Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-18 / 18. szám

Belgrádi találkozó Egy brigád — egy bevezetett újítás Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban — 25 napos szünet után — kedden délelőtt plenáris üléssel folytatta munkáját a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kana­da küldöttségeinek konti­nensünk biztonsága és együttműködése kérdései­ről tárgyaló találkozója. A küldöttségekre a kö­vetkező hetekben az a fel­adat vár, hogy megszöve­gezzék és elfogadják a ta­lálkozó záródokumentumát. A magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet vezeti. Dr. Diófási Lajos bemutatja a metszett sorokat a szentmiklósi telepen Erb János felvétele Szőlőmetszési Próbaüzemelés alatt a székgyár új prés gépsora uj gépsor az szKív Boly még magasabbra mohácsi gyárában 184 millió forintos tőkés export Háromezer négyzetméteres raktárbázis saját kivitelezésben Új gépsort kapott a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára. A tegnap megkezdett próbaüzem sikerrel zárult, így ezután Mohácson készítik több széktípushoz az üléslemezeket és a háttámlákat. Székelemet gyártanak A ragasztott és különféle for­mára préselt, furnérból készült elemeket eddig idegen válla­lattal gyártatták. Az NSZK-beli iBürkle-cégtől vásárolt négy prés és a hozzájuk tartozó két ki­szolgáló-gép évente mintegy 600 000 székelem gyártására al­kalmas. Ez a mennyiség nem­csak a mohácsi gyár, hanem a vállalat öt másik gyáregysé­gének ellátását is megoldja. Ezáltal kisebb lesz a gyártmá­nyok önköltsége és nem kell tartani a külső vállalat késedel­mes szállításától. Egyelőre nyolcféle háttámlát és üléslemezt gyártanak, de a formai megoldások lehetősége szinte korlátlan, egy adott mé­rethatáron belül. Csupán a présformákat kell cserélni. Ez ugyan nem olcsó — egy formát 30—35 ezer forintért készít el az öntödei Vállalat budapesti gyára — de nagyobb szériánál hamar megtérül a befektetés. A fiatal gyár tehát folyama­tosan, állandóan korszerűsödik. Felnőtté válásának azonban nem ez az elsődleges feltétele, hanem az, amit dolgozói tesz­nek a több, jobb minőségű ter­melésért. Úgy tűnik, ebben sem maradnak el a műszaki színvo­naltól. A napokban négy szo­cialista brigád munkásgyűlésen szólította fel a gyár és a part­nerüzemek dolgozóit a munka­versenyben való részvételre. Olyan termelési tervekről és társadalmi munkáról van szó, amely ugyancsak próbára teszi a versenyben résztvevőket. A termelőberendezések jobb kihasználásával, jobb munka- és üzemszervezéssel el kívánják érni ebben az évben a terme­lés 38 százalékos növelését, melynek értéke 95 millió forint. Ezen belül az exportot 84 szá­zalékkal növelik. (Ez egészében 138 millió forint értékű, dollár­elszámolású kivitelt jelent.) Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a munkáslétszámot 13 százalékkal kívánja növelni a gyár, de még így is 20 szá­zalékkal kell fokozni a termelé­kenységet, az egy főre jutó ter­melési érték alapján. Ugyan­akkor 2 százalékkal csökkentik a nem termelő üzemrészekben foglalkoztatottak számát. A vállalati takarékossági terv­vel összhangban a gyár dol­gozói vállalták, hogy az anyag és az energia, ésszerűbb fel- használásával több mint két­millió forintot takarítanak meg. A minőség javításával pedig célul tűzték ki a garanciális költségek ötszázalékos csök­kentését. Az új, 3000 négyzet- méter alapterületű raktárbázist saját kivitelezésben építik fel, ezzel mintegy 30 százalékos költségmegtakarítást érnek el. Jelentős felajánlások A kollektívák meghirdették az „Egy brigád — egy bevezetett újítás" mozgalmat. A maga­sabb fokú szakmai színvonal el­érése érdekében a képzésben résztvevők számát ebben az év­ben 10 százalékkal növelik. Jelentős felajánlásokat tettek a brigádok a társadalmi mun­kában is. Több kommunista műszakot ajánlottak fel, me­lyeknek ellenértékével a város intézményhálózatának fejlesz­tését és a gyár dolgozóinak szociális ellátását kívánják se­gíteni. Kurucz tette a mércét Közös uersenyuállalös a tiszafölduäri tsz-szel Kiemelkedő eredményeket hozott az elmúlt évben a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát­ban a jubileumi munkaverseny. A tiszaföldvári Lenin termelő- szövetkezettel közösen közzé­tett felhívás az őszi mezőgaz­dasági munkák időben és jó minőségben való elvégzésére szólította fel a mezőgazdasági üzemeket A Tisza mentiek és a bólyiak is jelentősen túlteljesí­tették vállalásaikat. Baranya kombinátjában egy év alatt 20 százalékkal növelték termelési értéküket, a tervezettnél lénye­gesen több vetőmagot, tejet, húst, tojást adtak a népgazda­ságnak. Eredményeikről tanús­kodik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsérő levele is. A termelőszövetkezet és a kombinát dolgozói, párt-, szak- szervezeti és gazdasági vezetői úgy határoztak, hogy ebben az évben is tovább folytatják a munkaversenyt, csatlakozva a Láng gyári munkások felhívásá­hoz. Tegnap délelőtt érkeztek Bolyba a tiszaföldvári termelő- szövetkezet gazdasági és poli­tikai képviselői, hogy tapaszta­latcserével egybekötött megbe­szélést tartsanak ez évi válla­lásaikról. A bólyiak idén is igen ma­gasra emelték a mércét. Vál­lalták, hogy a tavalyinál 8—10 százalékkal több, összesen 1,2 milliárd forintos termelési érté­ket érnek el. Figyelemre méltó­ak a részletes termelési válla­lásaik is, melyek között szere­pel, hogy búzából 4005 hektá­ron 54 q, hibridkukoricából 4000 hektáron 23,7 q, szójából 500 hektáron 18 mázsás átlag­termést érnek el. Vállalták, hogy elérik az évente egy te­hénre jutó átlag 4500 literes tejtermelést és 5300 tonnára növelik a húsértékesítést. To­jásból 9 millió, naposcsibéből 7 millió darabot kívánnak érté­kesíteni. bemutató A Pécsi kutatók javasolják: magas kordon — Sylvoz-művelés Dél-Dunóntúl szőlőtermelő gazdaságai a múlt évi szüreti eredmények alapján első ízben lépték túl a bűvös 100 mázsás átlagtermést hektáronként, ami ma már nagyüzemekben a sző­lőtermelés jövedelmezőségének alapfeltétele. Külön említést ér­demel a Villányi Állami Gaz­daság 112 mázsás eredménye, amit csaknem ezer hektár át­lagában, tehát igen nagy ter­mőfelületen értek el. Orszqgo- san is kiemelkedő a bólyi és a szekszárdi tsz 140—150 mázsás átlagtermése. A Dél-Dunántúl jó termésében jelentős szere­pük volt a kisharsányi, a paksi és babarci termelőszövetkezetek eredményeinek. Ezek a nagyüze­mek hektáronként 110 mázsa feletti termést takarítottak be. A 100 mázsás átlagban az is benne van, hogy a szőlőtermelő nagyüzemeink a kutatási ered­ményeket mind szélesebb kör­ben ültetik át a gyakorlatba, mind bátrabban hasznosítják. S hogy ezeket az eredménye­ket folyamatosan, napról-napra igénylik, azt mutatja a tegnapi metszési bemutató iránti élénk érdeklődés is. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutató állomásának bemutató­jára nagy szómban jöttek el Dél-Dunántúl szőlőtermelő gaz­daságainak szakemberei, hogy meghallgassák dr. Diófási La­A tervek szerint évente 13 millió tojást bocsát ki a kombinát bácsfa-pusztai telepe jósnak, az intézet igazgatójá­nak ismertetését a korszerű tő­keművelési és metszési módok­ról a legújabb kísérleti ered­ményekről. A nagyüzemben nemcsak a bő termés és a jó minőség fon­tos de az is, hogy az ajánlott művelési módok a munkaterme­lékenységi mutatókban is kiáll­ják a nagyüzemi viszonyok pró­báját. Hiába termett a pécsi kutató állomáson legtöbbet — hektáronként 9 év átlagában 163 mázsót — a 180 centi sor­távolságra beállított ültetvény, ha kézi munka igénye miatt ez ma már nagyüzemben nem jö­het számításba. A szentmiklósi telep modellkísérleteiben teg­nap a kutatók azokra a tőke­formákra hívták fel a figyelmet, amelyek a nagyüzemi keretek között kis élőmunkaráfordítás­sal a legtöbbet produkálják. Ilyen a kombájnolósra is alkal­mas magas kordon és Sylvoz művelési forma, s ennek külön­féle változatai. A Sylvoz, mint legtermelékenyebb metszési mód került ki ezekből a kísérletek­ből. A kutatóállomáson 9 év átlagában Olaszrizling fajtával rügyenként 19 deka, hektáron­ként 1977-ben 200 mázsa ter­mést értek el a Sylvozzal. Ahol a kötözéshez nincs elég mun­káskéz, ott lengő szálvessző­vel hagyják, de az ívelt lekö­téssel - Villányban mór ezt a módszert alkalmazzák - a rü­gyek termelőképessége 38—42 százalékkal növelhető. Az elmúlt év — amely egyéb­ként szélsőséges időjárása elle­nére kedvezett a szőlőnek, egy új fontos tapasztalattal szolgált, mutattak rá a kutatók. Jó, ha a metszésnél figyelembe veszik a fényfaktor szerepét. Ha túl sok rügyet hagynak meg, a haj­tások beárnyékolják egymást és ez terméskieséshez vezet. Ezért a 40—44 helyett elegendő 20— 25 rügyet, vagyis folyóméte­renként 20—25 hajtást meg­hagyni. Ezt támasztják alá a pé­csi kutatóállomáson szerzett tő­keterhelési kísérletek eredmé­nyei. Míg korábban a több ka­ros tőkeformát részesítették előnyben, addig ma a kutatók az egy törzs, egy kar elvet ja­vasolják — ez a kisüzemekre nem vonatkozik — mivel nagyüzem­ben ezzel sokkal kevesebb a gond és a probléma, s nagy termés így is elérhető. A Villá­nyi Állami Gazdaságban a most folyó metszésekkor már meg is kezdték az ültetvények átállí­tását két karosról egy karosra. Rné Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 18. szám 1978. január 18., szerda Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents