Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-08 / 337. szám
Dunántúli napló 1977. december 8., csütörtök Fuldoklik Lámpásvölgy Lámpásvölgy az utóbbi időben elkoptatja a nevét: néha égnek a közvilágítási lámpák, néha nem. Ez azonban a kisebbik baj volna, nem is e miatt csöngenek nap mint nap a telefonok szerkesztőségünkben . . . Más miatt kiáltanak néha a szokásosnál hangosabban a völgy lakói, de a katlan elfog, letompít mindent; a sáros, havas, jéggé dagadt, de mindenképpen síkos úton visszacsúsznak a fohászok. De ha csak a fohászok csúsznának vissza. Csúszik az autóbusz is, a kenyereskocsi is . . . A Mecseki Szénbányák dömperei, szállítójárművei hadi- úttá teszik az egyetlen lejáratot: olajos, szénporos, latyakos demarkációs vonalon kell a lámpásvölgyieknek átvergődniük ahhoz, hogy Pécsre érjenek. Mert a völgy nem tartozik senkihez, semmihez. Lámpás új életet kezdett a külfejtéssel, önálló, önmagáért való életet. így érzi ezt az ott lakók többsége, így érzi ezt Szép Jenőné is .. . Érthető elkeseredése, amikor kifakad: „Alig esett le az első hó, leblokkolta számunkra a külvilágot. A busz nem jött le — megértem én o gépkocsivezetőt, hiszen ott rekedne a völgybe —, nem jött a kenyereskocsi, s néha-néha kimarad a tejesautó is ... A dombtetőn megállnak, a sofőr lenéz, megvakarja a fejét és visszafordul. Az út életveszélyes . .." Bazsó a kritikus pont, Bazsónál dől el minden. A 46-os busz is a Ba- zsóig közlekedik, pedig van megálló kijelölve lejjebb is. . . De ha egyszer az úton nem lehet végigmenni. Az út nem adja magát, az út nem út. Bozsek Sán- dorné Lámpásvölgy 46-ban lakik. Mondja, hogy az egyik szombaton teljes munkaidejében telefonált - a főnökei most bocsássák meg, hogy ezt kifecsegtem —, de hasztalan. Végül elért a közlekedésrendészetre, s ott azt mondták, amit mondani kell. Az utat az takarítsa le, aki szennyezi, a Mecseki Szénbányák. De furcsa mód, aznap a jóisten szennyezett, vastag havat küldött ... Telefon a hókotróknak, telefon eredménytelenül ... Sok a nyugdíjas, akad iskolás, óvodáskorú gyerek. Rázzák az öklüket a külfejtés felé, mindhiába. Tudják: a szénre szükség van, a szén felfalja majd Lámpásvölgyet. Már beléjük harapott — néhány lakót kitelepítettek —, és még beléjük fog harapni ... De akik ott maradtak, azok számára a lámpási út léte vagy nemléte — létkérdés. Nem akarnak sokat. Csak annyit, amennyit egy városlakó (?) megkívánhat. Jöjjön az autóbusz, fusson a kenyereskocsi, legyen minden reggel tej... Érthető, ugye? Lehetne valamiféle kompromisszumot kötni, olyat, ami a bányának és a völgylakóknak egyaránt kedvező. Higgyék el, én is azt szeretném, hogy a lámpásvölgyiek számára érdekes látnivaló — esetleg munkahely — legyen a külfejtés. Semmi több. Kozma Ferenc Fontos az orvos jó kapcsolata betegével Egyre kevesebb az etikai vétség Gyáregységből alkatrészgyár Termelési tanácskozás a MOM komlói gyáregységénél Leálltak a gépek tegnap délután egy kis időre a MOM komlói gyáregységénél. A délelőttös műszak dolgozói már utcai ruhában, míg a délutá- nosok overallokban, köpenyekben indultak a nagy műhelybe, hogy részt vegyenek a termelési tanácskozáson. Bobály János gyóregységve- zető beszámolójában ismertette az ez évi eredményeKet, majd az 1978-as tervfeladatokról beszélt. Elmondta, hogy a gyáregység ebben az esztendőben 91,5 millió forint termelési értéket tervezett, amit november 30-án teljesítettek, így év végéig várhatóan elérik a 101,5 millió forintot. — Az 1978-as esztendőben gyáregységünknek 150 millió forintos tervet kell teljesítenie, melyhez az alkatrészgyártás döntően hozzájárul, mivel az Ikarus-programban is részt veszünk, üzemünk január elsejétől járműalkatrész-gyár lesz, így a belső szervezeti rendszert átalakítjuk. A termelőterületet három részre osztjuk, így alkatrészgyártó-, kikészítő- és szerelőüzemre. A tervet természetesen nem létszámemeléssel szeretnénk megvalósítani, hanem nagy teljesítményű, új gépek beszerzésével. A: átszervezés pénzügyi, technikai feltételei biztosítottak — mondta Bobály János. Jelenleg rajzasztalon van a MOM komlói gyáregységének végleges telepítési terve, melyben egy raktárépület és egy 1000 négyzetméter alaptesüle- tű kétszintes gyártócsarnok létrehozása is szerepel. 1970-ban elkészül a 960 négyzetméter alapterületű műhelycsarnok, az olajtüzelésű kazánház és a modern gépekkel felszerelt kompresszortelep. A beszámolói v'ta követte, melyben több értékes és hasznos javaslat hangzott el, majd a dolgozók a tervjavaslatot egyhangúlag elfogadták. A termelési tanácskozáson részt vett Szili József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára. R. N. Munka- és üzemszervezési konferencia Vendéglátók - a vendéglátásról Munka- és üzemszervezési konferencia nyílt tegnap Pécsett, az Ifjúsági Házban Dél- Dunántúl vendéglátóipari szakembereinek részvételével. A Belkereskedelmi Minisztérium és a KERORG által rendezett kétnapos tanácskozást tegnap délelőtt dr. Selényi Tibor, a minisztérium kereskedelemfejlesztési és -szervezési főosztályának vezetője nyitotta meg. Vitaindító előadásában Gei- lai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó és idegenforgalmi főosztályának helyettes vezetője gyakorlati példák felhasználásával hangoztatta a magasabb színvonalú munka- és üzemszervezés jelentőségét. A tanácskozáson részt vett és előadást tartott Paul Kruck, az NDK Belkereskedelmi Minisztériuma munka- és üzemszervezési intézetének igazgatóhelyettese. A konferencia résztvevői a délután folyamán pécsi vendéglátó üzemekben tettek látogatást. A ma folytatódó tanácskozás fő napirendi pontja a tegnap délután látottak megbeszélése lesz. — Zs. I. — flgvnemiikölcsönzés Folytatódik a kedvezményes akció Nem hálószobatitok: sok ezer baranyai, pécsi tölti éjszakáját bérelt ágyneművel vetett ágyban. Albérlők, ifjú házasok, nyugdíjasok és agglegények egyre többen veszik igénybe a Patyolat kölcsönzői szolgáltatásait. Budapesttel egyidőben, vidéken először Pécsett vásárolt ágynemű-garnitúrákat a Patyolat, 1970-ben 400 fehér színű készlettel kezdődött az akció. Ma 20 üzletben összesen 9300 bérágynemű-garnitú- rát tud kölcsönözni a vállalat. A fehér színt egy-két év alatt felváltották a korszerű, esztétikus színes paplan- és párnahuzatok, amelyeket a győri RÁBATEXT gyárból szerzett be a hattyúemblémás cég. Több mint egy éve már, hogy 15 százalékkal mérsékelték a kölcsönzési díjat. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint az eredetileg ez év végéig tervezett kedvezményes akciót folytatják, és a mérsékelt díj jövőre is érvényben marad. Ülést tartott az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság üzemegészségügyi ellátásunk helyzetéről és soron következő feladatairól tanácskoztak tegnap a Baranya megyei Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága ülésén. E témában dr. Berki Zenével szólni az emberekhez Vendégünk: Meixner Mihály Kifogástalan szakmai színvonalon Pécs ... Pécs. . . Pécs... Alighanem Alaszkától a Tűz- földig, Fokvárostól Oslóig lesz hallható ez az itt élőknek kedves név a következő hetekben a nagyvilág rádióinak zenei adásaiban. A tavalyi Szegedi Zenei Hét ragyogó nemzetközi visszhangja alapján joggal bizakodhatunk ebben, hiszen máris igen nagy az érdeklődés a Pécseit fölvett és fölvételre kerülő műsorok iránt. Többek között erről beszélgetünk Meix- ner Mihállyal, a Magyar Rádió osztályvezetőjével, akinek országszerte ismert nevével a Pécsi Zenei Hét programjában is gyakorta találkozhatunk, mint a műsorok házigazdájával, vezetőjével, rokonszenves kommentátorával. — Hogy kezdődött az ön rádiós, zeneesztétái pályája? — Éppen idén volt húsz éve annak, hogy a rádióhoz kerültem. Előtte persze két-három évig külső munkatársként dolgoztam. Gyakorlatilag a rádió az első munkahelyem, és most már remélem, hogy egyben az „utolsó" is. Ezalatt a húsz év alatt végigjártam a rádiózás útjait, iskoláit - a hírek szerkesztésétől, a zenei rendezői munkakörön át a rovatvezetői beosztásig. A stúdiótól természetesen nem tudnék véglegesen elszakadni. A munkát számomra a stúdió és az Íróasztal együttese jelképezi - „csak” az egyik, vagy „csak” a másik önmagában kevés volna. — Hol és mikor találkozott először a zenével? — Közhely, de igaz: kora gyermekkoromból származik a kapcsolat. Három és fél éves voltam, amikor szüleim először elvittek az operába, ahol a Jancsi és Juliskát láttam. Ez annyira megtetszett, hogy az ezt követő tartós gyermeki nyomásra szüleim rendszeresítették életemben az operalátogatást. Gimnázium után bölcsészkarra mentem, művészettörténetet és esztétikát hallgattam, emellett a Konzervatóriumba jártam zeneszerzői szakra. Ez így együtt persze sok volt. A bölcsészetet abba kellett hagyni, de a művészettörténet, a művészet sze- retete azóta sem csökkent bennem. Mindemellett Vaszy Viktornál karmesteri tanulmányokat is folytattam. — Végül is zenei publicista lett... — Igen. Bár meg kell mondanom, ez egyáltalán nem okozott törést pályakezdésemben. Már akkor is jól éreztem, és azóta is jól érzem magam a rádiónál. Egyik legkedvesebb műsorom a hatvanadik adásnál tartó „Mi a titka?" című sorozat, amelyben a világ zenei életének egy-egy kiemelkedő személyiségét igyekszem bevonni a műsor középpontjába, a hallgatóság figyelmébe.- Magam is hallgatója vagyok ennek. Véleménye szerint könyvalakban is megjelentethető volna ez a műsor?- Azt hiszem, igen - azzal a feltétellel, hogy hanglemezmellékletet is kellene készíteni hozzá.- ön gyűjti a hanglemezeket és a hangfelvételeket. Mekkora gyűjteménye van jelenleg?- Körülbelül 2000 hanglemezem van. Ritkaságok, kuriózumok. Magnófelvétellel 2-3 éve foglalkozom. Eddig mintegy 250 - három órás - szalagot gyűjtöttem össze.- Hogyan fogalmazná meg egy mondatban zeneesztétikai törekvéseit?- Úgy tudjuk közvetíteni a zenét, úgy tudjunk minél több emberhez szólni, hogy azért a szakn,-.i színvonal is kifogástalan legyen . .- A húsz év alatt nyilván számos ,,nagy találkozásban" lehetett része. Kikre emlékszik legszívesebben?- Pablo Casals-ra és Rubin- steinre. Velük beszélgetve erősödött meg bennem a meggyőződés: igazi nagy művész, emberileg is hallatlanul rokonszenves. Nem igaz az, hogy a nagy művész nagyképű. Megemlíteném még Gardellit — akit a pécsiek is jól ismernek. — Hozzá csaknem 20 éves ismeretség, barátság fűz.- Milyenek az ön pécsi benyomásai?- Udvariasság nélkül mondhatom, mindig is szerettem ezt a várost — nem pusztán szép földrajzi fekvése miatt - hanem elsősorban a kultúrájáért, zeneszerető, zeneértő közönségéért. — B. K. — László üzemi megyei főorvos tartott vitaindítót. Beszámoltak az etikai helyzet alakulásáról is. A beszámolót dr. Piszét István megyei személyzeti vezető tartotta meg. Ez a téma rendkívüli érdeklődésre tartott és tart számot. Az elmúlt években az egészségüggyel kapcsolatos kérdések fókuszába került, született egy sor rendelet és határozat, állásfoglalás és utasítás, amely meghatározó erejű volt az egészségügy etikai helyzetének alakulásában. Cselekvési programokat dolgoztak ki mindenütt. A múlt évi és idei etikai cselekvési program elkészítésekor a megyei egészségügyi osztály a legszélesebb körű előkészítést végezte. Az egészségügyi ellátás területi elvének, a betegfelvétel szabályozásának, a beteg és az egészségügyi dolgozó szempontjából egyaránt nagy a jelentősége. Ez év kezdetétől olyan területi és beutalási rendszert sikerült kialakítani, amely érezhetően jobban működik a korábbinál. Az egészségügyi intézményekben fontos feladatnak tartották a betegek megfelelő tájékoztatását. Valamennyi intézet — bár eltérő módon —a betegek tudomásába hozta a jogaikat, a felvétel rendjét, a gyógyítás és ellátás díjtalanságának tényét. Dicsérendőén oldották meg a feladctot a Megyei Kórházban és a Mohácsi Városi Kórházban. Az elmúlt időszakban nem sikerü't jelentősen változtatni a várakozó betegek helyzetén. Általánosságban szólva kismértékben csökkent a várakozási idő, viszont a feltételekben — kényelmes ülőhelyek, tiszta, kulturált mellékhelyiségek, kézmosás, ivóvíz biztosítás, csecsemők, kisgyermekek elhelyezése, etetése, tisztába tételének biztosítása — tekintetében alig volt változás, és így a felsoroltak még most is a hiányzó feltételek között említhetők. Az egészségügyi dolgozók etikájának sarkalatos pontja a kapcsolat kérdése. A betegek és egészségügyi dolgozók egymás közötti kapcsolatának milyensége. Be kell látnunk, hogy jelenleg a legtöbb etikai problémát a felsorolt kapcsolatok jelentik. E kapcsolatok színvonala nem tükröződik a felszínre kerülő ügyek számában, s még kevésbé tükröződik benne az egészségügyi dolgozók egymás közötti kapcsolata. Az idén négy fegyelmi eljárásról és büntetésről szerzett tuaomást a Megyei Etikai Bizottság. Mind a négy az orvos—beteg kapcsolat hibáira vezethető vissza, örvendetes viszont, hogy egyetlen olyan ügy sem került etikai testület, vagy fegyelmi hatóság elé, amelynek tárgya az anyagi előnyhöz jutott orvosi szolgáltatás lett volna. Ebből természetesen helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy ez a jelenség ma már nem Is létezik. Egészségügyi dolgozóink többsége hivatástudattal és felelősséggel végzi munkáját. Javult a dolgozó* szakképesítésének aránya és a továbbképzések színvonala Etikai vétségek csak kis számban fordulnak elő és nem „nagy ügyek". Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság ülésén megtárgyalták és jóváhagyták a bizottság és albizottságai jövő évi munkatervét, valamint beszámoltak az albizottságok tevékenységéről a két bizoti-, sági ülés közötti időszakban. — kp —
