Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-18 / 18. szám

2 Dunántúli napló 1978. január 18., szerda >t Nekem az élet teccik... ft Mi a különbség a cigányok és a magyarok között? A kér­désre műveltség, neveltetés és vérmérséklet szerint sokan, sok­féleképpen válaszolnának. Most egy komoly gyerekhang felel: „a cigány az cigány, és feke­te, a magyar meg magyar, és nagyobb háza van". Később, megnyugtatásul még hozzáte­szi: „de a cigányok eladták a lovaikat a vásárban, lett pén­zük, és most már ők is építet­tek nagy házakat". Erről hal­lottunk tegnap a „Nekem az élet teccik” c. rövid film egy szűkebb körű vetítésén. A kisfiú - vagy kislány? a hang alapján nehezen lehet megállapítani — egy csodálatos rajzfilm narrátoraként bölcsel- kedik. Komlói cigánygyerekek vallanak képpel és szóval az „első bánatukról", a telepi élet­ről, arról, hogy az állapotos Katit (Julit, vagy Sárit) hasba- rúgta a férje, hogy a házban futkározó egereknek neve van, s hogy aki napközben az ár­nyékával játszik, este eljön ér­te a boszoikány. A legkemé­nyebb valóság, és a szinte vég­telenségig szabad asszociáció­kon alapuló látomás keveredik ebben a húsz percben. Két rajztanár, s a rendező, Macs- kássy Katalin közreműködésé­vel gyermekrajzokból többet megtudunk a magyarországi - komlói — cigányság problémái­ról, életéről, gondolatvilágáról, mint ki tudja hány felmérésből, vagy dossziéból. A filmet jó, ha harmincezer ember látta az országban, igaz, egy nem egé­szen bombasikerű magyar film kísérőiéként került a vászonra. Szerencsére, tavasszal újra ve­títik Baranyában, s akik koráb­ban nem tehették, most talál­kozhatnak azoknak az Orsós­gyerekeknek az alkotásával, akiknek ez a munka volt ed­digi életük legnagyobb élmé­nye, s akik már nem akarnak úgy élni, mint a „filmbeli cigá­nyok". Egyikük kedvenc köz­mondása így hangzik: „amikor a nap lenyugszik, ki állíthatja meg?”... Jó volna ezt mihamarabb a film sikeréről, s a cigányság felemelkedéséről is leírni. Havasi János 0 Az idén május 26. és június 3. között rendezik meg az ün­nepi könyvhetet — Ezt az idő­pontot javasolta az ünnepi könyvhét országos szervező bi­zottsága kedden megtartott el­ső előkészítő ülésén. Ügy ter­vezik, hogy a tavalyinál több, mintegy 140 kötet jelenik meg ez évben kulturális életünk je­lentős eseményére. Az el kép­^Vöbb sertést és marhát ® vett át és dolgozott fel 1977-ben a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, mint elő­zőleg tervezték. Külföldön kapósabb volt a nyers marhahús, a vártnál maga­sabb bevételt, 760 millió forintot hozott a pécsi gyár exportja, annak ellenére, hogy a vágóhíd rekonstruk­ciója csigalassúsággal ha­lad. Ez az idén kedvező fordulatot vesz — hallottuk a tegnap megtartott válla­lati munkásgyűlésen. Meggy°rsul a rekonstrukció a húsiparinál Új feldolgozó gépeket szerelnek be, elkészül a hőközpont A vártnál eredményesebb volt a felvásárlás a múlt esztendő­ben. A fellendült tenyésztői kedvnek köszönhetően 19 000- rel több sertést, ezerrel több szarvasmarhát vett át a vállalat 1977-ben, így az elő­zőből összesen 297 000, utób­biból pedig 27 000 került a hús­iparhoz. A vágócsarnokban az év derekától két műszakban dolgoztak s 236 000 sertést le­vágtak. Szarvasmarhából 18 000 darab került kés alá, mivel a hűtőházban bekövetkezett am- móniaömlés miatt nem hasz­nálhatták a gyors előhűtőket. Megkétszereződött viszont a külföldre szállított élősertés mennyisége, összesen 65 000 darabot exportáltak a pécsiek. De a nyers marhahús is kapó­sabb a külpiacon, 299 vagon­nal értékesítettek 1977-ben. A Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat múlt évi munkáját erősen befolyá­solta a gyár területén folyó építkezés. És mint tudott, csiga- lassúsággal halad a rekonst­rukció. A tegnap megtartott munkásgyűlésen azonban ked­vező változásokról számolhatott be Szabó László