Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-21 / 21. szám

Import divatcikkek Dunántúli napló 1978. január 21., szombat A Divatáru Nagykereske­delmi Vállalat a tervek sze­Telefonmagnó rögzíti a panaszt Lakossági hibabejelentés a DÉDÁSZ ügyeletére Hétfűtől éjjel-nappal hívható a 12-514 rint a tavalyinál 6 száza­lékkal több, összesen 2,3 milliárd forint értékű árut kíván forgalomba hozni. Gazdagnak ígérkezik egyebek között a férfiing­kínálat, amelyhez a ha­zain kívül 14 piacról, pél­dául Csehszlovákiából, Ju­goszláviából, Kínából, Egyiptomból, Indiából, Pa­kisztánból, Szingapúrból importálnak elsősorban pa- mut-polieszter és tiszta­pamut ingeket. Tetszetős, korszerű és kiváló minősé­gű divatos fürdőruhák ér­keznek Olaszországból és Franciaországból. Nem lesz hiány bőrdíszműárukból sem. Svédasztal a Nádorban ■ Válogatott ínyencségek a tányérokon ■ Vacsora az étterem törzsvendégeinek Azt mondják, hogy aki Pécsett (a Dunántúlon) egy kicsit is ér­deklődik a gasztronómia csodái iránt, az tegnap este megtalál­ható volt a jókora, négyzetala­kú svédasztal körül, a már sok mindent megért Nádorban. Se­bészfőorvos és szobafestő; ter­melőszövetkezeti tag és kisipa­ros; ügyvéd és bányász kis tá­nyérral a kezében bóklászott a válogatott ínyencségekkel meg­rakott asztalnál. Férjek, fácánok, pulykák, csirkék, libák, fogasok, kaviár, kecsegék, rákok, pontyok, mala­cok, borjúk, marhák és nemes vadak vártak sorsukra, miután a szakácsművészek varázskony­hájában már hideg pástéto­mokká, forró sültekké, pikáns ízű sálátákká, téglavörös színű bélszínérmékké és étvágyger­jesztő koktélokká változtak. Régi nagyevők álma a terülj asztalkám (amelyet a szaknyelv svédasztal néven ismer), amely­nek kiapadhatatlan táljairól mindenki azt és annyit vehet magához, amennyit gyomorbán- talmak nélkül, így farsangi hét­vége táján meg szabad kockáz­tatni. Amikor kilenc esztendővel ezelőtt az első svédasztalt ro- gyásig rakták finomságokkal a Nádorban, akkor az éttermi fő­nöknek be kellett hunynia sze­meit az aperitifek lenyelte után. Pillanatok alatt ugyanis akkora volt a tolongás a csokornyak­kendős urak és az estélyiruhás hölgyek között, hogy többen maradandó bokasérüléseket szenvedtek és a terülj asztal­kám egy röpke negyedóra utón már Róbert bácsi szegénykony­hájának megkopasztott asztalá­hoz hasonlított. Mindenki le akarta enni a részvételi díj árát. Természetesen tegnap este is enni jöttek a vendégek (az év­századnál is öregebb ház törzs­vendégei) az étterembe. A több­ség azonban már jónéhány ilyen gasztronómiai programban részt vett és nyugodtan ült a he­lyén mindaddig, amíg el nem csitult az újoncok első rohama. A beavatottak azt is tudták, hogy a Nádor ezen az estén nem csinált nagy üzletet és a svédasztalon mindenkinek na­gyobb értékű étel jutott, mint amennyi a belépődíj volt. Tegnap alighanem azok érez­ték igazán jól magukat, akik nem koplaltak már egész nap jóelőre és akik jófajta pálinkák­kal nem nyugtatgatják ma reg­gel háborgó gyomrukat. De most ők is bizonyára tanultak és jövőre már bölcsebben áll­nak a törzsvendégek svédasz­tala körül. Az erejüket és étvá­gyukat jól beosztó ínyencek pe­dig hétfőn már a japán va­csoraest ízeivel ismerkedhetnek. Erdős A. Felavatták az első magyar űrtávközlési földi állomást A világűrben keringő műhol­dak televízió-, rádió-, telefon- és telexjelzéseit ezentúl Ma­gyarország is rendszeresen kap­ja és közvetíti. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénte­ken felavatta hazánk első űr- távközlési földi állomását, a Bakony lábánál, Taliándörög- dön. Havasi Ferenc ünnepi beszé­dében hangoztatta, hogy a magyar hírközlésben — jelenlegi ötéves tervünk — második fi­gyelmet keltő beruházása való­sult meg; a solti nagyadó után alig egy esztendővel elkészült űrtávközlési földi állomás a tá­jékozódás és a tájékoztatás in­terkontinentális lehetőségeit te­remtette meg. A miniszterelnök­helyettes szólt a szocialista or­szágok együttműködéséről, amelynek egyik kiemelkedő példája az új objektum létre­jötte. Szovjet és magyar terve­zők, műszaki szakemberek együttműködésének kiváló pél­dája az űrtávközlő földi állo­más létrehozása. Az építésében hasznosan működtek közre csehszlovák szakemberek is. Az eredetileg 435 millió forintra tervezett beruházás kivitelezé­sét határidő előtt, 1977. de­cember 22-én fejezték be, 63 millió forintos megtakarítással. A taliándörögdi űrtávközlési földi állomás felépülése és be­lépése a nemzetközi űrtávköz­lési rendszerbe lehetővé teszi, hogy Magyarország is alkotója és felhasználója legyen a leg­korszerűbb technikának. Ha­zánk a szocialista országok űr- távközlési szervezete, az Inter- szputnyik tagországaként a legkorszerűbb és leggyorsabb távközlési lehetőségekhez ju­tott. Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes ünnepi beszéde után Valerij Nikolajevics Lebe- gyev, a Szovjetunió postaügyi miniszterhelyettese méltatta az első magyar űrtávközlési földi állomás átadásának jelentősé­gét, a szovjet-magyar műszaki szakemberek sikeres munkáját és a szocialista országok együttműködését. Az ünnepség után ünnepé­lyesen bekapcsolták a földi ál­lomás berendezéseit. Naponta átlag száz pana­szos, tanácsot kérő fogyasztó jelentkezik be telefonon a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgató­ság Rákóczi utcai kirendeltsé­gén; általában 8—11-ig, majd 14—16-ig, de a csúcsok kiszá­míthatatlanok. Nem egyszer órákig sem győzik a bejelenté­seket felírni, akkora a torlódás. Néha neveket, lakáscímeket ér­tenek félre. A panaszossal fog­lalkozni kötelesség, ám mire kiderül mi a probléma, eltelik 20—30 perc is. A panasztevők különösen akkor türelmetlenek, amikor futballmeccset szakít félbe a váratlan áramhiány. Egyenletesen fejlődik, gyarapodik a nagyközség Az ABC élelmiszer-áruház látja el az új és a régi lakótelep lakóinak nagy részét Falugyűlés Szentlőrincen Társadalmi munkával szépítik lakóhelyüket Csütörtök este főként autós idegenek ültek a szentlőrinci eszpresszóban, üdítő vagy kávé mellett nézték a tv-ben a Va­sas—Radnicski Belgrád nőj ké­zilabda mérkőzést. A nagyköz­ség lakói a Hazafias Népfront klubhózában rendezeti falugyű­lésre igyekeztek. Dr, Hortobágyi Ferenc ta­nácselnök beszámolója elején elmondta, hogy Szentlőrinc la­kossága 1950 óta csaknem megkétszereződött, s jelenleg 5285-en élnek a nagyközség­ben. Ugyanez idő alatt 734 új lakást építettek, s jelenleg to­vábbi 1864 - többszintes, illet­ve családi ház — építésre al­kalmas házhely áll rendelkezé­sünkre. Szentlőrinc eddig is fo­lyamatosan fejlődött. Új laká­sokhoz óvodát, bölcsődét épí­tettek, az öregeknek napközi otthonuk van, szélesvásznú filmszínházzal, művelődési ház­zal, orvosi rendelővel, üzletek­kel, presszóval, kézilabda- és iker-tekepályával büszkélked­hetnek. Megoldották az ivóvíz- ellátással kapcsolatos gondjai­kat, napi 500 köbméter szenny­vizet tisztító szennyvíztelepük van, s folyamatos a szennyvíz­csatornahálózatuk építése. Az V. ötéves tervben ezidáig elkészült a 3-as számú, 18 tan­termes általános iskolájuk, a 24-szer 48 méteres tornacsarno­kuk, a 2-es számú óvodájuk, felépült a 2000 vagonos gabo­natároló, átadták a mezőgaz­dasági szakközépiskola fiú kol­légiumát, új kutat fúrtak, az ál­lami gazdaság irodaháza is a nagyközséget gyarapítja, s a szentlőrinciek mindennap talál­koznak a nemrég átadott új sütőüzemük termékeivel. E tervidőszakban kezdődött a szigetvári cipőgyár szentlőrinci egységének kialakítása, mely 350 főnek — elsősorban nők­nek — jelent majd munkalehe­tőséget. A Fővárosi Kézműipari Vállalat is felújítja szentlőrinci részlegét, ugyancsak újabb munkalehetőséget teremtve. Az Áfész főként a többszintes épü­letek alatt új üzleteket akar nyitni, ti KPM Közúti Igazgató­sága pedig egy szakaszmérnök­ség létrehozását tervezi Szent­lőrincen. A társközség Kacsó- tán a MECSEKTEJ épít új üze­met. Ez évben, több mint tízmillió forint értékben korszerűsíthetik a nagyközség útjait, utcáit A Dózsa György és a Vasút