíttetnek. A taggyűlés újabb lendítő­erőt jelentett az 1978. évi meg- növekedeit feladatok teljesíté­sére. G. F. II Mecseki Szénbányák történeiében példátlan mérvű gépesítés Szocialista brigádvezetők tanácskozása Zobák-bányán Az elmúlt évben Zobák-bá­nyán tűz pusztított, amelynek következtében a fejtések egy részét fel kellett számolni. Gáz­kitörés, omlás, gátszakadás, váratlan elmeddülés és a szük­ségesnél jóval kevesebb mun­káskéz akadályozta a terme­lést. Ennek ellenére a szocia­lista brigádok által meghirde­tett munkaverseny eredménye­képpen mégis kiváló termelési eredmények születtek. Több mint félmillió tonna szenet termeltek, 12 960 tonnával túl­Zenéld pécsi századok Zenetörténeti értékű, rit­ka érdekességű zenei soro­zat kezdődik január 29-én, vasárnap 17 óra 5 perckor a Pécsi Rádió műsorában. A pécsi zenei héten el­hangzott adások is elárul­ták, milyen gazdag kotta­anyagot őriznek a pécsi le­véltárak. Nemrég jelent meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kiadásá­ban dr. Bárdos Kornél könyve, amely a 18. száza­di pécsi zenei életet ismer­teti. Szól azokról a muzsi­kusokról, akik európai szín­vonalú zenei életet terem­tettek a városban és közli a levéltárakban megtalált alkotásaik kottájának jegyzékét is. A kottákba zárt zene azonban csak akkor válik ismét élővé, ha megszólaltatják. A ma­guk idejében jelentős kom­ponisták, világjáró virtuózok műveinek megismertetése a zenekedvelő közönség­gel, jelentős feladat, mely­nek megvalósítására a Pé­csi Rádió zenei szerkesz­tőjeként szívesen vállalkoz­tam. A sorozat első adásában — rövid ismertető előadás keretében — Frank Anton Paumon (1704-1750) pécsi karnagy Áriája szólal meg, melynek szopránszólóját Eszéki Zsuzsa, a pécsi operatársulat fiatal tagja énekli, az oboaszólót Deák Árpád játssza, a kamara- zenekart Szkladányi Péter vezényli. Ugyanebben az adásban ismerkedhetnek meg a zenekedvelők Stro- bach Miklós (1717—1759) Áriájával, amelynek szólis­tája Marczis Demeter. A sorozat havonta je­lentkező adásaiban a 18. és a 19. század más neves pécsi mestereinek alkotá­sait is bemutatjuk. — dnt — Kilencvenezer adag a hűtőben • -tat C3 Serény munka folyik az előkészítőben. Egy „főzet” pirított májhoz 720 kiló májat darabolnak fel. Jönnek az újabb Gastrofol-újdonságok Félkész húspogácsa és kolbászos bableves Három személygépkocsit, két viílanyoszlopot, valamint a Zsolnay út 41. szám alatti ház falát rongálta meg 27-ről 28-ra virradó éjjel a GA 67—61 forgalmi rendszámú autóbusz. Az ügy­ben a rendőrség megkezdte a vizsgálatot. Nemcsak a baranyaiaknak, de hazánk majd egyharmadának is főznek — napi átlagban 10 —14 ezer adag húsételt — a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat pécsi Gastrofol üzemé­ben. Kis és nagy kiszerelésű egytál ételeik hamar népszerű­vé váltak, keresettek, jóízűek. Tavaly 16 félét gyártottak, ösz- szesen 3 millió 40 ezer ada­got, ennek felét a vállalat ét­termeiben, másik felét a ház­tartásokban tálalták. Egerszegi Endre kalauzolt vé­gig tegnap a patika tisztasá­gú helyiségeken. A szombati nagyüzemben kétféle étel ké­szül: 1800 adag borsostokóny és 7200 adag pirított sertés­máj. Á fiatal főszakács névjegye már több millió dobozon sze­repel, készítette: Sárdi Zoltán. — Mennyi anyagból főzik ezt a rengeteg pirított sertésmájat? Sárdi Zoltán készségesen ad­ja a receptet: — Májból 720, tisztított vö­röshagymából 300, sertészsír­ból 210, őrölt magyarborsból, valamint kalocsai csípős és csemegepaprikából 6—6, majo­ránnából 2, lecsóból 35 és só­ból 2 kiló szükséges. A húselőkészítőben hatan szeletelnek és darabolnak. A májcsíkokat hagymán pirítják, ha már puha, leszűrik a levét. A májat kis műanyagtálcákra porciózzák — a kétszemélyes adagban 16 dekának kell len­ni. A szakácsok ízesítik és sű­rítik a levet, majd ráöntik a kimért adagokra. A kész ételt másfél órás gyorsfagyasztás után főzhető vestolén anyagba zacskózzák, légtelenítik és he- gesztik. A csomagolás után a -18 Celsius fokos tároló