Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-11 / 340. szám
2 Dunántúli napló 1977. december 11., vasárnap T v-jegyzet Pannon krónika Talán nemcsak a kákán is csomót keresés mondatja velem, hogy a pécsi körzeti stúdió most először jelentkezett és sorozatnak induló műsorának, a Pannon krónikának beharan- gozója a műsorújságban nem volt éppen a legszerencsésebb. Hogy a műsor ,,a Dél-Dunán- túlról mutat be érdekességeket, eseteket, embereket, amelyek, ill. akik talán nemcsak Baranyában, Somogybán és Tolnában lehetnek érdekesek, fontosak és tanulságosak” vagy bizalmatlanságot takar, vagy túlzott szerénységet. Mindenképpen furcsa és indokolatlan, hiszen a televíziónak minden ri- port’műsora az országnak valamely részében készül, s akár Somogybán, akár Békésben, akár Budapest egyik kerületében, mindenképpen érdekes az egész országnak. Ha pedig nem, akkor a műsorral van baj, nem a származási hellyel, A Pannon krónika első száma egyébként valóban érdekes volt országos szempontból is. Két riportja általános aondot feszegetett. A nagyatádi kórház orvoshiányának okai, vonatkozásai ugyanis nemcsak Nagyatádon érdekesek, bár az a környék e helyzet szenvedő alanya. Kár, hogy nem mondta meg egészen a riportfilm. hogy ez a különösen súlyos állapot miből keletkezett1. Néhány részletkérdésre fény derült — így például az ismert és általános szemész- orvoshiányra —. de hogy az orvosállománynak mostaninál legalább elviselhetőbb kialakítása miért nem történt meg korábban, arra nem. A figyelmes néző úgv vélhette, hogy valamilyen figyelmetlenség, nehézkesség, netán mulasztás is történhetett az ügyben, amiről azonban bővebb értesüléseket nem szerezhettünk. Pedia ha eny súlyos helyzetről szólunk, mindig meg kell kísérelni elválasztani az objektív okokat a mulasztásoktól, különben egybemosódnak az összetevők és ez nehezíti a kibontakozást, a helyzet felszámolását. A kaposvári siketnéma intézetben tett látogatás végül is megayőzően bizonyította, hogy ennek a szervezetnek az áldozatos dolgozói valódi eredményeket képesek elérni, illetve érnek el napról napra. A riport összefogott volt, széo és hatásos, s az lett volna kicsit kevesebb lírai közelítésű képpel is. A Bóbita Bábegyüttes más- képoen volt mindenki számára érdekes, mint a két előbbi. ,,Bóbitáékat” ismeri az ország, s az. hogy legutóbb ők kéovi- selték hazánkat Irakban, egy olvnn országban, ahol ezt a műfajt aligha ismerik - kuriózum. A rioortfilm naav erénye volt. hoav több beszéd helvett inkább haavta az eayüttest azon a nyelven beszélni, amelyen a leaiobban tud: a bábozás nyelvén. H. E. SLÁGER: 0 HORTENZIA ÉS fi CIKLÁMEN A SZOT és a KISZ KB állásfoglalása a munkaverseny-mozgalom 1978. évi folytatására (Folytatás az 1. oldalról) szervezeteiket, hogy a szocialista munkaversenyvállalásokat irányítsák a konkrét vállalati feladatok megvalósítására. Ajánljuk a gazdálkodó egységek, intézmények dolgozóinak, a szocialista brigádoknak, hogy 1978. évi munkaverseny- kezdeményezéseik, versenyvállalásaik az alábbi főbb feladatokra épüljenek: — Az 1978. évre előirányzott életszínvonal-növekedés anyagi megalapozását elsősorban a Virágerdők Menyasszonyi csokor piros gerberából Mi mindent lehet virággal kifejezni? Kedvességet, szerete- tet, hálát, figyelmet, együttérzést, részvétet, tiszteletet és persze szerelmet is — érzésektől, anyagi lehetőségektől és az évszaktól függően. Átlag decemberi napon a 9 pécsi virágüzletben 5000 szál szegfű, 2—300 szál gerbera, 1500 ciklámen és 200 különféle cserepes virág kínálja magát. Ám az úgynevezett nagy névnapokon, mikor az Erzsébeteket, Máriákat vagy a Katalinokat köszöntjük nem ritkán ennek négyszerese is elfogy, bár a kertészek véleménye szerint ezek a nevek lassan „lefutnak" és megszűnnek a virág-csúcsforgalmi napok. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dísznövénytermesztő üzemében 14 198 négyzetméter alapterületen, üvegházakban télen, nyáron azon szorgoskodnak a kertészek, hogy mi pécsiek és baranyaiak bármilyen évszakban is virággal árulkodhassunk érzelmeinkről. A virágtermesztő nagyüzemben üvegházanként más és más a hőmérséklet, a legnagyobb meleget a levéldísznövények igénylik, itt 22—25 fok uralkodik, a szegfű a 12-13 fokos hőmérsékletben érzi magát a legjobban. Az ágyásokban 200 ezer tő szegfű virít, az éretteket mór kora reggel leszedték, — mondja Müller Pálné, aki végigkalauzol a virágok birodalmában. A szárakon fehér, piros és rózsaszín szirmok — ezek már szinte hagyományosnak tűnő, megszokott színek - közöttük a kevertszínűek a cirmos, bordó, lila, narancsszínű és a sárga. A gerberák 7000 tövön piros, bordó, sárga és fehér színben pompáznak, most ez a divatos a menyasszonyi csokrokhoz. Pasztellszíneivel a régi riválist, a szegfűt is legyőzte. A krizantém szezonja már a múlté, 45 000 tővel termett. Megszoktuk, hogy a halottak napjának uralkodó virága, pedig a sárgán és annak különféle árnyalataiban virító pók- és margaréta virágúak díszítőként és önálló csokorként is nagyon szépek. A fré- zia 60 000 és a nárcisz 25 000 töve most gyűjti az erőt, hogy januártól tavaszt hozhassanak a télbe és virágaik eljuthassanak a címzetthez. Minden csokorba való közül nekem legjobban a ciklámen tetszik: fehéren, rózsaszínben, pirosán, lilán és vagy 15 szín- árnyalatban pompáznak 30 ezer cserépben, minden színből van sima és rojtos szélű is. Az állványokon valóságos ciklámenerdő. Az Országos Kertészeti Egyesülés keretén belül a pécsiek a ciklámen és a hortenzia termesztésére szakosodtak, az utóbbiból 18 ezer cserép várja, hogy húsvétkor, anyák napján és a ballagásokon, fehéren és rózsaszínben közvetítsenek jókívánságokat. A jácint, a crocus koratavasszal, a nők napjára fehér, kék és rózsaszín, illetve fehér, sárga és lila virágot bont. M. L. Költöznek a lakók Szombati műszak az építkezésen Szombat dél, szitáló eső, a házak körül masszív latyak. Már jártam a házkezelőségen, ahol egymásnak adták a kilincset az egyes jelű épület, azaz most már a Rókusalja utca 2. szám alatti új ház bérlői, hogy megkössék a bérleti szerződéseket. Tán tizenöten is jelentkeztek már a papírokért, utána azonnal Hajdú Lászlóné házfelügyelőhöz vették az útjukat a kulcsokért. Egy dinósárga Polski Fiat hajt éppen a ház elé, dobozokkal égigrakva, két fiatalember pattan ki belőle és rámol. A lépcsőház alja telve van dobozokkal, benne a mütyürkék, vázák, ez-az, kocátok. Költöznek. Néhány nap múlva minden rendben lesz, még Ulla befejeződik a zenei jtéf Sikerek és meglepetések Ma este végéhez ér a pécsi zenei hét, amelynek első napjától vasárnap estig naponta háromszor jelentkezett valamilyen zenei program a Magyar Rádióban, többségénél egyenes adásban. Nagyzenekari és kamarakoncertek, riportműsorok, zenei vetélkedők, színházi közvetítések. A hangversenyek zenei értékeiről és fogadtatásáról kritikai írásainkban már jórészt beszámoltunk. Egy hétig Pécsre figyelt és figyel ma is még az ország zenei élete, muzsika szerető közönsége. „Zenei városnak" tartott megyeszékhelyünk részéről, úgy gondolom, ennek a felelőssége nem lehet kétséges. Az ilyen mértékű nyilvánosság nagyítóüvegén át fölerősödve csendülnek föl e város zenei értékei, de számolnunk kell azzal, hogy sajátos ellentmondásai se maradnak rejtve. A nagy sikerű, vastapsos koncertek erőteljes hangzásai között szerényen meghúzódott a héten két csöndes szavú zenés riportműsor. Aki hallhatta, ritka szép gondolatok, visszaemlékezések részesei lehetett az együttes zenehallgatás örömén túl. Kedden a magyar képzőművészeti élet kimagasló alakja, Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész válogatott kedves lemezei közül Meixner Mihály- lyal, a csütörtöki műsorban az ugyancsak Pécsett működő Sass Dezső zongoraművészt kereste fel mikrofonjával Boros Attila. A század első felének nagy pianistájára, a neves karmesterre és zenepedagógusra emlékezett ez az „Edwin Fischer növendéke voltam" című adás. A műsor azon túl, hogy sok érdekes, közvetlen hangú információt adott a húszas— harmincas évek zenei világáról, megemlékezéssé vált: Edwin Fischerről. Sass Dezsőt — bár utóbb ritkán hallhattuk - közel fél évszázados előadóművészi múltjával nem kell bemutatnunk sem a magyar, sem a pécsi zenekedvelő közönségnek. Emlékező személyének megnyerő „növendéki” hátteréből azonban egy kivételes tudású zeneművész kivételesen szép emberi vonásai is kirajzolódtak. Ezzel vált emlékezetessé. Koncertek, művészi sikerek, közönségsiker, látogatottság . . . Teljes mérleget ma még nem adhatunk, az összkép azért nagyjából már bontakozik. A nyitó koncertet kétezren hallgatták a Sportcsarnokban, s telt ház előtt aratott kirobbanó sikert a MRT Szimfonikus Zenekara. De volt ennek az ellenkezője. Benyomásokról érdeklődtünk néhány illetékestől, egy kicsit Szegeddel is összevetve. Révész László, a Rádió zenei osztályának rovatvezetője: - Szegeden mintha intenzívebb lett volna a közönség részvétele. Talán jobb a propagandájuk, vagy Pécsett kissé telített a zenei élet a sok más hangversenytől?... A modern zenemű, pl. itt Sugár Epilógusának heves sikerére viszont nem számítottunk. Udvarias tapsot vártunk... Boros Attila zenei szerkesztő: - Szegeden valahogy lelkesebb volt a zenei hét, tömeges részvétellel. Pécs is egyetemi város, zeneművészeti főiskolai tagozattal, így különösen meglepő, hogy a dalest magasszínvonalú koncertjére alig ötvenen jöttek el a Liszt-terembe ... Mindezen úgy vélem, érdemes elgondolkodnunk. (w. e.) a lift is elkészült, már csak a hatósági átvétel van hátra. Egy hét múlva azon is túl lesznek. Beteszem magam mögött a lépcsőház ajtaját, s egy piros betűkkel megrajzolt, kalligrafikus gonddal felépített táblácskát olvashatok el, amelyen értesítenek, hogy ennyi meg ennyi ráfizetéssel cserélnének Kertvárosból ide, két szoba étkezősből háromszobásra. Ezt a táblát olvasom el a hármas jelű épület ajtaján is. A bejárati ajtó mellett üveges dolgozik. Darnai Zoltánnak hívják, fiatal ember. Nős. — Holnap lesz négyhónapcs a kislányom — mosolyog. — Mennyi üveges munka vár még itt magára? — Nem sok. Itt a földszinten egy drótüveget kell megjavítanom, és fent az épületen van egy-két törött üveg, azokat kicserélem. Az ebédről faggatom, azt válaszolja, hogy nem ebédel, dolgozik. Fél nyolctól négyig teljes műszakot végez, vasárnap is. Részéről készen lesz. — Odafent még a festők dolgoznak — mondja, én pedig elindulok, hogy megkeressem őket. Az utolsó két nap erőfeszítéseit szeretném