Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-29 / 29. szám
1978. január 29., vasárnap DimQntuli napló 3 Nagy feladat vár a Mecseki Szénbányákra Közel hárommillió tonna szén az idei termelési tervben r • Uj szinteket kapcsolnak be a termelésbe, folytatódik a gépesítés • Jelentős bérfejlesztés is segíti a tervek maradéktalan végrehajtását Negyvenhatmilliárd forint értékű külföldi áru Fogyasztási cikkek—importból Az elmúlt 10 évben jó néhány importcikk többé-kevésbé folyamatos kínálatához szokhattunk hozzá. Különösen a gazdaságirányítási reform első éveiben nőtt igen látványosan — az 1968. évi 11,7 százalékról két év alatt 17,8 százalékra — a kiskereskedelmi forgalmon belül a külkereskedelmi beszerzés aránya. Ezután visz- szaesés következett, s csak 1977-ben sikerült újra elérni az 1970-ben kialakult arányt Tavaly az import körülbelül 10 százalékkal növekedett, s így fogyasztói áron mintegy 46 milliárd forint értékű külföldi áru került forgalomba. Idén a rubel elszámolású területekről várhatóan 13 százalékkal, a nem rubel elszámolású országokból pedig 8 százalékkal emelkedik a behozatal. A rubel elszámolású import összetevői: a külkereskedelmi megállapodások és a választékcsere. Az előbbi ötéves egyezményeken alapszik, meA Mecseki Szénbányák 2 915 000 tonnás széntermelési feladatot kapott 1978-ra. Ezenkívül a nagymá.nyoki brikettgyár 145 000 tonna brikettet gyárt. A mennyiségi terv teljesítése sem lesz könnyű, a szén- minőségi követelmények azonban még nagyobb technológiai és termelésfegyelmi intézkedéseket követelnek. A termelési feladatok mellett folytatódnak a Kossuth-bányai kőzetmozgás okozta nagyjavítások, a budafai meddőhányó lokalizálása, a va- sasi útfelújítás és a csilleprogram második üteme, amelyeket a széntermelés önköltségének terhére számos más fontos munka mellett is kiemelten kell figyelemmel kísérniük, megvalósítaniuk. Folytatódik a felkészülés Természetesen tovább folytatódik a felkészülési program is. A vállalat ugyanis a most már évről évre felfelé emelkedő termelés mellett erőinek nagy hányadát a dunaújvárosi kokszolók majdani kiszolgálására kell hogy irányítsa.- Az idén a termelési és beruházási feladatok megvalósítására az iparág 1 060 000 000 (1 milliárd 60 millió) forintot bocsát a vállalat rendelkezésére, ebből csaknem 500 000 000 forintot éppen azok a beruházások teszik ki, amelyek az 1980-as évek elejétől képessé teszik a vállalatot évi 700 000 tonna kokszszén kon- centrátum termelésére. Az idén bekapcsolják a termelésbe a komlói Kossuth-akna X., Béta-bánya VII. és Vasas-bánya feltárt, előkészített V/a. szintjét. Folytatódik Kossuth IV-es akna építése, a komlói szénelőkészítő rekonstrukciója. Ugyancsak jelentős összegeket fordítanak a külfejtéssel művelhető szénleiepek kutatására, feltárására. A vállalat műszaki fejlesztési terveiben szerepel újabb 2 SOW-4 típusú önjáró fejtésbiztosító berendezés megvásárlása, 1 db SWS-4 széngyalu, 16 db PPN-1 SZ jelű rakodógép és 3 db EIMCO rakodógép, 2 fúrókocsi és ugyancsak kettő airbeakeres jövesztő berendezés. Mindezek mellett természetesen rendszeresen pótolják elhasználódott gépeiket, a lehetőségek szerint nagyobb mennyiségű, könnyen kezelhető kisgépet is beszereznek. A műszaki fejlesztés alapvető feladata a nehéz fizikai munka könnyítése, a teljesítmények növelése. A létszám ugyanis most is megállíthatatlanul csökken, az idén ismét kevesebben állnak majd a szénfalak mellett, mint 1977-ben. Az új gépekkel ugrásszerű termelékenységnövekedésre számítanak: gépi jövesztésben több mint másfélszeres, gépi biztosításban hátomszoros, a komplexen gépesített fejtések termelésében hétszeres növekedést terveznek 1978-ban, ahhoz képest mint például 1977 első kilenc hónapjában volt. Ennek azonban egyik legfontosabb feltétele, hogy ne bízzanak mindent a gépek teljesítményére, azokat az eddiginél sokkal jobban ki kell használni, a munkahelyi szervezés egyik lényeges pontját kell, hogy képezze a nagy teljesítményű gépek magasfokú, optimális kihasználása. A Mecseki Szénbányák az új gépek üzembeállítása, s ezek maximális hatékonyságú üzemelésétől a legfontosabb teljesítménymutatójának (össz- üzemi teljesítmény) 3,2 százalékos emelkedésére számítanak, a múlt esztendei 1—9 hónap hasonló mutatójához képest. Ennek teljesítése azt jelentené, hogy a vállalat minden 1000 tonna szenet 23,71 műszak élőmunka ráfordítással lenne képes kitermelni. Erre nagy szükség is van, 1978-ban a szén- termeléshez már csak alig 11 ezer, a brikett-termeléshez 192, míg a beruházások és szolgáltatósok megvalósításához 1170 fizikai dolgozóval számolhatnak. A mecseki szénmedencében a tervek készítésekor tudatában voltak annak, hogy erőiket a lehetőségekhez képest a legésszerűbben kell elosztaniuk, cr" feladatok és a rendelkezésre álló szűkös eszközök összhangját nem lesz könnyű • megteremteniük. A veszteségi tényezők tervszerű kiküszöbölése, jól megszervezett, takarékos gazdálkodás vezethet csak eredményre. Mindez persze nem mehet a biztonsági szempontok rovására, at emberi élet megóvása minden más feladatot megelőz a Mecseki Szénbányák 1978. esztendei tennivalói között is. Az idén csaknem 55 millió forintot fordítanak biztonságtechnikai és egészségvédelmi célokra. A bányatüzek, gáz- és szénrobbanás elleni védekezés, a szilikózis és por elleni védelem, a gázmérés-riasztás, lángmentes vágatok kiépítése erőik jelentős hányadát lekötik. Béremelésre közel 66 millió A Mecseki Szénbányák dolgozói bizonyára elengedhetetlenül fontosnak tartják az egészségük, életük védelmében tett költséges intézkedéseket, s talán természetesnek is veszik, bármilyen furcsán hangzik is, ezekről nem sokat beszélnek. Annál több szó esik az 1978. évre tervezett bérfejlesztésről. Az idén tervezett bérszínvonal 61 725 Ft/fő. A külön meghatározott éves képzett összlét- szám betartása mellett és a mennyiségi széntermelési terv teljesítése esetén ehhez 2806 Ft/fő bérfejlesztést lehet megvalósítani. Ezen kívül a termelési terv minden 0,1 százalékos túlteljesítése 89,60 Ft/fő bérfejlesztési lehetőséget jelenthet. A tervtől lemaradva ugyanilyen mértékű a csökkenés is. Mindent összevetve a vállalat 1978-ban maximálisan 7,42 százalékos bérfejlesztésre számít, amelyre 65 775 000 Ft-ot fordítanak. A Mecseki Szénbányák 1978. évi bérpolitikai intézkedései különös hangsúlyt fektetnek a dolgozók szakképzettségére, a munkakörülményekre, a bérminimum alatti bérek nagyságára. Az időbérben foglalkoztatottaknál például erősen differenciálni kell a szakmában eltöltött gyakorlati idő, a magasabb szakképzettség, a speciális szakmai ismeretek, a munka mennyiségi és minőségi színvonala szerint. A nem fizikai dolgozók közül az átlagot meghaladó bérfejlesztésben részesülnek a műszaki dolgozók és mindazok, akik a műszaki fejlesztést, a gazdaságos vállalatmenetet, a termelő munkát kiemelkedően magas szellemi termékkel segítik. L. J. Országház, Gellért-fürdő, emlékművek Növekvő érdeklődés a pirogránit iránt Az országban egyedül csak Pécsett gyártják Ha kátránnyal mázolták volna be a