Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-11 / 340. szám

2 Dunántúli napló 1977. december 11., vasárnap T v-jegyzet Pannon krónika Talán nemcsak a kákán is csomót keresés mondatja ve­lem, hogy a pécsi körzeti stú­dió most először jelentkezett és sorozatnak induló műsorának, a Pannon krónikának beharan- gozója a műsorújságban nem volt éppen a legszerencsésebb. Hogy a műsor ,,a Dél-Dunán- túlról mutat be érdekességeket, eseteket, embereket, amelyek, ill. akik talán nemcsak Bara­nyában, Somogybán és Tolná­ban lehetnek érdekesek, fonto­sak és tanulságosak” vagy bi­zalmatlanságot takar, vagy túl­zott szerénységet. Mindenkép­pen furcsa és indokolatlan, hi­szen a televíziónak minden ri- port’műsora az országnak vala­mely részében készül, s akár Somogybán, akár Békésben, akár Budapest egyik kerületé­ben, mindenképpen érdekes az egész országnak. Ha pedig nem, akkor a műsorral van baj, nem a származási hellyel, A Pannon krónika első száma egyébként valóban érdekes volt országos szempontból is. Két riportja általános aondot fesze­getett. A nagyatádi kórház or­voshiányának okai, vonatkozá­sai ugyanis nemcsak Nagyatá­don érdekesek, bár az a kör­nyék e helyzet szenvedő alanya. Kár, hogy nem mondta meg egészen a riportfilm. hogy ez a különösen súlyos állapot miből keletkezett1. Néhány részletkér­désre fény derült — így például az ismert és általános szemész- orvoshiányra —. de hogy az or­vosállománynak mostaninál legalább elviselhetőbb kialakí­tása miért nem történt meg ko­rábban, arra nem. A figyelmes néző úgv vélhette, hogy vala­milyen figyelmetlenség, nehéz­kesség, netán mulasztás is tör­ténhetett az ügyben, amiről azonban bővebb értesüléseket nem szerezhettünk. Pedia ha eny súlyos helyzetről szólunk, mindig meg kell kísérelni elvá­lasztani az objektív okokat a mulasztásoktól, különben egy­bemosódnak az összetevők és ez nehezíti a kibontakozást, a helyzet felszámolását. A kaposvári siketnéma inté­zetben tett látogatás végül is megayőzően bizonyította, hogy ennek a szervezetnek az áldo­zatos dolgozói valódi eredmé­nyeket képesek elérni, illetve érnek el napról napra. A riport összefogott volt, széo és hatá­sos, s az lett volna kicsit keve­sebb lírai közelítésű képpel is. A Bóbita Bábegyüttes más- képoen volt mindenki számá­ra érdekes, mint a két előbbi. ,,Bóbitáékat” ismeri az ország, s az. hogy legutóbb ők kéovi- selték hazánkat Irakban, egy olvnn országban, ahol ezt a műfajt aligha ismerik - kurió­zum. A rioortfilm naav erénye volt. hoav több beszéd helvett inkább haavta az eayüttest azon a nyelven beszélni, ame­lyen a leaiobban tud: a bábo­zás nyelvén. H. E. SLÁGER: 0 HORTENZIA ÉS fi CIKLÁMEN A SZOT és a KISZ KB állásfoglalása a munkaverseny-mozgalom 1978. évi folytatására (Folytatás az 1. oldalról) szervezeteiket, hogy a szocia­lista munkaversenyvállalásokat irányítsák a konkrét vállalati feladatok megvalósítására. Ajánljuk a gazdálkodó egy­ségek, intézmények dolgozói­nak, a szocialista brigádoknak, hogy 1978. évi munkaverseny- kezdeményezéseik, versenyvál­lalásaik az alábbi főbb fel­adatokra épüljenek: — Az 1978. évre előirányzott életszínvonal-növekedés anyagi megalapozását elsősorban a Virágerdők Menyasszonyi csokor piros gerberából Mi mindent lehet virággal kifejezni? Kedvességet, szerete- tet, hálát, figyelmet, együttér­zést, részvétet, tiszteletet és persze szerelmet is — érzések­től, anyagi lehetőségektől és az évszaktól függően. Átlag decemberi napon a 9 pécsi virágüzletben 5000 szál szegfű, 2—300 szál gerbera, 1500 ciklá­men és 200 különféle cserepes virág kínálja magát. Ám az úgynevezett nagy névnapokon, mikor az Erzsébeteket, Máriákat vagy a Katalinokat köszöntjük nem ritkán ennek négyszerese is elfogy, bár a kertészek vé­leménye szerint ezek a nevek lassan „lefutnak" és megszűn­nek a virág-csúcsforgalmi na­pok. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat dísznövényter­mesztő üzemében 14 198 négy­zetméter alapterületen, üveg­házakban télen, nyáron azon szorgoskodnak a kertészek, hogy mi pécsiek és baranyaiak bármilyen évszakban is virág­gal árulkodhassunk érzelmeink­ről. A virágtermesztő nagyüzem­ben üvegházanként más és más a hőmérséklet, a legnagyobb meleget a levéldísznövények igénylik, itt 22—25 fok uralko­dik, a szegfű a 12-13 fokos hőmérsékletben érzi magát a legjobban. Az ágyásokban 200 ezer tő szegfű virít, az érette­ket mór kora reggel leszedték, — mondja Müller Pálné, aki végigkalauzol a virágok biro­dalmában. A szárakon fehér, piros és rózsaszín szirmok — ezek már szinte hagyományos­nak tűnő, megszokott színek - közöttük a kevertszínűek a cir­mos, bordó, lila, narancsszínű és a sárga. A gerberák 7000 tövön piros, bordó, sárga és fehér színben pompáznak, most ez a divatos a menyasszonyi csokrokhoz. Pasztellszíneivel a régi riválist, a szegfűt is le­győzte. A krizantém szezonja már a múlté, 45 000 tővel ter­mett. Megszoktuk, hogy a ha­lottak napjának uralkodó virá­ga, pedig a sárgán és annak különféle árnyalataiban virító pók- és margaréta virágúak díszítőként és önálló csokor­ként is nagyon szépek. A fré- zia 60 000 és a nárcisz 25 000 töve most gyűjti az erőt, hogy januártól tavaszt hozhassanak a télbe és virágaik eljuthassa­nak a címzetthez. Minden csokorba való közül nekem legjobban a ciklámen tetszik: fehéren, rózsaszínben, pirosán, lilán és vagy 15 szín- árnyalatban pompáznak 30 ezer cserépben, minden szín­ből van sima és rojtos szélű is. Az állványokon valóságos ciklámenerdő. Az Országos Ker­tészeti Egyesülés keretén belül a pécsiek a ciklámen és a hor­tenzia termesztésére szakosod­tak, az utóbbiból 18 ezer cse­rép várja, hogy húsvétkor, anyák napján és a ballagáso­kon, fehéren és rózsaszínben közvetítsenek jókívánságokat. A jácint, a crocus koratavasszal, a nők napjára fehér, kék és rózsaszín, illetve fehér, sárga és lila virágot bont. M. L. Költöznek a lakók Szombati műszak az építkezésen Szombat dél, szitáló eső, a házak körül masszív latyak. Már jártam a házkezelőségen, ahol egymásnak adták a kilin­cset az egyes jelű épület, azaz most már a Rókusalja utca 2. szám alatti új ház bérlői, hogy megkössék a bérleti szer­ződéseket. Tán tizenöten is je­lentkeztek már a papírokért, utána azonnal Hajdú Lászlóné házfelügyelőhöz vették az útju­kat a kulcsokért. Egy dinósárga Polski Fiat hajt éppen a ház elé, dobozokkal égigrakva, két fiatalember pattan ki belőle és rámol. A lépcsőház alja telve van dobozokkal, benne a mü­tyürkék, vázák, ez-az, kocátok. Költöznek. Néhány nap múl­va minden rendben lesz, még Ulla befejeződik a zenei jtéf Sikerek és meglepetések Ma este végéhez ér a pé­csi zenei hét, amelynek első napjától vasárnap estig napon­ta háromszor jelentkezett vala­milyen zenei program a Ma­gyar Rádióban, többségénél egyenes adásban. Nagyzene­kari és kamarakoncertek, ri­portműsorok, zenei vetélkedők, színházi közvetítések. A hang­versenyek zenei értékeiről és fogadtatásáról kritikai írásaink­ban már jórészt beszámoltunk. Egy hétig Pécsre figyelt és fi­gyel ma is még az ország ze­nei élete, muzsika szerető