valahogy tetten érni. De engem érnek tetten. Beszédfoszlónyokat hallok az egyik lakásból, illedelmesen becsöngetek. Alacsony termetű, kucsmás ember jön kifelé, nagykabátban. Látogató lehet, gondolom, de tévedek. Ö a művezető. — Van engedélye? — kérdezi —, mert ha nincs, nem lehet ám beszélgetni. Itt termelő munka van kérem. Hát éppen ez az. Ezt jöttünk megnézni és megírni. A festőket, mázolókat, azokat a munkásokat, akik túlóráztak, akiken tulajdonképpen a lakások átadása múlik. Kampis Péter termelés, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával és a termékek, szolgáltatások minőségének javítását előmozdító munkaakciókkal segítsék. — A munkaverseny-mozgalom legyen hatásos támogatója az új gyártmányok és technológiák bevezetésének, a gazdaságos export növelésének. Ebben nagy szerepe van a szakmai tudás gyarapításának, a munkások és a műszaki dolgozók összefogásának, az újítók és feltalálók tevékenységének. — A vállalások irányuljanak a munkaidővel, a munkaerővel, az energiával és az anyaggal — főképpen az importanyaggal — való ésszerű, takarékos gazdálkodásra, a termelőberendezések gondos karbantartására és jobb kihasználására. — Fokozott figyelmet érdemelnek a munkaszervezést fejlesztő kezdeményezések, a minőséget javító, a termelési és munkaidöveszteségeket csökkentő intézkedések, a gépek hatásfokát növelő újítások, a brigádok, üzemek közötti együttműködési megállapodások. — A vállalások segítsék a beruházások tervszerű, jóminőségű, szervezett megvalósítását. A szerződések teljesítése váljék becsületbeli üggyé! — A dolgozók, a szocialista brigádok közvetlen környezetükben és vállalati méretekben is erősítsék a tulajdonosi gondolkodást, magatartást. Növeljék a felelősségérzetet a technológiai fegyelem betartásáért, a munkakörülmények javításáért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Vállaljanak aktív szerepet a vállalati közéletben, az üzemi demokrácia fórumain. Szerte a világon és így a legfejlettebb tőkés országokban is a gazdasági válság következményeként a termelőberendezések jelentős része kihasználatlan, több millió dolgozó van munka nélkül, növekszik a létbizonytalanság. Mi, a szocialista körülmények között — számolva a világgazdaság kedvezőtlen hatásaival — olyan tervet készítettünk 1978-ra, amely biztosítja a népgazdaság dinamikus fejlődését, népünk életszínvonalának további emelkedését. Felhívjuk a munkásokat, a mezőgazdasági dolgozókat, az értelmiségieket, az alkalmazottakat, a fiatalokat a terv teljesítésére, a munkaverseny eddigi lendületének megőrzésére és tovább fokozására. Ezzel is népünk anyagi és szellemi gazdagodását, mindannyiunk életének szebbé, boldogabbá tételét szolgáljuk. Olyan cél ez, amelyért szocialista emberhez méltóan lehet és kell munkálkodni szerte az országban. Budapest, 1977. december 10. Szakszervezetek Országos Tanácsa KISZ Központi Bizottsága Versmondók versenye Tegnap délelőtt tartották a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyének megyei döntőjét Pécsett, a Postás Klubban. A verseny első helyezettje Varga Andrásné, a Mohácsi Építőipari Szövetkezet dolgozója lett. Második helyre Herda Jánosné, a Pécsi Nemzeti Színház dolgozója került, a harmadik helyezést pedig Kalónyos Teréz, a Kaposvári Ruhagyár pécsi gyáregységének ipari tanulója nyerte. Baranya megyét ők hárman képviselik majd a vers- és prózamondó munkásfiatalok IV. országos találkozóján, melyet Salgótarjánban rendeznek meg, 1978. április 7—8—9-én.