igazgató. A BÉV ígéretet tett: gyorsítja a munkálatokat 1978-ban. Hu- szonkétmillió forintot használ­nak fel idén. Mindenekelőtt a feldolgozó építéséhez irányít jelentősebb erőt a BÉV. Ennek építése az idén befejeződik. A technológiai szerelés is meg­kezdődik, ezzel azonban a jö­vő esztendőben végeznek. Idén elkészül a gyár hőközpontja. Az év derekán kezdik építeni az állatátvevőt, befejezését 1979-re ígérik. A felsoroltakon kívül az idén új magyar fel­dolgozó-gépeket szerelnek be és új gépkocsikat vásárolnak. Ha kimozdul holtpontjáról a rekonstrukció, az nagyban elő­segíti majd az idei célkitűzé­sek megvalósítását is. Elérése érdekében a gyár szocialista brigádjai — csatlakozva a Láng Gépgyár felhívásához — támogatásukról biztosították a vállalat vezetőségét a tegnapi munkásgyűlésen. Az egymil- liárd-háromszázötmillió forint­tos tervteljesítésen túl vállalták, hogy a melléktermékek jobb kitermelésével, az exportra ke­Február 22—23-án Pécsett Konferencia az ellenőrzésről A korszerű ellenőrzés mód­szereiről a múlt év nyarán ren­dezett már konferenciát a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Baranya megyei szervezete. A társaság most — a vállalatok és a szövetkeze­tek jelentkezését várva — feb­ruár 22-23-án Pécsett újabb konferencia megrendezésére készül, ezúttal az ellenőrzés fejlesztésére hozott miniszter- tanácsi határozat megvalósítá­sának feltételeiről. A Minisztertanács - s a té­ma időszerűségét ez adja — a múlt év decemberében határo­zatot hozott az ellenőrzési mun­ka továbbfejlesztéséről. A rendelet, az ellenőrzés szocia­lista jellegét hangsúlyozva, a komplex veszteségfeltáró elle­nőrzési munkát, mint segítő te­vékenységet iktatta a különbö­ző szintű irányítási folyama­tokba, azt a követelményt szabva, hogy az ellenőrzés na­gyobb súlyt fektessen a kedve­ző eredmények hangsúlyozásá­ra és terjesztésére, váljék ré­szesévé a hibák felszámolásá­nak azzal, hogy javaslatokat is ad a hiányosságok megszünte­tésére. Nos, a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok ké­szülnek. Ennek elébe menve, az SZVT most jogalkotókat, a jog­szabály előkészítésében részt vevő szakembereket kért fel, hogy az új feladatokról adja­nak tájékoztatást a tanácsko­záson részt vevő vállalati veze­tőknek és ellenőrzési szakem­bereknek, egyben alkalmat ad­va a tapasztalatcserére, a vé­leményezésre és javaslatok té­telére. A jelentkezési lapokat már szélküldték; a részvételi szándékot január 25-ig az SZVT megyei szervezeténél (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) kell jelezni. Előadások lelkes természetbarátoknak A környezetvédelmi tár­sadalmi őrségek sorra alakulnak az ország­ban a Hazafias Népfront szerve­zésében. A lelkes természetba­rát-tagok száma jelenleg már csaknem nyolcezer. Baranyában eddig 14 szerveződött, 1975 óta több mint száz résztvevővel: leg­nagyobb a pécsváradi. Fizikai munkások, nyugdíjasok, gyógy­szerészek, orvosok, állatorvosok járják szabad idejükben a ha­tárt, a kirándulóközpontokat, figyelmeztetik a rongálókat, el­sősorban a meggyőzés erejé­vel. Idei cél, hogy megyénk ösz- szes közigazgatási egységében működjön ilyen őrség, a majd létrejövő száz csoport csaknem ezer embert tömörít. A termé­szetet járva a felfedezett kör­nyezetártalmakat jelzik a hely­béli tanácsnak, és javaslatot tesznek a megoldásra is. Jelenleg még gond, hogy maguk is néha tájékozatlanok — egyébként nem a természet és a környezet védelmében, a Környezetvédelmi társadalmi őrségek bajok felismerésében —, ha­nem jogi ügyekben, eljárási in­tézkedésekben. Tanácstalanok, hol, mikor, kihez forduljanak, mi­lyen formában jelentsék be ész­revételeiket. Épp ezen okok miatt is Baranyában először előadássorozatot szervezett ré­szükre a HNF megyei Bizottsá­ga. Megismerkednek a környe­zetvédelem időszerű kérdései­vel, jogi, hatósági problémáival, az újabb fogalmakkal, össze­függésekkel. Tegnap volt Pé­csett, az MTESZ tanácstermében az első foglalkozás, melyen S. Szabó Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa környe­zetvédelmi munkabizottságának alelnöke tartott tájékoztatót. A munkabizottság ez évi ter­veit ismertette, fgy például az üdülő- és pihenőterületek rend­jének, tisztaságának biztosítása elsőrendű feladat, de ez vonat­kozik az üzemek, középületek udvaraira is. El akarják érni, hogy a rend és a tisztaság fo­galmát társadalmilag is egysé­gesen értelmezzék. Továbbra is napirenden a virágosítás és fá­sítás, nem mondhatnak le az öreg fák és a parkok védelmé­ről, e célnak egyre több szocia­lista brigádot kívánnak meg­nyerni. Tovább javítják a kap­csolatokat a Magyar Vöröske­reszttel és a Természetbarát Szövetséggel. Egyre több fia­talt szeretnének megnyerni a környezetvédelem ügyének. Cs. J. rülő húsok jobb megmunkálá­sával segítik a vállalat ered­ményesebb gazdálkodását. E- mellett nagyobb gondot fordí­tanak a minőség javítására és a hatékonyabb munkára. H. T. Baranya részletes műemléki jegyzéke • Mindent a helyén, a környezetében keli megóvni • A Baranya megyei műemléki albizottság az idén is gazdag programot valósít meg A Baranya megyei Műemléki Albizottság az elmúlt esztendő­ben is felmérhetetlen szolgála­tot tett szűkebb hazánk műem­lékeinek feltárásában, megis­mertetésében és természetesen védelmében is. Az elhivatottsá­got követelő munka korántsem egyszerű, maguk a szakembe­rek is vitatkoznak, miként lehetne megmenteni az utókor számára történelmi és népi emlékeinket őrző épületegyüt­teseket, az egykori magyar fa­lu pusztuló képeit. Az elmúlt így közlekedünk mi A Kórház téri buszmegállóöbölnél n buszvezető szemével Kik nem adnak szabad utat? Érdekes, hogy csúcsforgalom­ban minden autós jobban siet, mint máskor. Tegnap először a délelőtti szórványos forgalom­ban foglaltunk „lesállást" járőr­kocsinkkal egy-egy autóbusz- megálló közelében, hogy meg­nézzük, miként tesznek eleget a járművezetők a KRESZ követ­kező előírásainak: „Lakott terü­leten belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándé­kot jelző, menetrend szerint köz­lekedő autóbusznak ... a meg­állóhelyről való elindulását (a jobb szélső sávba való besoro­lását) ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni...” Nos, a délelőtti „pangás” időszakában nem találtunk au­tóst, aki ezt be ne tartotta vol­na. Némelyik kocsin már mesz- sziről látszott, hogy vezetője fél­szemét az „öbölben” előtte ál­ló autóbuszon tartja, hogy ha az kiteszi irányjelzőjét, maga elé engedhesse. De délutánra, amikor a város szinte minden gépkocsiját az utcára eresztet­ték, mintha piros leplet húztak volna el a legtöbb autós orra előtt. Áll a csuklós a Kórház té­ri megálló öblében, mögötte a lámpa zöldet mutat, kocsik már csak szórványosan jönnek, még­is csak az ötödik méltatja fi­gyelemre a segélykérőén in­dexelő buszt. Ugyanez a III. ke­rületi hivatal előtt, azaz a „Dó­zsánál”. Vagy ha lehet, itt még nagyobb a sietség ... Lehet, hogy csak véletlenül jött össze a szemünk láttára ennyi szabálytalankodó? Min­denesetre elmentünk a város néhány autóbusz-végállomására, s a pihenőben várakozó busz­vezetőket is megkérdeztük. — Ma is elment már mellet­tem a Szigeti úton négy—öt ko­csi, hiába tettem ki az irányjel­zőt — méltatlankodik Papp Fe­renc —, végül is egy rendőrko­csi engedett ki. — Ha az ember be akarja tartani a menetidőt, néha úgy kell kierőszakolnia, hogy visz- szajusson a szélső sávba. Egy kicsit mindig kijjebb kell dugni a kocsi orrát, úgy aztán ész- revesznek — mondja a másik sofőr. — A Petőfi utcánál — veti fel a harmadik — inkább vé­gigmennek a záróvonalon, csak hogy ne kelljen maguk elé en­gedniük. Ha valamelyik kollé­ga ki nem tessékel, várhatok ítéletnapig. Az autóbusz volánja mellől azt is jobban lehet látni, kik azok, akik