Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-07 / 336. szám
Cél és eszköz Az országgyűlésre készülődve Az egyén életében is fontos, egy ország gazdálkodásában pedig döntő lehet, hogy össze ne keverjük a célokat az eszközökkel. Szabadjon ezt egyetlen példasorral illusztrálni. Az ország előrehaladásában nagyon fontos kérdés a munkaerő-gazdálkodás. Ennek intézése, a személyzetis tevékenység, ma már szakma. Megbecsült szakma, de mindenképpen csak eszköz a cél elérésének szolgálatában. Mi- nálunk azonban bizonyos területeken mintha összekeveredne a kettő. A szakemberek például kalkulációkat dolgoznak ki arról, hogyan tudnánk jobban hasznosítani a rendelkezésre álló munkaidőalapot. Vizsgálataik során úgy találják, hogy a mezőgazdaságban még mindig van felesleges munkaerő, tehát irányszámokat adnak ki az átcsoportosításra. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó személyzetisek, ha teljesíteni akarják ezeket az irányszámokat, furcsa helyzetbe hozzák a vezetők t. A növénytermelésben és az állattenyésztésben ugyanis beszerezhető gépek segítségével valóban képes kevesebb ember is elérni ugyanazt az eredményt. A gyümölcsültetvényeken, szőlőföldeken és kertészeti táblákon azonban más a helyzet. Ott több emberre van szükség. Ha tehát a létszám csökken, akkor az üzem vezetője kénytelen lesz abbahagyni a kertészkedést, lemondani a szőlő- vagy gyümölcstelepités- röl. Vagyis az eszköz a termelési szerkezet torzítását eredményezi, gátolja a cél elérését. Kicsit több magyarázatot igényel, de riasztó is tud lenni a falun telepített ipari üzemek példája. Ezek a rendszerint kicsike üzemek általában úgy születtek, hogy felmérés készült és az kimutatta, hogy az adott területen „pangó munkaerő” található. Családtagok, asszonyok stb., akikre csak szüretkor, almaszedéskor van szükség, egyébként tétlenül ülnek odahaza. A munkaerőhiánnyal küszködő iparágak örömmel fogadták a hirt, és apró részlegeket létesítettek a felmérés által „fehér foltnak" kimutatott településeken. Azután jön a szüret, vagy az almaszedés. Kiderül, hogy nincs aki elvégezze. Óriási fut- kosás kezdődik, miniszterek tárgyalnak, és a végén esetleg Budapestről jönnek mérnökhallgatók, hogy leszedjék az almát. Közreműködésükhöz persze autóbusz kell, szállás kell, zuhanyozó, étkező és pedagógiai érzékű mezőgazdasági dolgozó, aki betanítja őket. Miközben az asszonyok — az adott faluban lakó, mezőgazdaságban járatos asszonyok — fáradhatatlanul állítják elő a helyi kisüzemben, részlegben azokat a termékeket, amelyeket nem bizonyos, hogy könnyű lesz majd eladni. Ha ez az üzem két hétre leáll, és az asszonyok jó pénzért elmennek almát szedni, akkor ezzel nemcsak az almatermesztő gazdaság nyer, de az ország is. Ám ez a leállás Magyarországon ma jogilag szinte megoldhatatlan. Így van ez most, durvábban vagy finomabban; könnyebben vagy nehezebben kimutathatóan — de egyáltalán nem bizonyos, hogy törvényszerűen. Meggyőződésem, hogy rendelkezünk mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek révén a dolgokat helyükre lehetne tenni. A képviselők megtekintették az üzemet Ülést tartott a Baranya megyei képviselőcsoport Az országgyűlés következő ülésszakára készülő baranyai képviselőcsoport dr. Szabó József elnökletével tegnap délután a Pécsi Kesztyűgyárban tartotta csoportülését. A képviselők előtt — az állami vállalatokról szóló és az ország- gyűlés napirendjére kerülő törvényjavaslattal összefüggésben — Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár vezérigazgatója ismertette a gyár tevékenységét. Miután az országgyűlés következő ülésszakán hagyják jóvá a jövő évre szóló terv- és költség- vetési javaslatot, ezzel összefüggésben dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese a baranyai tervekről tájékoztatta a képviselőcsoportot. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Jubilál a Barátság kőolajvezeték Az összes hazai és import kőolaj 98 százalékát csővezetéken kapják a finomítók, elsősorban a Barátság-vezetéken, amelynek első szakaszát a magyar területen 15 éve, második szakaszát pedig öt évvel ezelőtt helyezték üzembe — emlékeztetett az évfordulókra Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes, amikor kedden a Nehézipari Minisztériumban megnyitotta a vezeték- rendszert közösen használó öt szocialista ország küldöttségeinek hatnapos olajszállítás-ütemezési értekezletét. Az ülésszak első napját a jubileumi megemlékezésnek szentelték. Az 1959 decemberében kötött államközi egyezmények alapján öt szocialista ország — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió - 1960-ban kezdte meg a közös építkezést, amely- lyel a világ egyik legnagyobb csővezetékrendszerét hozták létre — mondotta ünnepi beszédében Hangyái János, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt igazgatója. A Barátság I. vezetéken tizenöt év alatt Csehszlovákián át több mint 30 millió tonna kőolajat szállítottak Magyarországnak, a nagyobb átmérőjű Barátság II. szakaszon pedig közvetlenül a Szovjetunióból ugyancsak 30 millió tonnát, tehát annyit, mint amennyi az első szakaszon érkezett. A Barátság vezetékrendszeren eddig mintegy 25 százalékkal több kőolaj érkezett az országba, mint amennyit 40 éves fennállása óta termelt a magyar kőolajbányászat. A növekvő szovjet kőolaj- és gázszállítások révén korszerűsítjük az ország energiaszerkezetét, fejlesztjük a vegyipart és a lakosság ellátását. Szovjet műszeripari napok Budapesten Fejlesztik a két ország iparági együttműködését Nagyszabású kiállítással kezdődtek meg kedden a szovjet műszeripari napok a Kohó- és Gépipar Technika Házában. A megnyitó előtti sajtótájékoztatón bejelentették: a két ország illetékes minisztériumai 1980-ig szóló műszaki-tudományos együttműködési megállapodást Írtak alá. A december 17-ig tartó szovjet műszeripari napok keretében több száz, főleg új fejlesztésű termék látható a kiállításon. A szovjet műszeripari napok elősegítik a két ország iparágai közötti együttműködés fejlesztését. Právicz Lajos megnyitja a IX. téli egyetemet Megnyílt a IX. téli egyelem Harkányban Megismerkednek Pécs és Baranya nevezetességeivel A TIT Baranya megyei Szervezete képviseletében és a téli egyetem igazgatósága nevében tegnap reggel nyitotta meg Právicz Lajos, a szervezet titkára a IX. téli egyetemet Harkányban, a Dráva Szálló előadótermében. Nemcsak a nyári, a téli egyetem is hagyományokra tekinthet vissza, hiszen ez év decemberében már kilencedszer nyitotta meg kapuit mind a magyar, mind a külföldi résztvevők előtt. Eredményességéi, népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem is tudtak helyet biztosítani minden jelentkezőnek. A kéthetes előadássorozatnak idén száztíz hallgatója van; a magyarok mellett öt országból érkeztek még: Bulgáriából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK- ból és a Szovjetunióból. „A téli egyetem a népek barátságát hivatott szolgálni" — mondta Rajnai József, az A Szigetvári Állami Gazdaság munkáslakás- akciójában épülő 30 lakásos társasházból a Szigetvári Építőipari Szövetkezet kivitelezésében már 14 lakást a közelmúltban átadott. A többi lakás átadására 1978 első felében kerül sor. A Munkás utcában épülő társasházak értéke kb. 15 millió forint. MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője megnyitó előadásában. A barátság ápolásának, szorosabbra válásának elengedhetetlen föltétele, alapja, hogy elmélyült ismereteket szerezzünk a baráti népekről: az országról, a politikai, gazdasági és kulturális életről egyaránt. Ezt az összetett célt szolgálja a harkányi téli egyetem. Az előadások tájékoztatják a hallgatókat hazánk szocialista építésben elért eredményeiről, az ipar, a mezőqazdasáq fejlődéséről, az ideológiai-politikai fejlettség jelenlegi helyzetéről. Elsősorban a külföldieknek mond maid sokai az Ady Endréről szóló előadás, hiszen érdekessége mellett ez is egy lépés a magyar kultúra jobb, közelebbi megismerése felé. A résztvevőknek változatos program keretében mutatják meg Baranya és Pécs legszebb helyeit, nevezetességeit. Tanulmányi kirándulásokat tesznek a nagy történelmi múltú városokba, így például Szigetvárra, ahol kiállításokon, tárgyi emlékeken keresztül ismerkedhetnek a törökkori emlékekkel, a Zrínyi-hagyománnyal. Felkeresik az abaligeti cseppkőbarlangot, Villányt, s a mohácsi csata helyén nem olyan régen megnyílt emlékparkot. Programjukban Pécs műemlékeinek, látványosságainak .^megtekintése is szerepel. Hozzáértő szakember vezetésével ismerkednek majd Baranya néprajzával, nemzetiségeivel, a népi hagyományokkal, s felkeresik a város múzeumait is, így például a Csontváry és a Vasarely múzeumot. S végül egy érdekes programot említhetünk meg: a közelgő karácsony alkalmából a Planetárium munkatársai a betlehemi csillagképeket mutatják meg a résztvevőknek. A IX. téli egyetem két hét múlva, december 16-ón zárul, s hallgatóit — régieket és újakat egyaránt — egy év múlva visszavárja Harkányba. D. Cs. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. 1977. évfolyam, 336. szám december 7., szerda Ara: 80 fillér