falakat, akkor sem lehetne feketébb, mint így, a soksok éves rászállott koromtól. Pedig az öreg kemencék már régóta hidegek a Zsolnay gyár pirogránit üzemében. Most az elkészült nyers termékeket a magasfeszültségű szigetelőket gyártó üzemrészben égetik ki az új kemencékben. A gyárban folyó rekonstrukció a pirogránit üzemet még nem érintette, előreláthatólag csak 1980-ban kerül rá sor. Itt dolgozik a 21 tagú „Lech- ner Ödön" szocialista brigád. Munkájuk nagyon változatos. Az egyik teremben sárga és sötétkék mázas díszpárkányok, ro- zetták, hatalmas korinthoszi-jel- legű oszlopfők és különleges hajlatú oszloptörzsek hevernek. Az országban egyedül itt foglalkoznak pirogránit-formázás- sal és így ez a brigád készíti el a restaurálásra szoruló műemlék és műemlékjellegű épületekhez a megrongálódott, régi díszítőelemek helyett az újakat. Az elmúlt években a felújított Gellért-fürdőhöz (amit sok huzavona és határidő-módosítás után talán ez év májusában átadnak), készítettek színesmázas burkolólapokat, díszítő frízeket. Eredetileg szó volt róla, hogy a felrakási munkálatokat is ők végzik el. Ilyen munkával azonban utoljára csak á Zsolnayak idejében foglalkoztak, a gyárnak most nincs ehhez megfelelő szakembere, felkészültsége. A mintegy 13 millió forint értékű munkát az elmúlt évben befejezték. Carzó Gáborné, aki 1975- től vezetője a brigádnak, megkönnyebbült sóhajtással mondja^ örülünk, hogy befejeztük. Sokat dolgoztunk rajta, el is határoztuk a brigáddal, hogy a nyitás első napján ott leszünk és mi fürdünk először. Az elmúlt évek jelentősebb munkái a Gellért-fürdőn kívül a Búza Barna által tervezett, 1976- ban elkészített, Budapesten emelt szovjet—magyar barátság emlékmű, aminek másodpéldányát Moszkvában is felállították, az Ifjúsági Park épületének a burkolása, a Herendi Porcelángyár 150 éves évfordulójára készített díszkút és az Országház helyreállításához szükséges idomok, amiknek munkálatai még a következő évekre is áthúzódnak. A formázó teremben csipke- finomságú mintájú, kisméretű daraboktól az egészen gigantikus méretűekig gipszformák sorakoznak. A formából frissen kikerülő „öntvényt" kézzel finomítják, az esetleges hibákat korrigálják. Az asztalnál ülő munkásnő egy vékonypengéjű késsel épp az Országházra készülő díszes párkánydarab bonyolult levél és virágmotívumait javítja, a hiányokat pótolja. Az aprólékos, kényes munkát biztos kézzel, szinte szobrászművészi adottsággal végzi. — Milyen végzettséggel rendelkeznek itt a dolgozók? — Betanított munkások — válaszolja Németh Mihály művezető — mivel nincs pirogránit szakmunkásképzés. Talán a művészeti gimnázium kerámiakészítő tagozatáról kikerülő végzősökből kapunk majd a jövőben utánpótlást, bár ezt a szakmát tanulni nem lehet. Rátermettség és kézügyesség kell hozzá. A kéziformázók legjelentősebb és legnehezebb munkája ebben az évben, az 1880-ban épült kőbányai barokk templom felújításához szükséges monstrum és túldíszített elemek elkészítése lesz. A Janus Pannonius Múzeum is felkereste őket, hogy a. jellegzetes, tönkrement Zsolnay kacsáskutat újítsák fel. Az idei év tervei között szerepel új kerti kerámiák, ivókutak, nagyméretű utcai virágtartó tálak tervezése és készítése, amiket a kertészeti konferencián szeretnének bemutatni. Az előbbiekben említett termékeken kívül a pirogránit üzemrészben készültek többek között a Konzum Áruház és az Ifjúsági Ház falát burkoló kerámialapok is. Pavelka Károly üzemegység- vezető mondja: — Az elkövetkezendő években főképp az építészeti kerámia