szabálytalanság árán is előbb akarnak hazaérni, mint az autóbuszon tolongó százegy- nehány utas. Első helyen a ma- gángépkocsi-vezetők állnak, őket követik a taxisok — pedig ők is ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. A tehergépkocsik vezetői teljességgel szolidári­sak, autóbuszsofőr pedig még ritkán nyomakodott udvariatla­nul sorstársa elé. Eddig úgy beszélgettünk er­ről a jelenségről, mint a KRESZ egyik paragrafusáról. De miért biztos az, hogy csak törvénytisz- teletből kell szabad utat bizto­sítanunk a felelősségteljes, ne­héz munkát végző autóbuszsofőf röknek. Nem beszélve a munka­helyére, otthonába igyekvő ezer és ezer utasról. Felejtsük el a száraz pragrafust, s tegyük meg emberségből, egy udvarias gesz­tussal! Ahogy Budai Barna gép­kocsivezető mondta tegnap a Ivov-kertvárosi végállomáson: — Sokat javult azért a hely­zet az utóbbi időben. Egyre többen vannak, akik így gon­dolkodnak: „átadom most az elsőbbségemet, s örülök neki, ha a következő kereszteződés­ben visszakapom mástól az em­berséget, a jóindulatot..." Zs. I. évben például nemzetközi kon­ferencián is élénk vita tárgya volt, hogy a környezetéből ki­ragadva, bemutatók, skanze­nek keretében mutassák-e be például a népi műemlékeket vagy a baranyai álláspont sze­rint a helyén, környezetében, optimális esetben élettel meg­töltve, funkcionálva. Annál is inkább a baranyai álláspontot kell magunkévá tennünk, mert az épületek lebontva és másutt felépítve többé nem műemlé­kek, csak egyszerű tárgyak. A Műemléki Albizottság teg­napi ülésén alkalmunk volt megismerkedni Baranya részle­tes műemléki jegyzékével. A megye nem túlságosan gazdag, mindössze 96 műemlék, 359 műemlék jellegű és 153 város­kép jelentőségű épülettel ren­delkezünk, megóvásuk ezért is különös jelentőségű. Az albi­zottság idei feladatai között új tennivalók is jelentkeznek: a MÉM és az ÉVM közös rende­leté előírja az agrár-műemlé­kek felmérését és védelem alá helyezését. Ugyancsak ebben az eszten­dőben megnyitják Magyarluka- fán az egykori, helyreállított üvegfúvót. Októberben népi műemlékek rekonstrukciója Ba­ranyában és Somogybán cím­mel kiállítás nyílik, s megjelen­tetik a „Mecseknádasdi német tájház és népi mesterségek” című kiadványt és a „Zselici fa- lu”-t. Az albizottság idei munka­tervében szerepel a nemzetisé­gi műemlékekről, az egyházi műemlékek védelméről szóló tájékozódás, a pécsi belváros műemléki és városképi felül­vizsgálata, és a területfejlesz­tés' és a műemlékvédelem ösz- szehangolásának lehetőségei. L. J. X. nemzetközi gasztronómiai hetek A már hagyományos gasztro­nómiai hetek „előhangja” volt a múlt év végén rendezett bra­zil hét a Pannónia Étteremben. Az idén jubiláló programsoro­zat január 20-án indul: a Ná­dor Étteremben svédasztal vár­ja a vendégeket este nyolc órától. Japán ételkülönlegessé­geivel ismerkedhetünk január 23-27-ig. Talán eddig még soha nem hallott nevű ínyenc­ségeket tálalnak föl: Chawan- muski levest, Tempurát, Sukiya- kit és Kushiage-t — hogy csak néhányat említsünk Nemeskövi Dénes konyhafőnök ajánlatai­ból. Február 6. és 10. között a Nádor Étterem, a szegedi va­csoraesték színhelye lesz. Mit ettek a XIII—XIV. század­beliek? Más érdekességek mel­lett ezt is megtudhatjuk a Bu­dapest Hilton Tower Éttermének első hazai vendégszereplésén. A február 20-24-ig tartó Tower vacsoraesték zárórendezvénye a Tower Gálaest lesz, február 24- én este. (A Tower Étterem est­jét — előző híradásunkkal el­lentétben — nem a Pannonió ban, hanem a Nádorban tart­ják.) A török hét február 28-án indul, a török divatházak kok­téllal egybekötött műsoros di­vatbemutatójával. Újdonságnak számít, hogy a japán és a szegedi hét időtar­tama alatt a vendégszakácsok receptjei szerint készített hi­degkonyhai ételeket a Konzu Áruház ABC-részében bárk megvásárolhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents