Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-10 / 339. szám
Dunántúlt napló 1977. december 10., szombat Terv szerint halad a magyar -jugoszláv határállomás programja Pécsett pénteken jegyzőkönyv aláírásával befejezte munkáját a Magyar és a Jugoszláv Államvasutak vasúti állandó munkabizottságának X. ülése, • amelyen a két ország határ- területét érintő, vagy egyéb közös érdekű mőszaki, ke- reskedelmiN forgalmi problémákról, feladatokról, a tudományos együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak. A felek megállapították, a programnak megfelelően halad a murakereszturi közös határállomás bővítése, korszerűsítése. Ez a munka jövőre az új állomásépület kivitelének indításával folytatódik. Ha elkészül, ebben kapnak helyet a magyar és a jugoszláv határ- forgalmi állami, vasúti, egészségügyi szervek. Vágánybővítéssel együtt 1980- ra kell a programot befejezni. A szabadkai közös határállomás átépítési tervét a közeljövőben mutatja be a jugoszláv fél. Tárgyaltak villamosításról is. A magyar oldalon dolgoznak a Budapest— Kelebia vasútvonal villamosításán, jugoszláv terüv létén pedig ennek folytatásaként Szabadka, Belg- rád és Indija felé. A ju- goszlávok villamosítják Zágrábtól a gyékényes! határ felé, Botovóig a vasútvonalat. De azt szeretnék, ha a villamos mozdonyok a határszakaszon át Gyékényesig közlekednének. Most bizottságot hoztak létre a műszaki és költségvetési munka elvégzésére. Zágráb és Budapest között már a jövő évben közvetlen vasúti telefon-összeköttetést teremtenek. Az ülésen kicserélték a tapasztalatokat a műszakitudományos együttműködésről. A jövőt illetően a határforgalmi adatok, elszámolások számítógépes feldolgozását kívánják megoldani. H. L-né io kapcsolat a luovi egyetemmel Újfajta szív-stimulátor S zázezer forintot kézben tartani öröm. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában volt erre alkalmam tegnap, ahol a nyugatnémet Biotronik- cég ismertette a szakembereknek azt az újfajta szívstimulátort, szakmai nyelven pace-makert, amelyet a szív ingervezetési zavarai esetén operálnak be a bőr alá. Ez a gyű- fásdoboznyi készülék elektromos impulzusokkal ingerli a szivet a megfelelő időben, azt a szivet, amely addig ki-kihagyott, nem működött rendesen. A mintegy százezer forintot érő készülék valóban forradalmi változásokat hozott. Eddig a stimulátorokat két-három évenként ki kellett cserélni, mert másképpen nem tudták megoldani a kimerült energia- forrás feltöltését. A régi fajta készülékben higanyos telep működött, az újfajtában lí- tiumos. Ennek jóval nagyobb az élettartama, a lítiumos pace-maker tizenkét évig — de lehet, hogy még évekkel tovább is — képes szolgálni, pontosabban energiát szolgáltatni a megbetegedett szív számára. Fölösleges hangoztatni, hogy egy szívbeteg számára milyen megnyugtató az a tény, hogy hosszú ideig nem kell újabb műtét, ha mégoly csekély beavatkozásról is van szó. Pécsett különösen izgalmas ez a kérdés. Hat évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni stimulátor beültetésével, 1971-ben a POTE intenzív terápiás osztályán egyetlen ilyen beavatkozást végeztek. Rá egy évre négyet, a következő évben ötöt, majd hatot, 1975-ben Pace-maker alközpont Pécset!? Tizenkét évig szolgál mór húszat — ettől az évtől kezdve már természetesen a korábbi években beoperált készülékek cseréjét is elvégezték —, tavaly negyvenet, s az idén eddig nyolcvanötöt. Egyetlen ilyen készülék hetven—százezer forintba kerül. Magyar- ország előkelő helyen áll a beültetett pace-makerek tekintetében, ismertették a világ néhány országának statisztikáját, érdemes megemlíteni az USA-t, ahol egymillió lakosra 320 beültetett pace-maker jut, az NDK-t, ahol 50, Japánt, ahol 14. Magyarországon egymillió lakosra 40 pace-maker jut. Az igények nagyok. A SOTE Intézetében, Budapesten 1971-ben száz, az idén viszont már csaknem ötszáz pace-makert ültettek be a betegek bőre alá. Jelentős, hogy Pécsett voltaképpen spontán kialakult a pace-maker alközpont, hiszen a szívbetegek szállítása körülményes és veszélyes. Ez az alközpont elláthatja a déldunántúli régiót. Megkérdezték a hozzászólások során, hogy az esetleges komplikációkat ki tudják-e védeni Pécsett, ahol nincs szívsebészet. A választ dr. Tekeres Miklós, a POTE intenzív terápiás osztályának vezetője adta meg, aki elmondta, hogy ezek a komplikációk nem haladják meg a szívsérülés színvonalát, amelyre sebészetileg fel vannak készülve. Elmondta azt is, hogy a Ivovi egyetem szívsebészeti klinikájával évek óta jó kapcsolatot tartanak, a szakmai hátteret tehát biztosították. A legnagyobb veszélyt a szívburokban felgyülemlő, és a szívet összenyomó úgynevezett szívtamponád jelenti, amelynek elhárítása köztudottan nem kifejezetten szív- sebészeti feladat. Azt is megkérdezték, hogy gyermekek számára van-e alkalmas, kisebb méretű készülék? A cég képviselője azt válaszolta, hogy bécsi kirendeltségük órák alatt eljuttatja a kívánt készüléket arra a helyre, ahová kérték. Kampis Péter Megkezdődnek a korszerűsítések Sokasodnak a feladatok a népesedéspolitikai határozat végrehajtásában Nem javult a helyzet Pécsett, a koraszülött-frekvencia, illetve a csecsemőhalandóság tekintetében. A számok azt mutatják, hogy az ezerötszáz gramm alatti súlyú csecsemők 60,5 százaléka hal meg városunkban, míg az országos átlag e tekintetben 42,8 százalék. Az Egészségügyi Koordinációs Albizottság tegnapi ülésén azonban azt is hozzá tették ehhez az adathoz, hogy Ülésezett a HNF megyei bizottsága Állandóan növekvő termelés Korszerűsítették a Danicz-pusztai homokbányát ülést tartott tegnap Pécsett a Városi Tanács dísztermében a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága dr. Pilasza- novich Imréné, a HNF megyei alelnökének elnökletével. Meghallgatták dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács titkárának tájékoztatóját a megye V. ötéves tervének időarányos teljesítéséről és az 1978-as évi célkitűzéseiről, melyhez hozzászólt Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetője. Benkő László, a HNF megyei alelnöke értékelte a megyei bizottság és elnökség éves tevékenységét, majd javaslatot tett a jövő évi munkatervre és az I. félévi üléstervre, melyet a bizottság elfogadott. A bizottság személyi kérdésben döntött. Halas Ilonát, az SZMT politikai munkatársát, a HNF Pécs városi Bizottságának és elnökségének tagját egyhangúlag megválasztották a HNF Baranya megyei Bizottságának és elnökségének tagjává és egyben a HNF megyei titká rhelyettesévé. A bizottsági ülés után a HNF Baranya megyei elnöksége eredményes tevékenysége elismeréseként jutalomban részesített negyven népfrontos tisztségviselőt. 1977. január 1-én az 5. sz. ÉPFU Vállalat átvette a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalattól a Danicz-puszta feletti homokbányát. Azóta emelkedett a termelés. Míg 1976-ban évi 126 000 köbméter volt, addig ez év november végén már 142 400 köbméternél tartanak. A kitermelt homok nagy részét a BÉV-nek szállítják, az igen sok meddőt pedig a Közúti Építő Vállalatnak, míg a szombati napokat szinte kizárólag a magánszemélyek igényeinek kielégítésére szánják. Általában dózerműveléssel termelnek, nyáron éjszakai műszakban is. A dózereken kívül két lánctalpas és egy gumikerekes kotrógépük van, gépenként két-két gépkezelővel. November végére saját beruházásban elkészült az ott dolgozó tizenöt ember nagy örömére az új szociális épület — benne iroda, társalgó, öltöző és mellékhelyiségek —, felváltva c hosszú éveken át használt és elnyűtt lakókocsit. Fűtését megoldották, villanyt és a telefont pedig 1978 januárjában kezdik bevezetni. Problémát jelent még a vízellátás, hiszen naponta járnak át Danicz-pusztára ivóvízért. Az ÉPFU vezetőségétől ígéretet kaptak, hogy lefúrnak a bánya területén, hiszen a próbafúrások azt bizonyították, hogy a felszín közelében jó minőségű ivóvíz található. Ha mindezek a problémák megoldódnak, akkor jövő évben zavartalanabbul, nagyobb termelékenységgel dolgozhatnak a szinte kimeríthetetlen rneny- nyiségű homokot tartalmazó bányában. Cs. L. Mindig oda mentem, ahol szükség volt a munkámra” A hosszú élet titka A szakszervezeti iskola tanfolyamának záró rendezvényéről elkéretőzött: — ötvenhat személy nyugdíjkérelmével van intézni valóm. A szakszervezeti bizottság ülésén erről kell dönteni. Egy órára ott kell lennem. Tárnái János, aki most novemberben ünnepelte 70. születésnapját, az SZMT Komlói Szakmaközi Bizottságának titkára. Tizenegy évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Magas, szikár, ősz hajú ember. Mielőtt beszélni kezd, beleigazítja a Románcot a szuperfilt-szipká- ba: — Apám kőműves volt, édesanyám pedig bányászlány. Én is kőművesnek tanultam. A felszabaduláskor Mánfa párttitkára, majd a komlói körzet titkára lettem. Később a Bányavidék Építési Vállalat igazgatóhelyetteseként, valamint a Karbantartó Vállalat főmérnökeként is dolgoztam. Ezt követően a Bányavidéki Építési Vállalat anyagellátó üzemének lettem főmérnöke. Azután 1954 nyarán egy tanfolyam elvégzését követően tsz-elnökként dolgoztam Bara- nyaszentgyörgyön. A 9 év alatt 1954-ig bizony volt egy-két munkahelyem. Mindig oda kellett menni, ahol szükség volt a munkámra. Az ellenforradalom után kőművesként és vájárként dolgoztam Kossuth-bá- nyán. Nemsokára a feltáró körzet szb-titkára, rövid idő múlva pedig Kossuth-bánya szakszervezeti bizottságának csúcstitkára lettem. Innént mentem nyugdíjba. — Azóta is dolgozik ... — Igen, a szénbányánál. A nyolc nyugdíjas alapszervezet irányítása, illetve a 4500 nyugdíjas gondjaival való foglalkozás a feladatom. A komlói Szakmaközi Bizottságnak pedig 1963 óta vagyok titkára. A bizottságnak területpolitikai feladatai vannak. Többek között a népnevelés, felnőttoktatás. Idén nyáron is megszerveztük a rosszul tanuló gyermekek korrepetálását. A tanárokat mi fizettük. Van egy 116 fős társádalmi kereskedelmi ellenőrhálózatunk is. A múlt évben 1280 ellenőrzést végeztünk — 117 esetben intézkedés is született a munkánk nyomán. Pillanatnyilag szervezzük több helyen a jogsegélyszolgálatot. Részt veszünk — mindig meghívnak bennünket — a Városi Tanács végrehajtó bizottságának ülésein is. — Mivel tölti a szabad idejét? — Otthon, a mánfai ház körül segítek a feleségemnek. Korábban úgyis keveset segítettem neki, mindig volt valami más elfoglaltságom . . . — Büszke a munkájára? — Talán inkább a katona unokámra. Egyéves katona, de már szakaszvezető. A kislány, a testvérhúga tanul. Másodikos a Steinmetz Szakközépiskolában. Az én munkámmal elszámoltam. Magamnak: a hosszú élet titka az állandó tevékenykedés. Egyszer beérik a gyümölcse is. Nekem is beérett: egyrészt azzal, hogy még ma is dolgozhatom. Másrészt, hogy mások is értékelték a tenniakarásomat. Tárnái Jánost, a közelmúltban kiemelkedő és lelkiismeretes munkája elismeréseként a „Munka Érdemrend” bronz fokozatával tüntették ki. Török Éva ennek rendkívül szerteágazó eredői vannak, és egyáltalán nem az egészségügyi ellátás hiányosságaira vezethetők visz- sza. Népesedéspolitikai határozatunk végrehajtásának tapasztalatairól, a soron következő feladatokról számolt be a bizottságnak tegnap ' a megyei főorvos helyettese. Elmondta, hogy mekkora erőfeszítéseket tettek a bölcsődei helyzet javításáért, sikerrel, hiszen az V. ötéves tervre kitűzött pécsi 500 férőhelyből eddig megvalósult 287. Szép társadalmi segítségről, összefogásról beszéltek, amely segítette ezt a programot, de szóba került az az ésszerű átszervezés is, amely hatvan újabb férőhelyet eredményezett — minimális beruházással .. . Dr. Erdélyi Teréz, a városi főorvos helyettese viszont felhívta a figyelmet a város bölcsődei ellátottságának aránytalanságára. Az első kerületben ma is mindössze 80 bölcsődei férőhely van, a második kerületben 104, ez a közeli jövőben 160-ra bővül, s a harmadik kerületben 640. Gondokat hoz a jövő a szülészeti ágyellátottságban. Megkezdődik ugyanis a Megyei Kórház szülészeti osztályának rekonstrukciója, korszerűsíteni kell a fűtést és ki kell cserélni a nyílászáró szerkezeteket. Ez a munka tíz—tizenkétmillió forintba kerül, és a tervek szerint egy—másfél évet vesz igénybe. De a munkát néhány hónap múlva megkezdik. Ez azt jelenti, hogy a száz meglévő szülészeti-nőgyógyászati ágy a felére csökken. A jövő év őszén kezdik a Pécsbányatelepi Kórház átépítését is, az ott levő húsz szülészeti-nőgyógyászati ágy tehát úqyszintén kiesik az ellátásból. Ekkora hiányt már nem engedhet meg magának Baranya, szükséges lesz tehát a Megyei Kórházon belül pótolni az ágyak egy részét. A bizottság tegnapi ülésén megtárgyalták még a POTE speciális szakprofiljainak kialakítását, azok várható hotá- sát a területi betegellátásra. Megjelölték azokat közös feladatokat is, amelyek a tanácsi és egyetemi egészségügyi ellátásban jelentkeznek, különös tekintettel az integrációs rendelet elveinek megvalósítására. Végül jóváhagyták a jövő évi programot: a bizottság első ülésén a megye elmebeteg-ellátásának helyzetéről, a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokról, a járóbetegellátás problémáiról — gondozásról, SOS ÉLET telefonszolgálatról, szociális otthoni profilirozásról, alkoholizmusról - lesz szó. 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi területi szervezete A Magyar Hidrológiai Társaság pécsi területi szervezete 25 éves: az ünnepi taggyűlést tegnap tartották Pécsett, a Technika Házában. Alakulásakor 43 tag tevékenykedett a MTESZ egyik legnagyobb tudományos társaságában, míg napjainkban 193 tagú. A negyedszázad alatt megírtak és publikáltak 250 tanulmányt és csaknem ugyanennyi szakvéleményt adtak írásban. A központi témák, problémák napjainkban is a következők: az orfűi vízgyűjtő-terület rendezése és erdői, az élővizek szennyeződése: — elsősorban a Karasicá- ról és a Fekete-vízről van szó —, Harkány fejlesztési lehetőségei. Komló vízellátása, valamint a Dráva környezetvédelme. A baranyai vízügyi szakembereket tömörítő egyesület nagyon jó kapcsolatokat alakított ki a társ- szervezetekkel, így Schwerinbőt és Szlivenből. A leggyümölcsözőbb a kapcsolat az eszékiekkel. Tegnap kitüntetéseket adtak át a kiváló és hűséges tagoknak, valamint sor került a tisztújítóira is.
