Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-18 / 18. szám
Belgrádi találkozó Egy brigád — egy bevezetett újítás Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban — 25 napos szünet után — kedden délelőtt plenáris üléssel folytatta munkáját a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada küldöttségeinek kontinensünk biztonsága és együttműködése kérdéseiről tárgyaló találkozója. A küldöttségekre a következő hetekben az a feladat vár, hogy megszövegezzék és elfogadják a találkozó záródokumentumát. A magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet vezeti. Dr. Diófási Lajos bemutatja a metszett sorokat a szentmiklósi telepen Erb János felvétele Szőlőmetszési Próbaüzemelés alatt a székgyár új prés gépsora uj gépsor az szKív Boly még magasabbra mohácsi gyárában 184 millió forintos tőkés export Háromezer négyzetméteres raktárbázis saját kivitelezésben Új gépsort kapott a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára. A tegnap megkezdett próbaüzem sikerrel zárult, így ezután Mohácson készítik több széktípushoz az üléslemezeket és a háttámlákat. Székelemet gyártanak A ragasztott és különféle formára préselt, furnérból készült elemeket eddig idegen vállalattal gyártatták. Az NSZK-beli iBürkle-cégtől vásárolt négy prés és a hozzájuk tartozó két kiszolgáló-gép évente mintegy 600 000 székelem gyártására alkalmas. Ez a mennyiség nemcsak a mohácsi gyár, hanem a vállalat öt másik gyáregységének ellátását is megoldja. Ezáltal kisebb lesz a gyártmányok önköltsége és nem kell tartani a külső vállalat késedelmes szállításától. Egyelőre nyolcféle háttámlát és üléslemezt gyártanak, de a formai megoldások lehetősége szinte korlátlan, egy adott mérethatáron belül. Csupán a présformákat kell cserélni. Ez ugyan nem olcsó — egy formát 30—35 ezer forintért készít el az öntödei Vállalat budapesti gyára — de nagyobb szériánál hamar megtérül a befektetés. A fiatal gyár tehát folyamatosan, állandóan korszerűsödik. Felnőtté válásának azonban nem ez az elsődleges feltétele, hanem az, amit dolgozói tesznek a több, jobb minőségű termelésért. Úgy tűnik, ebben sem maradnak el a műszaki színvonaltól. A napokban négy szocialista brigád munkásgyűlésen szólította fel a gyár és a partnerüzemek dolgozóit a munkaversenyben való részvételre. Olyan termelési tervekről és társadalmi munkáról van szó, amely ugyancsak próbára teszi a versenyben résztvevőket. A termelőberendezések jobb kihasználásával, jobb munka- és üzemszervezéssel el kívánják érni ebben az évben a termelés 38 százalékos növelését, melynek értéke 95 millió forint. Ezen belül az exportot 84 százalékkal növelik. (Ez egészében 138 millió forint értékű, dollárelszámolású kivitelt jelent.) Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a munkáslétszámot 13 százalékkal kívánja növelni a gyár, de még így is 20 százalékkal kell fokozni a termelékenységet, az egy főre jutó termelési érték alapján. Ugyanakkor 2 százalékkal csökkentik a nem termelő üzemrészekben foglalkoztatottak számát. A vállalati takarékossági tervvel összhangban a gyár dolgozói vállalták, hogy az anyag és az energia, ésszerűbb fel- használásával több mint kétmillió forintot takarítanak meg. A minőség javításával pedig célul tűzték ki a garanciális költségek ötszázalékos csökkentését. Az új, 3000 négyzet- méter alapterületű raktárbázist saját kivitelezésben építik fel, ezzel mintegy 30 százalékos költségmegtakarítást érnek el. Jelentős felajánlások A kollektívák meghirdették az „Egy brigád — egy bevezetett újítás" mozgalmat. A magasabb fokú szakmai színvonal elérése érdekében a képzésben résztvevők számát ebben az évben 10 százalékkal növelik. Jelentős felajánlásokat tettek a brigádok a társadalmi munkában is. Több kommunista műszakot ajánlottak fel, melyeknek ellenértékével a város intézményhálózatának fejlesztését és a gyár dolgozóinak szociális ellátását kívánják segíteni. Kurucz tette a mércét Közös uersenyuállalös a tiszafölduäri tsz-szel Kiemelkedő eredményeket hozott az elmúlt évben a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinátban a jubileumi munkaverseny. A tiszaföldvári Lenin termelő- szövetkezettel közösen közzétett felhívás az őszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzésére szólította fel a mezőgazdasági üzemeket A Tisza mentiek és a bólyiak is jelentősen túlteljesítették vállalásaikat. Baranya kombinátjában egy év alatt 20 százalékkal növelték termelési értéküket, a tervezettnél lényegesen több vetőmagot, tejet, húst, tojást adtak a népgazdaságnak. Eredményeikről