Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-11 / 340. szám

1977, december 11., vasárnap Dünäntmt napló 3 Mar csak a finomítás uan hatri Tanácsösszevonások tizennégy menetben Műszakpótlék az élelmiszer­kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban I Nőtt a munka ' becsülete A vásárló és a vendég is jól jár Tizenöt év alatt 262-ről 80-ra csökkent Baranya megyében a tanácsok száma 1962 őszén helyi kezdemé­nyezésre kezdődött el Bara­nyában a tanácsösszevonások másfél évtizedig tartó folya­mata. Akkor 367 település volt a megyében, s ezek 262 tanácshoz szerveződtek. Most, 15 év múltán 301 település van a megyében, s ezeket 80 községi, nagyközségi és 5 vá­rosi tanács igazgatja. A 66 „megszűnt" település között egyetlen egy van, amelyik ténylegesen megszűnt: Gyürü- fű, a többi ilyen-olyan okból más településbe olvadt, s vagy elvesztette a nevét, vagy új településnévbe örökítette át. Mindössze 11 önálló tanács­csal rendelkező településünk van: a tanácsok jelentős ré­sze kettő vagy több községet igazgat. Vannak olyan taná­csok, mint pl. a szalántai és a sellyei, amelyek kilenc, vagy a nagydobszai, kétújfalusi és sásdi, amelyek nyolc községet „vezényelnek”. A tanácsösszevonásokról dr. Farkas Károllyal, a Baranya megyei Tanács titkársági osz­tályvezetőjével beszélgettünk. Az ő munkássága szorosan összefügg ezzel a nagyléleg­zetű közigazgatási átszervezés­sel. Az első összevonás , évé­ben került a megyéhez. Már annál közreműködött, s a kö­vetkező 13 „menetben" —idén tavasszal volt az utolsó — is része volt, az évek múltával természetesen egyre nagyobb része. Most néhány fontos, tényszerű megállapítást idé­zünk: — Egyetlen olyan összevo­nás nem volt a másfél évtized alatt, amely ellenállásba üt­között volna. A tanácsok ösz- szevonásót minden esetben a helyi lakossággal, a politikai, társadalmi és gazdasági szer­vekkel egyetértésben Hajtottuk végre. Soha egyetlen ember nem maradt állás nélkül. Az összevonások természetesen létszámcsökkentéssel jártak, a tanácsapparátusban felesle­gessé vált dolgozók elhelyezé­séről gondoskodtunk. Egyetlen olyan összevonás volt, amit vissza kellett csinálni. 1967- ben Orfűt az abaligeti tanács­hoz kapcsoltuk, a tórendszer létesítését követő fellendülés azonban szükségessé tette ön­álló orfűi tanács szervezését. • Mi is indította el a tanács- összevonások folyamatát? — Mindenekelőtt az, hogy a nagyszámú tanáccsal egyre több volt a gond. Aztán a vi­szonylag kevés pénzt annyira el kellett aprózni, hogy seho­vá sem jutott elegendő. A ta­nácsi apparátusok színvonalas működésének sem voltak meg a feltételei. A megye sajátos településszerkezete is a köz­A KOMPUTER NEVE: ÍRISZ—50. A Számítástechnikái és Ugyvi- telszervezési Vállalat országos számítógép-hálózata új egység­gel bővült. Székesfehérvárott megkezdte munkáját a francia gyártmányú ÍRISZ—50 típusú 3. generációs, nagy teljesítményű számítógép. A komputer a már betáplált adatokat a másodperc milliárd része alatt képes visszakeresni. Képünkön bemutatjuk a számítógéptermet. Megtalálták helyüket a gyárban boltokban az üzemelési idő első nyolc órájának lejártától az üzemelési idő végéig szól. A műszakpótlék összege pedig a második műszakban tényle­gesen telejsített munka ufán óránként 2,40 forint. Mennyit, jelent ez a dolgozóknak ha­vonta? — Műszakbeosztásunk a pótlék bevezetésével nem vál­tozott — tájékoztat Ilii Csaba, az újmecsekaljai 10. számú ABC-áruház vezetője. — Azt megelőzően is periodikusan váltották egymást dolgozóink a délelőttös és délutános mű­szakban, mindenkire egyfor­mán kerül sor július óta is. így igazságosan, egyenlően részesül mindenki a pótlék­ban. Százötven forintra tehető átlagosan az az összeg, amennyivel több kerül ne­gyedév óta a borítékokba. Mennyibe kerül mindez o vállalatnak? — Százötven boltot, s mint­egy 1200 dolgozót érint a ren­delet vállalatunknál — közli Kincses Kálmán, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat osztályvezetője. — így 75 000 órában határozható meg a második műszak óra­száma, aminek havi bérkiha­tása 180 000 forint. Idén iehát, mivel csak a második félévet kell figyelembe vennünk, ez az összeg 1 080 000 forintra rúg. De a vállalatnak csak az