gyártását szeretnénk felfejleszteni. Mind nagyobb az érdeklődés a pirogránit burkolólapok iránt. Az idei évben jelentősebb munka a Dombóvári Művelődési Ház külső-belső burkolólapjainak elkészítése lesz. Most folynak kísérletek, hogy a pécsváradi homok fel- használásával jobb minőségű alapanyagot nyerjünk. Sarok Zsuzsa lyeket évente konkretizálnak, az utóbbi alapgondolata pedig az, hogy ami az egyik országban elfekvő áru, az a másik országban még hiánycikk is lehet. A választékcsere szerepét azonban korlátozza is funkciója, hiszen egyik ország kereskedelme sem mond le szívesen kurrens termékekről. Sajátos formája e konstrukciónak az áruházak közötti csere, az úgynevezett nemzeti hetek rendezése. A szocialista országokból származó fogyasztási cikkek behozatalának növelése az általában kedvező ár végett is feltétlenül érdekünk. Ennek azonban határt szab a jó minőségű cikkek elégtelen kínálata, a szállítások egyenetlensége és az alkatrész-utánpótlás bizonytalansága. A szocialista importnak így nagysága és struktúrája miatt elsősorban hiánypótló szerepe van, s ritkán alkalmas a belföldi termelők versenyeztetésére. A dollár elszámolású import értéke tavaly körülbelül 15 milliárd forintot tett ki. Az importhoz rendelkezésre álló deviza több mint kétharmada azonban csak meghatározott termékekre, illetve relációkban felhasználható deviza volt. Ilyen termékcsoport a citrom, a kávé, a fűszer és a halfiié — ezekből igény szerinti a behozatal. Jelentős mennyiségben vásárolunk fogyasztási cikkeket a fejlődő országoktól, elsősorban azoktól, amelyek exportunknak is bázispiacai. A dollár elszámolású import körülbelül egyharmadának lenne tehát az a feladata, hogy a lakosság minőségi igényeit kielégítse, s magasabb színvonalával versenyre ösztönözzön. Erről azonban alig van szó. Nem is az úgynevezett luxuscikkek, hanem a valóban széles tömegeket érintő divatos ruházati cikkek és kozmetikumok, jó minőségű élelmiszerek és műszaki cikkek igényektől elmaradó kínálata okoz problémát. Ma is érezhető még az 1975-ben bevezetett választékszűkítés hatása. Akkor a külföldi italok és cigaretták választéka felére-harmadára, a híradástechnikai cikkek és kozmetikumok behozatala mintegy kétharmadára esett visz- sza, s lényegében megszűnt számos iparcikk importja. Az importcikkek léte vagy hiánya azonban — például a ruházati cikkek esetében — ma már a forgalomra is hat. 1976-ban a ruházati import visszaesésével a forgalom is csökkent, s 1977-ben csak a behozatal mintegy 30 százalékos növekedésének köszönhető a többletforgalom. Ez egyben azt jelenti, hogy a külföldön beszerzett áruk életszínvonalpolitikánk céljainak teljesítéséhez is nélkülözhetetlenek. Tavaly négy cikkcsoport behozatalára volt pótlólagos lehetőség. A párt agrárpolitikájának megfelelően biztosítani kellett az ellátást mezőgazda- sági kisgépekből. Sikerült enyhíteni két krónikus problémát, a farmerruházat és a zsebszámológépek hiányát. Lehetőség volt emellett a tervezettnél több déligyümölcs behozatalára is. A szelektív iparpolitika hatására feltehetőleg újabb és újabb fogyasztási cikkek hazai gyártása fog megszűnni. így például távol-keleti importra kell berendezkednünk az anyagigényes és sok egyszerű munkát tartalmazó ruházati cikkekből. Úgy tűnik tehát, hogy a fogyasztók kereslete és a szelektív iparpolitika egyaránt a fogyasztási cikk importarányának növelését sürgeti. Ez egyidejűleg javíthatná az ellátás színvonalát, s hozzájárulhatna a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetéséhez.