hűtő következik, ahol most is 90 ezer adag várja a hétfői szállítást. (A főszakács és helyettese, Po- czek Istvánná irányítja a fő­zést, ízlelget. Mindenkin fehér köpeny, sapka vagy kendő, . a porciózó nőkön szájkendő és gumikesztyű, összesen negyve­nen dolgoznak az üzemben, szigorú higiénés és minőségi előírások szerint.) Mörtz István szakács kezeli a hegesztőgépet, ami egyszer­re négy tasakot légtelenít és zár le 40 másodpercenként. — Nem hiányzik a főzés? — fag­gatom. — Egy kicsit — vála­szolja. Azért itt is megkeresem a háromezret nyolcórás munka­időben, kéthetenkénti szabad szombattal. Meghódították a piacot, most újabb ételekkel bővítik a választékot. Rövidesen kapha­tó lesz a félkész 6 darabos húspogácsa, később bableves füstölt kolbásszal és töltött papri ka. Addig is jó étvágyat! M. L. Keddtől meg­tekinthető a korona A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatósága közli, hogy a magyar korona és a koronázá­si ékszerek január 31-től he­tente négy alkalommal, ked­den, szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között csütörtö­kön 12 és 20 óra között a Nemzeti Múzeum dísztermében (Bp., Vili., Múzeum körút 14— 16.) tekinthetők meg. teljesítve amúgy is feszített vál­lalásukat. Emellett a nagyobb termelésre való felkészülés je­gyében vágathajtási tervüket 136 méterrel szárnyalták túl. Zobák-bányán az elmúlt esz­tendőben 7,2 százalékkal nőtt az összüzemi teljesítmény, mi­közben minden tonna szenet 6,84 forinttal olcsóbban tudtok kitermelni a tervezettnél. A jó eredmények elsősorban a szocialista brigádok áldoza­tos munkájának köszönhetők, hiszen 1977-ben is nagyon sok szabad szombatjukat áldozták fel a termelés érdekében. Nem ez volt azonban kizárólag a zobákiak sikerének titka: a Mecseki Szénbányák történeté­ben páratlan mértékű gépesí­tést valósítottak meg, a lép­csőzetes munkakezdés megszer­vezésével pedig a munkaidő- alapot sikerült növelniük, mint azt tegnap délután Zobák-bá­nyán Balázs László főmérnök, a szocialista brigádvezetők és patronálok tanácskozásán el­mondotta. A 41 szocialista brigád 1977. évi munkáját értékelve Agócs Attila, Pallós Gyula és Pomázi Sándor szocialista brigádjai a „vállalat kiváló brigádja" cím feltételeit is teljesítették, erre javasolják őket. Rajtuk kívül 12 brigád arany, 17 ezüst és 8 bronzfokozatot ért el. Kilenc arany pecsétgyűrű Törzsgárdatag­a Gázműnél Tetszetős, új környezetben, a nemrég átadott modern étkező és kultúrteremben rendezte meg tegnap a Dél-dunántúli Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat hagyományos törzsgárdatag-kö- szöntő ünnepségét. Délelőtt 9 órakor az igazga­tó rendezett bensőséges foga­dást a 30 éves törzsgárdatagok tiszteletére, majd 10 órakor a nagyteremben Wirth József, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a megjelenteket. Ezután Fessel Tibor méltatta a törzsgárdatagok szerepét ab­ban, hogy a vállalat teljesítet­hette, sőt túlteljesíthette az el­múlt évre előirányzott terveit Jutalmat adott ót Lovász Lász­ló munkaügyi osztályvezetőnek és Zsámboki Vilmos főraktáros­nak, akik mindketten 40 éves törzsgárdatagságukat ünnepük. Tízen kaptak 35 éves munkájuk elismeréséül jutalmat majd a harminc esztendő után járó arany pecsétgyűrűk átadására került sor. Benkovics Józsefné kézbesítő, Nagy Rudolfné ad­minisztrátor, Helesfay Antal és Vittay Szilárd osztályvezetők, Horváth III. József vízvezeték­szerelő, Hegedűs János kubi­kos brigádvezető, Kuzmin Jó­zsef szerszámlakatos, valamint Papp I. József, a benzinbontó dolgozója a vállalat igazgató­jától vették át az aranygyűrűt. Fessel Tibornak pedig Bencsik István, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szakszervezeti tanácsának titkára nyújtotta át ugyanezt az elismerést. A továbbiakban a 25, 20, 15 és 10 éves törzsgárdatagok ju­talmazására és a jelvények át­adására került sor, majd a pécsi Nemzeti Színház művé­szeinek előadása tette emléke­zetesebbé, kedvesebbé az ün­nepséget.

Next

/
Thumbnails
Contents