kö­zönsége. „Zenei városnak" tar­tott megyeszékhelyünk részéről, úgy gondolom, ennek a felelős­sége nem lehet kétséges. Az ilyen mértékű nyilvánosság nagyítóüvegén át fölerősödve csendülnek föl e város zenei értékei, de számolnunk kell az­zal, hogy sajátos ellentmondá­sai se maradnak rejtve. A nagy sikerű, vastapsos kon­certek erőteljes hangzásai kö­zött szerényen meghúzódott a héten két csöndes szavú zenés riportműsor. Aki hallhatta, ritka szép gondolatok, visszaemlé­kezések részesei lehetett az együttes zenehallgatás örömén túl. Kedden a magyar képző­művészeti élet kimagasló alak­ja, Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész válogatott kedves lemezei közül Meixner Mihály- lyal, a csütörtöki műsorban az ugyancsak Pécsett működő Sass Dezső zongoraművészt kereste fel mikrofonjával Boros Attila. A század első felének nagy pianistájára, a neves kar­mesterre és zenepedagógusra emlékezett ez az „Edwin Fi­scher növendéke voltam" című adás. A műsor azon túl, hogy sok érdekes, közvetlen hangú információt adott a húszas— harmincas évek zenei világáról, megemlékezéssé vált: Edwin Fischerről. Sass Dezsőt — bár utóbb ritkán hallhattuk - kö­zel fél évszázados előadóművé­szi múltjával nem kell bemu­tatnunk sem a magyar, sem a pécsi zenekedvelő közön­ségnek. Emlékező személyének megnyerő „növendéki” hátte­réből azonban egy kivételes tudású zeneművész kivételesen szép emberi vonásai is kirajzo­lódtak. Ezzel vált emlékezetes­sé. Koncertek, művészi sikerek, közönségsiker, látogatottság . . . Teljes mérleget ma még nem adhatunk, az összkép azért nagyjából már bontakozik. A nyitó koncertet kétezren hall­gatták a Sportcsarnokban, s telt ház előtt aratott kirobbanó sikert a MRT Szimfonikus Ze­nekara. De volt ennek az el­lenkezője. Benyomásokról ér­deklődtünk néhány illetékestől, egy kicsit Szegeddel is össze­vetve. Révész László, a Rádió zenei osztályának rovatvezetője: - Szegeden mintha intenzívebb lett volna a közönség részvé­tele. Talán jobb a propagan­dájuk, vagy Pécsett kissé telí­tett a zenei élet a sok más hangversenytől?... A modern zenemű, pl. itt Sugár Epilógu­sának heves sikerére viszont nem számítottunk. Udvarias tap­sot vártunk... Boros Attila zenei szerkesz­tő: - Szegeden valahogy lel­kesebb volt a zenei hét, tö­meges részvétellel. Pécs is egye­temi város, zeneművészeti főis­kolai tagozattal, így különösen meglepő, hogy a dalest magasszínvonalú koncertjére alig ötvenen jöttek el a Liszt-te­rembe ... Mindezen úgy vélem, érde­mes elgondolkodnunk. (w. e.) a lift is elkészült, már csak a hatósági átvétel van hátra. Egy hét múlva azon is túl lesz­nek. Beteszem magam mögött a lépcsőház ajtaját, s egy pi­ros betűkkel megrajzolt, kalli­grafikus gonddal felépített táb­lácskát olvashatok el, amelyen értesítenek, hogy ennyi meg ennyi ráfizetéssel cserélnének Kertvárosból ide, két szoba étkezősből háromszobásra. Ezt a táblát olvasom el a hármas jelű épület ajtaján is. A bejárati ajtó mellett üveges dolgozik. Darnai Zoltánnak hív­ják, fiatal ember. Nős. — Holnap lesz négyhónapcs a kislányom — mosolyog. — Mennyi üveges munka vár még itt magára? — Nem sok. Itt a földszinten egy drótüveget kell megjavíta­nom, és fent az épületen van egy-két törött üveg, azokat ki­cserélem. Az ebédről faggatom, azt válaszolja, hogy nem ebédel, dolgozik. Fél nyolctól négyig teljes műszakot végez, vasár­nap is. Részéről készen lesz. — Odafent még a festők dolgoznak — mondja, én pedig elindulok, hogy megkeressem őket. Az utolsó két nap erőfe­szítéseit szeretném valahogy tetten érni. De engem érnek tetten. Beszédfoszlónyokat hal­lok az egyik lakásból, illedel­mesen becsöngetek. Alacsony termetű, kucsmás ember jön ki­felé, nagykabátban. Látogató lehet, gondolom, de tévedek. Ö a művezető. — Van engedélye? — kér­dezi —, mert ha nincs, nem lehet ám beszélgetni. Itt ter­melő munka van kérem. Hát éppen ez az. Ezt jöttünk megnézni és megírni. A festő­ket, mázolókat, azokat a mun­kásokat, akik túlóráztak, akiken tulajdonképpen a lakások át­adása múlik. Kampis Péter termelés, a gazdálkodás haté­konyságának fokozásával és a termékek, szolgáltatások minő­ségének javítását előmozdító munkaakciókkal segítsék. — A munkaverseny-mozga­lom legyen hatásos támoga­tója az új gyártmányok és technológiák bevezetésének, a gazdaságos export növelésé­nek. Ebben nagy szerepe van a szakmai tudás gyarapításá­nak, a munkások és a műszaki dolgozók összefogásának, az újítók és feltalálók tevékeny­ségének. — A vállalások irányuljanak a munkaidővel, a munkaerővel, az energiával és az anyaggal — főképpen az importanyag­gal — való ésszerű, takarékos gazdálkodásra, a termelőbe­rendezések gondos karbantar­tására és jobb kihasználására. — Fokozott figyelmet érdemel­nek a munkaszervezést fejlesz­tő kezdeményezések, a minő­séget javító, a termelési és munkaidöveszteségeket csökken­tő intézkedések, a gépek ha­tásfokát növelő újítások, a bri­gádok, üzemek közötti együtt­működési megállapodások. — A vállalások segítsék a beruházások tervszerű, jómi­nőségű, szervezett megvalósítá­sát. A szerződések teljesítése váljék becsületbeli üggyé! — A dolgozók, a szocialista brigádok közvetlen környezetük­ben és vállalati méretekben is erősítsék a tulajdonosi gondol­kodást, magatartást. Növeljék a felelősségérzetet a technoló­giai fegyelem betartásáért, a munkakörülmények javításáért, a munkafegyelem megszilárdí­tásáért. Vállaljanak aktív sze­repet a vállalati közéletben, az üzemi demokrácia fórumain. Szerte a világon és így a legfejlettebb tőkés országok­ban is a gazdasági válság kö­vetkezményeként a termelőbe­rendezések jelentős része ki­használatlan, több millió dol­gozó van munka nélkül, nö­vekszik a létbizonytalanság. Mi, a szocialista körülmények között — számolva a világgaz­daság kedvezőtlen hatásaival — olyan tervet készítettünk 1978-ra, amely biztosítja a nép­gazdaság dinamikus fejlődését, népünk életszínvonalának to­vábbi emelkedését. Felhívjuk a munkásokat, a mezőgazdasági dolgozókat, az értelmiségieket, az alkalmazot­takat, a fiatalokat a terv tel­jesítésére, a munkaverseny ed­digi lendületének megőrzésé­re és tovább fokozására. Ezzel is népünk anyagi és szellemi gazdagodását, mindannyiunk életének szebbé, boldogabbá tételét szolgáljuk. Olyan cél ez, amelyért szocialista ember­hez méltóan lehet és kell mun­kálkodni szerte az országban. Budapest, 1977. december 10. Szakszervezetek Országos Tanácsa KISZ Központi Bizottsága Versmondók versenye Tegnap délelőtt tartották a munkásfiatalok vers- és pró­zamondó versenyének megyei döntőjét Pécsett, a Postás Klubban. A verseny első helye­zettje Varga Andrásné, a Mo­hácsi Építőipari Szövetkezet dolgozója lett. Második helyre Herda Jánosné, a Pécsi Nem­zeti Színház dolgozója került, a harmadik helyezést pedig Kalónyos Teréz, a Kaposvári Ruhagyár pécsi gyáregységének ipari tanulója nyerte. Baranya megyét ők hárman képviselik majd a vers- és prózamondó munkásfiatalok IV. országos ta­lálkozóján, melyet Salgótarján­ban rendeznek meg, 1978. áp­rilis 7—8—9-én.

Next

/
Thumbnails
Contents