tanúskodik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsérő levele is. A termelőszövetkezet és a kombinát dolgozói, párt-, szak- szervezeti és gazdasági vezetői úgy határoztak, hogy ebben az évben is tovább folytatják a munkaversenyt, csatlakozva a Láng gyári munkások felhívásához. Tegnap délelőtt érkeztek Bolyba a tiszaföldvári termelő- szövetkezet gazdasági és politikai képviselői, hogy tapasztalatcserével egybekötött megbeszélést tartsanak ez évi vállalásaikról. A bólyiak idén is igen magasra emelték a mércét. Vállalták, hogy a tavalyinál 8—10 százalékkal több, összesen 1,2 milliárd forintos termelési értéket érnek el. Figyelemre méltóak a részletes termelési vállalásaik is, melyek között szerepel, hogy búzából 4005 hektáron 54 q, hibridkukoricából 4000 hektáron 23,7 q, szójából 500 hektáron 18 mázsás átlagtermést érnek el. Vállalták, hogy elérik az évente egy tehénre jutó átlag 4500 literes tejtermelést és 5300 tonnára növelik a húsértékesítést. Tojásból 9 millió, naposcsibéből 7 millió darabot kívánnak értékesíteni. bemutató A Pécsi kutatók javasolják: magas kordon — Sylvoz-művelés Dél-Dunóntúl szőlőtermelő gazdaságai a múlt évi szüreti eredmények alapján első ízben lépték túl a bűvös 100 mázsás átlagtermést hektáronként, ami ma már nagyüzemekben a szőlőtermelés jövedelmezőségének alapfeltétele. Külön említést érdemel a Villányi Állami Gazdaság 112 mázsás eredménye, amit csaknem ezer hektár átlagában, tehát igen nagy termőfelületen értek el. Orszqgo- san is kiemelkedő a bólyi és a szekszárdi tsz 140—150 mázsás átlagtermése. A Dél-Dunántúl jó termésében jelentős szerepük volt a kisharsányi, a paksi és babarci termelőszövetkezetek eredményeinek. Ezek a nagyüzemek hektáronként 110 mázsa feletti termést takarítottak be. A 100 mázsás átlagban az is benne van, hogy a szőlőtermelő nagyüzemeink a kutatási eredményeket mind szélesebb körben ültetik át a gyakorlatba, mind bátrabban hasznosítják. S hogy ezeket az eredményeket folyamatosan, napról-napra igénylik, azt mutatja a tegnapi metszési bemutató iránti élénk érdeklődés is. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutató állomásának bemutatójára nagy szómban jöttek el Dél-Dunántúl szőlőtermelő gazdaságainak szakemberei, hogy meghallgassák dr. Diófási LaA tervek szerint évente 13 millió tojást bocsát ki a kombinát bácsfa-pusztai telepe jósnak, az intézet igazgatójának ismertetését a korszerű tőkeművelési és metszési módokról a legújabb kísérleti eredményekről. A nagyüzemben nemcsak a bő termés és a jó minőség fontos de az is, hogy az ajánlott művelési módok a munkatermelékenységi mutatókban is kiállják a nagyüzemi viszonyok próbáját. Hiába termett a pécsi kutató állomáson legtöbbet — hektáronként 9 év átlagában 163 mázsót — a 180 centi sortávolságra beállított ültetvény, ha kézi munka igénye miatt ez ma már nagyüzemben nem jöhet számításba. A szentmiklósi telep modellkísérleteiben tegnap a kutatók azokra a tőkeformákra hívták fel a figyelmet, amelyek a nagyüzemi keretek között kis élőmunkaráfordítással a legtöbbet produkálják. Ilyen a kombájnolósra is alkalmas magas kordon és Sylvoz művelési forma, s ennek különféle változatai. A Sylvoz, mint legtermelékenyebb metszési mód került ki ezekből a kísérletekből. A kutatóállomáson 9 év átlagában Olaszrizling fajtával rügyenként 19 deka, hektáronként 1977-ben 200 mázsa termést értek el a Sylvozzal. Ahol a kötözéshez nincs elég munkáskéz, ott lengő szálvesszővel hagyják, de az ívelt lekötéssel - Villányban mór ezt a módszert alkalmazzák - a rügyek termelőképessége 38—42 százalékkal növelhető. Az elmúlt év — amely egyébként szélsőséges időjárása ellenére kedvezett a szőlőnek, egy új fontos tapasztalattal szolgált, mutattak rá a kutatók. Jó, ha a metszésnél figyelembe veszik a fényfaktor szerepét. Ha túl sok rügyet hagynak meg, a hajtások beárnyékolják egymást és ez terméskieséshez vezet. Ezért a 40—44 helyett elegendő 20— 25 rügyet, vagyis folyóméterenként 20—25 hajtást meghagyni. Ezt támasztják alá a pécsi kutatóállomáson szerzett tőketerhelési kísérletek eredményei. Míg korábban a több karos tőkeformát részesítették előnyben, addig ma a kutatók az egy törzs, egy kar elvet javasolják — ez a kisüzemekre nem vonatkozik — mivel nagyüzemben ezzel sokkal kevesebb a gond és a probléma, s nagy termés így is elérhető. A Villányi Állami Gazdaságban a most folyó metszésekkor már meg is kezdték az ültetvények átállítását két karosról egy karosra. Rné Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 18. szám 1978. január 18., szerda Ára: 80 fillér