összeg negyedrészét ke'l vál­lalnia, 75 százalékát az ál­lam fedezi... A vendéglátóiparban a har­madik műszak sem ritka. Ez pedig egységesen 22 órától számít, s a műszakpótlék ösz- szege óránként 4,80 forint. Folytonos munkarendben vég­zett munka után pedig mind­erre „rájön” a havi törzsbér 10 százaléka. — Ezerötszáz dolgozónk ré­szesül műszakpótlékban, ha­vonta átlag 350 000 forintot fizettünk ki erre a célra — magyarázza Farkas Pál, a Ba­ranya megyei Vendéglátó Vál­lalat osztályvezetője. — Az egy főre eső havi többlet 170 —600 forint között mozog. Nagy a szóródás, aki többet van délutános vagy éjszakás műszakban, nyilván magasabb a pótléka is. Azelőtt nehezen lehetett rávenni az embereket a délutános műszakra. Most sokkal szívesebben jelentkez­nek délutánra és éjszakára is. Radó Miklós, a Hullám Ét­terem üzemvezető helyettese mondja: — Eddig is meg volt a szabályos műszakbeosztás, most sem változott a helyzet, nincs vita, nézeteltérés abból, ki mennyit „éjszakázik”. Egyébként október 20. óta csak éjfélig tartanok nyitva, addig kettőkor volt záróra. Most ugyan kevesebb lett az éjszakások pótléka is, de nem bánják, sok volt a baj, éjfél után hozzájuk főleg a más­honnan kidobott ittas embe­rek tévedtek be. Ez nekik sem hiányzik. — Valamennyien úgy látjuk az üzletben, a műszakpótlék­kal nagyobb lett ennek a munkának a megbecsülése, s hogy ez milyen hatással van az eladók, pincérek hangula­tára, azt nyilván már a ven­dégeink is észrevehették, Zsalakó István Munkások, parasztok? gozik. Egyik lányom eladó Boly­ban, a fizetését takarékba te­szi. A kisebbik lányom óvónő­nek készül, nemsokára végez. Itthon, a háztartáson kívül a kert, a disznók, nyulak adnak munkát. Mindig akad valami tennivaló. F. J.-névéi most is csak a ke­rítés mellett állva beszélgetünk, aztán el is búcsúzik, siet vísz- sza az udvarba, meg kell etet­ni a nyulakat. • Az út másik oldalán ott ma­gasodnak a Farostlemezgyár kéményei. — Kezdetben sok gondot je­lentett nekünk a kétlakiság — mondja dr. Amrik László, a gyár főmérnöke. — Elkéstek vagy fáradtan érkeztek az em­berek, az is előfordult, hogy átaludták az éjszakai műsza­kot. Ma már nincs ilyen. Mo­hácsi dolgozóink közül körül­belül háromszázan lehetnek azok, akik szőlőmunkából, ház­táji gazdaságból is szereznek jövedelmet, tehát kétlakiak. Persze rajtuk kívül is vannak szőlővel, üdülővel rendelkezők. A technológiai állomány negy­ven százaléka vidéki, nyilván nekik is van földjük. A kétla­kiak kilencven százaléka na­gyon jó dolgozó. Ma senki sem kockáztatja meg a késést, pihenten kezdenek dolgozni, megszokták a zárt munkahe­lyet, az üzemi rendet. Munká­sok ők vagy parasztok? Első­sorban munkások, akik az üze­men kívül is végeznek hasznos munkát. Horváth Teréz — Mindig nagyon szerettem olvasni. Esténként, amikor a férjem kártyázni ment a szom­szédba, én mindig olvastam. 1953-ban lettünk vincellérek, azelőtt másként éltünk. Arat­ni, csépelni jártunk. Átmen­tünk a Szigetbe és egész héten ott dolgoztunk. Tanyán, szal­mán aludtunk. Hajnalonként, amikor még harmatos a búza és nem törik, kötelet készítet­tünk kévekötéshez. 46 éves vol­tam, amikor elmentem a Ve­gyesipari Vállalathoz dolgozni. Eleinte visszavágyódtam a me­zőgazdaságba. — Engem egy ismerősöm közbenjárására vettek fel a Farostba. Három műszakban dolgoztunk, volt szabad időm, szőlőben is vállaltam munkát — folytatja a férj. Megmon­dom őszintén, amíg itthon volt a három gyerek, nekünk szinte nem jutott ruhára sem. A há­zat állandóan javítani kellett. Most már vettünk bútort is. Nem is cserélnénk senkivel. Ez a ház mégiscsak a miénk, jó érzés tudni, hogy este a saját ajtaját zárja be az ember. • F. J.-né földet művelt éve­kig, aztán amikor Mohácsra, — pontosabban ide a Szőlő­hegy aljába — költöztek, gyár­ba szegődött. Epedarugót font a Vegyesipari Vállalatnál, két éve pedig a kapcsolótábla­részlegnél dolgozik. — Könnyebb az iparban, de a mezőgazdasági munka jobb, állandóan szabad levegőn van az ember — mondja. — Fér­jem a Farostlemezgyárban dol­— Kétlakidkat keres? Ne velem beszélgessen: nem a szőlőből élek, azért vettem 10 éve, hogy apámnak meglegyen az innivalója. Kilencvennyolc évet élt meg, minden délután, mikor hazaértem a munkából, eljött hozzánk, iszogatott és pipázgatott. A szőlőm nem is szép, mert csak gyomirtót hasz­nálok: üzemi balesetem volt, megbénult a bal kezem, komo­lyabb munkát nem tudok vele végezni. De a szőlőben csend van, nyugalom és jó a levegő. Minden szabad időmet ott töl­töm. Nagy zökkenéssel megáll az autóbusz. D. L. a kápolna felé veszi útját, esőkabátos alakja lassan eltűnik a tőkék sűrűjé­ben. Az autóbusz utasai között jóformán alig van fiatal. Ök már beköltöztek a városi la­kásokba, legfeljebb hazai fi­nomságokért, zöldségért, bor­ért jönnek ki. Az idősebbeket még ideköti a megszokás, a szőlőhegy. Gondozott kertek, szétszórt pincék, meredek lej­tők. Az utolsó házat egykori vincellérek lakják. • Kis meszeltfaiú ház, látszik rajta, hogy sokat toldoztók- foldozták. Mellette kert, barom­fiudvar, disznóólak. A. G.-né éppen eteti az állatokat. — Ha az ember csirkét tart, nem kerül annyiba a hús, meg aztán messze is van tőlünk a város, — mondja és beljebb invitál. A nappaliban ülünk le. A polcokon sok könyv. Több hónap telt el azóta, logy a Minisztertanács ren- lelete nyomán felvették az ilső műszakpótlékkal kiegé- zített fizetésüket azok az élel- niszer kereskedelmi, valamint endéglátóipari dolgozók, akik nósodik vagy harmadik mű- zakban is dolgoznak. Olyan egységekben dolgo- ókra vonatkoznak a rendel- :ezések, ahol a heti nyitva- artási idő 44 óránál hosz- zabb, s akik a délutáni mű- zakban is dolgoznak. A dél- itános műszak az élelmiszer­Kazincbarcikán KlSZ-védnök- séggel épül a Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyára, amely évente 250 ezer tonna 50 szá­zalékos nátronlúgot gyárt az alumíniumiparnak. A felsza­badult klórból — etilén hozzá­adásával — 150 ezer tonna PVC-port állítanak majd elő évente. A próbaüzem 1978-ban kezdődik. Eddig elkészült a Le- ninvárosból érkező etilén cső­vezeték fogadóállomása és sze­relés alatt áll a MONOMER, POLIMER és ELEKTROLÍZIS üzem. Erre 1980 előtt nem kerül sor. A jövő útja egyébként már nem a további összevonások­ban rejlik, hanem az igazga­tási munka további korszerű­sítésében. Óriási lehetősége­ket tartogat az alsófokú köz­pontokban és a vonzáskörük­ben lévő alacsonyabb szerep­körű községekben működő ta­nácsszervek együttműködése. Hársfai István igazgatás átszervezését sugall­ta. Ma a tanácsoknak na­gyobbak az anyagi lehetősé­geik, s igazgatási területüket differenciáltan fejleszthetik: jobbak a források növelésé­nek feltételei: egy-egy terme­lőszövetkezet gazdálkodási te­rületén egy, esetleg két ta­nács működik (ez a korábbi­tól merőben eltérő kapcsola­ti rendszert jelent), s ma már megegyeznek a közigazgatási és mezőgazdasági határok. Legutóbb Szalánta esetében még járáshatárt is módosítot­tak, hogy a termelőszövetkezet területét egy közigazgatási egy­ség hatáskörébe vonhassák. Lényegesen jobb ma már a tanácsok szakember-ellátottsá­ga is, hiszen az összevonások során mindig a legjobbak ke­rültek az új apparátusba. Jel­lemző, hogy ma a vb-titkárok vagy jogászok, vagy tanács- akadémiát végzettek. Az ún. szakigazgatási — orvosi, állat­orvosi, általános iskolai, adó stb. — körzetek is jobban igazodnak ma már az igaz­gatási körzetekhez. Lehetőség van arra is, hogy több tanács közösen alkalmazzon olyan szakembereket, akiknek mun­káját és szakértelmét egy-egy nem tudná kellően kihasznál­ni. • A tanácsösszevonásoknál igen célirányosan mindig azo­kat a községeket szemelték ki a székhelyközségnek, amelyek gazdasági és földrajzi helyze­tüknél fogva nagyobb körzet ellátására alkalmasak. A mai 80 tanácsi székhelyközség kö­zött különösen fontosak az ún.. alsófokú központ szerepkörűek, amelyek hatással vannak von­záskörük tanácsi szervezetére is. Ezekben természetszerűen koncentráltabban jelennek meg a fejlesztés eszközei és a von­záskörzet ellátását szolgáló különféle intézmények. • Vajon a tanácsösszevonások eddigi 14 menete a folyamat végét jelenti, vagy van még tennivaló? Erre a következő választ kaptuk dr. Farkas Ká- rolytól: — A tanácsösszevonások programja lényegében befeje­ződött Baranyában. Néhány helyen a településszerkezeti szerepkörök felülvizsgálatából adódóan még finomítani kell.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents