Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-10 / 339. szám
1977. december 10., szombat Dunántúli napló 3 FILM Kísértés Borisz Petrusanszkij zongoraművész hangversenye a pécsi Liszt- teremben tudásával. Petrusanszkij mindent tud, amit egy zongorista hangszerén produkálhat. Bámulatosan fürgék a repetíciói, hallatlanul gazdag a billentés- kultúrája. Keddi műsorából mindezek a virtuózerények leginkább Brahms Paganini-vavalahogy kimaradt ebből a ragyogó zongorázásból. Prokofjev klasszicizáló Vili. szonátájában nem volt ilyen hiányérzetünk. A virtuóz és tartalmi elemek klasszikus egyensúlya jellemezte az előadást. Házimuzsika Az egyenes adás feszültségét egy pillanatig se éreztük a szerda esti Csontváry-kon- certen. A műsorvezető Meix- ner Mihály kedves közvetlenségével olyan oldott légkört tudott teremteni, hogy csupán a kezében levő mikrofon figyelmeztetett: tízezrek hallják, ami itt most megszólal. tem. Pécs szellemisége, az a bizonyos „genius loci", melyről Csorba Győző olyan széCsütörtökön este került sor a pécsi zenei hét keretében o pécsi operatársulat két kiváló szólistájának dalestjére, melyet a Magyar Rádió 3. műsorán egyenes adásban közvetített. Talán ezért volt szokatlanul gyér számú a hallgatóság. Vagy tán korunk valóban nem kedvez a daléneklésnek? Az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult a kamarazenélésnek ez a formája. Pedig a csütörtöki hangverseny szolgált néhány kuriózummal. Richard Strauss és Hugo Wolf dalai azt a későromantikus stílust képviselik, mely éppen napjainkban kezd új életre kelni, ráirányítva az érdeklődést két méltánytalanul háttérbe szorult mester — Mahler és Bruckner — életművére. A romantikának ezek a század- fordulón túlnyúló hajtásai ritka megpróbáltatás elé állítják az előadót, helyenként nagyobb feladatot jelentve, mint egy ízig-vérig XX. századi kompozíció. Németh Alice vállalta ezt a feladatot, s a megoldáshoz Miklós György zongoraművész személyében ragyogó partnert választott. Strauss és Wolf dalai — az előforduló intonációs bizonytalanságok ellenére — az igazi kamaramuzsikálás nagyszerű élményét keltették. És jó, hogy hallották, mert a meghívott vendégek mellett a pécsi művészek is méltók voltak a rádió nyilvánosságára. A Tanárképző Főiskola Jobbágy Valér vezette női kara eszményi hangzással, zeneileg tökéletesen kidolgozotton énekelt. Vass Ágnes — saját szerény nyilatkozatával ellentétben — nagyon szép hangon, ihletetten hegedült. A Mecsek Fúvósötös, különösen a Milhaud-darab sziporkázó előadásával, sokkal jobb képet mutatott magáról, mint amit Paláncz Tamás szűkszavú nyilatkozata alapján a hallgató gondolhatott volna. És a Nemzeti Színház művészei, Ágoston Edit és Németh József énekléséből is jó benyomást nyerhetett az ország a pécsi operajátszás színvonaláról. Kár, hogy a helybeli művészek felsorolásával itt meg kell állnom; szívesen sorolnám ide Jandá Jenőt és Kováts Kolost is, hiszen mindketten itt nőttek fel közöttünk. A legmagasabb mércével mérve is kiváló produkciójukat hallgatva egy csöpp szomorúságot is érezRészlet a Csontváry Múzeumban megrendezett házi hangversenyről. Képünkön a Mecsek fúvósKopjár Géza felvétele Forró sikerű hangversenyek Petrusanszkij zongoraestje Egy félórával csúszott kedden este a rádió 3. műsora, mert a pécsi közönség nem tudott betelni Borisz Petrusanszkij lebilincselő zongora- játékával. Amikor a tucatnyi ráadás után a rádió végül is kikapcsolta mikrofonjait, a fellelkesült ifjúság tovább folytatta az ünneplést, a művész pedig a ráadások sorát. Mivel hozta így lázba közönségét a fiatal szovjet művész? Mindenekelőtt nehézségeket nem ismerő technikai ötös. nációiban érvényesülhettek. Mint parádés tűzijáték sziporkázott az egymást követő variációk sora, a hangszer adta színlehetőségek szinte mindegyikét felvillantva. Beethoven Esz-dúr szonátájának is elsősorban hangzásbeli szépségét mutatta meg Petrusanszkij interpretációja. Amint hétfőn este a G-dúr szonátájában nem volt ilyen ben, a mélyebb beethoveni mondanivaló egy része itt is pen beszélt ezen az estén, s mely lám, nagy költőket és festőket itt tud tartani a Mecsek alján, miért nem képes a város naggyá nőtt muzsikus fiait is magához kötni? Miért álom az ma Magyarországon, hoav eav zonaoraművész. ODeraénekes szülővárosából ingázva hódítsa meg Európa színpadait, hangversenytermeit, s eközben jelenlétével gazdagítsa a „vidéki” várost, mely szülte, nevelte, és a világnak adta őt? Dobos L. Alig három beli bemutató után most a mozikban is látható Esztergályos Károly Kisér- fés c. filmje. Esztergályos a magyar film új hullámának nemzedékéhez tartozik, aki az 1965-ös pályakezdése óta dolgozik a Televízióban. Szerzői filmjei bizonyították eredeti filmes gondolkodásmódját: nagy bukások is jelezték merész kísérletezőkedvét. A Kisér- fés-hez a magyar származású amerikai író, Székely János azonos című regényének motívumait használta fel. Felvetődik a kérdés, miben változott a film a tv-ben látott eredetihez képest, másfelől érdemes volt-e a változtatásokat megtenni, illetve a filmet a moziban is bemutatni? ja a rendező stílusérzékét, ennek jóvoltából a tv-változat szép voit, bár igen unalmas. A rövidített mozikiadás megkurtította a hiteles atmoszférá- jú, romantikus beütésű jeleneteket. Eltűntek a giccs határán járó epizódok is a melegszívű amerikai milliomoslánnyal, s elillant az artisztikus, igaz kissé tartalmatlan „szépség". Megmaradt viszont az unalom. A cselekmény központi fonala a főhőst a „lejtőn" elindító szexuális kaland a szép kegyelmes asszonnyal. Az ágyban, párnák közt megvívott osztályharc két hősnője a rideg és parázna úriasszony, és a szegény, ám jólelkű külvárosi prostituált. Ez egyben az osztályöntudat születésének rajza is akar lenni. Az ágybéli csaták Fiatal népművészek bemutatéja Ősi népi játékok gyékényből Ha Németh Alice-nál a műsorválasztást emeltük ki, Mar- czis Demeter esetében a míves kidolgozást kell megemlítenünk. Schubert, Liszt és Musszorgszkij dalai az ismertebbek közül kerültek ki, de megoldásuk olyan egyénivé formálta őket, hogy nagyon szívesen hallgattuk újra azokat. Mind közül kiemelkedett Schubert: A hasonmás című dalának megoldása; ennek a mini-monodrámának egyedüllétet, elhag^atottságot árasztó légköre. A hangversenyen Brahms A- dúr hegedű-zongoraszonátája Gyermán István és Bánky József igen gondos előadásában hangzott el. Az előadás alapján az a benyomásunk keletkezett, hogy városunk két legkiválóbb szólistájának Brahmsról alkotott nézetei némileg különbözőek. Kettejük közül v Gyermán Brahms-felfogása líraibb, érzelmesebb; Bónkyé markánsabb, puritánabb. Ezáltal — anélkül, hogy az értelmezésbeli eltérés bármiféle zavaró körülményt eredményezett volna — egy igen izgalmas, ambivalens emocionális töltetű előadásnak lehettünk tanúi. Jobbágy Valér A Kísértés először is jelentősen megrövidült. Ez önmagában örvendetes. Ettől a film azonban jobb nem lett. Egy határozatlan jellemű paraszlfiú szexuális hányattatásainak tükrében kellene fölfedeznünk a húszas évek Magyarországát. Ehelyett a kor ábrázolásának sablonjait fedezzük föl. Az agyonnyomorított parasztfiú nyiladozó értelemmel bosszút esküszik a világ ellen. Mint szállodai liftesboy naponta leckét vesz a kapitalizmusból. A külvárosi proliasszony-mama az úri házaknál mosással keresi meg kenyerét. Az ifjúmunkásmozgalom is megtalálja az utat a fiúhoz. A külvárosi rosszlányban sorstársra talál. A proletárkörnyezet és az előkelő szállodai világ ellentétére épül a film. Ez utóbbi miliő ábrázolásában csillogtatután a főhős szimbolikusan az öntudatos munkásosztály soraiban lépked. Ennyit a film történelemszemléletéről. terjedelemben láthatók a szalonképes svéd filmek erotikájának mintájára készült képsorok, feltehetően a nagyobb közönségsiker kedvéért. Erre bizonyára szükség is van, mivel a tv-film túlméretezett dekorativilása igen költséges lehetett. Talán ezért is mutatták be a filmet a mozikban. A Kisértés leghitelesebb alakítása a főszereplőé, Hegedűs D. Gézáé, aki a görcsös feltörekvés paraszti büszkeségbe oltott vágyát, a szenvtelenné idomult liftboy-ban ágaskodó indulatokat, a megaláztatást, az önmegvetést igazi átéléssel játssza el. S. A. Két szál gyékényt félbehajtasz, derékszög alakban egymás mögé helyezed őket, majd kezedbe veszed a félbehajtott harmadikat is és hasonló módon hozzáilleszted az előző kettőhöz de úgy, hogy a szövés kezdeti formája kialakuljon. Ezután már csak a negyedik szálat kell befűzni, s kezdhetjük a gyékényszarvas szövését. A japán ötlet alapján szőtt szarvas és még sok más népi eredetű játék készítésének fortélyát mutatto be csütörtökön este az IH-klubban a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának három tagja: Nagy Mari, Szittner Andrea és Kékes István. (A Stúdió tehetséges fiatal népművészek társulása, központjuk Budapesten működik.) Mindhárman természetes anyagokkal dolgoznak. Nagy Mari vízparti növényekkel: fűzfavesszővel, gyékénnyel, náddal.- A gyékényt és a nádat a lakóhelyünkhöz közel eső halastavaknál, a fűzfavesszőt a legkülönbözőbb helyeken — mondja Nagy Mari. — Általában országjárásaink során jutunk hozzá, legutóbb például Jászalsószentgyörgyről hoztam fűzvesszőt. Én elsősorban gyermekjátékokat csinálok, a fűzből például pipát, csörgőt; a gyékényből bábokat, állatokat; a nádból ügyességi játékot: ablakot és nádsípot.- Hol tanultátok mindezt?- Országjáró gyűjtőutakon. Felkeressük a falvakat, az ott élő népművészeket és első kézből tőlük tanuljuk meg. Sőt nemcsak az országot járjuk, hanem ellátogatunk a határon túli magyar nyelvterületekre is, elsősorban Erdélybe. Most éppen a Csallóközbe készülünk, de előtte még elmegyek Ófaluba, ahol a régi mesterektől a székfonást szeretném megtanulni. Emellett persze előadásokat hallgatunk, múzeumokba, könyvtárakba járunk. Időközben egyre többen gyűlnek az asztalok köré — mindenki ki akarja próbálni, el akarja lesni ezeknek az egyszerű, ősi játékoknak a titkát. Nagy Mari egy hosszú asztalnál gyékényt osztott ki; Kékes István asztalánál fonallal és papírral dolgoznak. A papírkivágás egy lengyel népi hagyományon alapszik, ünnepekhez - karácsonyhoz, lakodalmakhoz — kötődik. Színes papírból különböző díszítő elemeket vágnak ki ollóval — ez a fantáziajáték nálunk sem ismeretlen. A harmadik helyen Szittner Andrea, a magyar és délszláv népművészetben egyaránt honos madzagszövést mutatja be. Nem kell hozzá semmi más, mint egy megfelelő falapocskából madzagszövőt készíteni és a kéziszövés egészen egyszerű technikáját ismerni. Ezzel a módszerrel készítették régen — és néhol még ma is a zsákot, az övét vagy éppen a ruhaszárító kötelet. Mindhármuk — és a stúdió valamennyi tagjának — tevékenysége felbecsülhetetlen értékű. Az országjárásokon végzett gyűjtőmunka célja az, hogy megmentsék, megőrizzék népünk kihalófélben lévő ősi játékait — amelyeket már a falusi gyerekek sem ismernek. Tudásuk továbbadásával pedig a megőrzés mellett fejlesztik a gyerekek alkotókészségét. Ez a kettős cél vezette őket akkor is, amikor megírták a gyakorlati órák és napközis foglalkozások számára tankönyvüket — elsősorban azért, hogy ezeken az iskolai órákon ne alumínium hamutartókat csináljanak a gyerekek, hanem valami olyasmit, amiben sokkal inkább örömüket lelik. Dücső Csilla Németh Alice és Marczis Demeter dalestje