utca, illetve a gyógyszertártól a Ság- vári utcán át a cipőüzemig építik a szennyvízcsatorna-háló­zatot. A szükséges engedélyek beszerzésével, saját költségen a családi házakat is rákapcsol­ják a hálózatra. A szentlőrinciek tudatában vannak annak, hogy a nagy­község rövid idő alatt sokat fejlődött, s ez a gyarapodás tervszerűen folytatódik. A la­kosság az elmúlt évben jelen­tős — több mint két millió fo­rint értékű társadalmi munkával járult hozzá mindehhez. A fa­lugyűlésen felszólalók közül senki sem kért és sürgetett új beruházásokat, erőn felüli vál­lalásokat. Sokkal Inkább szor­galmazták a már meglévő ér­tékeik, létesítményeik, útjaik, közterületeik megóvását, szépí­tését, tisztántartását. Ilyen cé­lokra a helyszínen tettek társa­dalmi munka felajánlásokat a nagyközség lakói, a helyi üze­mek, szövetkezetek szocialista brigádjainak vezetői, tagjai. Naponta több mint háromszáz­ötven adagot Szolgálnak fel az Aranykalász étteremben az elő­fizetőknek A szentlőrinci új iskola Pécs lakossági áramfogyasz­tóinak a száma csaknem hat­vanezer. Közülük legtöbben, legalább kétezren mérőhitelesí­tés miatt reklamálnak, általá­ban azt kérdezik, hogy működ­nek a jó vagy a hibás elektro­mos készülékek, több mint há­romszázan a parkettacsiszolás elektromos munkafázisaira kér­nek tüzetes magyarázatot, sok százan az áramszámlát kifogá­solják. Az említett átlagok egy évre vonatkoznak. Ezenkívül évente öt-hatezren azért tele­fonálnak, mert nincs otthonuk­ban villany, legtöbbször a vil­lamos bojler, kályha, radiátor okozta zárlat miatt. Sokan — általában az idősek — a biz­tosítékhoz sem mernek nyúlni. Az otthonban adódó áram­hiányt szaknyelven „sötét cím­nek" hívják. Ezen túl ezekre vonatkozó hívásokat üzenetrög­zítő magnetofonra veszik fel. Tegnap volt a próbaüzem, hét­főtől már hívható éjjel—nap­pal a 12-514-es számon. Az egyéb jellegű problémákra vi­szont a 12-517-es telefonszá­mon adnak választ, vagyis itt továbbra is tanácsot nyújtanak, megmagyarázzák az eseteket, de ide várják az életveszélyes elektromos tűzesemények beje­lentését is. Kellemes női hang közli, hogy folyamatosan beszéljen a hívó, nevét, címét, a problémát világosan, gyorsan, alig másfél perc alatt mondja el, csakis folyamatosan: hosszú szünete­ket nem szabad tartani, mert akkor nem veszi fel a készülék. A felvétel indulását egy fütty­hang jelzi. Félóránként hall­gatnak vissza minden szalagot és utána intézkednek. Remélik, hogy rövidül a helyszínre érke­zés ideje azzal, hogy több idő jut az URH-javítószolgálat mozgósítására. Emiatt most az egy URH-autó mellé egy újab­bat is beállítottak egy szerelő- párról. Ha a kísérletek sikerül­nek, bevezetik mindegyik kiren­deltségen. Az áramszolgálta­tásban az országban egyedül­álló a pécsi kezdeményezés. Cs. J. Kedvezmény a gépjármű­tulajdonosoknak Az Állami Biztosító sajtóankétja A gépjárműbiztosítás idősze­rű kérdéseiről tárgyaltak pénte­ken sajtóankéton az Állami Biztosító központjában. Gerebenics Imre vezérigaz­gató elmondotta, hogy ma már milliárdos értékekkel számol a gépjárműbiztosítás. A múlt év­ben például a negyedmillió károsultnak több mint egymil- liárd forintot térítettek meg, a kötelező biztosítás alapján 625 millió, a Cascóra 410 millió forintot fizettek ki. A vezérigazgató összefoglal­ta azokat az idén, január el­sején életbe lépett intézkedé­seket, amelyek egyrészt a biz­tosító adminisztrációs munká­ját egyszerűsítik, másrészt a gépjármű-tulajdonosoknak nyújtanak kedvezményeket, to­vább gyorsítják az ügyintézést. A számla nélküli kárrendezési módszernél például eddig 5000 forintig térítették meg a javítás költségeit készpénzben. Az idén az összeg felső határa a sze­mélygépkocsi új értékének 20 százaléka lehet. Egyszerűsödik a Casco-károk rendezése is, megszűnt például az elemi ká­roknál, a lopásnál, a rablás­nál, a szélvédőüveg-törésnél stb. alkalmazott 100 forintos önrészesedés, és nem számítják fel az 50 százalékos kezdő-ve­zetői pótdíjat sem.

Next

/
Thumbnails
Contents